Kelet-Magyarország, 1979. október (36. évfolyam, 230-255. szám)

1979-10-10 / 237. szám

Az ÜJpestl Gyapjúszövőgyár újfehértói gyárában műszakonként 40 ezer méter elő- fonalat dolgoz fel a nyújtógépen Mohácsi Józsefné. (Gaál Béla felvétele) NAPIRENDEN: A HAZAFIAS NEVELÉS Ülést tartott a KISZ Központi Bizottsága Kedden ülést tartott a KISZ Központi Bizottsága. A tanácskozáson részt vett és felszólalt Korom Mihály, az MSZMP Központi Bizottsá­gának titkára, Polinszky Ká­roly oktatási miniszter, Kár­páti Ferenc altábornagy, a Magyar Néphadsereg politi­kai főcsoportfőnöke, honvé­delmi miniszterhelyettes, Papp Árpád, a Munkásőrség országos parancsnoka, Úszta Gyula, a Magyar Partizán Szövetség főtitkára, Kiss La­jos vezérőrnagy, a Magyar Honvédelmi Szövetség főtit­kára és Ábel László, határőr vezérőrnagy, a határőrség or­szágos parancsnokságának politikai csoportfőnöke. Maróthy László, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a KISZ Központi Bizottságá­nak első titkára a nemzetkö­zi és a belpolitikai élet, va­lamint az ifjúságpolitika idő­szerű kérdéseiről tájékoztatta a testületet Egyebek között hangsúlyozta: a nemzetközi feszültség enyhülése tovább­ra is megállíthatatlan folya­mat, s ez elsősorban a Szov­jetunió és a szocialista orszá­gok erőfeszítéseinek eredmé­nye. Ezt támasztják alá azok az új, nagy horderejű javas­latok is, amelyeket a Szovjet­Kétnapos látogatásra a me­gyébe érkezett dr. Czimbal- mos Béla, a Termelőszövetke­zetek Országos Tanácsának főtitkára. A vendéget kedden délelőtt fogadta dr. Tar Imre, a megyei pártbizottság első titkára. A megbeszélésen a szabolcsi termelőszövetkezeti mozgalom időszerű kérdései­ről, a fejlesztés lehetőségeiről esett szó. A TOT főtitkárá unió nevében Leonyid Brezs- nyev tárt Berlinben Európa és a világ közvéleménye elé. E javaslatok különleges je­lentőségűek, mivel az enyhü­lés kulcsfontosságú területét, a fegyverkezési verseny meg­(Folytatás a 4. oldalon) délután és mai programja során néhány termelőszövet­kezetbe látogat el, hogy a helyszínen tanulmányozza a termesztés és betakarítás kér­déseit, a következő évek ter­melésének megalapozását. A megye termelőszövetkezetei­nek helyzetéről Makrai László, a Teszöv titkára tájé­koztatta a vendéget. A TOT főtitkára Szabolcsban Sajtótájékoztató a neutronbomba és más tömegpusztító fegyverek elleni nemzetközi társadalmi mozgalomról deményező bizottsága, amely­nek küldöttsége kedden a Hazafias Népfront Országos Tanácsa székházában talál­kozott a sajtó képviselőivel. Egyebek között elmondot­ták, hogy a nemzetközi sta­féta három különböző útvo­nala a szocialista és nem szo­cialista országok békemoz­galmait. a jövőért felelőssé­get érző társadalmi szerveze­tek képviselőit keresi fel A már jelképként említett föld­gömbben minden országban elhelyezik a közvélemény ál­lásfoglalását. „A népek vok- sa”, végül Amszterdamból az Egyesült Nemzetek Szer­vezetéhez jut el. A Magyar- országra Ausztriából érkezett küldöttség itteni látogatását befejezve, a staféta követke­ző állomáshelyére. Lengyel- országba utazik. Egy földgömb az asztal kö­zepén — ez jelképezte a ne­utronbomba és más tömeg- pusztító fegyverek elleni, mind szélesebb körben ki­bontakozó nemzetközi társa­dalmi mozgalom célját. Meg­védeni égitestünket a pusztí­tásoktól: ezt tűzte zászlajára a neutronbomba és más tö­megpusztító fegyverek elter­jedése ellen tiltakozó nem­zetközi staféta holland kez­XXXV. évfolyam, 237. szám ARA: 1,20 FORINT , 1979. október I#., szerda