Kelet-Magyarország, 1979. október (36. évfolyam, 230-255. szám)
1979-10-05 / 233. szám
2 KELET-MAGYARORSZÁG 1979. október 5. A Mátészalkai Tejipari Vállalatnál egy műszak alatt 14 mázsa félzsíros étkezési tehéntúrót készít Szűcs Zoltán. (Gaál Béla felvétele) FEGYELMEZETLEN KISIPAROSOK A „mesebeli11 radiátor — A radiátor nem jó. Amint a mesében hol fűtött, hol nem, mikor kipróbáltuk. Ráadásul csúnyán szerelték fel. Ezzel a panasszal kereste meg tavaly augusztusban Kozák Jánosné orosi lakos a KIOSZ nyíregyházi, körzeti csoportját. Ez a bejelentés csupán egy volt Balogh Andor vízvezeték-szerelő kisiparos ellen. Fekete István nyírmadai lakos észrevétele súlyos vétséget tárt fel, akinek lakásában ugyancsak központi fűtést szerelt, s végül nem fejezte be a munkát a nyíregyházi kisiparos. A cél: megegyezés Balogh Andornak korábban már volt egy KIOSZ-ta- nácsi közös figyelmeztetése. Ennek ellenére is szakszerűtlenül, felelőtlenül dolgozott, sőt túllépte tevékenységi körét, hiszen vízvezetékszerelő létére központi fűtés- szerelést is vállalt. — Az első félévben 62 panasz érkezett a KIOSZ nyíregyházi, körzeti csoportjához — magyarázza Nemes Tibor- né körzeti titkár. — Mindez nem jelenti azt, hogy 62 kisiparossal szemben merült fel kifogás, ugyanis legtöbbször egy személy ellen 3—4 bejelentés is érkezik. Első fokon a hét tagú szakmai bizottság tart vizsgálatot. A cél: megegyezésre vinni a vitatkozó feleket. Ez az első félévben 33 esetben meg is valósult. Van, amikor nem sikerül: mint Balogh Andor esetében is. Ügyét továbbítottuk a megyei fegyelmi bizottsághoz, amely az első félévben három döntést hozott. A vízvezeték-szerelő szigorú megrovást kapott. Lakatos mint autószerelő A nyíregyházi körzeti csoport statisztikája szerint legtöbb gond az építőipari és a gépjárműjavító szakmákkal van. A megrendelők főleg minőségi kifogás, határidő túllépés és túlszámlázás miatt fordulnak a KIOSZ-hoz. Ilyen szabálytalanságok miatt érkeztek feljelentések ifjabb S. Bakti András bak- talórántházi lakatos ellen — 1978-ban négy alkalommal is. — Egy javításra vitt gépkocsiban néhány alkatrészt használtakra cserélt. Egy másik esetben túllépte a vállalási határidőt, sőt annak ellenére, hogy képesítése szerint lakatos: autószerelő, karosszéria-lakatos és fényezőmunkát végzett — olvassa a vaskos iratcsomóból Nemes Tiborné. — Egy mátészalkai megrendelő autóját például elfogadhatatlanul javította meg. A számla 16 ezer forintról szólt, pedig a szakmai bizottság ellenőrzése alapján csak 7 ezer forintot kérhetett volna a kisiparos. A felelősségrevonás nem maradt, el: a baktalórántházi lakatos a fegyelmi bizottságtól megrovást, valamint KlOSZ-tanácsi közös figyelmeztetést kapott. Bevonták az iparengedélyt — Az autóm javítását 500 forintért vállalta Bodnár József nyíregyházi karosszéria- lakatos. Később 1290 forintra emelte a vállalási összeget, amit szó nélkül ki is fizettem. Mikor elkészült a munka 1668 forintot követelt s felszólított, hogy fizessem meg a 378 forint különböze- tet. Erre nem vagyok hajlandó — fogalmazott bejelentésében Jasku István ibrányi lakos. Nagyjából hasonló időben fordult észrevételével a KIOSZ-hoz Záhonyi Miklós Nyírszőlősről, akiknek gépkocsiján olyan rossz munkát végzett Bodnár József, amelyért a szakmai bizottság véleménye szerint nem lehetett díjat felszámítani. A karosszéria-lakatost kötelezték az előlegben felvett 17 ezer forint visszafizetésére. — Amit Bodnár elkövetett, csalással egyenértékű — szögezi le a körzeti titkár. — Hiszen egy-egy új alkatrészt 2—3-szor is elszámolt. A tanács ipari csoportja kezdeményezésére és a KIOSZ szakmai bizottsága véleménye alapján visszavonták tőle az iparengedélyt. — Szerencsére a szabálytalankodó kisiparosok vannak kevesebben — folytatja Nemes Tiborné. — Egyetlen bejelentés sem marad kivizsgálás nélkül, s igyekszünk igazságosan dönteni. Az első félévben még három kisiparos ügyét továbbítottuk a fegyelmi bizottsághoz. Ezek tárgyalására rövidesen sor kerül. A Nyíregyházi Városi Tanáccsal igen jó a kapcsolatunk. Nem így a községiekkel, melyek legtöbbször nem veszik figyelembe a