Kelet-Magyarország, 1979. december (36. évfolyam, 281-305. szám)

1979-12-21 / 298. szám

MA Vizsgáznak a hallgatók (2. oldal) Hit kíván a népgazdaság? (3. oldal) Napirenden a jövő évi költségvetés Összeült az országgyűlés w Lázár György és Óvári Miklós felszólalása A Magyar Távirati Iroda tudósítói jelen­tik a Parlamentből: A jövő esztendei állami költségvetés meg­vitatásával zárja idei munkáját az ország- gyűlés. Az erről szóló törvényjavaslatot csü­törtökön megkezdődött téli ülésszakán tűzte napirendre legfelsőbb államhatalmi testüle­tünk. A tanácskozáson részt vett Kádár Já­nos és Lázár György is. Az ülést Apró Antal, az országgyűlés el­nöke nyitotta meg. Emlékeztetett történel­münk kimagasló eseményére, arra, hogy 35 esztendővel ezelőtt, 1944. december 21-én gyűlt egybe Debrecenben az újjászülető Ma­gyarország ideiglenes nemzetgyűlése. Ezután az elfogadott napirendnek meg­felelően Faluvégi Lajos pénzügyminiszter tartotta meg beszámolóját. A pénzügyminiszter expozéja Faluvégi Lajos pénzügyminiszter expozéját mondja Az 1979-es esztendő fő gaz­daságpolitikai célját sikerült elérni — mondotta. — Meg­kezdődött a gazdasági egyen­súlyunk helyreállításának fo­lyamata. A belföldi felhasz­nálós megfelelően alkalmaz­kodik a most lassabban nö­vekvő nemzeti jövedelemhez. A lakosság fogyasztása körül­belül két százalékkal nő. Fe­lére csökkent a készletfelhal­mozás. A beruházások évek óta először — a tervezett ke­retek között maradtak. Fontos mutatói a gazdasági helyzetképnek — prognózis­nak, hogy a nemzeti jövede­lem csak körülbelül egy-más- fél százalékkal lesz több az idén az előző évinél, külke­reskedelmi mérleghiányunk azonban a felére csökken, gazdaságunkban a teljesít­mények javításának megvan­nak a feltételei. A gazdasóg- poláitáikának 1980-ban az a legfőbb célja, hogy tovább erősödjenek a népgazdaság egyensúlyát helyreállító, erő­sítő folyamatok, s közben megőrizzük már elért élet­színvonalunkat. Ehhez a cél­hoz kell igazítanunk a gazda­sági növekedés ütemét. A termelésben a jó minőségre kerül a hangsúly. A világpia­con is csak ilyen árut tu­dunk eladni. Számolva a termelés szer­kezetének, hatékonyságának a lehetséges javulásával: 1980-ban a bruttó nemzeti termelés 3—3,5 — ezen belül az ipar termelése 3,5—4, a mezőgazdaságé 5—5,5 — szá­zalékkal növekedhet. A nem­zeti jövedelem — jobbanyag- és energiafelhasználással — 3—3,5 százalékkal gyarapo­dik. A gazdasági növekedési ütem tehát továbbra is sze­rény, bár az ideihez képest valamelyest fokozni szeret­nénk azt. A belföldi felhasz­nálásnak valamivel az 1979. évi színvonal alatt kell ma­radnia. A lakosság fogyasz­tása mérsékeltebben, 1—1,5 százalékkal növekedhet A külkereskedelmi mérleg ja­vítása jövőre is gazdaságpo­litikánk egyik sarkpontja: a behozatalnak alig 2, a kivi­telnek azonban több mint 8 százalékos növelését tűzzük feladatul. Jó irányba ösztönző és kényszerítő gazdasági hatá­sok, intézkedések várhatók jövőre. A legfontosabbak az árrendszer változásai. A ha­zai termelői árszínvonal át­lagosan mintegy 3 százalék­kal emelkedik. Az anyagok és az energia árszínvonala 30 százalékkal lesz magasabb, serkentendő a takarékossá­got. A feldolgozó ipari árak színvonala 