Minőséget! □ fák ágain van még alma, de jóval több már a ládákban Nem kevés az a mennyi­ség sem, amely elhagyta az országot és külföldön kerül a vásárlók kezébe Szabolcs-Szatmár megyén kétszázhetvenezer tonna téli alma megy keresztül a Szovjetunió felé. Ebből kétszázezer a tuzséri és mándoki gyümölcspálya­udvaron kerül a széles nyomtávú szovjet vasúti kocsikba. Gyorsan, szervezetten bo­nyolítják Tuzséron az át­rakást a tehergépkocsik­ból a vagonokba. Eddig a két pályaudvarról száz­harmincötezer tonna téli almát szállítottak vasúton a Szovjetunióba. Egy év­vel ezelőtt — ilyen idő­szakban — még nem érték el a százezer tonnát, s ez azt bizonyítja, hogy ebben az évben a mezőgazdasá­gi nagyüzemek is a tava­lyitól szervezettebben, na­gyobb felelősséggel végez­ték és végzik munkájukat. Szükség is van a gondos, tervszerű munkára a gaz­daságokban, hiszen nem­egyszer küldték vissza a feladóknak a minőségileg kifogásolható almát az át­vevők. Szeptember közepén a Tuzsérra érkezett almának a hat százaléka nem volt megfelelő. Olyan minősé­gi hibákat találtak az át­vevők, amelyek kizárták az export lehetőségét. Így kapott vissza almát a var- sánygyürei, a kálmánházi, a porcsalmai, a rakamazi, az aranyosapáti termelő- szövetkezet, a mátészal­kai, a kemecsei gazdaság, a baktalórántházi ÁFÉSZ, de lehetne tovább sorolni a termelők névsorát. S hogy milyen eredménnyel járt a visszaszállítás? Van erre egy nagyon jó példa. A vásárosnaményi ter­melőszövetkezetnek a ne­gyedik szállítmányát küld­ték vissza. A szövetkezet elnöke szívén viselte az ügyet, ezért meghívta az átvevőket, nézzék meg a fán a gyümölcsöt. Kide­rült, hogy nagyon is ex­portképes a naményi al­ma, a probléma a helyi minősítésnél volt. Olyan gyümölcsök is bekerültek a ládákba, amelyeket csak belföldön lehetne forga­lomba hozni. A szovjet át­vevők megmutatták, mi­lyen árut kívánnak, s at­tól kezdve nem volt gond a vásárosnaményiakkal. Kékesén viszont a jég­eső erősen megtizedelte az almát, s ami a fán maradt, az sem a legjobb minőség­ben ért be. Tudták ezt a szövetkezetben, ennek el­lenére három szállítmányt indítottak útnak Tuzsérra. A háromból kettőt vissza­kaptak, utána már nem próbálkoztak az export- szállítással. Hazai piacot kerestek a szüret kellős közepén. Az alma minősége most sem jobb, mint szeptem­berben volt, ellenben ja­vult a termelőknél folyó minősítés, ami egyben azt is jelenti, hogy erősen le­csökkent a visszaküldött szállítmányok száma. n elenleg naponta száz­negyven, százötven széles nyomtávú szovjet vasúti kocsit töl­tenek meg almával a gyü­mölcspályaudvaron. Ez ke­vesebb, mint ami az igény és az átrakó kapacitása. Ennek ellenére zökkenő- mentesen és folyamatosan halad a szállítás. A, tuzsé- riak három kommunista szombatot vállaltak, de már négy vasárnap dol­goztak, és dolgoznak majd a jövőben is, hogy minél hamarabb teljesíthessék a szállítási kötelezettsége­ket. Ehhez szükséges a gazdaságokkal tervszerűen összehangolt munkavég­zés. Sipos Béla Felüljáró novemberben Terv szerint november végén megindul a felüljárón a forga­lom. (Mikita Viktor felvétele) A nyíregyházi nagykörút része Nyíregyházán befejezés előtt áll a 4-es számú fő köz­lekedési úton átívelő felüljá­ró építése. 