Kelet-Magyarország, 1979. december (36. évfolyam, 281-305. szám)

1979-12-13 / 291. szám

2 KELET-MAGYARORSZÄG 1979. december 13. Futball-labda, vászontáska Szakolyból A NYERGES ÉS SZÍJ­GYÁRTÓ SZÖVETKE­ZET SZAKOLYI RÉSZLEGÉBEN KÖ­ZEL 7000 FUTBALL- LABDÁT GYÁR­TOTTAK AZ IDÉN. ÜJ TERMÉKÜK AZ NSZK EXPORTRA KÉSZÜLŐ VÁSZON- TÁSKA, MELYBŐL 48 EZER DARAB FO­LYAMATOS GYÁR­TÁSÁT KEZDTÉK EL NOVEMBERBEN. A tanácsok, a termelőszö­vetkezetek vezetői szervezik és ellenőrzik a tűzvédelmet mindenütt. Az elmúlt hetek­ben e tevékenységet vizsgál­ták a megyei tűzoltó-parancs­nokság szakemberei Dombrá- don, a közel nyolcezer lako­sú nagyközségben. A helyi önkéntes tűzoltó-egyesület lé­nyegében közös fenntartású, ugyanis a Petőfi Tsz évente 20 ezer forintot utal át a ta­nácsnak. Megyénkben két évvel ez­előtt 77 tsz 900 ezer forinttal, 800 emberrel támogatta a községi önkéntes tűzoltókat — ma viszont már 117 szö­vetkezet évi 1 millió 800 ezer forintot áldoz e célra. Az „ál­doz” kifejezés talán nem is helyes, hiszen szó sincs jóté­konykodásról: saját biztonsá­gukat erősítik a tsz-ek. Ilyen­fajta együttműködésre egyéb­ként más kisebb üzemek, ipa­ri szövetkezetek, ÁFÉSZ-ek esetében is van mód — de Szabolcsban mindössze 46 helyen van erre példa. Dombrádon 51 önkéntes tűzoltó van, közülük tizen­hatan az idetartozó Tiszaka- nyáron, kilencen Ujdombrá- don munkálkodnak. Gondol­nak az utánpótlásra is: tizen­hat gyerek vett részt az út- törő-tűzoltószakkör munká­jában. A dombrádi ellenőr­zés idején próbariasztást csi­náltak: az eredmény jó, 16 perc alatt álltak készen az emberek, gépek! A három helységben egyébként négy év alatt 13 tűz volt, 45 ezer forint kárt okozva. Minden alkalommal kivonultak az önkéntesek — felkészültsé­güket bizonyítva dolgoztak a tűz megfékezésén. . A tanács irányító munkájában néhány hiányosságot is találtak: rendszeresebben kell ellen­őrizni a különféle létesítmé­nyek tűzvédelmi helyzetét, javítani szükséges a propa­gandát is. A Petőfi Tsz-ben csaknem 200 milliós értéket védenek a tűz ellen — az erre fordított pénz tekintélyes summa: az elmúlt években közel 3,5 milliót költöttek. A tsz-ben évek óta nem volt tűz — ám lehetett volna, mivel a vizs­gálat szerint néhány épület nem felel meg az előírások­nak, találtak hibát az elekt­romos berendezéseknél is, s szabálytalanul tárolták pél­dául a gázpalackokat. Ezek persze gyorsan kijavítható hibák, és a vezetők intézked­tek is rögvest. Az elmúlt négy év nyolc ellenőrzése azt mutatja: köz­ségekben, tsz-ekben, nagy­üzemekben egyaránt hatott a segítő szándékú vizsgálat, javult a tűzmegelőző, tűzvé­delmi munka. (tgy) Ittak, vesztettek Drága „menet“ lánctalpason Bár már minden járműve­zető tudja, hogy ittas vezeté­sért a jelentős összegű pénz- büntetés mellett legalább egy évre elveszik a jogosítványt, s ismét vizsgázhat, ha vezetni szeretne, nem csökken a ki- sebb-nagyobb mennyiségű italt fogyasztó járművezetők száma. Széles József 40 éves nyír- meggyesi lakos augusztus 6- án késő este részegen ült fel segédmotoros kerékpárjára, úgy gondolta, megússza ha­záig. Tulajdonképpen sze­rencséje is lett volna, mert azokban a percekben nem járt rendőr Hodász és Nyír­meggyes között, de Széles olyan részeg volt, hogy fel­borult, eszméletét is elvesz­tette, s nem tudott elmene­külni a baleset színhelyéről. A bíróság 3500 forintra bün­tette és másfél évre eltiltot­ta a járművezetéstől. Rácsai Lajos 22 éves Haj- dúsámson, ligettanyai lakos is részegen ült augusztus 22- én egy lánctalpas erőgép kormánya mögé, de Hodászon rajtavesztett. Ki tudja, ilyen erőgéppel milyen balesetet okozhatott