Kelet-Magyarország, 1979. november (36. évfolyam, 256-280. szám)
1979-11-11 / 264. szám
2 KELET-MAGYARORSZÁG 1979. novci. Házi szociális gondozás Nem bejárónő Bejárónőnek nézte a körzeti ápolónőt az egyik idős asszony és a mosogatás, takarítás, ebédkihordás mellett még azt is elkívánta, hogy a macskája ételéhez szükséges különleges anyagokat is szerezze be és főzze meg a gondozónő ... — Természetesen nem ez a jellemző — nyugtat meg dr. Kalmár Loránd, a Nyíregyházi Városi Tanács szociálpolitikai csoportvezetője. — Viszont tény, hogy sok munka és nagy felelőség hárul a hivatásos és a tiszteletdíjas gondozónőkre. Ésszerűbb gazdálkodás A szociális otthon, a két nyíregyházi öregek napközi otthona és a területi gondozói szolgálat szerves részét képezi a szociálpolitikai tevékenységnek. Ezért gondolt arra a csoport, hogy 1978. január 1-étől — kísérletképpen egyesítik a három szervezetet és közös irányítással gondoskodnak az idős emberekről. — Indokolta a döntésünket — folytatja a csoportvezető —, hogy többségében nők végzik a gondozást és a gyermekgondozási szabadság vagy a gyakoribb betegségek miatt bizonyos időre kiestek a munkából a területen működő gondozók. így például négy ember munkáját háromnak kellett ellátnia. Ezenkívül megszüntettük a párhuzamosságot: több olyan intézkedésünk volt, amit egyszerűbben, gyorsabban el lehetett látni ugyanazzal az apa- rátussal. Megelőzték a jogszabályt Hogy mennyire helyesen ítélték meg az integráció szükségességét, bizonyítja, hogy egy év múlva, 1979. január 1-én jogszabály írta elő a szociális otthon, az öregek napközi otthona és a területi gondozói szolgálat egységesítését. Sóstón működik a városi tanács egyesített szociális intézményének vezetése. Az egységes irányítás során a szociális otthonnal akad a legkevesebb probléma. Míg 1968-ban mindössze. 200 személyesre tervezték, az 1970-es árvíz után — az idős emberek elhelyezésére kapott országos támogatásból — 372 személyesre alakították a sóstói otthont. A kihasználtsága most is százszázalékos. A következő ötéves terv idején jelentős rekonstrukció kezdődik az otthonban. Egy helyett két öregek napközi otthona tartozik az idei esztendőtől a nyíregyházi tanácshoz. Korábban a Dózsa György utcai 30 személyes piciny létesítmény megfelelt az igényeknek, mára ez szűkös. Az orosi húsz helyre viszont nem találnak idős embert, pedig ott szakképzett vezető tevékenykedik és a tárgyi feltételek is gazdagabbak, mint a város- központban. De Oroson még erőteljesen él az idegenkedés az emberekben a napközi otthonnal szemben, önállóságuk csorbításának érzik a jelentkezést. A következő ötéves tervben Nyíregyháza külterületén összesen száz hellyel bővítik a napközi otthonok be- , fogadóképességét. Kérés a fiatalokhoz A területi gondozói szolgálat azon kevesek közé tartozik, amelyre több pénz lenne, csak kevés a gondozó és sokkal több rászoruló idős emberről kellene tudomást szerezni. A Vöröskereszt aktivistái, a körzeti orvosok is jelentik a tudomásukra jutott eseteket, önként csak nagyon kevesen mondják el a gondjaikat. Ezért a szomszédok, az ismerősök információjára is szükség van. Sőt KISZ- alapszervezetek vagy szocialista brigádok is végezhetnének felmérést egy-egy területről. Ugyanakkor a tiszteletdíjas gondozók számát is szeretnék gyarapítani. T. K. Riasztották