Kelet-Magyarország, 1979. október (36. évfolyam, 230-255. szám)
1979-10-10 / 237. szám
2 KELET-MAGYARORSZÁG 1979. október 10. Szovjet exportra dolgoznak a Budapesti Finomkötöttáru-gyár mátészalkai üzemében. Képünkön: Fodor Sándorné. Utcán tilos A köztisztaságról alkotott új helyi tanácsrendeletet a legutóbbi ülésén a Mátészalkai Városi Tanács. Öt fontosabb téma köré csoportosíthatók a legfontosabb változá- ■ sok és törekvések, amelyekkel a tisztább, rendezettebb, szebb Mátészalkát kívánják elérni. Szokás lett az utóbbi időben, hogy sokan nylonzsákokban az utca végére egyszerűen kirakták a szemetet, ami szinte az egész város peremét csúfította és szennyezte. Ezentúl aki nem kijelölt szemétlerakó helyre rakja a hulladékot, megbüntethetik. Jobban kihasználják ezentúl a szemétszállító járművek kapacitását is: a családi házas utcákból hetenként háromszor, a lakótelepekről mindennap elszállítják a szemetet. A levegőtisztaság, a környezetvédelem érdekében megtiltották, hogy közterületen és az üzemek területén szemetet égessenek. Gyakorlat volt ugyanis, hogy olajos rongyokat, kiselejtezett jármű-gumiköpenyeket égetve szennyezték a várost. Régi javaslatot váltottak valóra, amikor más városokhoz hasonlóan, Mátészalkán sem engedélyezik a közterületen történő szeszfogyasztást — Sy ez alól csak Szilveszter napja a kivétel. Pontot tettek az autómosási ügy végére is: közterületeken nem szabad mosni, viszont intézkednek, hogy hivatalos autómosóhelyet, lehetőséget biztosítsaINTERPELLÁCIÓ r Úszásról, fogászatról Két érdekes interpelláció is elhangzott; a városi tanács legutóbbi ülésén. Fábián Imre tanácstag felvetette, hogy az iskolákban úszni tanítják a gyermekeket, sporttagozatos osztály is működik. Javasolta, hogy fedjék le télire a mátészalkai strand nagymedencéjét, amely így nemcsak az iskolások, hanem a város többi lakója számára is hasznos sportolási, úszáslehetőséget teremtene. A tanács illetékesei időközben tájékozódtak, milyen lehetőségek vannak a műanyag sátortető beszerzésére, s hamarosan megvizsgálják, mikor nyílhat pénzügyi lehetőség az úszómedence téli lefedésére, ami — sajnos — költséges, jelenleg erőn felüli feladatnak látszik. Egy másik javaslat: sok iskolás gyermeknek rossz a foga, s mivel iskolafogászat még nincs Mátészalkán, a gyermekév akciósorozatát is fel kellene használni a jobb megelőzésre. A javaslat ha«- marosan megvalósul: az iskolaorvosok, fogorvosok vállalkoztak, hogy még az idén az iskolákban vizsgálják meg a gyermekek fogazatát, s akinek hibás, fogászati szak- rendelésre küldik. — Egy szép, nagy fáklyát készítettem, s szöveggel, rajzokkal ábrázoltam rajta az őrs egész éves feladatait. Ezek mellett csatakiáltásokat és őrsi indulókat is írtam a fáklyára. — Benkő Tünde egy 1977-ben meghirdetett pályázatra emlékezik. — Az Őrsvezető című újságban olvastam a felhívást. Szívesen beneveztem a nagy magyar városok díjaiért indított versenybe. A vetélkedőn nem akármilyen eredményt ért el a mátészalkai kislány: megnyerte Debrecen nagydíját. Jutalomként egy hetet töltött a Hajdúság „fővárosában” és környékén. Utána pedig eljutott az őrsvezetők országos találkozójára is, Sopronba. Ez volt az első nagy pályázat, melyen Tünde indult az úttörőévek alatt. Közben aktívan részt vett az iskolai csapat, raj, őrs munkájában, melyről rendszeresen beszámolt a Pajtás újság hasábjain az ország többi úttörőjének is. — Nem volt nehéz bekapcsolódni az úttörőéletbe — állítja Tünde —, hiszen kiskoromtól kezdve sokat hallottam róla édesanyámtól, aki pedagógus és a nővéremtől. Az Őrsvezető című lap pályázatán elért siker kedvet adott a további versenyzéshez. A következő tanévben — ekkor hetedikes voltam — beneveztem a Pajtás által meghirdetett „Aranvtollú tudósítók klubja” című versenybe. Ez már komoly feladatot jelentett. A pályázó pajtásoknak’ be kellett számolniuk a város, a csapat életéről, munkájáról egy-egy tudósítás, bír, cikk formájában. A