volna, hisz neki részegsége mellett még jogo­sítványa sem volt. Ehhez mérte a bíróság is a bünte­tést: 5000 forintot kell fizet­nie és két évre eltiltották a járművezetéstől. Sokáig gondolhattuk: csak a férfiak merik megkockáz­tatni, hogy ittasan ülnek a volán mögg, ebben azonban néhány hete már megingatta hitünket egy ittasan vezető asszony. Most újabb bizonyí­tékot szolgáltatott Lőkös Bé- láné 34 éves fábiánházi la­kos. Öt augusztus 18-án iga­zoltatták Nagyecseden, s pil­lanatok alatt kiderült róla, hogy részegen vezette kocsi­ját. A büntetés 4000 forint, s egy év két hónapig eltiltot­ták a járművezetéstől. Mindhárom ítélet jogerős. Kilencvenezer közül a legjobb No. 1.: Sz Virágkosár a konyha­lánynak Á zt mondják, a kony­halányoknak nincs koruk. A tizen­évest is így hívják a szakmában és az időset is. Hogy mégis van koruk, azt Bírta Józsefné, az is­merősöknek Anci néni, a Tölgyes csárda „konyha­lánya” is bizonyítja. Szép csendben ment nyugdíjba a napokban. A betűk világa ismeret­len maradt számára. Fia­talkorában bulgárkertész- ként dolgozott, aztán mó­dosabb házaknál mosott. Huszonöt évvel ezelőtt ta­karítónőt keresett a ven­déglátó vállalat, jelentke­zett. A Koronában min­den éjjel 1 órakor kezdte a munkát, zárás után. Reggelig takarított. Ké­sőbb a konyhán segédke­zett, kézilány lett. Három gyermeket ne­velt fel, van unokája is. Tíz évig a Tisza étterem­ben főzött, különösen nagy szaktudója a, leve­„Keressük a legjobb gép­kocsivezetőt!” — adta ki a jelszót immáron negyedik al­kalommal az Autó-motor. S megtalálták. Kilencvenezer pályázó közül egy nyíregyhá­zi fiút: Sztanek Lászlót. — Hét kategóriában kez­dődtek a megyei selejtezők — mondja a győztes. Bizony már itt is tucatnyi fogós kér­dés rostálta meg a résztve­vők seregét. A megyei után a területi döntők következ­tek. Innen is csupán az első és a második helyezett kerül­hetett tovább. Ekkor nemcsak közlekedési ismeretekből kellett számot adniuk a versengőknek, hipz előkerültek a műszaki tesz­tek, s jóegynéhány, a bizto­sítás legfontosabb tudniva­lóiról faggatózó kérdésre vá­laszoltak a területi finálé ré­szesei. Az országos nagy­döntőben azután a volán mögött is bebizonyíthatták képességeiket. A budapesti Felvonulási téren kialakított pálya ravasz kanyarjaival, vonalvezetésével több ver­senyzőt állított megoldhatat­lan feladat elé. — Most vettem csakugyan hasznát a Nyíregyházi Volán autószakosztályánál eltanult speciális fogásoknak. Például ott, ahol a szűk tér miatt mások képtelenek voltak a megfordulásra, nekem segí­tett a kézifékes forduló. S a Trabant is jól bírta a pró­bát, hiszen a klub színeiben az idén is több slalomver- senyen indultam. Sztanek László a megsze­rezhető 420 pontból 391-et gyűjtött. Mindez pedig kate­góriái győzelmet jelentett számára. A fiatalember — jelenleg sorköteles szolgálatát tölti Nyíregyházán — a papír­gyár üzemmérnöke. Jogosít­ványa ötéves. Idei ered­ménylistájából örömmel büszkélkedhet a Fáy András nevét viselő túraverseny el­ső helyével. A nyíregyházi Trabant-találkozón második lett, Szombathelyen egy slalomviadalon viszont is­mét a dobogó legfelső fokára léphetett fel. Az országos vetélkedő első helyezettje pályagonddal küzd. Az ATI rutinpályájáról — nem a tanintézetiek! — már több ízben elzavarták. A legjobb vezető tehát se­gítségre vár. Olyanra, amely- lyel megfelelő tréningkörül­ményeket teremthet meg ön­magának. És várja a megyei KBT támogatását is. Ha mást nem, hát szakirodalmat kér a közlekedésbiztonságiak­tól és az országos vetélkedő műsornaptárét. A jó gépkocsivezető ter­mészetes tulajdonsága a ta­karékosság. S