Kelet-Magyarország, 1979. október (36. évfolyam, 230-255. szám)

1979-10-14 / 241. szám

2 KELET-MAGYARORSZÁG 1979. október 14. Legkésőbb januárban megjelenik Nyomdakész az új telefonkönyv VÉLEMÉNYT MOND A LAKÓKÖRNYEZET Gép készíti a névjegyzéket ötéves a nyíregyházi tele­fonkönyv, a megyei névsort még régebben adták ki. Fő­leg a megyeszékhelyen okoz gondot az elavult adattár, na­gyon sok a változás, az amúgy is zsúfolt központ for­galmát csak tovább nehezíti a sok fölösleges hívás, téves kapcsolás, tudakozódás. Az új telefonkönyv kiadását évek óta várják Nyíregyházán, de még mindig késik. Vajon meddig? — kérdeztük az il­letékesektől. — Nyíregyházán jelenleg 4543 telefonállomás működik — mondja Z sírkő Imréné me­gyei hivatalvezető. — A leg­utóbbi telefonkönyv kiadása óta valóban nagyon sok a vál­tozás: újabb készülékeket kapcsoltak be és sokan el is költöztek korábbi lakóhe­lyükről, de van, ahol szerve­zési vagy technikai okok mi­att változott a telefonszám. Mi is nagyon várjuk az új névsort, mivel már a régiből sem tudunk adni. Az alap­kéziratot már egy éve elküld­tük Budapestre a névsorszer­kesztőséghez. havonta adjuk a tájékoztatást a változások­ról, a jegyzék naprakész. Munkatársaink a jövő héten újabb egyeztetésen vesznek részt, az új jegyzék, a tele­fonkönyv ismereteink szerint nyomdába adás előtt áll. — Valóban az utolsó simí­tásokat végezzük az új tele­fonkönyvön — tájékoztat Tö­rök Mihály posta-főfelügyelő, a távbeszélő névsorszerkesz­tőség vezetője. — Az Athe­naeum Nyomda készíti, s e pillanatban azt ígérhetem, hogy legkésőbb 1980. január 31-ig minden előfizető átve­heti az új telefonkönyvet. Ezt a határidőt megkísérel­jük valamivel előrehozni. — Milyen lesz az új tele­fonkönyv? — Pontosan a napokban megjelent szegedi telefon­könyv mintájára készül. Megnéztük az új névsort. Az igazgatóság területét fel­ölelő három megye előfizetőit tartalmazza. Hasonló a ko­rábbi telefonkönyvünkhöz, amely Szolnok, Hajdú és Sza­bolcs telefon-előfizetőinek névsorát tartalmazza. Most is együtt adják ki a három megye névsorát. Újdonság, hogy a nagyvárosoknál előbb közlik az összes közületi szá­mot, s aztán a magánelőfize­tőkét. Az oldalak öthasábo­sak, a szedés szép, tiszta, a papír minősége jó. Megfelelő a tájékoztatás is: közlik az országos irányítószám-jegy­zéket, az utcajegyzéket, a kö­zületi postafiókbérlők számát, adatait, a távhívó körzetszá­mokat és a célszerű tudni­valókat a telefonálásról. Az oldalakon több helyi hirdetés van. Érdekes, hogy a szegedi adatokat kékkel nyomták, hogy a nagyváros számait könnyebben meg lehessen ta­lálni. Az impresszium szerint a nyomdai munka a kézirat­leadástól a megjelenésig két hónapnál kevesebb volt. A szegedi könyv ára 50 forint. Tehát ilyen lesz a Szolnok, Hajdú, Szabolcs megyei új telefonkönyv is, amelynek megjelenéséről lapunkban is tájékoztatást adunk majd, a posta pedig az esedékes tele­fonszámlával küld értesítést, mikortól vehető át a postahi­vatalban a vaskos kötet. (ms) Ötvenezren megkapták Személyi számok külterületekre Cang Jan Fa Koreából A nyíregyházi zeneiskola négy évtizede Ha a Koreában élő Cang Jan Fat megkérdeznék, hol van Nyíregyháza, va­lószínű hosszú és tartal­mas választ adna a kér­désre. A koreai fiatal ugyanis itt tanult az ötve­nes évek közepén a nyír­egyházi mezőgazdasági technikumban. S mivel ér­deklődött a zene iránt, nö­vendéke lett az idén 40 éves fennállását ünneplő nyíregyházi zeneiskolának is. Kiket adott az ország­nak és a külföldnek a ze­neiskola? A volt növendékek között van Belohorszky Sára, a drez­dai operaház tagja, Bence Ju­dit, a gráci operaház tagja, Seregélly Katalin, a Magyar Állami Operaház