Kelet-Magyarország, 1979. november (36. évfolyam, 256-280. szám)
1979-11-11 / 264. szám
□ Burgonya avaly sok burgonya termett a megyében. A bőséges kínálat válogatóvá tette a kereskedelmet: a megszokottnál is szigorúbban ragaszkodtak a szabványokhoz. Akkor nem egy termelő hangoztatta, a szabvány nem megfelelő. Olyan burgonyát képtelenség előállítani, amely méretben, tárolhatóságban a felvásárlók igényeinek megfelel. Idén a burgonya értékesítésénél nem számottevő a gond. Azért talán, mert kevesebb termett, avagy jobb a minőség? Ezért is, azért is! A kialakult helyzet általánosításához egyetlen üzem példája is elegendő. ABal- kányi Állami Gazdaság — már több éve — 200 hektáron termeszt burgonyát. Tavaly rekordtermést értek el, de az étkezési burgonya leminősítésével az értékesítési átlagár csalódást okozott. A termelői érdek, a mundér becsülete mondatta akkor Kuritár János főagronómus- sal: „Gépi betakarítással, a jelenlegi termesztéstechno- lógia mellett nem lehet jobb minőséget elérni. A szab- vány túl szigorú.” A gazdaságban az idei termés a korábbi évek átlagához viszonyítva 20—25 százalékkal volt kevesebb. A 200 hektárról összesen 4355 tonnát takarítottak be. Ebből 922 tonna vetőgumót tároltak, 3098 tonna étkezési burgonyát értékesítettek, az ipari és takarmánygumó mindösszesen 335 tonna volt. A számok az arányok miatt érdekesek. Az ipari és takarmánygumó az össztermésnek alig 8 százaléka, töredéke a tavalyi meny- nyiségnek. A főagronómus szavai szerint tudatosan törekedtek a minőség javítására. Július végén, augusztus elején a burgonyatermő terület egészét szártalanították, így megakadályozták a gumók eltérő növekedését, a pará- zsosodás egyenletessé vált. A szártalanítás eredménye: a gépi betakarításnál kevesebb lett a törés, az érett burgonya tárolhatósága vető- és étkezési kategóriában egyaránt nőtt. A kevesebb burgonya így a tavalyi rekordterméstől is jobban jövedelmezett. □ minőségi termelés ma az eredményes gazdálkodás egyik kulcskérdése. A mennyiségi szemléleten azonban nehéz változtatni. A cukorrépa árát például idén már a cukortartalom szerint fizetik, helyenként mégsem a minőség javítására, hanem a mennyiség fokozására törekedtek. Természetesen a minőség nem zárja ki annak szükségességét (főleg a mezőgazdasági termelésben), hogy azonos ráfordításokkal a mennyiség is növekedjék. Viszont a minőség az elsődleges. A burgonyánál maradva, nem baj az, ha hektáronként 240 mázsa gumó terem, ha a felhasználás arányai jók. Ügy 240 mázsát termelni, hogy annak 30— 40 százaléka rossz minőségű, másod- vagy harmadlagos hasznosításra alkalmas, nem érdemes. Ez a mai termelési költségek mellett nem kifizetődő. Seres Ernő XXXVI. évfolyam, 264. szám ÁRA: 1,60 FORINT 1979. november 11., vasárnap MA Á pörköltkávé- akció (i. oldal) Orvosok Szabolcsban (3. oldal) Korszerű üzletházat avattak Tiszadadán Régen várt létesítményt avattak szombaton Tiszadadán. A könnyűszerkezetes modell alapján elkészült üzletházban egy ABC-áruház, egy bisztró kapott helyet. A kilencszáz négyzetméteres alapterületű létesítményt 8 millió forintért készítette el a Tiszátok és Vidéke Áfész építőbrigádja, mindössze egy év leforgása alatt. A 3500 lakosú Tiszadada modern bevásárló- és vendéglátó-központja avatásán részt vett dr. Szilvasán Pál, a Szövosz elnökhelyettese és Hosszú László, a megyei pártbizottság titkára, a választókerület országgyűlési képviselője is. A pedagógushivatás társadalmi értéke közügy Tanácskozás Nyíregyházán a tanítóképzésről Képünkön: a tanácskozás résztvevői (Elek Emil felvétele) Húsz éve vált felsőfokúvá a tanítóképzés Nyíregyházán. Ebből az alkalomból a megyéből, s az ország több testvérintézményéből pedagógusok százai vettek részt november 10-én a Bessenyei György Tanárképző Főiskolán rendezett tanácskozáson, hogy a feladatokról eszmét cseréljenek. Az ünnepség elnökségében foglalt helyet Ekler György, a megyei párt- bizottság titkára, Szövényi Zsolt, az Oktatási Minisztérium osztályvezetője, dr. Cser- venyák