Kelet-Magyarország, 1979. november (36. évfolyam, 256-280. szám)
1979-11-28 / 278. szám
2 KELET-MAGYARORSZÁG 1979. november 28. Hit mutat a városi mérleg? Alkalom a beleszólásra Arborétum, zenei napok, múzeum Vonzza az idegent Telek — 70 évre Az utóbbi években megszoktuk már, hogy. ha egy szervezet állami területre épít lakásokat, akkor a telek nem lesz a lakás gazdáinak tulajdona, hanem az államé marad. A tanács tartós használatba adja a területet, amelyért természetesen fizetni kell a kisajátítási, a közmű- vesítési költségeket. Nyírbátorban a napokban adott területet a tanács az Uj Otthon Lakásépítő Szövetkezetnek a Zrínyi és Váci Mihály utca sarkán, ahol 18 lakás épül fel. A területet 70 évig a felépülő lakások várható élettartamáig a lakás gazdáinak használatába adják. Tűzvédelmi vetélkedő A Minőségi Cipőgyár nyírbátori gyáregysége és a járási-városi tűzoltó-parancsnokság 15 brigád részvételével tűzvédelemmel kapcsolatos vetélkedőt rendezett. Első helyen a Petőfi, a másodikon a Forradalmi ifjúsági, a harmadik helyen a Karikás Frigyes brigád végzett. A nyerteseket a szakszervezet megjutalmazta. Mübfirblézer hafrá nélkül Bár feszített tempóban dolgoznak ezekben a napokban a Nyírbátori Ruházati Szövetkezet dolgozói, mégis hajrá nélkül fejezhetik be az idei esztendőt. Tőkés exportkötelezettségüknek még októberben eleget tettek — ez körülbelül 13 millió forintot ér —, a napokban pedig 10 ezer női blézer és 5000 férfidzseki gyártásához kezdtek. Az NDK-megrendelésre készülő műbőr termékeket december 20-ig szállítják el a megrendelőnek, s ezzel a 28,7 milliós tervüket jóval túlszárnyalják. Földrajzi fekvése, történelmi múltja^ Európa-hírű műemlékei, természettudományos környezete, néprajzi értékei, felgyorsult fejlődése, kulturális hagyományai és a ma városlakóinak törekvései mind-mind hozzájárulnak ahhoz, hogy Nyírbátor a nyírségi táj egyik legjelentősebb idegenforgalmi központja legyen. Mit értek el eddig, s milyen feladatok várnak megoldásra? — ezzel is foglalkozott legutóbbi ülésén a tanács végrehajtó bizottsága. Természetesen szó volt a környék természeti szépségeiről; Bátorligetről, az Alföld őskorának szinte egyedülálló értékeiről, a nyírfás ligetekről, amelyek erre a környékre csalogathatják az ország más táján, vagy külföldön lakó idegent épp úgy, minta város leglátogatottabb épületeiről: a későgótikus építészet kimagasló és páratlan emlékeiről. A református templomról, a már országos hírű zenei napok hangversenyterméről, a római katolikus templom melletti minorita kolostorról, amely a mai település életében is jelentős művelődéspolitikai feladatokat lát el, hiszen itt van a megye leglátogatottabb múzeuma. A, város zenei életét a már hagyományos zenei napok, a már harmadik éve szervezett nemzetközi vonószenei tábor, I a zeneiskola, a szövetkezet vegyes kara, a város történelmi eseményeivel, -személyiségével kapcsolatos zeneművek határozzák meg, a képzőművészeti élet alakításában pedig az alkotóház, a képzőművészeti stúdió és a múzeum változatos kiállításai járnak az élen. Mindezek jelentik Nyírbátor legjelentősebb vonzerejét, de nem hagyható már figyelmen kívül a meleg vizű strandfürdő, s az ipar fejlődése, a nagyüzemek idetelepítése is hatással van a vendégforgalom alakulására. Hogyan felel meg ma Nyírbátor az idegenforgalom által támasztott követelményeknek? Nem lehet vele túlságosan dicsekedni. Ha vendég érkezik, néhány üzem vendégszobája áll rendelkezésre, most alakul a fizetővendég-szolgálat, s nyáron a kollégium és a kisegítő iskola kollégiuma enyhítenek a szállásgondokon. Igazi megoldást egy szálloda építése hozna, erre azonban még várni kell. Vannak feladatok, amelyek megvalósítása nemcsak idegenforgalmi, hanem várospolitikai célokat is szolgál. A terv az ezredfordulóra egy megfelelő gazdasági háttérrel rendelkező, kulturált kis várost képzel el, amely a