10 százalékkal mérsékeltebb lesz. A mező- gazdasági felvásárlási árak és az áruszállítási tarifák emel­kednek, ellenben az építési­szerelési tevékenység árai — a költségvetéshez igazodva — valamelyest csökkennek. A nagyobb hatékonysággal dol­gozó vállalatoknak az átla­gosnál több, a kevésbé jól dolgozóknak pedig jóval ke­vesebb lesz a nyereségük. Változatlan törekvés: a gaz­daságos export növelése, a hatékonyabb munka a ter­mékszerkezet átalakításával és korszerű szervezéssel is. A bérszabályozás uralkodó formája a termelés területén a vállalati teljesítménytől függő bértömegszabályozás. Vállalati — egyben népgaz­dasági — érdek, hogy a mun­kabéreket és a kereseteket ténylegesen az egyéni teljesít­mények szerint állapítsák meg. Az állami gazdaságok­ban és a tsz-ekben a jövede­lem szabályozása azonos el­vekre épül. Országos érvényű törekvés: a szabályozóknak azt kell szolgálniuk, hogy az eredményes vállalatok és dolgozó kollektívák erőtelje­sebben érzékeljék munkájuk hasznát. Lesznek új nehézsé­gek, kialakulhatnak olyan feszültségek, amelyek megol­dása tovább serkenti, javítja a gazdasági eredményeket. Az 1980. évi állami költség- vetési törvényjavaslat elő­irányzatai között a bevételek összesen 423,5, a kiadások 428 milliárd forinttal szere­pelnek, a hiány 4,5 milliárd forint. A legtöbb bevétel a jövő évben a vállalatok és a szövetkezetek befizetéseiből kerül az államkasszába. Az eszközlekötési járulék és az illetményadó megszűnik, ér­demesebb az élőmunkát gé­pekkel helyettesíteni. Az ál­talános nyereségadó 40-ről 45 százalékra növekszik. Az a törekvés, hogy a most követ­kező években az állami be­vételek jobban növekedjenek, mint a kötelezettségek. A szocialista szektor 1980- ban 184 milliárd forint beru­házást hajthat végre. Ez mintegy 20 milliárddal keve­sebb az ideinél. Űj állami nagyberuházás nem szerepel a tervben, 9 nagyberuházás viszont befejeződik jövőre, összesen 82 000 lakás épül, ebből 25 000 állami erőből. A vállalati döntésű beruházá­soknak az ott képződő jöve­delmekkel arányban kell lenniük, kisebb mértékű lesz a központi támogatás. A termelői árak rendezé­se nyomán januárban változ­nak a termékek meghatáro­zott körében a fogyasztói árak. Bizonyos fogyasztási iparcikkek ára emelkedik, másoké csökken. Némileg mérséklődik a ruházati árak szintje. Néhány kiragadott példa: a fésüsgyapjú szövetek és az abból készült férfi- és fiúöltönyök ára átlagosan 20 —30 százalékkal, a pulóvere­ké, kardigánoké 15—20 száza­lékkal, a szintetikus függö­nyöké 30—40 százalékkal csökken. Emelkedik viszont több vas- és műszaki cikknek és egyéb fogyasztási iparcikk­nek az ára. A nem alapvető szolgáltatásoknak — főként a javításoknak — a díja na­gyobb lesz. Élelmiszerek és az úgynevezett élvezeti cikk, a háztartási energia, a gyógy­szerek és az alapvető szolgáltatások ára — a lakbérek, a személyszállí­tási díjak — most változatla­nok maradnak, — közölte a pénzügyminiszter: törekvé­seink szerint a munkások és az alkalmazottak átlagkerese­te 4,5 százalékkal lehet na­gyobb, a pénzbeli társadalmi juttatások jövőre 13 százalék­kal haladják meg az 1979. évit. Az árak, a keresetek és a társadalmi juttatások együt­tes hatására az egy lakosra