kórusában énekel, ketten Amerikában zenetanárok, Stra'ky Tibor, a debreceni zeneiművészeti szakközépiskola igazgatója, Fekete Ferenc szovjet ösztön­díjas, a debreceni zeneiskola igazgatója. De ki tudná fel­sorolni valamennyit, akik itt szerették meg a zenét, bonta­koztatták ki tehetségüket. A legújabb tehetség — Nagy Ró­bert — a tévében is láthattuk —, a majdnem csodagyerek, aki a középiskola kihagyásá­val már a zeneakadémián ta­nul ... Kodá ly-ta n ítvá ny Negyven évvel ezelőtt, 1939 őszén egy fiatal Kodály-ta- nítvány, Vikár Sándor rakta le az alapjait a zeneiskolá­nak. Eleinte a Bessenyei Tár­saság (kör) államilag enge­délyezett zeneiskolájaként kezdte a munkát, hetven nö­vendékkel. Saját helyiség, hangszerek nélkül. Mégis, már 1942-ben a tanításon kí­vül a zeneiskola már a hang­versenyélet fellendítésén is munkálkodott. A Kálvineum Tanítóképző Intézetben tar­tott éneklő ifjúsági hangver­senyen az összkarokat Ko­dály Zoltán és Bárdos Lajos vezényelték. A felszabadulás után az elhagyott javak kor­mánybiztosától sikerült meg­szerezni a Széchenyi utca 13. sz. alatti Gyulaházi-féle el­hagyott házat, néhány szék, asztal, zongora is akadt. Az első napokban gyertya, olaj­ba mártott égő kanóc világí­tott az iskolában. Több alkalommal veszély­be került a zeneiskola léte, a kommunista párt volt az első, aki kérte a polgármestert, hogy a zeneiskola maradjon meg — emlékezik a rövidesen 75. születésnapját elérő Vikár Sándor. A zeneiskola az ál­landó elhelyezési, megélhetési gond és tanárhiány ellenére — a több évtizedig igazgatói munkát végző Vikár Sándor fáradozásával — talpon ma­radt. Élesztője lett a zenei nevelésnek a munkás kultúr- szövetségben, a szabad műve­lődési tanácsban. S a négy évtized alatt növendékek ez­reivel szerettette meg a ze­nét, szervezett hangversenye­ket, fiókiskolákat a megyé­ben, amelyek ma már önálló zeneiskolák. Tehetséges fiatalok S milyen a kép jelenleg? — kérdeztük az egykori nö­vendéket, Babka Józsefet, a zeneiskola igazgatóját. Éven­te 900—950 fiatal tanul a ze­neiskolában a következő sza­kokon: előképző, dalos játék, hegedű, cselló, zongora, fuvo­la, klarinét, oboa, fagott, ösz- szes rézfúvós hangszer, ütős hangszerek, magánének. Az érdeklődés sokkal nagyobb, de nincs hely és idő, hisz reg­gel 8-től este 8-ig foglaltak a termek. Ma már nem könnyű bejutni a zeneiskolába, de a tehetséges fiatalok nem kal­lódnak el. Év közben is felfi­gyelnek a kiugró tehetségek­re és külön is foglalkoznak velük. A tanárok száma 38, közülük tizenöten voltak az iskola egykori növendékei. Régen sok tanár járt át Deb­recenből — tizenkettö-tizenöt is —, ma már csak öt „uta­zó” tanáruk van. „Legyen a zene mindenkié" „Azon munkálkodunk, hogy tanácsi és társadalmi segít­séggel hozzálássunk az isko­la bővítéséhez — mondta az igazgató. — A zsúfoltság ma már elviselhetetlen, új isko­lára tudjuk nincs pénz, de bővítésre az udvaron lenne lehetőség, csak támogatást kell kapnunk ...” Vasárnap, október 14-én ju­bileumi díszhangversenyen emlékeznek a megyeszékhe­lyen a zeneiskola négy évti­zedes múltjára. Reméljük, a jelen és a jövő is olyan ered­ményes lesz, mint az eddigi út. S még közelebb kerülünk a Kodály által megfogalma­zott célhoz: legyen a zene mindenkié... P. G. A nyíregyháziak fele már megkapta személyi számát — befejeződött a csoportos ki­osztás. A megyeszékhely üze­meiben, vállalatainál, intéz­ményeinél a dolgozók meg­kaphatták személyi számu­kat — ha jelentkeztek érte. Sajnos, a tapasztalatok sze­rint nem volt megfelelő pro­pagandája a vállalatoknál e munkának, így sok helyütt az ott dolgozók alig harmada vette át a számát. Nyíregyházán most a terü­leti számkiadás kezdődik ok­tóber 15-én, hétfőn. Mint azt meghirdették az érintett kör­zetekben, 15-én a felsősimái és a nyírszőlősi tanácsi ki- rendeltségeken adják ki az ott élők személyi számait. 