műemlékek környezetének szabaddá tételével, a. műemléki sétány kialakításával sajátos hangulatú városközpontot jelent, ahol megtalálható majd a vendéglátás, a szolgáltatás, a kereskedelem épp úgy, mint a park, a zöld terület. Természetesen a városfejlesztés főbb céljai között található az infrastruktúra bővítése: a vízellátás teljes kiépítése, a csatornázás meggyorsítása, az úthálózat felújítása, a helyi közlekedés megteremtése, a városközpont átmenő forgalomtól való tehermentesítése, a sétálótér megépítése, parkolási lehetőségek kialakítása, a Nyírbátorba vezető utak mentén pihenők, üzemanyag- töltő állomások, szervizállomás építése, az utcák fásítása, köztéri szobrok, térplasztikák elhelyezése. Az alapvető feladatok közé tartozik a kereskedelmi és vendéglátó hálózat kiépítése, korszerűsítése. Természetesen szükség van szállodára, s a strandfürdő környezetének rendezésével egyidőben egy több célra hasznosítható motel megépítésére is. Mert a középiskolai kollégium bővítésével, a meglévők szezonális hasznosításával csak az ifjúsági turizmus bővítése valósítható meg. Szeretnék, ha az utazási irodák beépítenék programjukba Nyírbátor látnivalóit, nevezetességeit is. A szép tervek megvalósításához a város egymaga kevés: jobban ki lehetne használni a környék nevezetességeit is. Kevés település rendelkezik a Tiszátúlon olyan történelmi, kulturális hagyatékokkal és nem utolsósorban olyan természeti környezettel, mint Nyírbátor. Ezt bűn lenne nem csak a város, hanem a megye érdekében is kihasználatlanul hagyni. Nyírbátorban körülbelül 1500 cigány él, éppen ezért nem mindegy: hogyan törődnek velük az iskolában, mit tesznek munkába állításukért az üzemek, miként segít életkörülményeik alakításában a tanács, a város lakossága. Lényegében ezek indokolják, hogy a városi tanács mellett működő koordinációs bizottság negyedévenként foglalkozik a cigánylakosság helyze. tével. Legutóbb három munkahely számolt be arról: náluk hogyan törődnék a cigánydolgozókkal. A Minőségi Cipőgyár nyírbátori gyáregységében volt időszak, amikor negyven cigány származású dolgozó volt, tavaly és az idén azonban néhányon Budapesten vállalták munkát, így most huszonnyolcán vannak. Hárman szakmunkás, huszonketrten betanított munkás és hárman segédmunkás munkakörben dolgoznak, s közülük nyolcnak 5 évnél régebbi a gyárban a munkaviszonya. Nekik ez a gyár az első munkahelyük, 19-en már dolgoztak egy helyen mielőtt a cipőNem új dolog, hogy év vége közeledtén a tanácstagok beszámolnak választóiknak arról: mit tettek egyénileg, s mit közösen — a tanácsban — a településért, hogyan képviselték a testületben választókerületük lakóinak érdekeit. Nyírbátorban a hónap közepén kezdődtek a beszámolók, s december első hetében érnek véget: 56 tanácstag ad számadást munkájáról. A nyírbátori tanácstagoknak van miről beszámolni, hisz átadtak 42 tanácsi érté- kesítésű, valamint 28 tanácsi bérlakást, újabb 28 építése folyamatban van, s májusban minden bizonnyal beköltözhető. De ebben az évben kezdhették meg a nevelést, az oktatást a gyermekintézmény-komplexumban, a József Attila utcán 100 személyes óvoda épül, áthúzódó beruházásként készül 72 lakás és 1500 négyzetméter alapterületű szolgáltatóház. Bővült a vízműhálózat, két új kút ad jó ivóvizet, szennyvízcsatorna épült a Madách utcában, elkészült az Árpád és Mártírok utcai autóbuszforduló, a Szabadság téri autóparkoló, bekötő út épült a gyógypedagógiai intézethez, szélesítették a vasútállomás előtti teret, 450 méter járda épült társadalmi munkában a Hunyadi utcában. Korántsem teljes a felsőgyárba menteik, csupán egy olyan cigánydoílgozójuk van, akinek a gyár a harmadik munkahelye. Fegyelmezésükkel sincs több gondja a gyáregység vezetőinek, minit a többi dolgozóval, keresetük pedig meghaladja a fizikai dolgozók átlagkeresetét. Négyen 4500 forinton felül, hatan 3 és 4 ezer között, kilencen 