Kelet-Magyarország, 1979. november (36. évfolyam, 256-280. szám)
1979-11-28 / 278. szám
ÜLÉST TARTOTT AZ SZAR KÖZPONTI BIZOTTSÁGA Leonyid Brezsnyev beszéde a szovjet gazdaságpolitikáról Gazdag programmal folytatódik a magyar—lengyel barátsági hét Javul a szatmári tömegközlekedés Új autóbusz-pályaudvar Fehérgyarmaton Nyolcezer, naponta utazó embernek teremtettek kulturált feltételeket Fehérgyarmaton az új autóbusz-pályaudvarral. A létesítmény átadására kedden került sor. Háromévi előkészítés után 1978 októberében kezdtek hozzá a létesítmény kivitelezéséhez. Az Uvaterv tervei alapján az Épszer vállalat készítette el a közel tízmillió forint értékű pályaudvart a hozzá tartozó épületekkel. Egyszerre tíz állásról indíthatnak buszokat, emellett 8 tartalékkocsinak is van hely. Az épület több mint 400 négyzetméter alapterületű. Itt kapott helyet az Utasellátó, a Volán személypénztára, a gépkocsivezetők és jegyvizsgálók várakozóhelyisége. A buszok irányítását külön indítótoronyból végzik. Az impozáns autóbusz-pályaudvar méreteire jellemző, hogy Marosán György előadása Nyíregyházán Kedden Nyíregyházán, a KPVDSZ Művelődési Otthonában az ÉDOSZ szakszervezeti aktivisták továbbképzése keretében került sor arra az előadásra, amelyet Marosán György, a munkásmozgalom ismert személyisége, az Élelmezésipari Dolgozók Szak- szervezete központi vezetőségének tagja tartott A szak- szervezetek helye és szerepe a fejlett szocialista társdalom építésében címmel. A nagy érdeklődéssel kísért előadás után az előadó válaszolt a feltett kérdésekre. Marosán György a nap folyamán találkozott dr. Tar Imrével, a megyei pártbizottság első titkárával is. Indításra várnak a buszok az új pályaudvaron. (G. B.) az utasok kiszolgálására alkalmas létesítmények területe másfélszerese a nyíregyházi hasonló pályaudvarnak. A beruházás a Volán, a városi tanács és az Utasellátó közös finanszírozásában készült el. Az építést az tette szükségessé, hogy a fehérgyarmati járás községeinek nagyobbik fele nincs vasútvonallal ellátva. Az utazási igények növekedését jelzi, hogy amíg 1970-ben 15 autóbusz elég volt, addig ma 25 autóbusz szállítja az utazni kívánókat. A buszok befogadóképessége pedig kétszerese a kilenc évvel ezelőttinek. Az autóbuszpályaudvaron naponta 216 járatot fogadnak illetve indítanak, 53 településsel vannak közvetlen összeköttetésben. A NEB napirendjén Az iizemanyag- felhasználás Kedden Nyíregyházán ülést tartott a megyei Népi Ellenőrzési Bizottság. Elsőként a megnövekedett létszámú gyermekosztályok iskolába lépésének előkészítéséről végzett vizsgálat tapasztalatait vitatták meg a népi ellenőrök, majd a folyékony üzemanyaggal való takarékos gazdálkodás utóvizsgálatának megállapításait értékelték. A megyei NEB ülésén a megyei tanács gyermek- és ifjúságvédő intézetének igazgatója is beszámolt az intézet munkájáról. Végezetül a jövő évi ellenőrzési terv előzetes programját fogadták el a bizottság tagjai. Szervezés M ég némi túlzással sem állíthatja senki, hogy vállalataink nemzetközi összehasonlításban a legjobban szervezett termelőegységek közé tartoznának. A dolgozók gyakori, hosszú évek óta visszatérő és már-már unalmasnak tetsző, ám mégiscsak jogos panasza: a műhelyben gyakran hiányzik a szükséges anyag, akadozik a szerszámellátás, vagy más okok miatt kell rövi- debb-hosszabb időre felhagyniuk a munkával. S különösen súlyosan esnek a latba ezek a hiányosságok most, amikor egyre inkább érezzük, hogy többet és jobban kell dolgoznunk mint eddig, A Központi Bizottság már 1971-ben, majd ennek nyomán a kormány 1972-ben határozatot hozott a szervező munka fejlesztésének lehetőségeiről. A Figyelő című gazdaságpolitikai hetilap akkoriban vitát rendezett a szervezőintézetek munkájáról. A hét évvel ezelőtt felvetett — s többségükben ma is aktuális — kérdéseket most ismét megtárgyalták, s a lap a tapasztalatokat közreadta. Megállapíthatták, hogy a szervezés helyzete a határozatok eredményeként valamelyest javult, ám ez a fejlődés korántsem elégíti ki az igényeket. A megkérdezett 46 vállalat közül kilenc elégedetlen volt a szervezők munkájával, mert azok olyan elméleti tanulmányokat készítettek számukra, melyeknek gyakorlati megvalósítása nagy nehézségekbe ütközött volna. Egyes vállalatok, elégedettek voltak ugyan_ a szervezési tervvel, mégis