az urh-t Bliccelők a buszokon Pofozkodott a potyautas Fejkendős, idősebb asszony sorolja a Volán 5-ös számú Vállalat irodájában, hogy csak azért utazott fel Nyíregyházára lakóhelyéről, a távoli szatmári faluból, mert idézést kaptak. Katonafia jegy nélkül utazott a buszon. Ezért a 3 forint 20 filléres viteldíj mellett 206 (!) forint pótdíjat is fizetni kell. Az asszony hiánytalanul kiszámolja az összeget. Mindennapos ez az eset a Volánnál. Hiszen a vállalat 12 ellenőre havonta átlagosan 900—1000 bliccelőt is elcsíp, akik közül jó, ha 5—600-an kifizetik helyszínen a bírságot. KIUGROTTAK AZ ABLAKON — Legtöbb baj a fiatalokkal: a főiskolásokkal és kollégistákkal van — állítja Garai József, közúti ellenőri csoportvezető. — Gyakran elfelejtenek jegyet venni, s rendszerint a személyi igazolványt sem hordják magukkal. Sokan emlékeznek még az Omega együttes nyári koncertjére Nyíregyházán. Két-három óra alatt 80—100 jegy nélkül utazó fiatalt füleltek le az ellenőrök a buszokon. Akkora volt a kavarodás, hogy jó néhány an még a mozgó jármű ablakain is kiugráltak . . . A Volán ellenőrei a megye- székhelyen közlekedő valameny- nyi helyi, illetve a városon áthaladó minden helyközi járaton tartanak ellenőrzést. Nincs olyan nap, hogy akár egy útvonal is kimaradna. Reggel 4-től este 22— 23 óráig — két műszakban — folyamatosan dolgoznak a járműveken — mindig más és más sorrend szerint. BÜNÖZÖT FOGTAK AZ ELLENŐRÖK — Két-három tagú csoportokban járjuk az autóbuszokat — szól Tamás László jegyellenőr. — Vizsgáljuk, hogy érvényes-e a menetjegy és a bérleti igazolvány. Sajnos, elég sok a visz- szaélés, ráadásul gyakran durván beszélnek velünk. Legtöbben azt hiszik, hogy nekünk hasznunk van a bírságolásból, pedig ez tévedés. Volt rá példa, hogy az utas a felszálló ellenőr szeme láttára dobta be a 20 fillérest a jegykiadóba, aztán felháborodottan kiabált, hogy nem ad jegyet a gép. Mások két 1 forintos érmével próbálnak jegyet váltani. Sokan azért stoppolnak le az automata mellett — akadályozva a le- és felszállást —, hogy csak akikor dobják be a 2 forintost a masinába, mikor már megkezdődött az ellenőrzés. A bliccelők leleményességét bizonyítja, hogy van aki maroknyi, rég megváltott jeggyel közlekedik. — Ez szabálytalan — állítja Kálmán Jánosné. — Az utas ugyanis köteles kérésünkre az érvényes jegyet felmutatni! INTÉZKEDIK A BlRÖSAG Előfordult már, hogy a rendőrség segítségére is szükség volt. Kálmán János ellenőr meséli: — A 7-es járaton történt, hogy találtunk egy jegy nélkül utazó férfit, aki sem az igazolványát nem akarta felmutatni, sem a bírságot kifizetni. Mikor megtudta, hogy a rendőrséget akarjuk az igazoltatáshoz segítségül hívni, fenyegetőzött, sőt a munkatársamat arcul is ütötte. Riasztottuk az urh-t, így végül a rendőrségen kötött ki a potyautas. Mint kiderült, egy körözött bűnöző került kézre a segítségünkkel. Tavaly több, mint 356 ezer forint összegű bírságot vetett ki a Volán, míg 1979-ben eddig mintegy 384 ezer forintot. Az emelkedés oka, hogy ez évben több ellenőrzés történt, illetve júliustól 100 forintra emelkedett a bírság összege a helyközi járatokon. Még mindig sokszor van szükség bírósági intézkedésre is. Az idén 1500 esetet továbbítottunk a megyei bíróság végrehajtó irodájára. Ha valaki nem fizet, az összeget letiltják a fizetéséből. Házi