Kelet-Magyarország, 1979. december (36. évfolyam, 281-305. szám)
1979-12-22 / 299. szám
2 KELET-MAGYARORSZÁG 1979. december 22. NAGYKÖZSÉGEKBŐL JELENTJÜK • Telkek lakásépítéshez • Megművelik a parlagföldeket • Népszerűbbek a társadalmi családi ünnepek Ibrány: Jelentős esztendő lesz 1980 Iibrány életében. Az V. ötéves terv fontosabb beruházásai közül ekkor adják át az ötvenszemélyes óvodát, a nyolc tantermes általános iskolát, a községi vízhálózatra kötik azt az utcát, ahol az új cigánylakások épültek. Hat tanácsi bérlakásba költözhetnek jövőre a kijelölt bérlők. A megyei tanács anyagi támogatásával hozzákezdenek az új tanács- és .pártház építéséhez. A lakásépítésekhez újabb telkeket alakítanak ki. A jövő évi fejlesztési alap bevételét 15,5 millió forintban hagyta jóvá a nagyközségi tanács december 20-i ülésén. A kiadásokat ugyanebben az ösz- szegben állapították meg. A beruházások megvalósításához a jövő évben 3 millió forint társadalmi munkára számítanak a tanácson. Nyírbéltek: önkéntes földfelajánlás révén 1976-tól ösz- szesen 1347 hektár került állami tulajdonba Nyírbélte- ken. Határszemlén az idén találták a legtöbb megműve- letlen parlagot, ezért 286 gazdát szólítottak fel a tulajdonukban lévő 226 hektár föld termővé tételére. Sokan a felszólítás ellenére sem művelték földjüket. így 157 hektárt vettek állami kezelésbe 1976 óta. A földek művelését haszonbérleti szerződések kötésével igyekeznek elérni: évente közel 50 hektárt adnak bérbe. Az őszi határszemlén már a tanácsi alkalmazottak szépen gondozott földeket találtak, még az elbontott tanyák helyét is művelés alfe vonták. Tiszavasvári: Népszerű a társadalmi esküvő a házasulandók előtt Tiszavasváriban. Bizonyítja ezt a statisztika is: az elmúlt évben a házasságoknak csak 62 százaléka köttetett anyakönyvvezető előtt, az idén — az október 31-ig megtartott házasságkötéseknél — a 98-ból már 78-at rendeztek társadalmi keretek között. Az iroda a hagyományos szolgáltatásokat kínálja erre az alkalomra: megrendelik a meghívókat, fényképészt hívnak, magnófelvételről vagy „élő” orgonazenéről gondoskodnak és szavalat színesíti a családi ünnepséget. A névadók is sokkal ünnepélyesebbek az iroda megalakulása óta. T. K. Barokk zene a karácsonyi koncerten A Nyíregyházán már hagyományossá vált karácsonyi hangversenyt december 19-én rendezte meg a megyei művelődési központ saját hangversenytermében. Ez alkalommal a barokk zene képviselőinek kompozícióit szólaltatta meg a Szabolcsi szimfonikus zenekar, a Nyíregyházi vegyes kar (karigazgató: Fehér Ottó), az Ifjú zenebarátok kórusával (karigazgató: Gebri József) egyesítve. Első számként Corelli: F- dúr concerto grossóját hallottuk. Ebben a műfajban a nagyobb együttesekből szó- lisztikusan kiemelkednek egyes, vagy kisebb hangszercsoportok. Corelli korának kiváló hegedűse volt, concerto grossójában az első hegedűsök csoportjának a többinél jelentősebb szerep jut. Az előadás annyiban is stílusos volt, hogy Kováts Zoltán karmester az orgonaszólamot játszva vezényelte az együttest. Második számként Vivaldi: g-moll versenyművét hallottuk két gordonkára és vonós- zenekarra. Vivaldi zenetörténeti jelentősége a versenymű- forma végleges kikristályosításában és a zenei tartalom tökéletes