hiányolták, hogy nem tartalmaz a megvalósításhoz szükséges javaslatokat, vagy a szervezők sok esetben nem vették figyelembe a vállalati sajátosságokat. Hazánkban tizenhárom olyan intézmény van, amelynek alaptevékenysége a szervezés. Ezek ágazatok szerint szakosodnak: a fejlett tőkésországokban viszont funkciójuk szerint. Ez utóbbinak sok előnye van, hiszen az adott szervezési témák specialistáivá válnak, és sok — a gyakorlatban már kipróbált — módszerrel, típusmegoldással rendelkeznek. A tárca szerint rendezendő szervezési intézetek legtöbbször nem kényszerülnek megküzdeni a konkurenciával, lévén, hogy ilyen nincs: a tárcához tartozó vállalatok úgyis hozzájuk fordulnak. A szervező intézetek és a vállalatok legtöbbször fix összegben állapítják meg a szervezési szolgáltatás díját. Ily módon az intézmények kevésbé érdekeltek abban, hogy szervezési javaslatuk valóban meg is valósuljon — sem a vállalkozás kockázatát nem viselik, sem a szervezés által létrehozott eredményből — többlet- nyereségből vagy megtakarításból — nem részesülnek. Ami azonban még ennél is furcsább: a vállalatok egy része sem törekszik arra, hogy közös kockázatvállaláson alapuló megállapodásokat kössön a szervezői intézetekkel. Némi túlzással azt is mondhatnánk: mintha attól tartanának, hogy a jól sikerült szervezés eredményeként a vállalatnál alig marad már olyan tartalék, amelynek feltárását és kihasználását időről időre új eredményként lehet felmutatni. S mindez egyúttal arra is rávilágít, hogy a szervező munka nemcsak egyfajta tevékenységet, hanem szemléletet is jelent. Moszkvában kedden plenáris ülést tartott az SZKP Központi Bizottsága. Az ülés meghallgatta és jóváhagyta a jövő évi népgazdasági tervet, amelyet Nyikolaj Bajbakov, a minisztertanács elnökhelyettese, az állami tervbizottság elnöke terjesztett elő: ugyancsak jóváhagyta Vaszi- lij Garbuzov pénzügyminiszter előterjesztésében az 1980. évi költségvetés tervezetét. A dokumentumokat a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsának szerdán kezdődő ülésszaka elé terjesztik. Az ülésen Leonyid Brezsnyev, az SZKP KB főtitkára, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa elnökségének elnöke mondott beszédet. L. Brezsnyev megelégedéssel állapította meg, a Szovjetunió a jelenlegi ötéves terv végrehajitásánaik eddigi szakaszában jelentősen előrelépett a népgazdaság fejlesztése, az anyagi jólét és a kulturális színvonal további emelése terén, megszilárdította védelmi képességét. Négy év alatt, az előző ötéves terv hasonló időszakával összevetve, a nemzeti jövedelem 323 milliárd rubellel volt nagyobb, az ipari termelés értéke hatszáz müliliárd- dal haladta meg az előző ötéves terv első négy évének időszakát. A mezőgazdasági termelés értéke több, mint negyven milliárd rubellel nőtt. Hat évvel ezelőtt hozta létre a Nyíregyházi Városi Tanács a városi művelődési központot azzal a céllal, hogy a közművelődés hatókörét a város egész lakosságára kiterjessze, felelős gazdát adjon a korábbi években kialakult kulturális rendezvényeknek. Hogyan tölti be hivatását a városi művelődési központ, milyen a kapcsolata az oktatási intézményekkel? — ezzel foglalkozott keddi ülésén a Nyíregyházi Városi Tanács Végrehajtó Bizottsága. Megállapították, hogy a megyeszékhely kulturális alapellátásában minőségi változást jelentett a párt- és művelődési házak, illetve klubkönyvtárak létrehozása, az egységes közművelődési hálózat kialakítása. E munka összehangolását, irányítását a VMK látja el: 1977 szeptemberétől hat kerületi művelődési ház, hat klubkönyvtár és nyolc külterületi, tanyai, úgynevezett telephely tartozik a városi művelődési központhoz. A művelődési központ jelentős szerepet tölt be a városi nagyrendezvények és a Nyíregyházán sorrakerülő országos események előkészítésében és lebonyolításában. A szovjet emberek alkotó munkájának lendülete különösen jól tükröződik az építkezésben — állapította meg az SZK KB főtitkára. — Az elmúlt négy év során körülbelül ezer nagyobb iparvállalatot építettek fel a Szovjetunióban. Köztük vannak olyan óriási létesítmények is, mint a szajano—susensZkojei vízi erőmű Szibériában, a kárnál autógyár, az Orosz SZSZSZK déli részén lévő Atommas-gyár, valamint több nagy atomerőmű, olajfeldolgozó üzem és más létesítmény. Szibériában és