Kelet-Magyarország, 1979. november (36. évfolyam, 256-280. szám)

1979-11-23 / 274. szám

2 KELET-MAGYARORSZÁG 1979. november 23. Szabad-e a szabad szombat? Gondok a tantestületekben Sokasodnak az iskolákban a szabad szombatokon zajló rendezvények: továbbképzé­sek, munkaközösségi ülések, úttörő- és KISZ-események. Ezt tették szóvá a megye több általános iskolájában a pedagógusok. Mennyit ér így a szabad szombat? — kér­dezték. Igazuk van a nevelőknek, ha úgy érzik, ho^y indokolat­lanul veszik el tőlük a sza­bad szombatot, amit rendelet biztosít számukra. Amikor az iskolákban is bevezették a szabad szombatos rendet, ugyanaz volt a cél, mint más munkakörökben: legyen együtt a család, jusson több idő a pihenésre, az önműve­lésre. Ekkor nem szervezhe­tő továbbképzés vagy más rendezvény. Á megszegett norma De mi a valóság? A megye több mint hatezer pedagógu­sát érintő szabad szombatos rend a körülmények kénysze­rítő hatására akadozik. A me­gyei tanács oktatásügyi veze­tői továbbra is ragaszkodnak a rendelethez, tiltják a sza­bad szombatra szervezett kü­lönféle tanácskozásokat, ren­dezvényeket. Valójában még­is kénytelenek voltak a saját „normáikat” megszegni, igaz egy alkalommal, amikor hoz­zájárultak egy szabad szom­batos továbbképzési naphoz. Ez az új tanév leglényege­sebb tantervi változásainak megvitatását, tisztázását szol­gálta. Szükség volt rá, nem lehetett elhalasztani a szün­időre, vagy nyárra... Lehetett volna talán más­kor? Tanítási napon semmi­képpen, ezt miniszteri ren­delet tiltja. Az elmúlt évek­ben ugyanis jócskán megsza­porodtak a tanítási napokon tartott különféle értekezle­tek, továbbképzések, s ezek is közrejátszottak abban, hogy meg kellett hosszabbí­tani a tanévet. Ezt nem kí­vánja sem a nevelő, sem a gyermek ... Hogyan lehet akkor elérni, hogy a tanítási órák védelme is megoldott legyen, ne kell­jen megnyújtani a tanévet, de a nevelők szabad szombat­ját se érje „bántódás”? A megoldás: jobb szervezés Gondot okoz ez, nemcsak a nevelők százainak, hanem az oktatásügy megyei és helyi Z öld gyümölcs ilyen kar­riert még sosem csi­nált. A város asszo­nyai törték magukat utána, futottak, rohantak, tüleked­tek, könyörögtek, fenyeget­tek, mosolyogtak, megígér­tek, ráígértek, hivatkoztak, imádkoztak, káromkodtak, szidalmaztak, hízelegtek. Akinek sikerült, az cipeke- dett. ötöt, hatot, hetet, nyol­cat, kilencet, tizet. Akinek nem sikerült, nem cipeke- dett, egyet se, kettőt se ... A telefonok megindultak. Feleség a férjnek, a férj a nagykemek, a feleség az is­merősnek, az ismerős a kis- kernek. A telefonon volt ígé­ret, kérés, viszontszívesség ígérete, emlékeztetés régi dolgokra, kilátásba helyezett közös élmény, pult alatti áru­kínálat, ajándékok megcsil- lantása, randevú kérése, ran­devú ajánlása. Az éretlen gyümölcs fel­kavarta a közt. Ezen a napon lelassult az egyébként sem gyors munka. Felgyorsultak az érverések, megállt az élet, irányítóinak éppúgy, mint a Pedagógusok Szakszervezeté­nek. Együttesen keresik a le­hető legjobb megoldásokat. A szaporodó panaszok hatá­sára a Pedagógusok Szakszer­vezetének megyei bizottsága levélben is megkereste a me­gyei tanács művelődésügyi osztályát: javasolták egységes álláspont kialakítását a sza­bad szombatok ügyében. Véleményünk szerint azon­ban nem az egységes állás­pontokkal van baj. Azt tisz­tázza a központi rendelet és állásfoglalás, amelyet az Ok­tatásügyi Minisztérium és a Pedagógusok Szakszervezete