jutó reáljövedelem jövőre az 1979. évi átlagos színvonalon marad. A hiteleszközökből el­sősorban a lakásépítésekre jut: a lakáscserék pénzügyi feltételein javítanak az ismét csökkenő illetékek. A lakos­ságot érintő adórendszer — a gépjárműadó is beleértve — most nem módosul. Társadalmi közkiadásokra az ideinél 22 milliárd forint­tal több jut 1980-ban. Ki­emelten kezelt terület példá­ul a társadalombiztosítás, a bölcsődék, óvodák, iskolák, kórházak és más Szociális- egészségügyi intézmények fejlesztése, működtetése. Arról is szólt a miniszter, rogy a legutóbbi két évben nozoitt különféle takarékos­sági intézkedések hatása 2— 2,5 milliárd forintra becsül­hető. A takarékosság — saj­nos, még nem általános — szemléletét a közfelfogás szerves részévé kell tenni. A munkaerő-gazdálkodás javí- tására, a munkaerő jobb el­osztása érdekében az igazga­tásban — kellő megkülönböz­tetéssel, átgondoltan és szer­vezetten — öt-tíz, sőt néhol 20 százalékos létszámcsök­kentést kell végrehajtani; a felszabaduló munkaerővel csökkenthető a szakember- hiány a vállalatoknál, szövet­kezeteknél. Céljainkhoz — társadalmi, gazdasági szem­pontból egyaránt — csakis a folyamatok hosszabb távú át­tekintése alapján juthatunk el. Most gazdaságunk törté­netének olyan szakaszába ju­tottunk — fogalmazott Falu- végi Lajos —, amikor a rövi- debb és a hosszabb távú ér­dekek jobban egybeesnek, mint általában. Mimdannyi- unk részéről szorgalmasabb és áldozatkészebb munkára van szükség. Felszólalások Novák Béla (Pest m., 16. vk.) a terv- és költségvetési bizottság képviseletében el­mondta : úgy ítélik meg, hogy a törvényjavaslatban rögzí­tett célok, az 1980. évi fela­datok teljesítése szervezet­tebb, fegyelmezett munkát, még előrelátóbb, átgondoltabb tevékenységet kíván. Ispáno- vits Márton (Bács-Kiskun m., 11. vk.), a megyei áfész el­nöke arról számolt be: a tár­sadalmi munkában rejlő ha­talmas tartalékok kiaknázá­sával * nem egy esetben 3—4 (Folytatás a 4. oldalon) Űj baromfitelep Varsánygyürén Teljesen automatizált etető- és itatóberendezéssel szerelték fel a baromfitelepet. (GB) Április elején kezdték meg a varsánygyürei Tisza Ter­melőszövetkezetben a köny- nyűszerkezetes nagyüzemi ba­romfitelep építését, alig nyolc és fél hónap múlva pedig már elkészült a hatvanmillió fo­rintos beruházás. A telepen nyolc, egyenként ezer négyzetméteres nevelő­épület található. Ezenkívül elkészült huszonnégy dolgo­zó részére a szociális létesít­mény, a telep vízellátó rend­szere és az utak. A most elkészült baromfi- telepen egyidejűleg kétszáz­ezer csirkét tarthatnak és évente egymillió hét-nyolc hetes szárnyas hagyhatja el a legkorszerűbb technológiá­val berendezett kombinátot. Az etető- és itatórendszer tel­jesen automatizált, a fűtés­hez szükséges energiát pedig a • Szovjetunióból érkező Testvériség gázvezeték bizto­sítja. December elején tartották a műszaki próbát a telepen, az átadást december 20-án, ezt követően beüzemelik a kombinátot és az első kis­csirkék a jövő év elején ér­keznek meg. Az új techno­lógia lehetővé teszi, hogy a korábbi 2,8 kilogramm takar­mányfelhasználás helyett 2,3 kilogrammból állítsanak elő egy kilogramm húst. A csir­kéket teljes egészében a