Kelet-Magyarország, 1979. december (36. évfolyam, 281-305. szám)
1979-12-01 / 281. szám
2 KELET-MAGYARORSZÁG 1979. december 1. Záhonyban a Barátság kisáruház édességosztálya jól felkészült a mikulási ünnepre. Bő választék várja a vásárlókat csokiból készült Mikulásokból. (Elek Emil felvétele) ÜZEMEGÉSZSÉGÜGY Ha ideges a nő... Megyénkben egy sor olyan üzem dolgozik, ahol a munkások többsége nő. Az asszonyok és lányok az izzólámpagyártástól a kötőüzemig mindenütt ott vannak, ahol alkatuknak, erejüknek, nemüknek megfelelő foglalkozást kínált az ipar. A nőket foglalkoztató gyárak, üzemek egészségügye ennek megfelelően speciálisan alakul. Figyelembe veszi mindazokat az élettani sajátosságokat, pszichés viszonyokat, melyek túlnyomóan az ugyancsak erősnek bizonyuló gyengébb nemre jellemzőek. Idegesség — az első helyen Az üzemorvosok és a gyárakban dolgozó nők egybehangzó véleménye: a legtöbb gondot az idegesség okozza. Török Pál né például a mátészalkai MOM-ban külön kitért erre. Mint brigádvezető gyakran kénytelen munka közben átcsoportosítani, mert észrevehető az, egyesek időnként a szokásosnál figyelmetlenebbek. Ugyanitt Kerti Katalin és Szuszcsák Júlia — mindketten brigádvezetők — azt mondták: a közösségekben már kialakult, már-már reflexszé vált, hogy amikor egyikük-másikuk spannosabb, még a munkáját is átvállalják. Kisvárdán dr. Mester Katalin üzemorvos úgy vélekedett, hogy a nőket foglalkoztató üzemekben a nyugtatok fogyasztása igen magas. Sok otthoni gond kíséri el a lányokat és asszonyokat. Családi perpatvarok, néha félresikerült vagy éppen sikertelen vásárlások, a gyermekek iskolai munkája egyaránt kihat a munkahelyi hangulatra. Iszákos férjek, gyakran intrikáló munkatársnők, pletykák is tarkítják a képet. Nemcsak orvosi feladat Vásárosnaményban, a VOR- ban úgy vélekedtek: van kétségtelen egy sor egészségügyi probléma, de az ideges nők helyzetének javítása nem egyszerűen orvosi kérdés. Sok helyen éppen a családi, közösségi viszonyok rendezése, másutt a jobb ellátás, az iskola segítsége oldhatja azt a feszültséget, ami az asszonyokat zaklatja. Fehérgyarmaton éppen a ruházati ksz elnöke mondta egy alkalommal: az üzemben kialakult őszinte légkör visszahat az egyén hangulatára, s lehetőséget nyújt arra is, hogy a munkahelyi kollektívák tagjaik gondjaiban osztozzanak. Vitathatatlan tény: nagyon szükséges az üzemorvos. Sőt mi több, jó ha az ilyen üzemekben nő az orvos, aki lényegesen jobban megérti az asszonyokat, lányokat. Hasznos, ha egyben pszichológus is, hiszen az idegességet kiváltó okok jó része ilyen természetű. Másrészt nő a közösségek felelőssége. Nem egyszerűen arról van szó, hogy a gyengélkedő munkáját vállalják. Ez talán a könnyebb. Az emberi kapcsolatok építése fontosabb, hiszen egy jó barátnő, egy őszinte brigádközösség gyakorta többet ér, minden gyógyszernél. Testresza bottan Szatjolcs-Szatmárban az üzemorvosi rendszer még korántsem tökéletes. Sok jó törekvés valósult már meg, ez is tény. Nőtt az orvosi órák száma, sokfelé korszerű rendelők alakultak, van ahol a nőgyógyászati szaktanácsadás és rendelés is valóság, több üzemben — s ez is üzem- egészségügy — jól és okosan Szakadt papíros félmondatán akadt meg minap a szemem: „Nyíregyháza Utca. névadási Bizo ...” Ilyen is létezik? — futottam át csodálkozva a „Bízó ..alatt álló listát, melyen Bachát László, a nyíregyházi tanárképző főiskola magyar nyelvi tanszéke vezetőjének neve is szerepelt. Öt kérdeztem: hogyan készül az utcanév? Az utcákat — hiszen eredetileg nem volt nevük —, lakóik kezdték elnevezni, valamilyen jellegzetessége alapján: Görbe