dolgozott ki a szabad szom­batos munkarendről. Ez ér­vényes megyénkben is, s en­nek tiszteletben tartásáról kö­telessége is gondoskodni min­den érdekelt tanácsi oktatás­ügyi szervnek, iskolai veze­tőnek. Meggyőződésünk, hogy a jelenleginél jobb szervezéssel megoldhatók a továbbképzé­sek, különféle tanácskozások bármelyik nap délutánján. Ha szükséges óracserékkel is, az időpontok rugalmas megvá­lasztásával. Ez az oktatásügyi, iskolai vezetőktől több fárad­ságot, szervezést kíván, de meghozza az eredményt. Ér­demes fontolóra venni, ho­gyan lehetne a megyei, na­gyobb részvevőgárdát mozga­tó továbbképzéseket több lép­csőben megoldani, s jobban gazdálkodni az erre szánt idő­vel, jobban kiszűrni az elő­adásoknál, hozzászólásoknál olykor tapasztalható üresjá­ratokat. Tanácskozó­napok? Hasonlóan rugalmasabb szervezéssel az úttörő-, KISZ- és más társadalmi, iskolai rendezvények időpontjain is lehetne együttesen változtat­ni, hiszen egy délutánt, estét szívesebben feláldoz minden­ki, mint az őt jogosan meg­illető és nagyon várt szabad szombatot. Ha engedik a ta­nácsi oktatásügyi és szakszer­vezeti szervek, hogy az isko­lai szabad szombatok tanács­kozónappá váljanak, joggal érheti őket az a vád, amit az egyik kéz adott, azt a má­sik elveszi... Páll Géza megindult a sustorgás. Aki kapott: ez a legjobb. Nem habzik. Illatos. Kellemes. Selymes. Áztatni jó. Mosni jó. Enni jó. Szagolni kiváló. Nézni élmény. Fogdosni prí­ma. ZÖLD ALMA Aki nem kapott: mar. Csak kesztyűben jó. Túl illatos. Nem habzik eléggé. Túlságo­san habzik. Nagyon drága. Túl olcsó. Nem is az igazi, csak licenc alapján készül. Sok kell belőle. Jobb a faha­mu. A zöld alma mosópor kar­rierje hirtelen ívű volt, mint minden zöld karrier. A tarka zacskók uralták a szatyrokat, kosarakat, hálókat, teli volt velük magánautó, autóbusz, kerékpárkormány, szekérde­Tervezte: Tóth Sándor Kibocsátották a Bethlen-emlékérmét A Tóth Sándor szobrászművész által tervezett és az az alap­ján készült Bethlen Gábor emlékérme elő- és hátlapja. Tizenkét neves magyar éremművész pályázott a Bethlen Gábor jubileumi ezüstérme elkészítésre. A pá­lyázat győztese a Nyíregyhá­zán élő Tóth Sándor szobrász- művész lett. A 200 forintos jubileumi ezüstérme kibocsá­tását most tette közzé a Ma­gyar Közlöny. Megtudjuk ebből,v -hogy a Magyar Nemzeti Bank Beth­len Gábor halálának 350. for­dulója alkalmából bocsátotta ki a pénzt. Előlapján a Ma­gyar Népköztársaság felirat, s attól egy-egy díszítő motí­vummal elválasztva az érték­jelzés: 200 forint, valamint a verési évszám, 1979 olvasható. A körfeliraton belül látható az előlap fő motívuma, amely a Bethlen Gábor-tallé- rok mintájára készült: ma­gyar és erdélyi elemekből összeállított címer, középen a Bethlen-család címere, felette a magyar korona. A tallér­kép körfelirataként Bethlen Gábor címeinek a pénzein alkalmazott latin nyelvű rö­vidítései olvashatók: Gábor, Magyarország, Dalmácia, Horvátország és Szlovénia Is­ten kegyelméből választott királya, Erdély fejedelme és a székelyek vajdája. Az érme hátlapjának fő motívuma a fejedelem ol­dalnézetű mellképe; valamint az 1629—1979 felirat, és a készítő Tóth Sándor szobrász- művész monogramja is itt található. A Bethlen Gábor ezüst emlékérméből folyama­tos előállítással 20 ezer dara­bot vernek. Az emlék 200 forintos pénzérme mindkét oldalát Tóth Sándor készítette. Ez már a második alkalom, hogy pályázaton vett részt, s mind­két alkalommal