1977 őszén kezdte meg a közúti építő vállalat a felül­járó alapozását. A nagy épít­kezésben részt vettek példá­ul a Kemév, a Szavicsav, a Titász dolgozói is. Az össze­hangolt munka eredménye­ként határidő előtt, november végén megnyitják a forga­lom előtt a felüljárót. Egyúttal üzembe helyezik a 4-es főút Nyíregyházán átíve­lő első szakaszát is, mely a Tünde utcától a Váci Mihály út elejéig húzódik. Egyelőre lényegesen nem változik meg a város forgalma. Csupán annyiban módosul, hogy az útépítés miatt nyitott terelő- utat megszűntetik. Az útszakasz építése ezzel nem fejeződik be. A burko­lat legfelső rétegét szándéko­san nem helyezik rá á felü­letre. A felüljáró töltését — amelynek legmagasabb pont­ja 10—11 méter — tömöríte­ni kell, s ebben segít a vár­ható november végén megin­duló forgalom is. A szakem­berek számítanak rá, hogy a töltés, bár minimális mér­tékben, de süllyedni fog. így csak jövő év tavaszán — amint az időjárás engedi — helyezik fel a záróréteget, s egyúttal kiegyenlítik az ap­róbb deformálódásokat is a burkolaton. A 4-es út Nyíregyházán át­haladó szakasza 300 millió fo­rintos költséggel épül. Az idén mintegy 77 miliő forint értéket teremtenek itt az épí­tők. 15 millió forintot fordí­tanak a második szakasz munkáira, mely a Kert utcá­tól az Inczédi soron, a László utcán, a Bujtoson, a Hunyadi utcai csomóponton ót a Pa- zonyi út érintésével hagyja el a megyeszékhelyet. A körút végleges átadását 1981-re ter­vezik. Megtárgyalták Vásárosnaményban Munkásszállítás Seregben Sok embert foglalkoztatnak Vásárosnamény gyárai, üze­mei a környező községekből. Átlagosan a dolgozók 40 szá­zaléka bejáró, s ez szükséges­sé teszi a vállalati személy- szállítást. A forgácslapgyár például 450, a ládagyár 200, a Vörös Csillag Termelőszövet­kezet 100, a költségvetési üzem 50 munkás szállításá­ról gondoskodik. Átlagosan minden második dolgozó uta­zik vállalata járművével. Ezek a járatok a munka­rendhez igazodva közleked­nek azokon a településeken át, melyekről a legtöbben járnak be. Ezek a járatok nem teljesen kihasználtak, hiszen mindegyik csak a sa­ját emberét veszi fel. Az azo­nos útvonalon, egyidőben közlekedő vállalati járatok együttműködésével kevesebb járműre lenne szükség, illet­ve más útvonalakon is meg­szervezhetnék a vállalati munkásszállítást. Részt vesz a dolgozók szál­lításában a Volán is, mely 15 busszal bonyolítja a környék helyközi forgalmát. Ez a jár­műpark közel 2 ezer ember befogadására képes egyidő­ben, ezzel szemben -a bejáró dolgozók és tanulók száma 2800—3200. Több vonalon nagy a zsúfoltság. Például a 6 óra 50 perckor Jándon át­haladó járat Tarpáról már teljesen megtelve érkezik. így a Jándról Vásárosnaményba utazók nem mindig férnek fel a buszra. Nem igazodik megfelelően a menetrend a város üzemei­ben, intézményeiben kiala­kult munkarendhez. Például a jándi vonalon a 8 órakor munkába lépő bejárók már 7 után pár perccel Vásárosna­ményban vannak. Szükség lenne egy olyan buszra, ame­lyik nem sokkal 8 előtt fut be a városba. Az autóbuszok végállomá­sa a vasútállomás előtti te­rület. Ez a hely — a jelenlegi autóbusz-forgalom mellett is — szűk. A zsúfoltság indo­kolja az autóbusz-pályaud­var megépítését, amelyre a következő tervidőszakban kerülhet sor. Gondot jelent, hogy a he­lyi közlekedés is a helyközi járatokkal valósul meg. A ta­nács felmérései szerint a Vá­sárosnamény—Vitka—Olcsva, illetve a Vásárosnamény— Gergelyiugomya—Jánd vo­nalon van égető szükség egy- egy helyi járat indítására. Az oícsvait 400—450, a ján- dit 500—550 utas venné igénybe. Többek között a városi közlekedés helyzetéről esett szó a végrehajtó bizottság ok­tóber 9-én tartott ülésén Vá­sárosnaményban. A tanács­kozáson beszámoló hangzott el a művelődési osztály mun­kájáról is.

Next

/
Oldalképek
Tartalom