Kelet-Magyarország, 1979. október (36. évfolyam, 230-255. szám)
1979-10-25 / 250. szám
2 KELET-MAGYARORSZÁG 1979. Október 25. FONTOS VÁLTOZÁS Á KÁRTÉRÍTÉSNÉL KISEBB TERÜLET, TÖBB FOGYASZTÓ Az önrészesedés: 20 százalék! Termelőszövetkezeteink figyelmébe Érzékenyen érinti a sza- bolcs-szatmári gazdaságokat az Állami Biztosító 1980. január elsejével érvénybe lépő kártérítési módosítása. Jövőre visszatérnek az eredeti gyakorlathoz, szőlőknél és gyümölcsösöknél a tárgyévet megelőző három év termésátlagát fogadják el biztosítható hozamként, és ennek alapján tavaszi fagykárra nem száz százalékot, csak nyolcvan százalékot térítenek. A fagykárból húszszázalékos üzemi önrészesedést az Állami Biztosító azzal indokolta: a mezőgazdaságnak fizetett kártérítés több éve messze meghaladja a díjbevételt. A tartalékok kimerültek, a továbbiakban nincs mód arra, hogy kockázatviselés kialakult formáját más területek viszonylag kedvező egyenlegével fenntartsák. Elemi károk után a húsz százalék jó része üzemen belül a termelési költségek mérséklődésével megtérül, hiszen nem kell göngyöleg, nem kell göngyölegtérítési díjat, szedési, szállítási költséget fizetni. Mivel Szabolcs-Szatmár megye a gyümölcstermesztésben egyik legjelentősebb területe az országnak, ugyanakkor a természeti csapások hatványozottan tizedelik a mezőgazdasági termelést. Az elmúlt négy évben a növény- biztosítás díja és a károk kifizetése az úgynevezett MNB—I módozatban a következőképpen alakult: 1976- ban 149 millió forint díjjal szemben a kárérték csak 120 millió forint, 81 százalék volt. 1977-ben a biztosítási díj 239 millió, a kár 486 millió, 203 százalék. 1978-ban 307 millió díjtétel mellett a kifizetett kártérítés 893 millió, 291 százalék. A helyzet ebben az évben sem változott, becsült adatok szerint a 462 millió díjjal szemben 739 millió forintos kár történt. Az MNB— II. módozatban, ahol kisebb díj ellenében kevesebb veszélynemet térít a biztosító, egészen 1978-ig a kárkifizetési hányad alig haladta meg az ötven százalékot. Ez 1979- ben már 124 százalékra nőtt. A négy év együttes mérlege: egymilliárd 560 millió forint díjbefizetéssel szemben 2 milliárd 507 millió forint a kártérítés. Ebből 'h tavaszi fagykár (ez a veszély csak az MNB—I-ben szerepel) 1 milliárd 60 millió forint volt. A károkból a víz 630 millió, a jégverés 743 millió forinttal részesült. Indokolt az a magyarázat, hogy a húszszázalékos önrészesedésnek ősz- tönzően kell hatni az üzemekre. Ez az ösztönzés abban nyilvánulhat meg, hogy a még menthető termést az eddigiektől gondosabban kezelik, a hasznosítható gyümölcsöt leszedik, értékesítik, feldolgozzák. A módosításokkal szövege- zett szerződéseket — ide tartozik a tenyészállatok tíz százalékkal magasabb biztosítási díja is — az Állami Biztosító november 1-től köti meg az üzemekkel. Minden bizonnyal a termelőszövetkezetek többsége alaposan mérlegeli majd, mit hogyan és mennyiért biztosít. A megfontolásra, a megalapozott döntésre szükség van, de arra is, hogy az üzemek a szükségesnél nagyobb kockázatot önmagukra ne vállaljanak. Különösen a gyümölcstermelő gazdaságoknál fontos, hogy az ésszerűség határán belül cselekedjenek, hiszen almáskertjeinket évről évre nagy károk sújtják. 