Kelet-Magyarország, 1979. október (36. évfolyam, 230-255. szám)

1979-10-21 / 247. szám

2 KELET-MAGYARORSZÁG 1979. október 21. ELLENŐRZÉS — KÓSTOLÁSSAL A kiszáradt dranyesö Élelmiszer a vizsgálóasztalon Az Aranyeső bonbon tö­résre reccsenve porlik dara­bokra, tölteléke mint egy kő­darab koppan az asztalon. Kiszáradt: három hónapja lejárt a szavatossági ideje. A desszert ezért már nem ke­rülhet pultra. „LEJÁRT” TERMÉKEK A Szabolcs-Szatmár me­gyei Élelmiszer-ellenőrző és Vegyvizsgáló Intézet laborjá­ban terjedelmes csomagot bontogatnak. Az élelmiszer­kiskereskedelmi vállalat küldte a „kóstolót”. Csokolá­dék, apró sütemények, kávék: 19 féle lejárt szavatosságú termék rejtőzik a dobozban. — Ezek az áruk fogyasz­tásra már alkalmatlanok. A megyei élelmiszer kis- és nagykereskedelmi vállalat valósággal eláraszt bennün­ket a — rendszerint hónapok óta — lejárt felhasználási idejű árukkal — magyarázza Gots József főelőadó. — Eze­két zömmel ki kell vonni a forgalomból. Tavaly novemberben kez­dődött meg a munka az inté­zetben. Ellenőrzése alá tarto­zik 139 élelmiszeripari terme­lőüzem, 2070 kereskedelmi és vendéglátóhely. Előírás szabályozza, hogy az egysé­geket milyen gyakran kell el­lenőrizni. Rövid idő alatt valamennyi a körzetbe tarto­zó üzemet, boltot, vendéglá­tóhelyet felkeresnek a szak­emberek. Az intézetben több labo­ratóriumban zajlanak a vizs­gálatok. Külön ellenőrzik a gabona-, sütő-, édes- és cu­koripari termékeket, a szesz, üdítő ital, dohány és élvezeti cikkeket, más osztály foglal­kozik a hús-, tej-, baromfi-, zöldség-gyümölcs áruk minő­sítésével. — Van egy mikrobiológiai és toxikológiai csoportunk is. Itt ellenőrzik például azt, hogy az élelmiszer nem tar­talmaz-e mérgezőanyagot. A laborok fő feladata a termé­kek összetétel szerinti vizs­gálata a szabvány alapján — tájékoztat Gebri Péter igaz­gató. ÜLEDÉKES MÁRKA Első lépés az érzékszervi ellenőrzés. Vizsgálják az áru illatát, ízét, állományát, kül­sejét. Kutatják a kémiai ösz- szetevők alapján, hogy pél­dául az üdítőnek megvan-e a szabvány szerinti mennyi­sége, mennyi szén-dioxidot tartalmaz, milyen a savassá­ga. Nagy súlyt kap a csoma­golás- és jelölésmód. Vagyis hogy jól zárnak-e a kupakok, szerepel-e a címkén az ár, a lejárat határideje. — Üjabban kifogás merült fel a Márka italokkal szem­ben — szól Varga Erzsébet osztályvezető. — Üledékes: lerakódás keletkezik az üve­gek alján. Hogy ezt mi okoz­za, vizsgáljuk. Nap mint nap nagyító alá kerül a kenyér. Ha például kormos vagy repedt, nem le­het eladni. A kifli gyakran deformálódott, kicsi és tö­mör bélzetű. Sok a gond a zsemlével is. Vizes tésztából készül, így a minősége a liszt milyenségétől függ. Saj­nos a búza rendszerint nem elég éretten kerül a malom­ba. Ezért a lisztet felhaszná­lás előtt szabvány szerint legalább 5 napig pihentetni kell. Rontja a sütőipari ter­mékek minőségét, hogy gyakran nincs idő kivárni még az öt napot sem. LASSAN MEGSZOKJAK A súlyosabb mulasztások, visszatérő hiányosságok mi­att az idén eddig száz figyel­meztetést adott ki s mintegy 50 szabálysértési eljárást kezdeményezett az intézet. A megvei boltok, üzemek, ven­déglátóhelyek lassan hozzá­szoknak a rendszeres ellen­őrzéshez. tudják mi az elvá­rás velük szemben. Házi Zsuzsa Á használt holmik birodalmában Farmer és lészir matrac Soha nincs pauza! A forgalom, amióta a maszek szabók a közelben árulnak, nemzetközi: legalább annyi idegen szót hallani, mint a budapesti Váci utcában. Pe­dig ez csak a nyíregyházi ócs­kapiac! S noha pénz és áru is cserél gazdát, sok a bá­mészkodó: egy fél nap a hasz­nált cikkek birodalmában fel­ér egy közepes színi előadás­sal, egy mozival. Elképzelhe­tetlen mi minden van itt! S hogy jó része vásárlóra ta­lál! Az elit réteg a farmerre bukik. Ezertől felfelé kezdőd­nek az árak. A Lee, a Levi’s itt nem márka: millió fajta bőrözött, szalagozott, fémla­pozott márkajelű farmer lóg, némelyiken csaknem félmé­teres, színes papírcsíkok mu­tatják: ez nem bóvli, ez ere­deti ! Tizenéves lány nadrágot méricskél magához. A mama