utca, Szegény sor, Cigány sor stb. Ezek a nevek később hivatalossá váltak. Az utcanévadásnak ez a természetes formája. Ám nem minden utca kap nevet lakóitól. Ilyenkor lép munkába a „Bizo...”, vagyis az utcanévadási bizottság. Miért jó, ha ebben helyet kap a nyelvész is? Minden Városbaii könnyebb eligazodni, ha az utcák, terek nevei bizonyos rendszert alkotnak. Ezt a rendszert a nyelvészek az utcák földrajzi formája, környezete, különleges jellemzői figyelembevételével alakítják ki. Munkájuk akkor tekinthető sikeresnek, ha az említett természetes névadás jellegét követi. így kerül a Fecske utca környékére Rigó, a Nefelejcs mellé Ibolya; ilyenkor kap a Sóstó Blaha Lujza sétányt. Sajnos, el nem fogadott javaslatra is bőven van példa. oldották meg a terhesek foglalkoztatását. Ez az egészség- ügyi szervezés. .^erőfeszítése nyomán született. Gond viszont többfelé a gazdasági vezetés magatartása, amely korántsem tulajdonít kellő jelentőséget e témának. Egy fehérgyarmati beszélgetés során az ottani orvosok — dr. Kovács László, dr. Rácz József — úgy fogalmaztak: a náluk még első lépéseket tevő üzemegészségügyi ellátásnál abból indulnak ki, hogy minden formalitást kizárnak. Egy-egy olyan üzemben olyan orvosnak kell lennie, aki az ottani viszonyoknak a legjobban megfelel, s aki képes a gyárban, üzemben az ottani sajátosságoknak megfelelő körülményeket kiharcolni. Legyen tehát Jestreszabott az ellátáí." Ilyen előrelátó szervezés nyomán alakulhat ki az a hálózat, amely messze nem receptíró, vagy elsősegélynyújtó. Különös figyelmet érdemelnek a lányok és asszonyok. Tagadhatatlan: mind a mai napig a munkán kívül is igen nagy feladatok hárulnak rájuk. Csak a gondok együttes megoldása segíthet, teheti zavartalanná munkájukat. B. L. S ilyenkor „bóklászik el” kórháztól a Kórház utca, ilyenkor „nyer” a Család utcából nyíló kurta köz Gárdonyi Géza nevet, holott egyéb, íróról elnevezett utca sehol a környéken. A felerészt nyelvész, felében „hivatali” névadás kétes eredményeként Nyíregyháza utcanévrendszere bom- lóban van. (E rendszert a feledésbe merüléstől megóvandó íródott néhány esztendeje Urbán Teréz főiskolai hallgató szakdolgozata, mely Nyíregyháza Utcaneveit vizsgálja. Ez az érdekes — s a nyíregyháziak figyelmére minden bizonnyal számottartható vállalkozás — a főiskolán kívülállók számára szinte hozzáférhetetlen.) A további bomlás megakadályozására hozta létre a városi tanács Nyíregyháza védett utcaneveinek jegyzékét. Egyebek közt Csipke, Öszőlő, Virág, Himes név őrzi még egy letűnt kor hangulatát. S milyenek lesznek a holnap Nyíregyházája utcanevei? A főiskola nyelvészei a közelmúltban készítették el a Bujtostól északkeletre épülő városrész majdani utcáinak névjavaslatait. Az írók, művészek neveit tartalmazó terv leghamarabb 4—5 éven belül válik „élővé.” Ezúttal talán valóban egységében, csorbítatlanul. Csendes Csaba Nefelejcs mellé Ibolya Utcanév születik Hit írnak rólunk? Tanműhely középiskolásoknak Négy éven belül szakközép- iskolává alakul át a Baktaló- rántházi Mező Imre Gimnázium. A szakközépiskola első két osztálya már az idén megkezdte a tanulmányokat mezőgazdasági gépszerelő és növénytermesztési gépész szakmákban. A tanulók jelenleg a helyi szakmunkásképző intézetben töltik hetente a kötelező szakmai gyakorlatot, harmadik és negyedik évben azonban már vállalati műhelyekben, üzemcsarnokokban kell megszerezniük a szükséges szakmai ismereteket. Az iskola nemrég szerződést kötött a baktalórántházi termelőszövetkezettel, amelynek értelmében a középiskolások itt ismerkednek majd a nagyüzemi munkával, a legkorszerűbb