összhangjában rejlik. Ebben a versenyműben az olasz melodikus pátosznak klasszikus profilját élvezhettük. A két koncertáló gordonka Kedves Tamás és Tóth Nándor kezében a színek, ritmusok, harmóniák dallamos játékát idézte magától értetődő előkelőséggel. A szünet után utolsó szám volt Händel: Béke ódája. Az angol udvar hivatalos zeneszerzője volt Händel s politikai ünnepekre is szerzett zenét. A nagy létszámú vegyes kar, a kitűnő fúvósokkal rendelkező zenekar, a közreműködő énekesek előadásában helyén volt minden hang. Kováts Zoltán karmester világos, tiszta kritikai értelemmel látja meg a mű mondanivalójának művészi céljait s az eszközök fölényes birtokában lelkesedéssel és lendülettel, lelkiismeretesen és alapossággal törekszik megvalósításukra. A közreműködő énekesek, mint G. Simon Zsuzsa (szoprán), Tass Ildikó (alt), Pető András (tenor), muzikálisan oldották meg a mű nem könnyű szólóit és duettjeit. Vikár Sándor Az érpataki posta betörői A nagy pénz Káka Pál érpataki lakos volt a kezdeményezője annak a bárom bűin cselekménynek, amelyekben tettestársként részt vett Orgován János és a fiatalkorú H. Mihály is, akik ugyancsak érpatakiak. Köizös jellemzőjük, hogy szeretnek könnyen élni, a munkáért nem nagyon törik magukat. Ez év augusztus 30-án a délutáni órákban még csak kísérletezitek a szerencséjükkel: hangos kiáltással akartak tudomást szerezni arról, hogy Huri Miklósék otthon vannak-e érpataki lakásukban. Mivel a kiabálásra nem jelentkezett senki, így nyugodtan mentek be az udvarra, majd a veranda ablakán át a lakásba. Iltt azonban — az egyébként összhangban levő betörők — fcüiön-kütön garázdálkodtak: a nyomozás során és a tárgyaláson is egymásra hárították a több mint hatezer forint ellopását. Orgován János szerint Káka Pál, Káka Pál szerint Orgován János járt benn a belső szobában, ahol az egyik szekrényben volt Huriék pénze. A konyhában is találtak elvinnivalót; farmernadrágot, 170 forint készpénzt, valamint a hűtőszekrényben elhelyezett ennivalót. Ez is jó volt nekik. ★ A bűnöző csoport útja ekkor egy időre elvált egymástól. Majdnem három hét múlva találkoztak isimét, amikor már elszánitabbak voltak. „Pénz kell” — mondotta Kóka — és este az egyedül élő Prekopcsék György érpatak! lakásának udvarába mentek be. Arra gondoltak, hogy az idősebb sértettnek több pénze lehet. Könnyen bejutottak az udvarába, majd hangosan követelték, hogy nyissa ki az ajtót. Még odáig is elmerészkedtek, hogy „rendőrségnek” adták ki magukat. A sértett azonban megfelelően mérlegelte a történteket, majd elküldte az elváltozott hangon beszélő kellemetlenkedőket, őket azonban nem érdekelte a sértett jogos felháborodása. Néhány perc eltelte után lakása hátsó ablakát nyitották ki és ott mentek be. Prekoposák segítségért kiáltása azonban futásnak indította a betörőket. ★ Ez rosszul sikerült vállalkozás volt! — állapították meg egybehangzóan. Így aztán szinte ellenvetés nélkül fogadták el Kóka Pál javaslatát: törjenek be most azonnal az érpatak! posta épületébe ... Egy postán mindig kell lennie pénznek! Nem okozott gondot számukra a vaspántos hátsó ajtó, majd az ismételt akadály, a biztonsági zárás ajtó sem. Feszítővassal feltörték a külső ajtót, majd kabáttal védett ököllel törtek