2 és 3 ezer között visznek haza havonta, kilenc asszony pedig gyesen, illetve szülési szabadságon van. Kilencen kapták szociális segélyt, hatan tanulmányi segélyt, heten tagjai a KST- nek, s bár a szakszervezet felajánlott számukra üdülőjegyeket, erre nem tartottak igényt. A cipőgyári dolgozók közül senki nem lakik putriban, sőt telepen is mindössze egy család él, de rendes lakásban. Rádiója 28, televíziója 27, mosógépe ugyaneny- nyi családnak van, könyvet, újságot tizenkilencen olvasnak. A gyáregység cigánydolgozói között egy szakszervezeti bizalmi és egy önkéntes rendőr is van. A tanács költségvetési üzerolás, ám ezekből, a város életében jelentős beruházásokról, a tervidőszakból eltelt négy év alatt megvalósított létesítményekről együtt is számot adó tanácstagok joggal mondhatják el: amit öt évre terveztek, abból az időarányos, négy évre jutó feladatokat megvalósították. Ez jó alapot teremt ahhoz, hogy a jövő év végén az egész tervidőszakról kedvező képet adhassanak majd az újonnan meg-, vagy újjáválasztott tanácstagok. Szóba kerülnek a tanácstagi beszámolókon természetesen a feladatok: a Zrínyi és Károlyi utcán épülő OTP- székház és a lakások, a szövetkezeti lakások, az, hogy folytatódik a vízműhálózat és a csapadékcsatornák építése, új telkeket alakítanak ki a családi házat építeni szándékozó városlakóknak, de azok a feladatok is, amelyek csak a város lakóinak segítségével, együttműködésével valósíthatók meg. Most, amikor a tanácstagi beszámolók félidejében járunk, korai lenne még mérleget vonni, ám az eddigi tapasztalatok már jelzik: a város lakóit érdekli környezetük, a település sorsa, s ezt nemcsak javaslataikkal, hanem társadalmi munka felajánlásával, tenniakarással is bizonyítja. ménéi a 17 cigánydolgozó közül négyen törzsgárdatagok, valamennyien a szakszervezet tagjai is. Az üzem jóléti és kulturális alapjából, valamint a szakszervezet pénzéből segélyben részesítik a rászorulóidat, aki pedig lakást akar építeni, kedvezményes áron juthat bontott anyaghoz. Az Uj Barázda Tsz-ben 35 cigányszármazású nyírbátori lakos dolgozik, de tavaly például ötvenhármán vállaltak munkát hosszabb-rövidebb ideig. A stabil létszámból legtöbben — 15-en — a gyümölcstermesztésben dolgoznak, ők, valamint a növény- termesztők és az állattenyésztés dolgozói évente több, mint 250 munkanapot dolgoznak. Természetesen akadnak idénymunkások, akikkel sok gondja-baja akad a vezetőségnek, ám akik rendszeresen dolgoznak, azok keresete azonos a nem cigányszármazású tsz-tagokéval. Jelentős eredményként értékelhető, hogy a tsz-ben dolgozó cigányok 80 százaléka lakást épített, s többségük nem telepen, hanem a város különböző területén lakik. A három munkahely beszámolójából kedvező tapasztalatokat vonhatott le a koordinációs bizottság, ám feladataikon ez alig változtat: sok még a putriban lakó, állandó munkahellyel nem rendelkező munkaképes korú cigány, akik magatartásukkal sokat rontanak a szorgalmasan, becsületesen dolgozók megítélésében is. Az oldalt összeállította: BALOGH JÓZSEF Első alkalommal gyártanak exportra cipőket Nyírbátorban. Szovjet megrendelésre 55 ezer pár női cipőt készítenek a Minőségi Cipőgyárban. Az exportszalagon napi 2000 pár cipő gyártása kötelező, de ezt kifogásátalan minőségben kell elkészíteni. A tervek szerint az exporttermék nagy részét még november hónapban, egy kisebb hányadát az év végéig elszállítják a megrendelőnek. (Képünkön: műszakonként ezer pár cipőt készítenek az exportszalagon. (Elek Emil felvétele) Nyírbátor idegenforgalmi nevezetességei közül a leglátogatottabb a Báthori István Múzeum. Gazdag gyűjteményét, neves képzőművészek tárlatait novemberig 130 ezren tekintették meg. Üj lakások Nyírbátorban a Hunyadi utcában. (E. E. felv.) Három munkahely tapasztalatai Példamutató cigánycsaládok Törzsgárdatagok Havi négyezres kereset Lakás kedvezménnyel Nem a telepen élnek