kis- várdai baromfi-feldolgozóba szállítják Varsánygyüréből. ÜNNEPEK ELŐTT Zavartalan ellátás élelmiszerekből Bár az ünnepek előtti be­vásárlások egy részén már túlvagyunk, az igazi, ünnepi ínyencek kiválasztása — vagy az ezekhez szükséges alapanyagok beszerzése — sok vevőnél még hátravan. Vajon mire számíthat a vá­sárló? Az illetékesek elmond­ták: Alapvető élelmiszerekből az ellátás zavartalan. Példá­ul liszt, rizs, cukor, zsír, mar­garin korlátlanul van. A ká-» vé- és teautánpótlás is zavar­talan, konzerváruból sincs hiány. Halkonzervekből több, mint harmincféle érkezett be az ünnepekre. Nagy vá­laszték van mosószerekben és bőven ellátták a boltokat ka­rácsonyi gyertyákkal. Néhány kedvelt cikket — mint például a fügét és a mogyorót — hiába keres a vevő. A mazsolákból is csak annyi van, amennyi a boltok­ba már kikerült. Szaloncu­korból és függelékáruból a gyárak utánrendelést is tel­jesítenek, de ezzel a lehető­séggel a boltok még nem él­tek, mert még van a készle­tükből. A déligyümölcs-ellátásban az elmúlt napokban javulás állt be: nagyobb tömegben érkezett narancs, s megjelent a banán is. Szabolcs-Szatmár megye decemberben összesen húsz vagon narancsot kap. Ez csak valamivel kevesebb, mint a múlt évi decemberi mennyiség. Banánból általá­ban hetente egy kamionnal kap a megye. Ezt közvetlenül a hajóról rakodják — Ham­burgban. A boltok nyitvatartási ide­je alatt folyamatosan szállí­tanak kenyeret és egyéb sü­tőipari terméket, ha kell, a megrendelt mennyiségen fe­lül is. A pótrendelések telje­sítéséhez ugyanis 60 mázsa tartalékot sütnek. Foszlós ka­lácsból csak Nyíregyházán 150 mázsa készül, a vidéki üzemek ugyancsak az igé­nyeknek megfelelően sütnek belőle. A tejipar is felkészült az ünnepekre. Tejből és tejter­mékekből korlátlanul ki tud­ják elégíteni a kereskedelem igényeit. Az ilyenkor kelen­dőbb termékekből — vajból, túróból, tejfölből, tejszínhab­ból, habtejszínből — is a szo­kásosnál nagyobb mennyisé­get készítenek. Burgonyából, téli almából, sárgarépából, fejes káposztád ból elegendő mennyiséget tá­roltak. Gyökérből, vöröshagy­mából a hiányzó mennyiséget a társmegyékből beszerezték. Az ünnepekre bőven ellátják a boltokat dióbéllel, mákkal, s nincs hiány fenyőfából sem. (tóth) r Oriásdaru Eperjeskén 40 tonnás darut adtak át rendeltetésének a MÁV zá­honyi körzetéhez tartozó eperjeskei pályaudvaron. A 40 millió forintért megvaló­sult beruházás lényegesen meggyorsítja a körzetbe ér­kező konténerszállítmányok átrakását. A 17 méter fesz­távolságú daru 2 normál és egy széles nyomtávú vágányt ível át, a műszakonként 50 konténer megmozgatásra ké­pes berendezést olyan auto- matikákkal látták el, ame­lyek teljes mértékben biz­tonságossá teszik az átrakó munkát. Műszereivel minden rendellenességet jelez, s ad­dig nem kezdi meg a teher emelését, amíg az automa­tikusan rögzítő karok nincse­nek a helyükön. A kivitelezést meggyorsí­totta, hogy a korábbi mód­szer — állványkészítés — he­lyett a vasutasbrigádok ko­saras daruból szerelték össze az acélszerkezetet, s így a 15 naposra tervezett részmun­kát 72 óra alatt végezték el. IXXXVI. évfolyam, 298. szám ÁRA: 1,20 FORINT 1979. december 21., péntek

Next

/
Oldalképek
Tartalom