Zsuzsa Hiánycikk, termelésszervezés Aprócikket keresünk... Egyeztet az ipar és a kereskedelem A nyíregyházi 603-as számú cukrászüzemben készítik a megyeszékhely vendéglátóegységei részére a különböző süteményeket és tortaféléket. Veres Sándor a félkész tortákat rakja be az elektromos sütőbe. (Császár Csaba felvétele) A lakosság kérésére Tovább tart nyitva a MÁV menetjegyiroda Jó néhány hónapja már, hogy megnyílt a MÁV menetjegyiroda Nyíregyházán, a Zrínyi Ilona utca 8—10. szám alatti új sávházban. Bár a városközpontban létesített menetjegyiroda kapacitása többre is képes, máris újabb kívánság hangzott el: hoszszabbítsák meg a nyitvatartási időt, hogy az utazni szándékozók az esti órákban is igénybe vehessék ezt a szolgáltatást. Buczkó Ferenc MÁV körzeti üzemfőnök elmondta: a menetjegyirodát a MÁV azért hozta létre, hogy az utazni szándékozó emberek jobb és kényelmesebb körülmények között, előre válthassák meg a szükséges jegyeket. A mintegy másfél millió forint költséggel létesített menetjegyiroda havi forgalma, még a legjobb esetben is alig éri el a havi 400 ezer forintot. Ez egyáltalán nem tekinthető gazdaságosnak, de a létrehozók véleménye szerint a forgalom azért nem éri még el a kívánt szintet, mert sokan nem is ismerik a szolgáltatásait. Például, hogy itt nemcsak a külföldre szóló, hanem az összes belföldi egyéni és csoportos utazáshoz szükséges jegyek is megválthatok. Tehát nem kell kimenni az állomásra helyjegyért, hálókocsi jegyért, sőt a kedvezményes diákjegyekért sem. Gyakori látvány mégis, hogy az állomási pénztárnál sorban áll sok diák. A szolgáltatás javítása miatt a MÁV december elsejétől megváltoztatja a menetjegyiroda nyitvatartási idejét. Jelenleg délután 16 órakor zár, az új nyitvatartási rend szerint 18 óráig lesz nyitva. Várható, hogy ettől emelkedik majd a forgalom, de külön körlevélben is felhívják az érdekeltek figyelmét a MÁV új szolgáltatásaira. Ilven leveleket küldenek ki többek között az iskolák igazgatóinak is. Mindennapos bosszúságaink közé tartozik, ha egy apróságért hiába szaladgálunk egyik üzletből a másikba. Nemegyszer előfordul, hogy néhány forintos áruért (legyen az ruházati, vas-műszaki, vagy egyéb iparcikk) több boltot is fel kell keresnünk, és csak hosszabb-rövidebb idő után kapjuk meg. Hajlamosak vagyunk az üzletre fogni, hogy miért nem tart az adott cikkből, miért nem rendelte meg. Hogy menynyire nem csak rajtuk múlik, bizonyítja, hogy most is jelentős — bár csökkenő — a hosszabb-rövidebb ideig hiányzó cikkek száma. Ezekről a gondokról beszélgettünk a Belkereskedelmi Minisztériumban dr. Bérezés László osztályvezetővel. — Mi a véleménye, hogyan alakul a kínálat a vas-műszaki szakmában az utóbbi időben? Az ötödik ötéves tervidőszakban a vas-műszaki kereskedelmi forgalom a tervezettnek megfelelően növekedett. Ez egyúttal azt is jelenti, hogy a kereslet és kínálat évről évre dinamikusan fejlődik, és a növekedés üteme (évi 9—10 százalék) nagyobb, mint más szakmáké. Természetesen a fejlődés ellenére egyes cikkekből a hazai és importlehetőségektől függően áruhiány mutatkozik. Növekvő igény — Hogyan jön létre az áruhiány? — Nézzünk erre egy konkrét példát. Az évente hazánkban épülő 90 ezer lakás kétharmad részét magánerőből és családi házként valósítják meg. A lakásépítés a különféle szerelvényáruk, valamint