Kazahsztánban folytatódik az ipari komplexumok dinamikus fejlesztése. Az ország keleti részén épülő Bajkál— Amur vasútvonalon már több mint 1500 kilométer hosszúságban fektették le a síneket. Brezsnyev aláhúzta, hogy különösen nagy súlyt helyeznek a kohászatra, a színesfém-kohászatra, az elektro- mosenergia-termelésre, a szénbányászatra és az olaj- bányászatra. így például, nyersolajból — a gázkonden- zátumot is beleértve — az idei termelés 5858 millió ton. na, 94 millió tonnával több, mint 1975-ben volt. Gyorsan fejlődik a földgáz kitermelése: ugyanebben az időszakban ez mintegy negyven százalékkal növekszik, és meghaladja a 400 milliárd köbmétert. A villamos energia termelése 20 százalékkal emelkedik és eléri az 1245 Ezeket nemcsak hagyomány- nyá fejlesztette, de tovább is bővítette a művészeti hetek, a nyíregyházi nyár, az országos népművészeti kiállítás, a sóstói nemzetközi művésztelep, az országos rockzenei tábor, a népművészeti vásár szervezésével. Sok egyéb mellett eredményesen segítik a művészeti ízlésnevelést; a VMK kiállítótermében hat év alatt csaknem száz neves alkotó, illetve alkotóközösség munkájával ismerkedhetett meg a nyíregyházi közönség. Hagyományos kiállításaik a megyei őszi képzőművészeti tárlat, a sóstói nemzetközi művésztelep záró bemutatkozása, a pedagógus képzőművészek szemléje. A színházi közönség körének bővítésére tavaly ősszel indították a „Bemutató színpad”, az „Irodalmi pódium” és a „Gyermekpódium” elnevezésű rendezvénysort. A végrehajtó bizottsági ülésen felhívták a figyelmet a további tennivalókra, az egységes tanácsi irányítású közművelődés erősítésére, a párhuzamosság kiküszöbölésére, a tárgyi, technikai és egyéb eszközök ésszerű fel- használására. ■HH Az ipari termelés szerkezetét úgy korszerűsítették, hogy ezen belüli gyorsabban fejlődtek azok az ágazatok, amelyek meghatározzák a műszaki fejlődést. Míg az ipari termelés volumene 1975-höz képest 1979-re húsz százalék - kail nőtt, a gépgyártásban és a fémek megmunkálásában a növekedés negyven, a vegyiparban és a petrolkémiában 25 százalék. Megnövekedett a közszükségleti cikkek termelése, következetesen megvalósul a párt mezőgazdasági politikája is, amelynek alapját a gé(Folytatás a 4. oldalon) Magyar—osztrák belügyi egyezmény Magyar—osztrák belügyminiszteri megbeszélések kezdődtek kedden Bécsben. Benkei András belügyminiszter osztrák kollégája, Erwin Lánc meghívására érkezett Ausztriába. Az osztrák belügyminisztériumban délelőtt megkezdődött megbeszéléseken a miniszterek áttekintették a feleket kölcsönösen érintő kérdéseket, majd aláírták a bűnügyi rendészeti és közlekedésrendészeti együttműködésről szóló magyar—osztrák egyezményt. A megbeszélésen, illetve az egyezmény aláírásánál jelen volt dr. Randé Jenő bécsi magyar nagykövet is. Magyar—lengyel barátsági hét kezdődött hétfőn Sza- bolcs-Szatmár megyében, amelynek első eseményeiről már beszámoltunk. A barátsági hét keddi programjában a lengyel vendégek Kisvárdá- ra utaztak, ahol a város vezetői fogadták őket. Varga András, a városi pártbizottság első titkára adott tájékoztatót a fiatal város fejlődéséről, majd városnézésre invitálták a vendégeket. Délután a művelődési házban Edward Debicki, a budapesti Lengyel Kulturális Iroda igazgatója a lengyel nép életét bemutató kiállítást nyitott meg, majd lengyel—magyar kulturális műsor következett. Fellépett a művelődési központ gyermekkara és citera- zenekara, valamint a rzeszó- wi vajdaság népi zenekara. A barátsági héten a Magyar Elektrotechnikai Egyesület Szabolcs-Szatmár megyei szervezetének meghívására kedden a rzeszówi testvérszervezet háromtagú küldöttsége is ellátogatott Nyíregyházára. A küldöttség részt vesz a nyíregyházi szervezet vezetőség- és küldöttválasztó taggyűlésén, ahol beszámoló hangzik el a szervezet tagjainak ötéves munkájáról és hatodik ötéves tervi feladatairól. Képünk a nyíregyházi megnyitón készült, ahol dr. Tadeusz Pietrzak, a Lengyel Népköztársaság budapesti rendkívüli és meghatalmazott nagykövete dr. Tar Imrének, a megyei pártbizottság első titkárának társaságában megtekintette „Az ember és a tenger” című modern lengyel festészeti tárlatot. milliárd kilowattórát. A város közművelődéséről tárgyalt a nyíregyházi tanács vb XXXVI. évfolyam, 278. szám ARA: 1,20 FORINT 1979. november 28., szerda