siker most sem maradt el. Tünde elismerésként egy hónapot tölthetett egy nemzetközi táborban Csehszlovákiában. Az itt pihenő magyar pajtások írásaikkal, sok-sok képpel, dallal, tánccal mutatták be Magyarországot a vendéglátó gyerekeknek. — Mikor tavaly, nyolcadikban egy újabb felhívást láttam az Őrsvezető újságban, úgy gondoltam, nem hagyom ki ezt az évet sem: beneveztem. Esztergom város öt éve alapított egy nagydíjat: „Szülőföldem titkai” elnevezéssel. A mátészalkai iskoláslány ötletes pályamunkát készített. — Vásároltam egy szabolcs- szatmári térképet. A megye nevezetességeiről fényképeket helyeztem rá. A megvilágított fotókat csak az vehette szemügyre, aki helyes választ adott a képhez tartozó 2—3 kérdésre. Az ötletet a zsűri is értékelte: Debrecen után Tünde elhozta Esztergom nagydíját is. Benkő Tünde számára most már vége az igazi úttörőéletnek. Szeptember 1-től a Mátészalkai Esze Tamás Gimnázium elsős tanulója. — Szeretnénk bekapcsolódni az iskolai KISZ-szervezet munkájába. Azzal, hogy átkerültem a gimnáziumba, nem szakadt meg a kapcsolatom a régi iskolával. Mint ifivezető rendszeresen visszajárok a II. Rákóczi Ferenc Úttörőcsapathoz. (zsoldos) A Mátészalka és Vidéke ÁFÉSZ, valamint az úttörő- és ifjúsági ház közös fenntartású népitánc-csoportot alakított Mátészalkán. A fiatalok már túl vannak a „kezdő lépéseken”, több alkalommal is sikerrel léptek közönség elé. Nyáron külföldön is bemutatkoztak: az NDK-ban járt az együttes tagjainak egy része, s ott bárom ízben is bemutatták táncaikat. A képen: legények verbunkja. Ismerjük meg jogainkat ■■ Ügyintézés egyszerűbben A tanácsi szervek hatósági munkája az emberi életviszonyok egész területét érinti, túlzás nélkül mondhatjuk, hogy a születéstől a halálig. Egyre nőnek az igények a tanácsi hatósági munkával szemben is. A magasabb követelményeknek pedig csak az ügyintézés további gyorsításával, kulturáltságának növelésével és a bürokratikus jelenségek csökkentésével tehetünk eleget... Ezek a gondolatok fogalmazódtak meg a városi tanács legutóbbi ülésén a hatósági munka értékelése során. A tennivalók mellett természetesen szó esett az eredményekről is. Annak ellenére, hogy a városi tanács szerveinek ügy- iratforgálma növekedett, az esetek többségében gyorsult a lakossági ügyek intézése, az megfelel a törvényesség és a jogpolitika elverne'-. Az ügyiratforgalmon túl évente több tízezerre tehető az inak a száma is, akik szóban fordulnak a tanácsi szervekhez intézkedés, információszerzés, vagy tájékozódás céljából. Meggyőződésünk, hogy a lakosság egyedi ügyeinek intézése jól szolgálja a társadalmi és az egyéni érdekek érvényesülését. Az intézett ügyek és ezzel együtt a kiadott határozatok egészében törvényesek és megalapozottak. Alátámasztja ezt az a tény, hogy az első fokon hozott határozatoknak csupán 1,6 százalékát fellebbezték meg az állampolgárok, másodfokon pedig az összes határozatok 0,2 százalékát változtatták meg. A társadalmi érdekek fokozottabb érvényre juttatása érdekében a szabálysértési eljárások során szigorúbban bíráltuk el a visszaesőket, a jogtalan anyagi haszonszerzésre irányuló, valamint a társadalomra fokozottan veszélyes cselekményeket. Mindezek mellett látnunk kell az ügyintézésben még meglévő hiányosságainkat, tennünk kell megszüntetéséért. Egyes szakigazgatási szerveinknél kulturáltabban kell foglalkozni az ügyfelekkel, meg kell gyorsítani az ügyek intézését. Következetesebben kell eljárni az engedély nélkül építkezőikkel szemben. A tanács vezetői és dolgozói tudatában vannak, hogy csak azoktól követelhetik meg a jogszabályok megtartását, akik azt ismerik is. Ebben a megismertetésben jelentős szerepet vállalt a tanácsi apparátus. Megyénkben elsőként Mátészalkán alkalmaztuk az írásos jogpropagandaanyag önkiszolgáló módon történő ingyenes terjesztését. A „Tanácsi Élet” című időszakos kiadványunk öt éve ad tájékoztatást a tanács tevékenységéről, kivonatosan közli