a lakás- és konyhafelszerelési cikkek iránt növelte a keresletet. A hétvégi házak és üdülők építése, a szabad idő hasznos eltöltése, a ház körüli és hétvégi kertek felszerelése, gondozása az utóbbi években mind több kézi szerszámot, mezőgazdasági szerárut és eszközöket, kisgépeket igényelt. — A nem megfelelő pro- filátadás-átvétel még most is okoz problémát az ellátásban? Jellemzőnek lehet azt mondani? — Általában nem. A korábbi években viszont több olyan eset történt, amelynek következtében egy-egy cikket nem lehetett, vagy most sem lehet a boltokban kapni. Például paradicsompasszíro- zót és mákőrlőt. A szelektív fejlesztéssel kapcsolatban a kereskedelemmel egyeztetett jó profilátadásra, -átvételre a bútorrugó példáját említem meg. A Salgótarjáni Kohászati Üzemek a bútorrugógyártás megszüntetése előtt egy évvel közölte szándékát és egyben azt is, hogy kétévi mennyiséget előre le tud gyártani. Mindehhez kérte a vas-műszaki nagykereskedelmi vállalatok véleményét, melyek előzetes szocialista piackutatás után hozzájárultak a gyártás megszüntetéséhez. Hosszabb távra 1978 szeptemberétől főhivatali rendelkezés szabályozza a vállalatok közötti együttműködést. Eszerint a termelő és a vele kapcsolatban álló belkereskedelmi vállalat hosszabb távra egyezteti, mely termék gyártását akarják lényegesen csökkenteni, vagy megszüntetni. A rendelkezés értelmében egy cikk termelését csak akkor szüntethetik meg, ha azt előzetesen egyeztették a vevővel. — A nemrégiben tartott „Vevők vagyunk” hiánycikk- kiállításnak és az ipari-kereskedelmi tárgyalásoknak milyen szerepe van a hiányok csökkentésében? — A vas-műszaki kereskedelmi vállalatok évről évre rendszeresen bemutatják azokat a cikkeket a termelő állami és tanácsi vállalatoknak, ipari szövetkezeteknek, téeszek és áfészek melléküzemágainak, tanintézeteknek, kisiparosoknak, amelyekből várhatóan hiány lesz. Legutóbb a vas-műszaki, vegyianyag- és kultúrcikk- kereskedelmi vállalatok rendeztek kiállítást. Tájjellegű kiállítások Az elmúlt években a megyei és tájjellegű hiánycikkkiállítások — többek közt a nyíregyházi is — hozzájárult az áruhiányok csökkentéséhez, a kínálat mennyiségének és választékának bővítéséhez. Több száz millió forint értékben szereztek be nagyobb árualapot, háztartási eszközökből, kézi szerszámokból, horganyzott edényből, épületszerelvényből, faárukból, autófelszerelési és -világítási cikkekből. A „Vevők vagyunk” kiállítás négy napja idején számos termelő jelentkezett a bemutatott cikkek gyártására, szállítására. Főként ipari szövetkezetek, téeszek melléküzemágai és kisiparosok vállalkoztak termelésre. Az ipari szövetkezetek többek közt húsvágó deszka, autósárvédő, ajtó-ablak vasalás, a téeszek bevásárlókocsik, gumikalapács, autócsomagtartó, a kisiparosok csontfűrész, poszterállvány, kerékpár hajtókar szállítására kötöttek megállapodást a nagykereskedelmi vállalatokkal. Azzal számolhatunk tehát, hogy a kiállítások és ipari tárgyalások — mint a kereskedelem termelésszervezésének részei — hozzájárulnak a kínálat bővítéséhez és a hiánycikkek csökkentéséhez. Tóth Kornélia Csaknem negyedmilliós leltárhiány A pörköltkávé-akció Egy év alatt 215 ezer forint leltárhiányt „hoztak össze” a Hajdú-Szaboícs megyei Élelmiszer- és Vegyiáru Nagykereskedelmi Vállalat nyíregyházi raktárházának