16- án Vajda-bokor, Császárszál­lás és Manda-bokor lakóit várják a kirendeltségeken, 17-én a sóstóhegyieket és má­sodszor a nyírszőlősieket. 16- tól 18-ig az orosi lakosok ve­hetik át számaikat. Ezt kö­vetően Nyíregyházán a kö_ zépiskolák következnek, majd a város több pontján (műve­lődési házakban, iskolákban) személyiszám-kiadást szervez­nek. Természetesen továbbra is rendelkezésére áll minden nyíregyházinak a városi ta­nács népességnyilvántartó csoportja, ahol egész napon át adnak ki számokat! (tgy) A tárgyalóteremből 1978. december másodika volt. CaenJki Ferenc 18 éves kótaji ju­hász unakaitestvérével, SzerLtpé- teri Máklós 23 éves helybeli la­kossal és Igmócz Attilával egész nap trágyát hánytak. Amikor es­te hazaérkezett Czenki László, az olaszliszkai tsz 22 éves juhásza, a négy fiatalember elhatározta, hogy átmennek Nagyhalászba szémalkozmi. Kerékpárra ültek, útközben Szentpéteriéknél bort, a Mága tanyai italboltban sört ittak, s sörrel fodyitatták a szórakozást a nagyhalász! presszóban is. Már lecsúszott néhány komsóval, ami­kor Czemlki Ferencet megszólítot­ta egy nagyhalász! fiatalember, mert ismerősnek találta. Meg­kérdezte: hová való, aztán együtt ittak egy darabig. Beszélgetés közben szóba került az is, hogy két héttel ezelőtt Czenkit Nagy­halászban megverték, korábban pedig Sziehitpéterit is meg akar­ták verni a halászcsárdában, de egy ismerőse megvédte a táma­dóktól. Este 10 körül járt az idő, s a ‘két Czenki már megfelelő meny- nyiségű bátorságot merített a Iforsökból. Odamentek Szentpé- tari'hez, aki két nagy halászi fiú­val beszélgetett, Czenki Ferenc elmondta, hogy felismerte azt a Bevezetik a gépi feldolgozást a nyíregyházi lakásigénylésnél Októberben több vállalat­nál vettek részt beszélgetésen a Nyíregyházi Városi Tanács vezetői és a lakásigémylési nyilvántartás, -elosztás terve­zett gépi feldolgozásáról tá­jékoztatták a munkahelyi kollektívákat, s kérték ja­vaslataikat is. A liakásigénylők tömeges elbírálásánál ugyanis már olyan gondot okoz a mérlege­lendő tényezők széles köre, az igénylők évről évre nö­vekedő száma, az ügyfélfor­galom emelkedése és ezzel a lakásügyi hatóság munkájá­nak megsokszorozódása, hogy változtatni szükséges. Mindezek miatt a városi ta­nács vezetői elhatározták a számítógépes feldolgozás be­vezetését, amihez egyben el­engedhetetlen a lakásigénylés új rendszerének kialakítása is. Ítél a gép? A múlt héten megkezdett tájékoztetósorozat azt a célt szolgálja, hogy minél széle­sebb körben megismertessék a tervezett értékelési rend­szer lényegét, a sorrendiség kialakításánál figyelembe vett tényezőket. Üj javasla­tokat is várnak, hogy tökéle­tesebb értékelési rendszert dolgozhassanak ki. Természetesen nem arról van szó, hogy ezután csupán a gép fogja kiválasztani, ki és mikor kapjon lakást. A gép az objektív adatok alap­ján elkészíti a névsort, ame­lyet aztán a társadalmi bi­zottság bevonásával ellen­őriznek: a gép megítélése ta­lálkozik-e a lakásügyi ren­delkezésben foglalt kritériu­mokkal és a helyi lakáspoli­tika céljaival. Azt tervezik, hogy a gép által szerkesztett névsort kiadják az egyes vá­roskörzetekhez, hogy az ott működő tanácstagok, lakó­bizottságok, körzeti tár­sadalmi szervek (akik is­merik a lakókat) véleményt mondhassanak; kiszűrhesék az antiszociális, egész lakókö­zösségek életét megkeserítő, a lakásokat rongáló, a közös­ségekbe beilleszkedni nem tu­dó személyeket. Aki változtat Még egy rendkívül fontos kedvező változást várnak a