a legújabb jogszabályokat, a tanács helyi rendeletéit. A közelmúltban intézkedéseket tettünk az ügyfélfogadás korszerűsítésére és javítására. Arra törekedtünk, hogy az ügyintézők bizonyos napokon délután is az állampolgárok rendelkezésére álljanak, összhangban a népgazdaságunk helyzetének javítására hozott politikai és állami intézkedésekkel, az ügyfelekkel olyan időpontban szeretnénk foglalkozni, amikor az számukra munkaidő-kieséssel nem jár. A lehetőségeken belül csökkentettük az idézések számát, de ha arra mégis szükség van, úgy a megjelenésre tágabb időpontot jelölünk meg, hogy az állampolgár a neki legmegfelelőbb időpontot választhassa ki. I ntézkedéseink azonban sajnos csak részeredményekre vezettek. Felméréseink szerint az állampolgárok többsége változatlanul munkaidőből csíp el, hogy hivatalos ügyét a tanácsnál elintézze. Véleményünk szerint ennek egyik oka a hagyományban, a rossz beidegződésben keresendő. A másik ok, hogy megteheti, mert kész a kilépő, nyitva az üzem, vagy a hivatal kapuja. Elsősorban tehát a szemléleten kell változtatni. Vonatkozik ez az állampolgárra, munkahelyekre és nem utolsósorban a tanácsi dolgozókra. Nekünk, államigazgatási dolgozóknak is bőven van még tennivalónk a jó tapasztalatok hasznosításában és az egész hatósági munka színvonalának további emelésében. Dr. Varga Miklós, a városi tanács vb-titkára Kitekintés 0 létmód és várospolitika volt a témája annak a tanácskozásnak, amelyet a Magyar Urbanisztikai Társaság szervezett 33 város párt-, tanácsi és népfrontvezetőinek részvételével — Mátészalkán. A téma minden új városban aktuális, de a régiekben is érdemes szólni róla, hiszen a felgyorsult életritmus, a lakótelepek építése, a gyorsabb ütemű urbanizáció sok új jelenségre hívja fel a figyelmet. Nagy érdeklődést váltott ki a résztvevőkből, hol, miként veszik figyelembe a város átrétegződését, hogyan lehet meggátolni az elkülönülést. Szinte mindenütt hasonló a tapasztalat: ha már lakótelepek épülnek, oda kell telepíteni a közösségi létesítményeket, érdekeltté kell tenni a lakosságot a környezet alakításában. Fontos, hogy a társadalmi munkában se szakadjanak el a közvetlen környezettől, lássa, érezze keze munkájának hasznát a résztvevő. Célszerű tudatosítani, hogy ezáltal lesz sportpálya, szebb park, vagy hamarabb művelődési intézmény, lakóterületi klub, ha minél többen részt vesznek a munkában. Mátészalkán is élő példákat jelentenek ezek: két új lakótelep, a harmadikként a városközpont szervezheti külön-külön is a „mikro- környezetet”, a közösségi életet. |ónéhány napi probléma megoldásához is segítséget adott a Sbkfelől érkezett városi vezetők egymásközti beszélgetése, tapasztalatcsere volt ez a rendezvény a javából. Ám Mátészalka számára ennél még nagyobb eredményt is jelentett. A résztvevők előtt meg tudta cáfolni a régi, csak nehezen változó véleményt, mely Mátészalkáról legfeljebb Gacsaj Pestát és a fekete vonatok egyik végállomását juttatta sokak eszébe. Az utóbbi másfél évtized nagy változásokat hozott Mátészalkán, s a Magyar Urbanisztikai Társaság országos rendezvénye jó alkalom volt arra, hogy ablakot nyisson a szép szatmári városra. M. S. Almaszüret N agy társadalmi összefogással zajlik Mátészalkán és környékén az almaszüret, amelyik hetedik és egyben utolsó hetébe lépett. A járásból 6100—6500 vagon téli almára számítanak, amelynek szüretével a hét végén végeznek. Csaknem minden üzem munkáskollektívája segített a járás közös gazdaságaiban, de ott voltak az almáskertekben a szorgalmas diákok is. Az egyes munkahelyi csoportok két szombatot vagy vasárnapot vállaltak, s az ígéretet szinte mindenütt teljesítették. Külön öröm, hogy — a korábbi évektől eltérően — a társadalmi munkában segítők nagyon vigyáztak a minősébre, s ennek eredményeként a gyümölcs nagyobb része alkalmas exportra, téli tárolásra. Debrecen és Esztergom nagydíjasa Aranytollú tudósító Az oldalt összeállította: MARIK SÁNDOR
