Kelet-Magyarország, 1979. december (36. évfolyam, 281-305. szám)

1979-12-21 / 298. szám

2 KELET-MAGYARORSZÁG 1979. december 21. LUXUS NAGYKÖZSÉGÜNK — Tiszavasvári nagyüzeme kliub- könyvtárat épített. Dicséretes! — lelkesedhetünk. íme a példa: a gyár a köz- és munkásművelődésért. Gyorsan folytatom, még mielőtt a túlzott lelkesedés elragad. A nagyközségben ugyanis van egy nagy művelődési ház és egy ifjúsági ház is. A három intézmény közötti távolság még a legjobb indulat mellett sincs több 500 méternél. A tényállás ezek után az: a nagyközségnek van három mű­velődési intézménye. Egy állami, egy KISZ és egy vál­lalati. Miután mindegyik építése sokba került, fenntartásuk sem olcsó, tevékenységük pedig nüanszokat leszámítva egyforma, ez az épületbőség már ingerlővé válik. Ha a lé­tesítések oka mögé is betekintünk, akkor kiderül, hogy a legújabb, a gyári azért született meg, mert a nagyköz­ség és a vállalat vezetői nem tudtak közös nevezőre jutni. A küzdelem, a dac és a makacsság tehát világra szülte a nagyon drága, nagyon szép, igen otthonos, de rendkívül üres gyári klubkönyvtárat. Emlékezhetünk még arra, hogy amikor a párt közmű­velődési határozata, majd a közművelődési törvény meg­született, volt egy alapelve: egyesítsék a különböző forrá­sok pénzét, hogy hatékony, célratörő kulturális munka szülessék. Egyesüljenek az anyagi és szellemi erők, a presz­tízsokok ne forgácsolják szét azt a keveset, ami van. Nos, ebben a nagyközségben más alapelvek diktálják a köz- művelődés tárgyi feltételeinek felhasználását és biztosí­tását. Erőlködnek az egyikben is, másikban is. Apró — nem lebecsülhető, de költségekhez mérten aligha jelentős — eredmények vannak. Az optimista azt mondja: ez lehet alap továbblépéshez. A pesszimista azt mondja: érdemes ennyiért ilyen sok pénzt és energiát áldozni? A realista viszont csak annyit tud hozzátenni: ki a felelős azért, hogy az ésszerűség mind szigorúbb követelményei közepette ilyen pazarlások lehetségesek? A LÉTESÍTMÉNYEK már állnak, lebontani és meg­szüntetni nem lenne érdemes őket. De vajon hol van az állami közművelődési ellenőrzés? Ki hajtatja végre a köz­ponti akaratot? Ki ellenőrzi a tanácsot, ki a vállalatot? Ki fizeti meg a presztízsvetélkedőt? Bolyongok a vállalati klubkönyvtár sok, korszerű, hi­permodernül berendezett helyiségében. A magány nyo­masztó érzése vesz erőt rajtam. Egyedül érzem magam, a szó szoros értelmében. Nem jobb a helyzet a másik két szomszédvárban sem. A személyi és tárgyi feltételeket rög­zítő statisztika kiváló lesz. Csupán az ember, a művelen­dő fejek Mkasága hiányzik, (bürget) Gyógyszer, Patyolat, bevásárlás Karácsonyi csomag — időseknek Hunkásasszonyok a nőbizottságban Fenyőgally, citrom, narancs, édesség sorakozik az aszta­lon. Gondos asszonykezek csomagolják: a gyümölcs és a csokoládé mellé egy 1980-as naptárt és egy kis kártyát csúsztatnak a zacskóba: kel­lemes ünnepeket kíván a Ha­zafias Népfront nyíregyházi 11/a körzeti bizottsága. A ta­vasszal alakult nőbizottság különösen az egyedülálló idős emberek felkutatásában, gon­dozásában tesz igen sokat. Segít a körzeti orvos — Olyan körzetben élünk — fogalmaz Kovács Péterné, a vezetőjük —, ahol igen sok