be a belső ajtó üvegét. Így szinte nehézség OKTATÁSI BÁZIS A POSTAIGAZGATÓSÁGON Korszerű körülmények között képezik a leendő szakembereket a Debreceni Postaigazgatóság Galamb utcai bázisüzemében. Itt kapott helyett a hír- és távközlés két szakmai ágazata, a távközléstechnikai hálózatszerelő és érettségi vizsgához kötött kapcsolástechnikai műszerészcsoport. Az oktatási bázison több mint 50 tanuló készül élethivatásának elsajátítására, de itt folyik évente több száz felnőtt dolgozó szakmai továbbképzése is. A tanműhelyben megtalálhatók a működőképes modellek, szemléltetőeszközök, mozgóképes filmezés, képmagnós visszajátszás és a zártláncú televíziós rendszer. A tanulók tanműhelyi képzésén kívül rendszeres termelői tevékenységet végeznek. Ez évben 350 új távbeszélő-állomást kapcsoltak be a lakosság és a közületek részére. Ez Debrecen ♦árosra megállapított éves bekapcsolási terv teljesítésének 15 százaléka. (Hajdú-Bihari Napló) ÖTLETEMBEREK KIÁLLÍTÁSA Újítási kiállítás nyílt Miskolcon, a Rónai Sándor megyei Művelődési Központban. Akiállítás: mérce, számvetés. Harminchat borsodi vállalat szerepel, de minden tabló, minden makett, minden működő modell embert dicsér. Az összegzett eredmények feladói töprengő, gondolkodó újítók. Ki egyedül, ki társsal csinálja. Az SZMT felmérései szerint a javaslattevők száma 1975-ben 21,5 ezer volt. Tavaly 26,2 ezer. Ilyen arányban nőtt a benyújtott újítások száma is, s a hasznosítottaké az 1975,-i 6640-nel szemben 1978-ban 8144 volt. Az ötletemberek tevékenységének gazdasági haszna Borsodban évente átlagosan egyharmad milliárd forintra rúg. Azaz: az újítók a tervidőszak első négy esztendejében csaknem 1,5 milliárd forintot hoztak, termeltek, fundáltak ki. (Déli Hírlap) KORRÓZIÓVÉDELMI GÉPSOROK A csurgói Napsugár Ipari Szövetkezet 1970 óta vesz részt rendszeresen termékeinélkül jutottak be a postahi- vaital „igazi” helyiségébe, ahol a betörőknek volt, illetve lett volna mit keresiniök. Három íróasztalt játszi könnyedséggel bontottak meg. Mégpedig — mivel azoknak felső lapja csak vékony furnérlemezből volt — bicskával. Ezekből mintegy ötezer forintot szedtek ki. Hajtotta őket a páncélszekrény tartalma is: meg is mozgatták, de meghaladta erejüket, pedig aibban 140 000 forint volt akikor. Mivel felszerelésük nem volt hozzá, így csak az ötezer forint körüli összeggel távoztak. Az előzetes letartóztatásban levő vádlottak ügyében a napokban hirdetett ítéletet a fiatalkorúak bírósága. A bíróság a fiatalkorú H. Mihály javítóintézeti nevelésének elrendelése mellett Kóka Pált egy év és négy hónapi, Orgován Jánost egy év és két hónapi szabadságvesztésre ítélte, ugyanakkor mindkét vádlottat két évre a közügyek gyakorlásától is eltiltotta. Az ítélet nem jogerős. Dr. Toronicza Gyula ügyész vei a hazai és a nemzetközi korrózióvédelmi kiállításokon. Az idei Hungarocoor- kiállításon mutatta be a piackutatás legújabb termékét, a programvezérlésű előkezelő berendezést. Az előkezelősor programvezérlése emberi beavatkozás nélkül gondoskodik a műveletek végrehajtásáról és a technológiai fegyelem szigorú betartásáról. A vállalatok számára különleges technológiák elvégzésére alkalmas automaták gyártását kezdik meg, mert belföldön erre van a legnagyobb