mezőgazdasági gépekkel. A termelőszövetkezet nyírkércsi üzemegységében már készül az új tanműhely, ahol a leendő érettségizett szakmunkások elsajátíthatják a szakma fortélyait. (bg) _ rj ( JitAonTi/l r* o r ÜVEGGYÁR A LÁDAÜZEM HELYETT Ólomkrístály Vásáros- naményból A világpiacon mindenütt keresett ólomkristályt, vala- - mint. ■ -közúti fényvisszaverő üveggyöngyöt gyártanak hamarosan Vásárosnaményban. Mint az Üvegipari Művek vállalatfejlesztési főosztály- vezetője, Magyar István mondta: az ÉRDÉRT Vállalat -termékszerkezet-korszerűsítési programjának eredményeként megszűnt vásárosna- ményi fagyapot- és ládagyártó üzemet november 1-én vette át 16 millió forintért az Üvegipari Művek, hogy az itteííi kedvező körülmények között teremtsék meg az új üzemüket. A 2 hektáros, közművekkel ellátott és még bővíthető telephelyen 1300 négyzetméteres, kemencék és hűtőszalagok elhelyezésére alkalmas épület található, mely átalakítással a szociális létesítmények és raktárak befogadására is megfelelő. A főosztályvezető tájékoztatása szerint 1980. IV. negyedévében indulhat majd meg a munka, természetesen attól függően, hogy az emberi és a tárgyi feltételek mindenben megfelelnek a kívánalmaknak. Az indulásig azonban számtalan tennivaló van még, hiszen a telep vétel, csak az első lépés volt. Jelenleg 125 emberük — volt ÉRD ÉRT-d olgozók —, már van, aikik közül rövidesen 24 férfi és 23 nő kezdi meg a szakma rejtelmeivel való ismerkedést az ajkai és a salgótarjáni üveggyárban. A maximálisan 18 hónapiig tartó betanulás idejére az előd- vállMatnál az utolsó 10 hónapban kapott átlagfizetést kapják a dolgozók. A beruházás két ütemben történik. Az elsőben, 1980-ban egy üvegolvasztó kemence és egy gyártó vonal készül el 40—50 millió forint ráfordítással, majd ezt követi a hasonló összeget felemésztő második szakasz. Az első lépcsőfokra az Üvegipari Művek saját erőből jut el, míg a másodikhoz hitelt vesznek fel. A vállalat illetékesei szerint a VI. ötéves terv végén már 350—400 embert foglalkoztató üzem, jelenlegi árakon számolva, évi 140—150 millió forint értéket termel majd. S. Z. A Népszabadság november 7-d ünnepi számában Vaja, a gazdag falu címmel riportot közöl az aJlmabermelésrőL Vaja szimbólum A failu haitárában 1932-ben ültették az első almafákat A grófi birtokon 21 hektárt telepítettek be almával. Már tartott a második világháború amikor leszedték az első gyümölcsöt A felszabadulás után (kiosztották az almáskerteket is, 300 ölenként a falu lakói között. Meg kellett tanulni metszeni, permetezni, ápolni a fát leszedni a gyümölcsöt Közös művelésbe 300 hektár alma került 1961-ben, 80 hektár pedig megmaradt a háztájiban. A továbbiakban megtudjuk, hogy az idén a szövetkezetben 6500 tonna, a háztájiban pedig 4000 tonna alma termett. Az eladott almának 83 százaléka export- minőségű volt Évente 160 millió forint értéket termelnek a szövetkezetben és ennék 40 százalékát az alma adja. A Magyar Nemzet két írásában is foglalkozik szabolcsi vonatkozású idegenforgalmi témákkal. Október 30., 31-i számaiban a vidék megannyi nevezetességére, szépségére fordítja a figyelmet. Egyedülálló SzaJbolcs-Szatmár Felfedezni ezt a ragyogó tájat maradandó élmény. Tíz esztendővel ezelőtt mindösz- sze hatszáz kereskedelmi szálláshely volt a megyében, |ma mór háromezerhatszáz. Ez nem sok, noha a fejlődés mértéke tiszteletreméltó és Önmagukért beszélnek a számok. 