Kelet-Magyarország, 1979. október (36. évfolyam, 230-255. szám)
1979-10-25 / 250. szám
1979. október 25. KELET-MAGYARORSZÁG 3 Művelődés — szélesebb sávon HA A MŰVELŐDÉSI HÁZAK újonnan megválasztott vezetőségei kerülnek szóba, rendszerint megoszlanak a vélemények. Egy bizottsággal több vagy kevesebb, nem sokat számít — vélik a borúlátók. Szerencsére többen vannak azok, akik a közelmúltban megválasztott társadalmi vezetőségben fantáziát látnak, sőt némelyek tőlük várják a művelődési élet megújulását, fordulatát. Az országos intézkedés, amely a művelődési házak társadalmi vezetőségének megválasztását írja elő, a valóságból kiindulva született. A demokratizálási folyamatból a művelődési intézmények sem maradhatnak ki, nem nélkülözhetik a széles társadalmi bázist, a javaslatok, vélemények, bírálatok felhasználását a kulturális nevelés javítására. Ezért van szükség a művelődési házaknál társadalmi vezetőségre, mégpedig jól körvonalazott javaslattevő, véleményező, egyetértési és ellenőrzési jogkörrel felruházva a demokratikusan megválasztott vezetőséget. Eddig is voltak társadalmi vezetőségek a művelődési házak egy részénél, de sok helyen a szimpatizálás, egy-egy rendezvényen való megjelenés, törzsközönségként rájuk bízvást számítható kisebb társaság szerepét töltötték be. Kevésbé vagy alig vettek részt a helyi művelődési programok alakításában, a lakóhely, vagy munkahely művelődési igényeinek feltérképezésében. Maguk a népművelők sem mindenütt tartották partnerüknek a társadalmi vezetőség tagjait, akik valóban nem vetélkedhetnek a hivatásos és szakképzett népművelőkkel, de sok hasznos és megvalósítható tanácsot tudnak adni az olykor „műhelyvaksággal” küzdő népművelőnek, ök, a vezetőség tagjai ugyanis kívülről, hatásában látják és érzékelik, mit ér egy-egy erőfeszítés, rendezvény, valóban az kell-e az ott élőknek, vagy valami más. MILYEN TANULSÁGOKAT HOZOTT a megyében a vezetőségek választása? Mintegy 240 művelődési házban újították meg részben, vagy teljesen a társadalmi vezetőséget, 120—130 helyen választottak új vezetőséget, mert eddig nem volt ilyen a községben. Decemberben komoly munka vár az új társadalmi vezetőségekre, ki kell dolgozniuk a művelődési ház munkaprogramját és ügyrendjét, tekintettel a helyi sajátosságokra. Nem szorul persze háttérbe a népművelő, sőt, azt a tévhitet is eloszlatja az intézkedés, amely úgy állítaná be a dolgot, mintha a társadalmi vezetőség felettes szerve, „főnöke” lenne ezután a művelődési ház igazgatójának. Erről természetesen szó sincs, a társadalmi vezetőség megnövelt jogköre nem csorbítja a hivatásos népművelő munka- és jogkörét. De mindenképpen jó, hogy a társadalmi vezetőség nemcsak javaslatokat tehet, véleményt mondhat a programok kidolgozásáról, a helyi igényekről, a költségvetési összegekkel való gazdálkodásról, hanem véleménynyilvánítási jogával is élhet a művelődési ház igazgatójának kinevezésénél, illetve felmentésénél. A megyében megtartott kulturális aktívaértekezletek, — ahol a társadalmi vezetőség megválasztására sor került — mindenütt igyekeztek tisztázni a vezetőség hatáskörének értelmezését, szerepkörét. Az is fontos követelmény volt, hogy olyanokat válasszanak a társadalmi vezetőség tagjai sorába, akik felelősséggel és aktivitással helyt is állnak, van áttekintési