igény. Kívánságtól függően gyártanak horganyzásra, nikkelezésre, rezezés- re, krómozásra, eloxálásra, barnításra és foszfátozásra alkalmas gépsorokat. Természetesen gondoskodnak a megfelelő alkatrészellátásról is. (Somogyi Néplap) Világosság — olcsóbban A nyíregyházi Kun Béla utca 26. sz. alatti tízemeletes lakóházban bizonyossá vált a régi mondás: néha a drágább az olcsóbb. Kora ősszel ebben a házban is megtartották a lakógyűlést, amelyen az IKSZV képviselője is részt vett. A lakók panaszolták, hogy a lépcsőházban a százas égők sokat fogyasztanak, ugyanakkor hamar felmondják a szolgálatot. Az egyik lakó javasolta: az égők helyére szereljenek neoncsöveket, mert a neonvilágítás ötször olcsóbb. Az IKSZV szakemberei gyors számítást és gyors munkát végeztek. Immár egy hónapja neoncsövek világítanak a magas lakóházban. Az átszerelés költséggel járt, de távlatokban sok energiát takarítanak meg a ház lakói. A Kun Béla utcai jó példát érdemes követni. (n. 1.) TenkácsTibor szabolcsi kiállítása Tenkács Tibor: Kis kollégium Tenkács Tibor a fővárosban befejezett középiskolai évek után Berakhard Ákos, Baránszky E. László szellemi légkörében kerül közvetlen kapcsolatba a művészet technikai és esztétikai követelményeivel. Köziben két nyarat is eltolt Szőnyi István magániskolájában. Az egyéniségén átszűrt élményanyagok mind közelebb sodorják a természet szépségeihez, amelyeket 1941-től már Tokajban érlelhetett egyre mélyebbé, ugyanis ekkor választotta második hazájául a nemes borok világhíres Olümposzát: Tokajt. Tenkács Tibor rajztudása is megalapozott volt, hiszen a főiskolán rendszeresen látogatta Barcsay mester óráit, a nemrég elhunyt nagy grafikusművész: Varga Nándor Lajos mellett pedig mint tanársegéd működött. A főiskola jól felszerelt grafikai műhelyében nagy kedvvel készített színes linómetszeteket is, sőt volt egy időszak, amikor Tenkácsot elsősorban a grafika vonzotta. Társadalmi munkássága is jelentős. A Képzőművészek Szabadszervezete tokaji csoportjában helyi és vándorkiállításokat szervez, részt vett a negyedszázadot is megért központi művésztelep létrehozásában, 1966-ban megszervezte a kiváló együttes címmel kitüntetett Zilahy György Művészetbarátok Körét, amelynek hatóköre országos vonzású, s eddig több mint 200 kiállítást rendezett. E körnek Tenkács Tibor ma is megbízott rendezője s vezetője. Már a képcímek áttekintése is .meggyőz bennünket arról, hogy Tenkács Tokajban megtalálta azt az életközeget, s azokat a témákat, amelyek legalkalmasabbak képességeinek s lehetőségeinek kibontására. Egyre jobban elmélyült benne a természet tisztelete, az embernek és a tájnak panteisztikus összefonódása, az évszakok minden mozdulásának, metamorfózisának megörökítése, Tokaj utcáinak, házainak, virágainak megfigyelése, a Tisza és a Bodrog találkozásának lenyűgöz» panorámája. Mindezeket gyors ráérzéssel, impresszionista hevülettel, egyéniségének bensőséges jegyeivel örökítette meg. A hatvanas éveiben járó, számos magias kitüntetéssel elismert művész ma is alkotó erejének teljességében dolgozik, egyre újabb és újabb alkotásokkal mutatkozik be, bizonyságok erre a Nyíregyházán, Vásárosnamény- ban, Mátészalkán, Tiszalökön megrendezett kiállítások. Dr. Tóth Ervin Hegyei lapok írják