dolgozói. Amikor a leltározás megtörtént, kiderült, hogy e hatalmas összeg 80 százalékát a pörkölt kávé tette ki: több mint 6 és fél mázsa hiányzott, de hiány volt fűszerből, vegyes árukból, gyufából és néhány más áruféleségből is. A hiány okának feltárása megkezdődött és rövid idő múlva kiderült, hogy akkora hanyagság, felületesség mellett, mint amennyit itt tapasztaltak, az a csoda, hogy csak 215 ezer forint hiány keletkezett. A főraktáros és beosztottai rendre megszegték az ügyviteli előírásokat, elmulasztották az ellenőrzést, a visszárujegyeket sokszor csak a szállítás után hónapokkal állították ki. Tulajdonképpen ezt a le- zserséget használta ki Légrá- di Sándor 35 éves nyíregyházi lakos, a nagykereskedelmi vállalat rakodómunkása, akivel már korábban is bajok voltak: többször kötelezték kártérítésre, de megérte neki, mert túrái alkalmával nagyobb üzleteket kötött, mint amennyit fizetett érte, ha rajtavesztett. Egyik partnere Juszku Jó- zsefné tiszaberceli fűszerboltos volt, a másik pedig Takács István, aki a vizsgálat ideje alatt öngyilkossággal bújt ki a felelősségre vonás alól. A nagyker ügyviteli szabályzata szerint a raktárosok egy áruösszesítő alapján állítják össze a kiszállítandó árut és számlákkal adják a revíziós részlegnek, amelynek Takács István volt a vezetője. A túrázó a revíziótól átvette az árut s ha megmaradt, vagy épp valamelyik bolt nem vette át, a revizió vezetőjének kellett az árut visszavenni és átadni — a visszárujeggyel együtt — a raktárosoknak. Ez volt, vagy inkább lett volna a szabályos, ám Lég- rádi és Takács összejátszott, így hamis visszárujegyek kerültek a raktárosokhoz, akik — mint korábban már szó volt róla — hetekig, hónapokig nem nézték meg, mit kapnak a revíziótól, később pedig ellenőrizhetetlenné vált, egyezik-e a visszahozott áru a visszáru jegyzéken szereplő áru mennyiségével. Az ügyletek egy részét Juszkunéval, a tiszaberceli boltvezetővel bonyolította le Légrádi: a boltos ráírta a visszárujegyre, hogy nem vette át az árut, Légrádi pedig más boltban eladta, s a pénzen a revizió vezetőjével együt osztoztak. Légrádinak más partnere is volt: 300 zsilettpengét egy nyíregyházi bolt helyett egy nagyhalászinak adott el, s bár ezen még akkor rajtavesztett, megfizette a kárt is, továbbra sem hagyott fel maszek üzletelésével. Kávé, zsilett, mogyoró, s ki tudja mik szerepeltek Légrádi üzleteiben, de nyugodtan tehette, mert „megbízhatott” a revízióban. A nyomozás véget ért, a bűnösöket pedig bíróság elé állították. Légrádi Sándort — akit a leltárhiány felfedezésekor munkahelyén 4000 forintra és teljes nyereségelvonásra büntettek — folytatólagosan elkövetett sikkasztásért és 5 rendbeli magánokirat-hamisításért 7 hónapi börtönre, Juszku Józsefnét 4 hónapi szabadságvesztésre, Kovács Béla főraktárost — aki három helyen volt már főraktáros és mindenütt nagy hiánnyal számolt le — 5 hónap szabadságvesztésre és 4000 forint pénz mellékbüntetésre, Sipos Józsefnét 4000, Gyurkovics Jánosnét 2000, Juhász Józsefnét 3000 forint pénzbüntetésre ítélte. Juszku- né és Kovács szabadságvesztésének letöltését a bíróság 2—2 év próbaidőre felfüggesztette. A bíróság a sértett vállalat polgári jogi igényét egyéb törvényes útra utasította. Az ítélet Légrádi Sándor kivételével jogerős, az ő ügyében a megyei bíróság dönt. (balogh)