számítógép alkalmazásától. A gép a programozásnak meg­felelően több változatot tud készíteni, ami azért fontos, mert választ tudnak adni, hogy az alapterület vagy for­ma (tanácsi bér-, tanácsi ér- tékesítésű stb.) megváltozta­tásával hamarabb juthat-e az illető igénylő Lakáshoz. Ma is sokan szívesen változtatná­nak, vállalnának más fajta lakást, de a lakásügyi ható­ság nem tud választ adni, hogy kedvezőbb helyzetbe kerül-e, aki változtat. A gép sokkal több adatot tud tárolni és az értékelésnél figyelembe venni, mint amit bármilyen jól szervezett kézi nyilvántartás. A legfontosabb feltételek, amelyekre külön- külön pontozási táblázat ké­szül, a következők: gyerme­kek, nagykorú eltartottak, keresők száma. (A gépnyil- vánfcantásban ki tudnak térni pl. arra is, hogy két külön­nemű gyermek több pontot jelent, mint két azonos nemű, hiszen legtöbbször az elhe­lyezés miatt van probléma, főleg a nagyobb gyermekek­nél.) Nagy gondot fordítanak a munkaviszonyra, ki hány éve dolgozik Nyíregyházán, s ki hány éve lakik a város­ban. Itt az évek nyomós plusz pontszámokat jelente­nek. Külön pontszám jár a miniszteri és magasabb ki­tüntetések tulajdonosának, ezzel is előnyben kívánják ré­szesíteni a jobb munkát vég­zőket. Természetesen figyelembe veszik a lakásigénylés idejé­től eltelt éveket, s külön pon­tokat jelent, ha az igénylő fiatal házas, fizikai dolgozó, egészségtelen vagy zsúfolt la­Minden bizonnyal sokan számon tartják: október 15- én hivatalosan is megkezdő­dik a fűtés. Azt viszont már kevesebben, hogy a helytelen fűtés miatt a kelleténél sok­kal több energiát fogyasz­tunk. Kísérleti mérések iga­zolják, hogy a fűtésre fel­használt energia jelentős há­nyada — két-három száza­lék, de esetenként ennél jó­val több — megy veszendőbe amiatt, hogy túlfűtik a la­kást, munkahelyet, irodát és egyéb, az emberek által tar­tósan használt helyiségeket. Nem ok nélkül született az a nehézipari miniszteri rende­let, amely — a takarékosabb fűtést szorgalmazva — meg­határozza a különböző helyi­ségek hőmérsékletét. A ren­delet ugyanis — plusz 2 Cel- sius-fok eltérési lehetőséggel — húsz fokban határozza meg az említett helyiségek átlaghőmérsékletét. kásban lakik. A jelenlegi la­káshasználat jogcímétől, az igényjogosultság feletti válla­lástól függően (tehát bérla­kásra jogosult, de pl. OTP-t is megvenne) szintén külön pontokat adnak. Közrejátsza­nak a jövedelmi tényezők is. Társadalmi vita A jövőre bevezetésre kerü- ■ lő új nyilvántartási rendszer­től és az értékelési módtól azt várják, hogy a lakosság az objektív gépi értékelést és annak minősítését jobban elfogadja, s bízik annak he­lyességében. A konkrétabb válaszoktól azt remélik, hogy nyugodtabbá válik a munka a lakásügyi hatóságnál. A re­ális időtávlaton belül ki nem elégíthető igények tudatosí­tásával mozgósítani szeretnék a lakosság pénzeit a kedve­zőbb megoldási formák felé A tanács vezetői azt terve­zik, hogy a mostani társadal­mi vitát követően elkészítik az újabb tervezetet, s azt közreadják a Kelet-Magyar- országban, hogy a város la­kossága a legszélesebb kör­ben mondhasson véleményt a lakáselosztási rendszer javí­tásáról, a gépi feldolgozás előkészítéséről. Vonatkozik a rendelet a különböző hivatalokra, iro­dákra, hivatalok dolgozószo­báira, könyvtári olvasóter­mekre, szállodákra, vendég­szobákra, iskolákra, egyéb tanintézetekre, tantermekre, egészségügyi és szooiális épü­letekre, kereskedelmi egysé­gekre, műhelyekre egyaránt, legyen ott táv-, központi, egyedi, vagy bármilyen fűté­si mód. A rendelet természe­tesen lehetővé teszi a diffe­renciáit mérlegelést. Például a bölcsődei átadószoba, cse­csemőtápláló, elkülönítő, or­vosi