szakmai bizottság javaslatait, s ezzel nehezítik a munkánkat. A mi körzetünkben eddig egy írásbeli figyelmeztetést sem adott ki a községi tanács. Az erőszakos bűncselekmények elkövetői gyakran használnak kezükbe kerülő ütő, vágó, szúró szerszámot, de borotvát ritkán. Félelmetes szerszám a borotva, különösen ha verekedéshez használják, mert nem tudni hol áll meg, milyen sérülést okoz az elvakult indulatban. A Vásárosnaményi Járás- bíróság a helyszínen, a gem- zsei tanácsháza zsúfolásig megtelt tanácstermében tárgyalta Milák Károly bűnügyét, hogy a nevelési, megelőzési célok hatékonyabban érvényesülj enek. Milák Károly gemzsei lakos mindössze 20 éves. Eddig nem volt vele probléma, segédmunkásként Pesten dolgozik. 1979 év augusztus 5-én Milák élettársával italozott a gemzsei italboltban, este pedig moziba mentek. A vetítés után hazaindultak és Szép Balázs portája felé tartottak. Szép Balázs kutyaugatásra ment ki a kapuba, amikor az odaérkező Milák borotvát "vett elő és azzal minden szóváltás nélkül a férfi mellére vágott. A borotva 70 centi hosszú, a válltól a nadrágszíjjig tartó vágott sérülést ejtett Szép Balázs vérző hassal a mentő és a rendőrség segítségét hívta, Milák pedig élettársával együtt elmenekült a helyszínről. Milák olyan kijelentést tett: „szaladjunk, mert a kezébe adtam a beleit és mindjárt jönnek a rendőrök.” Valóban szaladni kellett, mert a rendőrség a telefonhívásra nyomban megjelent és keresték is Mi- lákot, aki ekkor a kukoricában rejtőzött. Arra gondolt, hogy már nem keresik, amikor a rendőrség elfogta és letartóztatta. A garázda verekedő elnyerte méltó büntetését: a Vásárosnaményi Járásbíróság dr. Dzvonyár József tanácsa Milákot 2 évi börtönre ítélte és 2 évre eltiltotta a közügyek gyakorlásától is. Az ítéletet az ügyész és a vádlott tudomásul vette, a védő 3 napi gondolkodást kért. Dr. Koplányi Mihály városi-járási vezető ügyész •• Üveg T udom, naponta több száz, sőt ezer borosüveg eltörik. Csakhogy az enyém ötven- literes balon volt. — Akkor pláne — érvelhetnének tovább, miért nem vigyáztam jobban rá. Nos hát, ez az kérem. Jobban már üvegre nem lehet vigyázni, mégis eltört. Az igazság az, hogy nem is én törtem el. Úgy vettem, törötten, a Széchenyi utcai üvegboltban. A törést a bolt előtt várakozó kollégám vette észre, amikor az üveget betettem a kocsi hátulsó ülésére. Hogy ezután miért nem vittem vissza? Nos, bíztam benne, hogy hátha nem törik el, különben is nem láttam semmi értelmét. Nem láttam, mert az üvegboltban annyit sem engedtek meg, hogy a sötét sarokból a balont az ajtóhoz vigyem, megnézni. Ugyanis amikor ezt megpróbáltam, a pult mögül így szóltak utánam: — Ne tessék az üveget hordozni! — Jóllehet a 202 forintról szóló blokk már a kezemben volt, ki volt fizetve. Tehát ha eltöröm, már mindenképpen az én károm. Nem kérek új balont. Csupán két kérdésre szeretnék választ a kereskedelemtől, illetve az üvegbolttól. ELŐSZÖR: miért nem lehet az üvegbalonokat is csakúgy mint minden más árut, osztályozni? Vagy ha igen, miért nincs az üvegen cédula, vagy valamilyen biléta, amely feltüntetné, hány literes az üveg, első osztályú, hibás, netalán selejtes áru? MÁSODSZOR : nem lehetne olyan megvilágításban árusítani az üvegbalonokat, hogy a vevő is lássa, mit vesz? (falcsik) Á művelődési központ műsorából Megkezdődtek a foglalkozások a nyíregyházi városi művelődési központ pedagógus képzőművészeti műhelye és a művészetbaráti kör szervezésében. Október 3-tól mindén szerdán 14-től 16 óráig a gyermekrajzszakkör, 16-tól 18 óráig az ifjúsági képzőművészkor, 18 órától 20 óráig pedig a felnőtt képzőművészkor tart foglalkozást. Minden csütörtökön 14-től 17 óráig pedagógus-továbbképzés lesz, majd 17-től 20 óráig a felnőtt képzőművészkor tart foglalkozást. A foglalkozások helye a 6-os számú általános iskola rajzterme. A TIGÁZ nyíregyházi töltőüzemében Márföldi Mihály és Encs József a gáztartály-vagonokban beérkezett pébégázt fejti le az üzem csőrendszerébe. (Császár Csaba felvétele) Kérdésok a városról Otbontás, óvada, felvonó Sok olyan kérdés hangzott el Nyíregyházán az augusztusi. szeptemberi