sikert ért el. A numizmatikusok körében máris megkülönböztetett ér­deklődés nyilvánul meg a pénz iránt, melyből különle­ges vereteket is készíttet a Magyar Nemzeti Bank. A LÖSZSÍR TITKA Mammut a Trabanton A helyzethez szokatlannak tűnő járművön rendhagyó szállítmány érkezett a tatai Kuny Domokos Múzeum ter­mészettudományi tárának ud­varára. A két emberfejnyi csigolyacsontok, óriási bor- datöredékek, egy méternél is hosszabb combcsont társasá­gában Trabanton utaztak le­lőhelyüktől a múzeumi vég­állomásig. A löszsírjában mintegy 80 ezer esztendőn át háborítat­lanul pihenő mammutma- radvány' kalandos körülmé­nyek között került a múze­rék, gyermekkocsi, tricikli, targonca, trailler, ZIL és fu- rik. A zöld almára elment a kosztpénz, a tartalék, a gyer­mek spórolt pénze, a tűpénz, az ebédpénz, a szakszerveze­ti tagdíj, a könyvrészlet, a lakbér, a vízdíj. A város fölött ott terjeng a zöld alma illata. Belengi a szekrényeket, konyhákat, fürdőszobákat, a vállalati ru­hásszekrényeket, speizokat, ott dől az intézmények ab­lakán át a téli levegőbe. Il­latos a város, zöld illata van. Zöld szagú az ing, a kombiné, a pólya, a pelenka, a blúz, a farmer, a harisnyanadrág, a zokni, a garbó, a bugyogó, a sál, a sapka, az ágynemű, a törülköző. Mert a zöld al­mát mindenki rögvest kipró­bálta. Mosott a város. Kicsi és nagy. Apa és anya. A nagymama, az unoka, a szom­széd, a búr, a búr a búrka­lappal. A zöld almától illatos a vi­lág. Amikor jól beleszagolok, kedvem lenne egy jót bele­harapni. (bürget) um tulajdonába. A Tatabá­nya határában épülő új autó­pályaszakasz földmunkáinál az útépítők észrevették, hogy a dózerek tucatszám forgat­ják ki a talajból a fehéres­sárgás színű, jókora csont­szilánkokat. Észlelésüket be­jelentették a tatai múzeum­nak. s ennek nyomán sietett a helyszínre dr. Skoflek István, a tatai természettu­dományi tár vezetője. Az is­mert nevű szakember már el­ső pillantásra megállapította, hogv ritka őslelet bukkant napfényre, s'csakhamar az is tisztázódott, hogy mammuttól származnak a csontok. Skoflek István megállapí­totta, hogy az ősállat comb­csontján látható spiráltörés még a mammut élő állapotá­ban történt. Valószínű, hogy %az állat megcsúszott a jégko­ri meredek lejtőn, járókéote- lenné vált, s mostani lelőhe­lyén pusztult el. Mint a szak­ember elmondta, az egykori mammuttragédiát okozó spi­ráltörés a sízők jellegzetes sérüléstípusával rokon. A csúszásból eredő hirtelen túl­terhelés ugyanis spirálisan töri el a combcsontot. A mammut koponyáját, agyarait, fogait nem találták meg. Ez arra utal, hogy az ősemlős tetemét az akkor élő vadállatok marcangolták és hurcolták szét. Ezt látszik igazolni, hogy attól a ponttól, ahonnan a legtöbb csont ke­rült elő, még 70 méteres körzetben is találtak csont­maradványokat. Feltevés csupán, de elképzelhető, hogy a nagy termetű állat értéke­sebb részeit a környéken ak­koriban élő ősemberek vitték el tanyahelyükre. Ráb Erzsébet A határidő: november 30. Meghosszabbított ügyfélszolgálat a gépkocsi-befizetésekhez A személygépkocsik elő­jegyzésénél befizetett ko­rábbi előleget november 30-ig lehet kiegészíteni az előírt ötven százalékra. Megyénk városaiban még sokan nem fizették be a pótlólagos ösz- szegeket, nagy a torlódás. Ezért az Országos Takarék- pénztár néhány helyen meg­hosszabbított ügyfélszolgála­tot tart: Nyíregyházán no­vember 24-én (szombaton) 15 óráig, Nyíregyházán, Má­tészalkán, Kisvárdán, Nyír­bátorban