bár a Trabant a fogyasztásban nem nagy igényű, az autóslap megta­lálta legjobb gépkocsivezető azonban még az átlagtól is többet takarít meg üzem­anyagból. Kalenda Zoltán seknek, a főzelékeknek. Jómaga a mákos tésztát szereti a legjobban, de soha sem a saját ízlése szerint főzött. Mindig a vendégnek. Nem röstellte idős korban megtanulni a legújabb ételek titkait, nemrég leste el a betyár­leves receptjét. Az utób­bi három évet a Tölgyes csárdában töltötte, hátul, a konyhában... Talán először fordult elő, hogy vendégként ült le az asztalhoz, amit a fi­gyelmes munkatársai, pincérek, szakácsok, az étterem vezetői szépen megterítettek, középen virágkosárral. Minden pfypér őt szolgálta ki azon áz estén és táncra kérték a hatvanöt éves Anci né­nit. Ö pedig itt utoljára kedvenc ételével, mákos metélttel kínálta a vendé­geit és úgy búcsúzott tő­lük, ha szükség lesz rá nyáron, a nagy forgalom idején, szívesen bejön négyórásnak. (P) Fritz Mihály kiállítása Hiba, ha egy kiállítási ka­talógus ismertető szövegének hosszát és mélységét (vélhe­tően) az szabja meg, hogy díjazott, vagy sem a kiállító művész, és kora alapján, so- ro!llható-e már valahová. Per­sze ez is számít, de végül is, csak a kiállított darabok ér­téke a mérvadó. És, ha így nézzük a fiatal szegedi szobrászművészről Fritz Mi­hályiról írt nyolc rövid nyom­tatott sort, hiányérzetünk tá­mad. Végtére: egy kevéssé ismert, ám tehetséges mű­vészt sosem árt bemutatni azoknak, akik most kezde­nék barátkozni vele. Marosvásárhelyen szüle­tett 1947-ben, szobrászszakot végzett a főiskolán. Mestere Pátzay Pál volt. Ma, a kép­zőművészeti szakközépiskola tanára, Szegeden. Néhány szobrát már Franciaország­ban és Egyiptomban is kiál­lították. A VMK-ban december vé­géig látható alkotások arról győznek meg, hogy ígéretes művész Fritz Mihály. Mély barátságban él minden anyaggal: kővel, tussal, gipsz­szel, fémmel, papírral és agyaggal; gondosan kompo­nál, nem ismeri az elnagyolt­ságot. A klasszikusok nyo­main halad, de mai amit csinál; maiak a lányok, aki­ket mintáz, és modernek for­mázási módszerei. Nem a tö­kéletest akarja ábrázolni, ha­nem tökéletesen akarja visz- szaadni amit lát, érez. Érze­lem látszik minden arcon és megkapó a szeretet, amivel a két gyermekszobrot készítet­te. Legjobban a portrékhoz vonzódik. Tudja: egy ember­ről az arcán, a tekintetén át lehet a legtöbbet elmondani. Simítson anyagot, véssen követ, kalapáljon rezet, raj­zoljon akár, minden művén ott a kézjegye, mindenen át­világít a mesterségbeli tu­dás. Nem küszködik a maté­riával, az engedelmeskedik neki. Minden munkáján átsüt az a testi-lelki öröm, amit az anyag birtokbavétele jelent, és a hit: más is azt érzi amit ő érez; az arc, a forma, a te­kintet, a test azt jelentik a ..ézőknek is, mint neki. Nem utánoz senkit, szűk neki az idegen ruha. Nem tartozik csoporthoz. Leköti a tanítás. Talán ez is magya­rázata, hogy kevesen tudnak róla. Nem talál okot a stilizálás­ra. Minek változtatni azon, ami úgy szép, ahogyan van? Esetleg a játékosság, az if­jonti (nem minden áron való) kísérletező kedv hiányzik ezekről a művekről. Szinte fájón tökéletes minden. ízelítő ez a kiállítás egy ke- keveset a gondosan dolgozó művész alkotásaiból, aki az érmésztelep vendégeként volt már Nyíregyházán, és akinek legtöbb darabja, akár ma is bekerülhetne a múzeumok gyűjteményébe. S. Z. Készül a labda. Meózzák a vászontáskákat. (Mikita Viktor felvételei) HEH ÁLDOZAT, HANEM ÉRDEK Tüzet oltottak A legjobbnak ilyet is tudni kell. A slalomverseny Tra­bantjának volánja mögött Sztanek László. Portrék (Cs. Cs.)

Next

/
Oldalképek
Tartalom