öreg lakik. Hiszen ha végig­nézünk Nyíregyházának ezen a darabján, a legrégibb, még földbe süppedt házakat is itt találni. A Toldi utca, a Ma­karenko utca, a Huszár sor, aztán az újabb lakónegyedek közül az Arany János utca, majd a most átadásra kerü­lő Szamuely téri lakótelep is hozzánk tartozik. Annyi öreg, magára maradt ember él kö­zöttünk, hogy szinte termé­szetes volt, hogy az ő felka­rolásukat vállaltuk. A bizottság tagjai a társa­dalom legszélesebb rétegeit képviselik. Olajos Józsefnéés Mráz Józsefné almatároló­beli munkásasszonyok, Mádi Gyuláné a Zrínyi gimnázium tanára, Komonyi Istvánná háztartásbeli. Bak Béláné nyugdíjas, Czene Gusztávné boltvezető. Sánta Antalné, az OTP alkalmazottja. Ezek az asszonyok hozzáláttak a kör­zet feltérképezéséhez. A két körzeti orvos, dr. Fábián Jó­zsef és dr. Bakonyi Éva — aki egyébként tagja is a kör­zeti népfrontbizottságnak — segítségével felkutatták azo­kat a magukra maradt idő­seket, akiknek valamilyen formában segíthet a népfront. — Természetesen nem akar­juk ráerőszakolni magunkat senkire — teszi hozzá Sántá- né. — Megkérdezzük, nem kellene-e kimosni a függö­nyöket vagy megtisztítani az ablakot. Előfordult már, hogy a vendéglátónk olyan zavar­ba jött, hogy nem akartuk erőltetni a segítséget. — Nekem az a tapasztala­tom — szól Komonyiné —, hogy alig tudunk elbúcsúzni tőlük, annyira szívesen lát­nak, mindig azt kérdezik, mikor tudunk újból jönni. Ügy terveztük, hogy havonta legalább egyszer eljutunk mind a kilenc idősünkhöz, de inkább gyakrabban megyünk, látva a határtalan örömet és ragaszkodást. Karácsony közeledtével is­mét bekopognak a nőbizott­ság tagjai és átnyújtják a ma­guk készítette kis ajándékot, amely nem is az összeg nagysága, hanem a figyel­messég miatt érdemel szót. A társadalom gondoskodása — Kinek milyen a munká­ja, attól függően látogatjuk meg a patronált öregeket — folytatja Mrázné. — Ilyenkor kiváltjuk a gyógyszert, el­visszük a szennyest a Patyo­latba, bevásárolunk. ' — Nemcsak azokhoz me­gyünk el, akinek semmilyen hozzátartozója nincs — szól közbe Czenéné. — Több olyan időst ismerünk, akinek ma­gas beosztásban szép fizeté­sű, jól kereső gyereke van, mégis egyedülálló. Ügy gon­doljuk, a népfrontbizottság érdeklődése megerősítheti a hitet bennük: a társadalom néha — sajátos lehetőségei­vel — igyekszik pótolni a vér szerinti hozzátartozók gondoskodását, (tóth) Karácsonyi torták A szokásos mennyiségnél háromezer darabbal több tortát készítenek karácsonyra a vendéglátó vállalat cukrászüzemé­ben. (Mikita Viktor felvétele) Vizsgáznak a hallgatók Jegyzet és színjátszás Megbolydult méhkashoz ha­sonlít december közepétől a tanárképző főiskola. A hall­gatók „ingáznak” a tanter­mek és a tanulmányi osztály között. A legfontosabb téma ilyenkor: mikor lesz a vizs­ga, kinél és hogyan kellene a leggazdaságosabban beosz­tani a rendelkezésre álló időt, hogy jusson is belőle a fel­készülésre, de maradjon is valami a kikapcsolódásra? Kismama a kollégiumban A 4-es kollégiumban a má­sodik emelet a házaspároké. Találomra kopogunk be az egyik ajtón. Várandós kisma­ma invitál be. Az asztalon A munkásmozgalom történe­te című tankönyv, mellette hámozott narancs, alma, cu­kor, egy