képességük, kritikai, elemzőkészségük és tárgyilagosan fejtik ki álláspontjukat. Még épp hogy megalakultak a társadalmi vezetőségek, ám de néhány hónapon belül a munkaprogramokból kiderül majd, mennyivel lettek azok tartalmasabbak, változatosabbak, a helyi igények, óhajok, művelődési hagyományok és új kezdeményezések megvalósítható tárházává. Ezután nem kényszerül a népművelő arra, hogy csak a saját kútfőjére, tapasztalataira, ötleteire támaszkodva készítsed az éves művelődési programot. Egyúttal friss feladat lesz a helyi adottságokhoz méretezett és illő szervezeti és működési szabályzat készítése, ugyancsak a társadalmi vezetőség legjobb közreműködésével. AZOKNAK VAN IGAZUK, akik nem csupán egy újabb „bizottságosdi” játékot látnak a társadalmi vezetőségben, hanem jó lehetőségeket a művelődés szélesebb sávon történő szervezésére, színesítésére, a sajátosságok megtalálására. Túlzott reményeket azonban kár lenne fűzni ehhez a változáshoz, hisz a művelődési intézmények tárgyi és személyi helyzete ezzel aligha változik lényegesen. Mégis érdemes, sőt szükséges komolyan venni, támogatni a művelődés társadalmi vezetőségeit, mert egészséges kontroll és önkontroll megvalósítói lehetnek. Jó munkájuk szükséges az eredményes közművelődésben. Páll Géza í aIAntifil/ Naponta 7—800 mázsa almát csomagolnak brazil megrende- I luTcb£UIKU(v/l J6I6Í1IJUK. lésre a Zöldért mátészalkai almatárolójában... Modern automata gépek segítik a termelést a BFK-ban. Szabó Éva és Szabó Katalin a Rimoldi olasz automata ösz- szevarró géppel tréningruhák él- és csíkvarrásán dolgozik. (Elek Emil felvételei) KÖZTES MEGOLDÁS, OLCSÓN. MIT TUD EGY MAGYARTARKA? GYEPGAZDÄLKODÄSI ILLEMTAN. HA A SZÉNA SZABVÁNY SZERINTI VOLNA... Szép, szép, de miből ? Mind izgalmasabbá válik a gyepgazdálkodás jövője körüli utazás. Ésszerű tervek ütköznek néha már elavult szabályozókkal, modern társulások élnek korszerűtlen szemleletekkel együtt. Ijesztő adatok bizonyítják sok árunövény termelésének tilalmát, ósdi beidegződések, mérlegszépítések vonulata húzódik a mélyben. Egy távlati terv — A jövő kétségtelen az, hogy a gyepterülettel rendelkező tsz-ek rájöjjenek arra: nemcsak állami támogatással, de saját erővel is érdemes elkezdeni a meliorációt. Késlekedés nélkül. Az a tanulmány, amelyet az agrár- tudományi egyesületben kidolgoztunk ehhez nyújt segítséget — magyarázza dr. Fesz- tóry Sándor, a Takarmányozási és Állattenyésztési Felügyelőségen. Igenám, de miből? Az a komplex melioráció, amely ideális lenne, hektáronként 26 ezer forintba kerül. Kinek van erre pénze? Ha az állami támogatás hat-hétezer forintját leszámítjuk, akkor is tetemes pénz. Mondom amit hallottam: a legtöbb javítandó gyeppel a szegények rendelkeznek. — Igen, de van olyan köztes megoldás is, ami olcsóbb. Itt is kell némi altalajlazítás, vetés, vízelvezetés, de mindez olcsóbb, és jó hozamot eredményez. A másik a legeltetés mai rossz módszereinek megváltoztatása. Sorolnám még a szerves trágya ésszerűbb hasznosítását, a műtrágya célszerű alkalmazását. Azt kell kiindulópontV asárnap. A szobában halkan szól a rádió. Az apa, mint mindig, a sportújsággal a kezében kényemesen hever a díványon, kisfia pedig újabb és újabb kérdésekkel zaklatja: — Papa, mi az a dal, amit most énekelnek a rádióban? — Nem