László, a megyei párt- bizottság osztályvezetője, Oláh Gábor, a pedagógusszakszervezet megyei titkára. Az ülés résztvevőit dr. Mar- gócsy József, a tanárképző főiskola főigazgatója köszöntötte, majd átadta az elismerő emlékplaketteket és okleveleket azoknak a nevelőknek, akik jelen voltak a felsőfokú tanítóképzés „bölcsőjénél”, illetve a későbbi években megerősítéséért fáradoztak. Bessenyei-emlékplakettet kapott: Halmai Tivadarné, Karasz István, Kiss Lajos, Lakatos István és Porzsolt István. Több tanár és adminisztrációs dolgozó emlékoklevelet kapott. „Emeld nemzetedet, ez legyen törvényed” — ez a felirat köszöntötte a tanácskozás résztvevőit. Bessenyei György üzenete a felvilágosodás korából a ma pedagógusához szól, aki egyre nagyobb társadalmi követelmények teljesítésére vállalkozik, almikor a katedrára áll. Az általános iskola alapozó szerepe — főleg az alsó tagozatban — egyre inkább a figyelem középpontjába kerül, jogos tehát, hogy a tanítóképzés színvonala, módszere valóban felsőfokú legyen. Ezekről a gondolatokról szólt ünnepi beszédében Szövényi Zsolt, az Oktatási Minisztérium osztályvezetője. Amikor 20 évvel ezelőtt hatvan hallgatóval megkezdődött a munka a felsőfokúvá vált tanítóképzőben, az általános műveltséget gyarapító tanórák száma még az összes 30 százalékát tette ki. Az országnak ebben a szélre szorult részében — mondta az előadó — mint fakoronát alakító gyökér töltötte be szerepét az intézet a nagyobb igényű szellemért. A jubileumról szólva tehát arról is szólni kell, hogy az iskola és benne a pedagógus szerepe meghatározó egész társadalmunk szempontjából. Közüggyé vált napjainkban a pedagógus hivatásának társadalmi értéke. Ezért különösen értékes a főiskola számára az Oktatási Minisztérium megbízatása — melyet e tanácskozáson tolmácsoltak —, hogy dolgozzák ki a tanító- képzés korszerűsítését célzó javaslataikat, a nyíregyházi modell néven ismert kiegészítő képzés figyelembevételével. Ezután Sárái Béla tanszék- vezető főiskolai tanár foglalta össze az elmúlt két évtized krónikáját, majd Kelemen László professzor (Debrecen) .tartott előadást. Délután korreferátumokkal folytatódott, este pedig ünnepi műsorral fejeződött be a program. átadások hamarabb — Kevesebb létszám, kisebb költség Garancia a minőségért Hogyan teljesítik vállalásaikat üzemeink ? Közeleg az év vége, a számadások ideje. A szabolcsi üzemekben a három hónappal ezelőtt kezdeményezett jubileumi szocialista munkaversenyben vállaltak teljesítésére is visszatérnek. A Nyíregyházi Közúti Építő Vállalatnál 51 brigád, több mint félezer dolgozója tett vállalást 1979-re. Ezeket hazánk felszabadulásának 35. évfordulója és a XII. párt- kongresszus tiszteletére felülvizsgálták, s a vállalati céloknak megfelelően 44 brigád csaknem 500 dolgozója pótvállalást tett. A vállalat a KPM részére kiemelt munkaként végzi a Nyíregyházán a Debreceni utcai felüljáró és a tunyog- matolcsi Szamos-híd építését. A kivitelezési határidők csökkentése főképpen e két munkára koncentrálódik. Derekasan helytállnak a brigádok mindkét munkán. Így vált lehetővé, hogy a nyíregyházi 4-es főúti felüljáró építését az aszfaltburkolat kivételével november 30. helyett november 7-re elkészítették. Kongresszusi felajánlásukban szerepel az is, hogy a felüljárót az ideiglenes forgalom részére december 31. helyett november végéig átadják. Jó ütemben haladnak ezzel a munkával is. Több mint egy hónappal rövidítették le a Nyíregyházi Közúti Építő Vállalat brigádjai a tunyog- matolcsi Szamos-híd ártéri pilléreinek az elkészítését is. Ez a szocialista brigádok jól összehangolt munkájának az eredménye. A nyíregyházi felüljáró és a tunyogmatolcsi Szamos-híd építésénél különösen kiemelkedő munkát végez Filep Ernő, Kiss Gábor, Tölgyfa László, Mikó Antal, Jakab Mihály, Cs. Szabó Mihály, Molnár László, Szarka Károly, Vadász Bálint és Szabó Imre szocialista brigádja. A Nyíregyházi Dohányfermentáló Vállalatnál egy műszak alatt 340 mázsa dohányt dolgoznak fel a