a befizetések utolsó három lehetséges napján (november 28., 29., 30-án) 18 óráig foglalkoznak a gépko­csi-előjegyzési számlák ki­egészítésével. Folyékony tüzelő télre Korszerűsítik az Áfor>kutakat Szabolcsban jelenleg — be­leértve az összes „fehérárut” (a benzint, gázolajat is) — naponta mintegy 8—900 ton­nát szállít tankautóval az Áfor. A tankautópark kapa­citása ebben az évben na­gyobb befogadóképességű, új kocsikkal bővült. Ennek elle­nére egy 12 órás műszak alatt ötöt, hatot is kell majd for­dulni csúcsidőben a gépkocsi- vezetőknek ahhoz, hogy a szállítási igényeket maradék­talanul kielégíthessék. A háztartási fogyasztók ki­szolgálásának javítása érde­kében még ebben az évben, több mint harminc kutat kor­szerűsít folyamatosan az Áfor az ország területén. A me­gyében is több helyen került, illetve kerül modern, elektro­mos kútoszlop a korszerűtlen, lassú kézi pumpa helyére. A cserét már elvégezték Üj fe­hértón és Nyírbogdányban, de folyamatban van Kisvárdán, Nagykállóban is. A nagy Áfor-töltőállomásokon ter­mészetesen mindenütt elekt­romos üzemeltetésű kutak működnek. Nyíregyházán a Martinovics téren, a borbá­nyai, a Dózsa György utcai, és a Pazonyi úti új Áfor-töl­tőállomásokon, valamint a Vagép-kútnál lehet háztartási tüzelőolajat tankolni. A Szé­na téri kút átalakítása idején segít a Kinizsi utcai Áfor-te- lep kútja, amely hétköznap 7 órától 15 óráig, szombaton pedig 7 órától 12 óráig tart nyitva. Tárgyalások folynak a Derkovits utcai, Áfész-keze- lésben lévő kút üzembe he­lyezéséről is. A zavartalannak látszó el­látás ellenére is előforduló problémák elkerülésére — például egy hirtelen havazás megnehezítheti a tankautós szállítást — az Áfor május­ban felhívta a lakosság fi­gyelmét az első tárolás szük­ségességére. A már tartalé­kolt tüzelőolajat azonban sokan már most felhasznál­ják. A kritikus napokban ez problémákat okozhat. Célsze­rű ezeket a készleteket való­ban tartaléknak tekinteni, a tartályokat mindig utána töl­teni. Zökkenőmentes a kiszolgálás a kutaknál: megfelelőek a készletek. Felvételünk Nyíregyházán, a Dózsa György utcai kútnál készült. • A tárgyalóteremből Ablakon át a nótaestre Nótaestet tartott az Orszá­gos Rendező Iroda ez év jú­nius 17-én Baktalórántházán, a művelődési házban. Az előadás már javában folyt, amikor megjelent ittas álla­potban Jónás Zoltán 26 éves baktalórántházi lakos. Han­goskodva közölte a rendező­vel, hogy be akar menni az előadásra. A rendező hajlan­dó volt jegyet adni, de arra kérte Jónást, hogy csende­sebben viselkedjen. Jónás továbbra is hangos­kodott, sőt azt mondta, hogy ő jegy nélkül akar bemen­ni az előadásra és hangja már majdnem túlszárnyalta a nótaest énekesét. A nagy hangzavarra a művelődési ház dolgozói Jónást arra kér­ték, hogy menjen haza, majd megfogták és a kijárat felé vezették. Jónás erre ordítani kezdett, állandóan azt kiabál­ta, hogy „be akarok menni”. A kijáratnál-a közelében lé­vő rendezőt is megtámadta, s továbbra is kiabálta, hogy az előadást meg akarja nézni. Jónást nem lehetett jobb belátásra bírni, s saját ren­dezésű cirkusza olyan jól si­került, 'hogy rövid időre az előadást abba kellett hagyni. Jónás ezután a nézőtér egyik ablakán akart bemászni, „önálló estjének” a rendőr­ség vetett véget, a bíróság pedig garázdaság miatt 6 hó­napi szabadságvesztésre ítél­te, amelynek végrehajtását 2 év próbaidőre felfüggesztet­te. Az ítélet jogerős. m. f.

Next

/
Oldalképek
Tartalom