tudom, kisfiam. — Es mit jelent az, hogy „etikett”? — Nem emlékszem pontosan. — És a kétkerekű bicikli mért nem borul fel, amikor megy? — Ki tudja. — Papa, és a rádiót ki találta fel? — Elfelejtettem. Borisz Szluszarj: Ismeretek — Papa, megtanítanál sakkozni? — Majd máskor, kisfiam. — Akkor kapcsoljuk be a tévét: most mutatják be az ifjú tervezők munkáit v . — Hagyjuk azt most, eredj inkább sétálni, én meg szundítok egy kicsit. — Papa... — Na, mit akarsz még? — Mondd, nem haragszol rám? — Miért haragudnék? — Hát, hogy annyit kérdezek tőled. — Ugyan már, hogy haragudnék, — mondta az apa és gyöngéden megsimogatta kisfia buksiját. — Csak ilyen úton juthat el a gyerek az ismeretekhez. Fordította: Antal Miklós nak venni: a jelenlegi állomány igényeiből kell kiindulni, s fokozatosan előrelépni. Sokan vitatják, érdemes-e magyartarka tehenet tartani. A közös gazdaságokban a kettős hasznosítás miatt esküsznek rá. — Eldőlt a vita. Vagy hús, vagy tej. Nem vagyok a magyartarka ellen. Ha jól tartják, megfelelő a technológia, az is tud hasznos lenni. Vegyük akár a tarpai, akár a beregdaróci példát, látni: a 3500—4000 litert megadja. Akármilyen állatról van szó, tehénről vagy juhról, minden ott dől el, hogy a követelményeknek megfelelő technológiával tartják-e vagy sem. A takarékosság nem az, hogy kevesebbet adunk. Any- nyit kell adni, ami a legjobb hozam érdekében előírt. A számítások azt mutatják, hogy a gyepgazdálkodásra fordított pénzek relatíve gyorsan térülnek meg. Miután a következmények, akár a juh, akár a hízómarha esetében az exportot is növelik, érdemes lenne azt is megfontolni, az exportnövelő hitel nem lenne-e forrás a fejlesztéshez. Biztosan gyorsabban változna a szemlélet, még akkor is, ha kemény feltételek szabnák meg a munka idejét, minőségét. Á számok bizonyító ereje A nyolc—tíz gazdaságot tömörítő társulások szellemi, gépi, anyagi ereje jó alap arra, hogy egy-egy területen meggyorsuljon a gyepgazdálkodás. Az előzetes kalkuláció azt mutatja: népgazdasági szinten négy, üzemi szinten 2,5 év alatt térülnek meg a költségek. Az évi szénatöbblet, a minőség 20 százalékos javulása 66 millió forint tiszta jövedelmet eredményez egy év alatt. A tervezett gyepfejlesztés végén a várható hozam 10 ezer vagon szénaértékkel lesz több. — Egy-egy megjavított gyepterületet ma 10 évig „illik” arra a célra használni, amire létrehozzák — mondja kiegészítésül dr. Fesztóry Sándor. Ez azt jelenti, hogy igen gazdaságos vállalkozás, főleg ha a visszatérülést is figyelembe vesszük. Természetesen nem egyszerűen arról van szó, hogy csak intenzív gyepgazdálkodás szükséges. Sok mód van még arra, hogy okosabb legeltetéssel, a legelők műtrágyázásával, a géppark korszerűsítésével, a gyepápolással, a korszerű, adagolt legeltetéssel hasznosítsák a területeket. Kicsit mostoha Az állattenyésztés és ennek alapja a takarmánytermesztés tehát megyénk nagy területén a jövőt jelenti. Mégis úgy tűnik, hogy a gyepgazdálkodás, ami pedig milliárdos kihatású lehet, korántsem kap olyan hangot, súlyt, mint más termékek, ágazatok. Pedig több figyelmet érdemelne. A kukoricáról, búzáról, almáról, dohányról mindig és minden szinten esik szó — mondják az állattenyésztési felügyelőségen. A gyepgazdálkodásról pedig alig. Sokan, még a szakemberek sem tudják pontosan, hogy