1970-ben negyvenkétezer, tavaly már nyolcvan- négyezer vendégéjszakát töltöttek itt a látogatók. Rekordidő alatt, minden eddiginél korábban jelent meg a megyei Pályaválasztási útmutató. A kiadványt a megyei tanács munkaügyi és művelődésügyi osztályainak adatai alapján a Pályaválasztási Tanácsadó Intézet munkatársai állították össze, s a megyei tanács sokszorosító üzemében készült 3000 példányban. Az 1980—81-es tanév legfontosabb tudnivalói mellett az előző év pályaválasztási tapasztalatairól is közöl információkat. Az általános tájékoztató rész után tételesen sorolja fel a kiadvány a szakmunkás- képző iskolákat, a szakközépiskolákat J— külön a szakmunkásképzési és külön a középfokú képzési célú Folytatólagosan elkövetett sikkasztásért büntette meg a Nyíregyházi Járásbíróság Miklós Sándor 34 éves nyíregyházi taxisofőrt. Miklós három és fél éve kötött szerződést a Volán Vállalattal, hogy az utasoktól beszedett fuvardíj felét ötnaponként befizeti munkahelyének. Csekket kapott, amelyre nevét és taxijának rendszámát kellett ráírni, természetesen a befizetett összeggel együtt. Majdnem három évig rendben is mentek a dolgok, ám ez év elejétől Miklós spórolni kezdett, de nem a fuvardíj neki jutó feléből, hanem A Magyar Vízgazdálkodás című szakmai folyóirat idei 10. számában három oldalnyi, s 3 eredeti felvétellel illusztrált ismertetőt közöl a lápi mocsárról. Láprezervátum Ecseden A szerző felteszi a kérdést: A nagy múltú Easiedi-láp legmélyebben fekvő részén nem lenme-e szükséges néhány- száz hektáron egy mocsárre- zervátum kialakítása? A szakemberek bizonyára megtalálnák a helyét és a módját annak, hogy az eltűnt hatalmas^ néhány évtizeddel korábban még rend-* Ikívül gazdag élővilággal rendelkező, a helyi lakosság települését és életformáját egykor döntően befolyásoló láp- vidékndk élő emléket állítsanak. Száztíz hektárnyi diós 54 hektárra zsugorodott a milo- tai Üj Élet Tsz-ben — olvastuk a Kertészet és Szőlészet c. szaklap 46. számában. Diósors a Tiszatájon Milyen változás várható a jövőben? A kérdésre a tsz megbízott elnöke így válaszol: „Most minden egyes fát számmal látunk el; minden fa termését minden esztendőiben más tagokból álló bizottság becsüli föl. 1884 fánkra az idén 14,2 kilogramm termést állapítottunk meg, amelyekért a tagok 5 forintot fizetnek a tsz kasszájába kilogrammonként A becsült Imennyiségen felüli termésért már nem fizetnék, így a itöbblettermés értékesítéséből származó jövedelem a tagok zsebében marad. Ha a tsz kapná meg, az ápolásra is többet lehetne fordítani. Ezt a nemikívánatos gyakorlatot kell tehát megszüntetnünk. szakközépiskolákat — továbbá a gimnáziumokat. Tájékoztató adatokat közöl a megyén kívüli képzésről, a Magyar Néphadsereg középfokú oktatási intézményeiről, valamint az egyetemekről, főiskolákról, felsőoktatási intézményekről. A továbbtanulással kapcsolatos fontosabb tudnivalókon kívül a tovább nem tanulókra vonatkozó iskolai teendőket is közli. Néhány nap múlva minden iskolában ott lesz ez a füzet, mely szinte nélkülözhetetlen segédeszköz lesz az osztály- főnökök kezében. A szerkesztők az általános és középiskolai tanulók, pályává-1 lasztási felelősök, osztályfőnökök, valamint a szülők figyelmébe ajánlják. a vállalatot megillető részből. Januárban, februárban és márciusban a menetlevelek tanúsága szerint 22 334 forintot kellett volna befizetni neki, de Miklós 10 211 forinttal kevesebbet adott postára, s áprilisban sem fizetett be 1608 forintot. A közel 12 ezer forint el- sikkasztása miatt a bíróság hat hónapi szabadságvesztésre ítélte Miklós Sándort és 1000 forint pénzmellékbüntetés megfizetésére kötelezte. A szabadságvesztés végrehajtását a bíróság 1 év próbaidőre felfüggesztette. Az ítélet jogerős. Megjelent a Pályaválasztási útmutató Sikkasztott a taxisofőr