1978-ban csak az alma fagy- és jégkára több volt mint 670 millió forint. Az Állami Biztosító az új szerződéseket november végéig köti meg. Ott ahol elmulasztják az új szerződés- kötést, 1980-ra nem rendelkeznek érvényes biztosítással. Hogy a határidőről sehol se feledkezzenek meg, az ÁB szakemberei valamennyi gazdaságot felkeresik. S. E. HIT MOND AZ ORVOS? A légutak fertőzéseiről Acélkonténerek Szerelik az acélkonténereket. A Mezőgép vállalat gyáregységei szoros kapcsolatban állnak egymással. Az együttműködéssel a gyártó eszközök: daraboló- és forgácsológépek jobb kihasználása válik lehetővé. Az alkatrészek szállítása azonban nem volt gond nélküli. Gyakorta keveredtek és elvesztek dolgok. Megoldást a kritikus helyzetre egy pályamű témája hozott, amit az Alkotó ifjúság pályázatra készítettek Mészáros István, Bezzeg Géza és Ruzsinszki László technikusok. Az alkatrészek szállítását megreformáló elképzelés nem új, csupán az eszköz anyaga és kivitelezése tér el a hagyományostól. Nem fából, könnyűfémből, hanem acéllemezekből készülnek a konténerek. Ez tartósságukat növeli.. A Mezőgép nyírteleki gyáregységében — ahol a pályamű született — megkezdték az acélkonténerek gyártását. Jó példa ez arra, miként hasznosul az ifjú szakemberek elképzelése, alkotókészsége egyes üzemekben. A légúti fertőző betegségek kórokozói kilégzéskor köhögéssel, tüsszentéssel, beszéd útján hagyják el a szervezetet és belégzéskor a levegővel jutnak be a másik emberbe — úgynevezett cseppfertőzéssel, porfertőzéssel. A betegség terjedése annál nagyobb, minél több kórokozó került a levegőbe és azt minél többen lélegezték be. A fertőzés így köny- nyen terjed. E betegségek közt találkozunk olyannal, mint például az influenza, ezen szinte mindenki átesik, s még ma is képes az egész világra kiterjedő járványt okozni. Van, melyet gyermekkorban vészel át az ember. Felnőttkorban ritkán fordul elő, ezért gyermekbetegségnek is nevezik. Ilyen például a kanyaró. A légúti fertőző betegségek egy csoportját baktériumok, másokat vírusok okoznak. Némelyik kiütéssel jár. A diftéria, vagy torokgyík ma már ritkán fordul elő, mert hatásos oltással védekezünk ellene. A skarlát a Penicillin alkalmazása óta elvesztette jelentőségét. Ritkán fordulnak elő szövődményei is, amelyek süketséget, szív- és vesebetegséget okozhatnak. A szamárköhögés főleg 3 hónapos kor előtt jelentkezik, mert csak 3 hónapos korban alkalmazható védőoltás. Előfordulása ritka, de veszélyes, mert a fiatal csecsemőkorban 6—8 héten át tartó, rohamokban jelentkező köhögések meggyöt- rik a kisbabákat. Szövődményei is lehetnek, ezért tanácsos a kórházi kezelés. Ritka betegség napjainkban a kanyaró. A 10 év óta bevezetett oltás szinte teljesen visszaszorította. Ez a gyermekbetegség nem volt könnyű lefolyású, legtöbb áldozatát kisdedek közül szedte.' Egyszerű, kiütéses megbetegedés a rózsahimlő. Jelentősége a terhesség korai szakaszában van, a magzaton fejlődési rendellenességet okoz. Ezért a terhes nő azonnal jelentkezzen az orvosnál, ha kiütéseket észlel a bőrén. A járványos fültőmirigy- gyuLladás, a mumpsz, szövődményei miatt jelentős. Ezek közül leggyakoribb a savós agyhártyagyulladás. Hazánkban a valódi