kocsányozó gépsoron. Üj kezdeményezés született a jubileumi munka versenyben a Szabolcs megyei Építő és Szerelő Vállalat szakipari brigádjainál. Elég sok minőségi kifogás volt korábban a lakások belső, főleg tapétázási munkáira. Most a szakipari brigádok garancialevélben vállalnak felelősséget a minőségért, s az esetleges javításokat térítésmentesen végzik el. Sikeresen teljesítik vállalásaikat a Nyíregyházi Dohányfermentáló Vállalat dolgozói, ahol 48 szocialista brigád, 554 dolgozó munkálkodik azért, hogy a termelőberendezéseket megfelelően kihasználják, hogy növeljék az exportot, ésszerűen gazdálkodjanak az élőmunkával és a termelési költségeket is csökkentsék. A hevesi dohány mesterséges szárításánál azt vállalták, hogy a szárítási idényben az egy kamrában szárított zöld dohány mennyiségét a múlt évihez viszonyítva 25 százalékkal növelik. Értékelték a vállalást, mely azt bizonyítja, hogy a vállalt 25 százalék helyett 38 százalékos eredményt értek el. Munka- és' üzem- szervezéssel, a termelőberendezések kihasználásával, az egész és törtnapi munkaidőkiesések csökkentésével vállalták, hogy a tervezett termelési feladatok teljesítése mellett a naptári évben 60 fős létszámmegtakarítást érnek el a tavalyihoz viszonyítva. Az év 10 hónapjában 70 létszámot takarítottak meg. Vállalásaik között szerepelt 9 millió 156 ezer forint költségmegtakarítás. Ebből az év tíz hónapjában 7 millió 700 ezer forintot sikerült eddig teljesíteniök. Az értékelések azt mutatják, hogy év végére mintegy 10 milliós megtakarítás Várható. A Nyíregyházi Dohányfermentáló Vállalatnál a szocialista munkaversenyben kiváló teljesítményt elért dolgozók között az év első háromnegyed évében 955 ezer forintot osztottak ki. (fk.) Százezer tonna áru az ÁFÉSZ-ektől Komplex felvásárlótelepek épülnek Szabolcs-Szatmár megyében november elejéig 67 ezer tonna téli almát vásároltak fel az áíészek telephelyein. A jó minőségre jellemző, hogy ebből a mennyiségből 42 ezer tonnát szállítottak exportra. Az exportalma kétharmada került a Szovjetunióba, a többit a szocialista és tőkés országokba szállították. Jól alakult a meggy és a cseresznye felvásárlása a nyáron. Zöldség is bőven termett a megyében. A felvásárlás 10 százalékkal növekedett, s kedvezett az idő az uborkának A háztáji kisgazdaságok jelentős mennyiségű sava- nyúságnakvalót termeltek. A Mészöv 5 ezer tonnára kötött szerződést, azonban ennek a felét szállította Nyírbéltek, 2 ezer tonnát Nyírbátor, s hasonló termést értek el Csen- gerben is. A nagy mennyiségű uborka részben exportra, másik részben pedig konzervgyárba került. Jelentős az áfészek tojásfelvásárlása: eddig 6,3 millió darabot vettek át. Az élő- nyúl-átvétel 620 tonna, ami teljes egészében tőkés exportra kerül, ugyanúgy mint az 50 mázsa házigalamto. Mézből négyszázötven tonnát értékesítettek a termelők. Jelenleg a burgonyát és a téli zöldségféléket: sárgarépát, gyökeret, karalábét, káposztát, száraz babot kínálják megvételre a termelők. A megye minden községében, városában folyik áruátvétel, s folyamatosan bővítik, korszerűsítik a telepeket. Gá- vavencsellőn és Tarpán 250 négyzetméter alapterületű felvásárlótelepeket építettek. Mátészalkán a komplex telephely már elkészült, s a jövő év közepéig elkészül a hűtőtér is, amelyben megoldható a bogyósok és a zöldségfélék nyári átmeneti hűtése. Nyíregyháza-Sóstóhegyen 530 négyzetméter alapterületű komplex felvásárlótelepet építenek 4,2 millió forint értékben, s 1980-ban már megkezdődhet a felvásárlás. Vá- sárosnaményban és Kisvárdán jövőre folytatják a felvásárlóhely korszerűsítését. 1979-ben összesen hatmillió forintot költöttek az áfész- telephelyek építésére. Ebben az évben a tervek szerint 90 ezer tonna gyümölcsöt, burgonyát, zöldségfélét és 9600 tonna állatot, valamint állati terméket vesznek át értékesítésre az áfészek. Ez közel százezer tonna mezőgazdasági árut jelent. Már megkezdődtek a jövő évi szerződéskötések is, jelenleg a zöldség- és gyümölcsszer- ződéseket kötik, (sípos)