pohárban tej. Vára- di Katalin egy fél éve lakik itt férjével, Tarr Zoltárfnal. Mindketten végzősök, ÍCatl földrajz—rajz szakos, Zoltán matematika—kémiára jár. — Ezt a vizsgaidőszakot most a kisbaba feldúlja kissé — mondja a fiatalasszony. — Három vizsgám lesz, igyek­szem úgy időzíteni, hogy mi­re a harmadikat leteszem, körülbelül mehetek a kór­házba szülni. Nem panaszko­dom, mert semmi problémám nincs, csak hát a főiskolai kötelezettségeimnek így ne­hezebb eleget tenni. A Váradi—Tarr házaspár kedveli a vizsgaidőszakot. Ilyenkor jutnak el legtöbb­ször moziba. Nemrégiben -A kis Valentinót , .l^tt^k a Krúdyban. A férje ilyenkor is részt vesz a főiskolai, kol­légiumi közéletben, most ép­pen egy küldöttgyűlésre ment a KISZ-bizottságra. Gazdálkodás az idővel Nincs gondja a szabad idő beosztásával Fráter Máriá­nak, egyszerűen azért, mert a hat vizsga és a két gyakor­lati tanítás mellett nem ma­rad fölösleges ideje. Állam­vizsgára készül, magyar— orosz szakos. — Holnap elővizsgánk lesz, így legalább a vizsgaidőszak hivatalos kezdetéig túl le­szünk az elsőn. Az előadások anyagából tanulok, jegyze­tünk nincs, de ha lenne, sem olvasnám el. Abból készülök, amit a tanár az órán elmon­dott. Ha utóvizsga nélkül „megúszom”, akkor január A tárgyalóteremből Vissza a börtönbe Beszterecre ment idős E. András augusztus 30-án, hogy volt feleségét és gyermekeit meglátogassa. Ott találkozott az akkor még fiatalkorú Réz­műves Károllyal, aki a csa­láddal lakott. Apja ugyanis most E. András volt feleségé­vel él együtt. Itt volt ifjabb E. András is, aki egyébként hol itt, hol pedig apjánál la­kott. Idős E. András sok italt fi­zetett a Rézműves fiúknak és saját fiának is. A szesz azon­ban neki ártott meg legelőbb s fia így javasolhatta Rézműves Károlynak: vigyék el apját Kékre, s útközben üssék le. Az erősen ittas idős E. And­rást egy erdő szélén leütötték, s pénztárcájától megfosztva maradt a földön. Később azonban fölébredt fiának lelkiismerete: „Nem gondoltam, hogy ennyire megvered!” — mondta Réz­művesnek, s végül is az apa és fia együtt mentek a rend­őrségre feljelentést tenni. (Az apa csak később tudta meg, hogy fia milyen szere­pet játszott kirablásában.) Rézműves Károly pár hó­napja szabadult, 1 év 10 hó­napot töltött börtönben. Előt­te több hónapot javítóinté­zetben is volt már. Tizenöt évesen követte el bűncselek­ményeit és akkor még csak két osztálya volt. Most meg­van nyolcosztályos bizonyít­ványa, időközben kertész szakmát is szerzett. Mint ki­fejezései, gondolkozásmódja mutatják, a fiatalember egy sor pozitív tulajdonsággal gazdagodott, ám a börtönből magával hozott egy gondolko­dásmódot is: ő már bűnöző múltú ember. A testére a börtönben tetovált ábrák is ezt tükrözik. Ezek a jelek el nem múló emlékeztetői múltjának. Az átnevelés, a társadalomba visszahelyezés feladata halványítani e jele­ket. Az igazságszolgáltatás meg­tette a magáét: ám nem ké­szítették elő a visszafogadást., A szülői ház, mint kiderült, nem alkalmas nevelésére. Amikor hazajött, anyja már börtönben volt. Apja egy több gyermekes anyával állt össze. Az új, sokgyermekes család 'rendezetlen erkölcsi hátterével semmiképp sem volt alkalmas a fiatal