himlő nem fordul elő, mert a kötelező védőoltás kiszorította. A bá- rányhímlő pedig a legtöbb esetben zavartalanul zajlik le. Dr. Reményi Mihály Viteldíj helyett pofon Balogh Mihály 21 éves nagycserkeszi lakos ez év június 11-én szabadult a börtönből, ahol közveszélyoko- zás, hivatalos személy elleni érőszak, súlyos testi sértés, garázdaság miatt 2 év és 4 hónapi büntetését töltötte. Balogh szabadulása óta nem vállalt állandó munkát, alkalmi munkából pedig saját létfenntartását is alig-alig tudta biztosítani. Ez év szeptember 14-én annak ellenére, •hogy nem volt egy „vasa” sem, taxit rendelt és Nyíregyházáról Nagycserkeszre vitette magát. Jön a palack, megy a palack Nagy forgalmat bonyolít le a TI GÁZ nyíregyházi pébé- gáztöltő üzeme, összesen 190 ezer fogyasztó ellátásáról gondoskodik. A megye valamennyi cseretelepét innen látják el palackkal, de jut Nyíregyházáról Hajdú-Bihar és Borsod-Abaúj-Zemplén megyébe is. Figyelmet, hozzáértést, s a biztonsági előírások maradéktalan megtartását követeli a töltőüzem 120 dolgozójától az, hogy naponta 90—100 tonna gázt töltsenek a javarészt 11 kilogrammos palackokba. — A száj öli és a horti töltőüzemek megépülése után lett kisebb a terület, amit ellátunk — tájékoztat Bicsár György, üzemvezető. — Közben azonban nőtt a fogyasztók száma, így a munkánk nem lett kisebb. Töltik a 11 kg-os palackokat. (Császár Csaba felvétele) Két nagy szállítójuk van, amely a 46 nagy és a sok mini cseretelepet ellátja. A Volán 5. sz. Vállalat 9, speciálisan erre a célra kiképzett teherautót üzemeltet. Szeptember végéig mintegy másfél millió palackot szállítottak el. Nyíregyházát és a környező községeket a Tempó szövetkezet látja el. Kilenc hónap alatt 161 ezer palackot vittek el. Szeptemberben a termelőüzemekben — ahonnan tartálykocsikban szállítják a gázt — Nyíregyházára — karbantartást végeztek, ezért kisebb zökkenők voltak a gázellátásban egyes helyeken. Azóta viszont mindenütt van elegendő palack. Érdekes, hogy a szabolcsi körzetben mások a fogyasztói szokások, mint az Alföld többi részén. A megyében átlagosan 15—16 kiló propán-bután gázt használnak egy háztartásban, míg a szajoli üzem körzetében csak 11 kilót. A csúcs- fogyasztás nyáron van, ilyenkor pedig a karácsonyi ünnepek közeledtével használják többen a- gázt. A nyíregyházi gáztöltő üzem kollektívájának nagyobbik része a törzsgárdához tartozik. Bár elég nehéz a . munka, amit csinálnak, azonban a négy szocialista brigád vállalaton belül elért kiváló eredményei mutatják, hogy sikerrel eleget tesznek feladatuknak, a 150 milliós árbevételnek. L. B. Értelmi fogyatékosok munkában Ä körön belül Fél évszázados múltra tekint vissza Szabolcs-Szat- márban a gyógypedagógiai nevelés — ám az értelmi fogyatékosok speciális oktatá- sa-nevelése igazán csak három évtizede indult meg. Azóta is sok változás történt: ezek közül a legfontosabbak között említhető, hogy több bentlakásos intézet létesült, a legifjabb a nyírbátori. Emellett kisegítő iskolák és kisegítő osztályok nyújtanak segédkezet az értelmi fogyatékos gyerekeknek. Megyénk ebből a szempontból nem panaszkodhat: minden ilyen gyereket beiskolázhatnak. MŰHELY A nyíregyházi intézetben indult meg az a munka, mely