ez mi. Pedig tudni kell: megyénk állatállományának többsége, hetvenöt százaléka tömegtakarmányokat fogyaszt. — Sokan úgy vélik — meditál Fesztóry Sándor —, hogy amikor gyepgazdálkodásról szólunk, akkor csak arra a mennyiségi növekedésre gondolunk, ami biztosan keletkezik. Én úgy érzem, ha ismernék a minőség- javítás lehetőségét, sokkal közelebb kerülnénk a lelkesedéshez. A laboratóriumi vizsgálatok ugyanis azt mutatják: tömegtakarmányaink átlagos energiatartalma 25—30, emészthető nyersfehérje-tartalma pedig 30—35 százalékkal elmarad az országos szabványokban előírtaktól. így talán érthetőbbek a kis hozamok, a gyengébb minőségi mutatók. Gazdálkodásunkban a korszerű termékszerkezet, a gazdaságos és hatékony termelés ma a jövő megszabója. Gyakorta emlegetjük a tartalékokat, a lehetőségeket. Lényegében nem túlzás, ha azt mondjuk: van 76 ezer hektárnyi lehetőségünk, csak jobban kell élni vele. Érdeke ez a háztáji állattartónak, a közös gazdaságnak, a népgazdaságnak. Vagyis nincs érdekellentét. Akkor mire várunk? Bürget Lajos Vége Partnerek A politikai vitakörök olyan műhelyek, amelyeknek fontos szerepe van a helyi politikai formálásban. Nyíregyházán a párt- szervezetekben közel másfél száz politikai vitakör működik. Tapasztalataik azt bizonyítják, az utóbbi időben megnövekedett a szerepük, népszerűségük. Szenvedélyes viták persze csak ott teszik valóban izgalmassá az eszmecseréket, ahol a vitakörvezető felkészült, rendelkezik a szükséges, elsősorban az üzem, a vállalat életére, fejlődésére jellemző konkrét információkkal. így is fogalmazhatnánk a vitakörök alapelvét: legyenek őszinték és nyíltak, tárják fel a gondokat, vitatkozzanak résztvevői okosan a termelésről, légkörről, a minőséget javító munka módszereiről. Elmélkedjünk együttesen arról, hogy műszaki ötletekkel, újításokkal, a politika eszközeivel miként segíthetnénk még hatékonyabban az export növekedését, azt, hogy kevesebb dollárértékű importanyagot használjunk fel a termékek elkészítéséhez. Több pártszervezetünkben ma sem értik: a politikai vitakör, nem pártoktatási forma, nem szeminárium, hanem egyenrangú vitapertne- rek agitációs fóruma. Olyan szellemi vetélkedők műhelye, amelyben a vitakörvezető és partnerei az üzem előtt álló egy vagy egynéhány konkrét politikai, társadalmi, kulturális gazdaságpolitikai témát vitatnak meg, ezek megoldásához nyújtanak segítséget. Ilyen jelleggel működnek politikai vitakörök a MEZŐGÉP vállalatnál, a Nyíregyházi Konzervgyárban, a Volán 5-ös számú Vállalatnál, a HAFE nyíregyházi gyárában, az Universilben. Betöltik feladatukat, segítik az emberek politizáló készségének fejlesztését, gazdag érvekkel szolgálnak politikánk elfogadására. G azdasági problémáink növelték az érdeklődést a politikai vitakörök iránt. Főképpen az üzemek gazdasági, termelési, export stb. gondjai kerülnek a viták középpontjába az eszmecseréken. A vitaköröknek legalább 60—70 százaléka foglalkozik különböző gazdaságpolitikai kérdésekkel. Szakítottak a sablonokkal. A központi, általános témákat igyekeznek konkrét események, feladatok tükrében elemezni, melyeknek érdemi vitájához információkkal szolgálnak a gazdasági és pártvezetők. Nem érdek nélküli mindez, mert a szemléletet formáló viták elősegítik a párt és az emberek közötti kapcsolatot. F. K.