pártrendezvényeken, amelyek szélesebb körben is érdeklődésre tarthatnak számot, összeállításunkban az illetékesek válaszával együtt közöljük a közérdekű kérdéseket. A Jósavárosban lakók méltatlankodva fogadják, hogy az egy évvel ezelőtt elkészített betonutat csatornázás miatt felbontják — tették szóvá a Felső-tiszai Erdő- és Fafeldolgozó Gazdaságnál. Jelenleg a szennyvíz gerincvezetéket építi a Jósavárosban a SZAVICSAV, amit korábban anyagbeszerzési, tervezési és kivitelezési problémák miatt az útburkolás előtt nem tudtak megvalósítani. Ebben a helyzetben az új gerincvezetéket olyan nyomvonalon vezetik, ahol az a legkevesebb burkolatbontással valósítható meg. Sóstóhegyen egyetlen szűk óvoda működik, a gyesről visszatérő édesanyák csak nehezen, többnyire a lakóhelyüktől nagyon távol eső óvodákban tudják elhelyezni gyermeküket — hangzott el a Vörös Csillag Termelőszövetkezetben. A fejlesztési tervben 100 személyes óvoda építése szerepel 1980. évi befejezéssel. A létesítmény tervének elkészítése késett, és az augusztusban megtartott tervbírálat több hiányosságot vetett fel. Az ÉPSZER Vállalatot ennek ellenére felhatalmazták a szerkezetek megrendelésére, azonban azok szállítása már csak 1980 harmadik negyedévére várható. Ez azt jelenti, hogy az óvoda Sóstóhegyen csak 1981-ben fogadhatja a kicsinyeket. Nyíregyházán sorra épülnek a 10 emeletes házak, de nincs megoldva a felvonójavítás, különösen szombaton és munkaszüneti napokon. Szervezzenek ügyeletet és az egész felvonójavítást egy vállalatnál koncentrálják — javasolták a Vörös Október Ruhagyárban. A felvonók javítását, üzemeltetését jelenleg az IKSZV és a lakásszövetkezet végzi a hatáskörükbe tartozó ingatlanoknál. Az OTP-lakások felvonóinak nagy részét kisiparosok javítják. Az IKSZV a városban működő összes felvonók javítását, üzemeltetését kész átvenni. A Jókai tér és környéke nagyon elhanyagolt. Terve- zik-e e terület felújítását, illetve rendezését? — kérdezték az iparcikk-kiskereskedelmi vállalatnál. A Jókai tér és környéke nagy változások elé néz, sok a szanálás; végleges rendezésére 1985-ig kerül sor. Az utóbbi időben többen panaszkodnak a forgalomba hozott tojás minőségére. A megvásárolt tojás nagy százalékban romlott, mi okozza ezt? — kérdezték a ZÖLDÉRT vállalatnál. A tojás forgalmazására osztályozás, állategészségügyi vizsgálat, csomagolás után kerülhet sor. A HUNNIA- COOP vállalat ezeket a munkákat korszerű kisvárdai üzemében végzi. A városi tanács jelezte a felvetett gondokat, kérte, hogy a boltokba minden esetben megfelelő minőségű tojást szállítsanak és tegyenek intézkedést, hogy lejárt szavatossági idejű, fogyasztásra alkalmatlan tojás ne kerüljön a vásárlók kezébe. Miért engedik a magárusokat tevékenykedni Nyíregyházán? — kérdezték a Patyolat Vállalatnál. A pirított mag árusítása nem engedélyhez kötött tevékenység, ennek ellenére közterületen nem szabad magot árusítani. Lada a határban mMi idősebb falusi ne fC tudná, hogy régen nagyon sokszor ■ gyalog jártuk a határt. Különösen ősszel. Ahol fogat akadt, az a terményt hordta haza egy hajtóval, a család többi munkás tagja végezte a termés összegyűjtését. Olyan nagy határban, mint a mienk is volt, nyolc-tíz kilométert is gyalogoltunk naponta, zsákokat, kosarakat, kapát, sarlót, tarisznyát, ivóvizet cipekedve. Aki csinálta, nem igen akad köztük, hogy sajnálnák elmúlását. Erre gondoltam, mikor legutóbb otthon jártam, s a nővéremmel beszélgettem. — Egyedül vagy itthon? Hát a család? — Ma úgy jött, a krumplit szedik a háztájiban. Azért pucolom ezt a kacsát, jó ételre jöjjenek haza. — Mindenki elment? — El. Karcsi, Magdus, Marika meg még az egyik sógorasszony is. — Messze a föld? Gyalogolhatnak! — Á, öcsém, dehogyis. A kocsival mentek. Csak nem cipekednek gyalog annyi mindennel. Hamarabb is érnek. — Drága a benzin. Kifizetődik kocsival az ilyen út? — Nagyon gyönyörű a krumpli. Lenni kell legalább harminc zsákkal. Soha ettől jobb utat a Ladának. A tele zsákokat pedig hazahozza a téesz vontatója. Nem ok nélkül mondjuk sokan idősebbek: kicsit korán születtünk a mához. (asztalos) H. Zs. n borotvás verekedő