azóta országos elismerést kapott: az értelmi fogyatékosok sokrétű támogatása abban, hogy az intézet után munkába állhassanak. A cél: visszajuttatni őket a társadalomba, ahonnan aZ intézet révén óhatatlanul kiszakadtak. Ezért Tárnái Ottó igazgató kezdeményezésére műhelyt alapítottak, ahol a munkára nevelés a legfontosabb cél. Emellett végzik az általános iskolát is a gyerekek — ám nyolc év után (mivel tanulmányaik nem azonos szintűek a többi iskoláéval) csak hat osztályról szóló hizonyít- ványt kaphatnak. Három éve kezdotíöil.., az együttműködés az intézet és a VOR nyíregyházi gyára között. Az üzembe került betanított munkásnak több olyan gyerek, akik alkalmasnak tűntek az állandó munkára. Nem is okoztak csalódást. A napi négyórás munka mellett tanulnak is: az intézetbe járnak, s a hetedik-nyolcadik osztályos tananyagot sajátítják el. Két év után a dolgozók iskolájában levizsgáznak, s megkapják a végbizonyítványt. Ezután rendes betanított munkásként dolgozhatnak, akárcsak munkatársaik. SEGÍTSÉG A tapasztalatok igen jók: eddig két csoport végzett, s Nyíregyháza különböző munkahelyein helyezkedtek el. Ma már dolgoznak a VOR mellett a cipőgyárban, a faipari vállalatnál, a sütőipari vállalatnál, a lakásszövetke- ^ zet karbantartó, részlegénél ^cés a kárpitosszövetkezetnél egyaránt. Az üzemek, szövetkezetek dolgozói megértették, hogy elsősorban az ő támogatásukra van szükségük ezeknek a gyerekeknek: a beilleszkedésben, munkájukban, magánéletükben egyaránt segítik őket. Nem külön csoportokban dolgoznak — ez csak fokozná elkülönülésüket. A KISZ-szervezetek védnökséget vállaltak a fiatalok fölött, figyelemmel kísérik tevékenységüket, életüket. A művezetők, a szakoktatók rendszeresen találkoznak a nyíregyházi intézetben, s ott kicserélik tapasztalataikat, módszereiket a gyerekek segítésében, nevelésében. kísérlet A nyíregyházi kísérlet sikere arra késztette az ország más részein levő intézeteket, hogy tanulmányozzák az itt alkalmazott módszereket. Idén indulnak tucatnyi helyen az első csoportok a munkahelyekre, s vágnak neki a hetedik osztály tananyagának. Nyíregyházán félszáz 14—15 éves gyerek dolgozik hasonlóképpen az említett üzemekben. Rájuk már nem vár bizonytalan jövő, kirekesztettség... (tarnavölgyi) Taxiból börtönbe A taxióra 228 forintot mutatott. Balogh azt mondta: nincs nála ennyi pénz, de mindjárt hoz a lakásból. Mivel sötét volt az utcában, a gépkocsi vezetője zseblámpával kísérte utasát a házig és várta, hogy megkapja a viteldíjat. Balogh édesanyjától sem kapott pénzt taxira, s bosszúját a sofőrön töltötte ki. Dühösen szidni kezdte, majd kikapta a kezéből a zseblámpát és megütötte vele a gépkocsivezetőt. A taxi vezetője igencsak meglepődött a viteldíj ilyen módon történő kiegyenlítése miatt, és jobbnak látta, ha továbbáll. Mielőtt azonban a taxival elindult volna, Balogh utánament és rúgdosni kezdte a kocsi oldalát, s közben durván sértegette a taxi vezetőjét. A bíróság közfeladatot ellátó személy elleni erőszak bűntettében mondta ki bűnösnek Balogh Mihályt, és ezért őt mint különösen visszaesőt 1 évi és 2 hónapi börtönben letöltendő szabadságvesztésre ítélte és 2 évre eltiltotta a közügyektől. Az ítélet jogerős. m. f.