fiú megfelelő nevelésére. Az sem mellékes, hogy hiányoztak vagy késlekedtek a gyámha­tóság intézkedései! Rézműves Károly, mint kü­lönös visszaeső került a fia­talkorúak bírósága elé, ott rablás bűntette miatt 3 év 4 hónapi szabadságvesztésre ítélték, s négy évre eltiltot­ták a közügyektől. A fiatal­korú E. Andrással szemben a bíróság javítóintézeti neve­lést rendelt el. Rézműves Ká­roly ítélete nem jogerős. Dr. T. Gy. 24-ére befejezi a csoportunk a félévet és hozzáláthatok a szakdolgozathoz. Frazeoló­giai összehasonlítások a ma­gyar és az orosz nyelvben — ez a témám. Marikát csak a vizsga előt­ti napon lehet a kollégium­ban látni, egyébként otthon tanul. Este 7 után viszont nem fog a feje, ilyenkor té­vézik, filmet néz. Stúdiózik a műszakis Kevés hallgató várja any- nyira a vizsgaidőszakot, mint Ferenczy Imre. Harmadéves, matematika—műszaki szakos. Még az utolsó ellenőrző dol­gozatra, az úgynevezett zárt­helyire lapozgatja az elektro­technika tankönyvet. — Ilyenkor pihenem ki ál­talában az egész félév fára­dalmát. Senki nem szabja meg, mikor keljek fel, nincs betáblázva az egész napom. Ferenczy Imre a kollégiu­mi rádió technikusa, este, reggel gyakran bekapcsolódik a műsorok sugárzásába. Nem­régiben alakult egy amatőr színjátszó csoport a nyíregy­házi főiskolán, ahol panto­mimesek, szavalok, zongoris­ta közreműködésével állíta­nak össze egy március 15-1 műsort a forradalmiságról. A szerepeket most osztják szét, Ferenczy Imre is szorgalma­san jár a próbákra. Hogy közben négy vizsgájuk is lesz „csekélység” . .. T. K. M&hang Kocsmák Nagyon helyesnek, igaz­nak tartom Murányi Gyu­láné mátészalkai lakos vé­leményét, melynek a de­cember 12-i számunkban „Kocsmázók” címmel ad­tak helyet. Végre elindult egy egészséges vita az al­koholizmusról, melyről ugyan sokat beszélünk, de sajnos keveset teszünk ellene. Igenis az alkoho­lizmus, a kocsmázók ellen hathatós intézkedésre vol­na szükség. Bár hivatalos helyeken is sokat foglalkoznak vele, gyakorta írnak róla az új­ságok, a szomorú tragé­diák, a nyomorgó családi életekről, a sok síró gyer­mekről, mégsem születik egy olyan intézkedés, amely végérvényesen gá­tat vetne ezeknek: Ponto­sabban az okának, az al­koholizmusnak. Nagyon helyes, hogy a kocsmák — az utóbbi idő­ben — valamivel később nyitnak, de tovább kelle­ne lépni. A nyitvatartási idejüket is csökkenteni lehetne. Felesleges, hogy este 8—9 óráig legyenek nyitva, tovább mint az élelmiszerüzletek. S így van ez szombaton is. Va­sárnap nyugodtan zárva lehetnének a kocsmák, mint a többi üzlet. (Talán még takarékossági szem­pontból sem elvetendő ez a javaslat!) Olykor nem ártana el­lenőrizni azt sem, hogy vajon a kocsmában a sze­mélyzet megtartja-e a ré­szegek kiszolgálására vo­natkozó tilalmat? Kiss Mátyásné Nyíregyháza Lakásátadások Nvírenvházán A karácsonyi ünnepek előtt újabb lakásokat adnak át Nyíregyházán, a Szamuely té­ren, a Kossuth és a Rákóczi utcában. A Szamuely téri 1., 2. és 3T. jelű, a Kossuth utcai 3/B, illetve a Rákóczi utcai C 2 jelű épületben összesen 209 család talál új otthonra. A kulcsátadásokat a kivite­lező SZÁÉV, illetve a NYÍR- BER december 17. és 21. kö­zött szervezi.

Next

/
Oldalképek
Tartalom