rendelő, röntgenszoba, nőgyógyászat, kórterem, kö­töző vagy öltöző megengedett hőmérséklete 22 Celsius-fok, Szállodákban és kórházakban a fürdőszobák, zuhanyozók hőfoka lehet 24 fok is. A megengedett fűtési ma­ximumokhoz legfeljebb plusz 2 Celsius-fokot lehet hozzá­adni. Az ezt meghaladó elté­rés már túlfűtés! Ennek meg­szüntetéséről a belső hőmér­séklet rendszeres ellenőrzésé­ről, a fűtőberendezés üzem­bentartója — vállalat, gyár, üzem, hivatal, intézmény, szövetkezet stb. — köteles gondoskodni. Nyíregyházán például a távhős hőközpon­tok szabályos működéséért az IKSZV, az önálló központi fűtéses létesítményeknél — mint például a kórház, Hafe, Vagép, Volán és így tovább — az igazgató az egyszemé­lyi felelős a rendelet előírá­sainak megtartásáért. A Ne­hézipari Minisztérium által kiadott rendelet érvényesülé­sét az energiafelügyelet el­lenőrzi és a mulasztásokért a vezetőt megbírságolják. A fűtési szezon kezdetén feltétlenül érdemes minden érdekelt vezetőnek újra elő­szedni és tanulmányozni a Nehézipari Minisztérium 11/ 79. számú rendeletét. Nem­csak az ellenőrzéssel kapcso­latos tudnivalók és következ­mények miatt, hanem az ab­ban is hangsúlyt kapott, ta­karékosságra ösztönző jó ta­nácsokért is. Tóth Árpád fiatalembert, aki két héttel ez­előtt megverte. Bátyja a törlesz­tés mellett kardoskodott, Szemt- péteri viszont le akarta őket be­szólni a verekedésről. A vita záróráig tartott, s a Czenki testvérek győztek: ekkor­ra Szemtp éteri is beleegyezett, hogy részt vesz Czenki Ferenc korábbi bántalmazójának meg- verésében. A döntés után Czen- kiiók kimentek a presszóból, s figyelték: mikor távozik az ellen­fél. Néhány perc múlva egy fél- részeg fiatalember indult el a presszóból. Hazafelé tartott, s a sötétben Czenikiék „felismerték’* benne a korábbi támadót. Egy ideig mögötte mentek, az­tán megelőzték, s Czenki Ferenc közben megerősítette: ez az, akit meg kell verni. Az állomás kö­zelében vártáik be a mit sem sej­tő fiút, aztán nekiestek: ütötték, rugdosták, összeszurkálták, majd magára hagyták a 20 éves fia­talembert. A támadók elmene­kültek, a fiúnak szerencsére még volt annyi ereje, hogy haza ván­szorogjon, s a gyorsan érkező mentőknek, az azonnali műtét­nek köszönhető, hogy életben maradt. Czenikőók csak letartóz­tatásuk után tudták meg, hogy tévedtek: nem azt verték majd­nem halálra, akit akartak, ha­nem azt a fiatalembert, akivel Nagyhalászba érkezésükkor meg­ismerkedtek, s együtt söröztek egy ideig. Czenki Ferenc bár bűnösnek érezte magát, a teljes beismerés­től a teljes tagadásig mindent el­játszott, Czeníki László mindent, Szentpéteri csak a lényeget ta­gadta, ám a bíróság a vádlottak egymásnak is ellentmondó, a ta­núk egy részének egybehangzó vallomása alapján emberölés kí­sérletében, mint társtetteseket mondta ki bűnösnek a két Czen- kit és Szentpóterit. Eredetileg egy negyedrendű vádlottja is volt az esetnék, de ő közben ön­gyilkos lett, s két tanú meg is próbálta rálkenni a nagyhalászi szurkálást. A vádlottak még ak­kor sem vallották ellene, amikor tudomásukra jutott volt barát­juk halála. A Nyíregyházi Megyei Bíróság, dr. Rajka Sándor tanácsa a gyen­geelméjű, de beszámítási képes­ségében nem korlátozott Czemlki Ferencet 3 év, Czeníki Lászlót 4 év, Szentpéteri Miklóst 3 és fél óv börtönre ítélte, s 3—3 évre el­tiltotta őket a közügyek gyakor­lásától. Az ítélet nem jogerős, mert a három vádlott és védőik enyhítésért, illetve felmentésért fellebbezett. Másodfokon a Leg­felsőbb Bíróság dönt. M. S. Csak amennyi feltétlenül szükséges Bírság túlfűtésért Ki ellenőriz? — Ki fizet? Mit „mond“ a „20 fokos rendelet?“ I Szurkálás — tévedésből

Next

/
Oldalképek
Tartalom