kifakad. — Nem adok ezerötszázat azért, hogy a fenekeden le­gyen egy fémdarab! Az egyik sátor mellett ha­talmas papírtömeg. Régi, sza­kadt újságok, iskolás és nyomtatott füzetek. Az árus nem is foglalkozik a vevővel. Mintha már régen feladta volna a reményt, hogy ebből a halmazból valaha is pénzt lát. Mellette ismerős arc: la­kótelepünk ószerese. Minde­ne van: ezeréves, széttaposott cipőtől kezdve, rossz kézitás­kán keresztül a lószőr matra­cig. Tíz forint a cipő párja, senkinek sem kell. Lomtala­nításból származhat. A szomszédban üzlet készül. Egy osztrák nő vásárolna csillogóra fényesí­tett réz petróleumlámpát, csak az árban nem tudnak megegyezni. Nyolcszázért vinné ezer helyett. Az árus végül enged. — Kint háromszorosáért adja el, csak az bánt! — szól át a mellette lévőnek. Könyvek. Kötetje 10 forint. Jóvágású, idősebb férfi a tu­laj, nem megvetendő a gyűj­teménye. Cserélni is lehet: a különbözet vándorol a páci­ens és az árus között. Egy né­ninél összeázott, bőrkötésű könyvek száradnak az őszi napsütésben. Megfogok egy kötetet: Okkultizmus-spiri­tizmus. Elhangzik az ára: 120 forint. — Csak Edgar Wallace-t és Zsolt Róbertét ne keressen — mondja a néni. — Pedig ezt a futballról szóló könyvet min­den második csehszlovák is megvenné. De hiába, ha nincs. Lesétálok a Csillag utca vé­gére, majd visszafelé jövet a piac elején ismét összefutok a korábbi könyvárus nénivel, aki javában alkuszik egy ki­öregedett labdarúgóval egy Zsolt-szerzeményre. — Négyszáz, és azonnal fi­zetek! — így a vevővé lett árus, s máris létre jött egy újabb üzlet az ócskán ... Pauwlik György Munka csak papíran... Sorozatos visszaélések a nyíregyházi Tempó Szövetkezetnél „Értesítem a T. Címet, hogy a szövetkezet mint tűz- oltókészülék-karbantartó el­lenőrt a további időszakban nem kívánja foglalkoztatni. Szakmájának megfelelően a továbbiakban alkalmazni tudja a Nyíregyháza Jég ut­cai telepen, zárt rendszer­ben .. Ezt a néhány soros levelet ez év június 18-án keltezték a nyíregyházi Tempó Szövet­kezetnél. Mivel a címzett nem értett egyet áthelyezésé­vel, a szövetkezet elnöke két nap múlva újabb levelet kül­dött, de abban már megma­gyarázta, mit is ért a zárt rendszeren. „Munkakörét azért kívánja a szövetkezet megváltoztatni, mert munkakörével kapcso­latosan szektás híttérítésröl kaptunk tájékoztatást, mely nem egyeztethető össze szo­cialista rendszerünk építésé­nek elveivel." Rágalomnak minősítették A címzett, Rácz Ottó nyír­egyházi fiatalember végig­járta azokat a cégeket, ahol az előző két évben dolgozott, hogy bebizonyítsa igazát, közben levelet írt a Közpon­ti Népi Ellenőrzési Bizottság­nak és panaszt tett szerkesz­tőségünknél is. Kiderült, mi­ért akarták „zárt rendszer­ben” foglalkoztatni,- a vizs­gálat pedig fényt derített a szövetkezetben évek óta tar­tó harácsodásra. A fiatalember — miközben tűzoltó-készülékeket ellenőr­zött a megyeszékhely üze­meiben, intézményeiben — látta, hogy a készülékek na­gyon elhanyagoltak, s a szö­vetkezet Vöröshadsereg úti javítótelepén nem vég­zik el a szükséges javításo­kat, csak beszedik érte a pénzt. Először a részlegvezetőnek szólt, de semmit nem válto­zott a helyzet. Ezután két­szer írt a szövetkezet elnö­kének a megrendelők becsa­pásáról, amit az elnök — az ellenőrző bizottsággal együtt — rágalomnak tartott. Rácz Ottó ezt követően fordult a KNEB-hez, mire az elnök ki­penderítette a helyéről és be­osztotta maltert hordani, hogy ne üthesse bele az or­rát a szövetkezet jó jövedel­met hozó üzletébe. A vizsgálat kiderítette: ahová az ellenőrzők nyúlnak, mindenütt baj van. A beje­lentőnek csak halvány fogal­mai voltak azokról a vissza­élésekről, amivel a szövetke­zet tűzoltókészülék-javító és -ellenőrző, de más részlegei is becsapták a megrendelőt. A tűzoltó-készülékek funk­cióját senkinek nem kell magyarázni. Az ezeket javí­tó részleg telephelyén az anyagok kezelése és tárolása visszaélésekre ad lehetőséget. A megrendelőktől átvett ké­szülékeket csak darabszámra tartják nyilván, hibajegyzé­ket nem készítenek. Csak a véletlenen múlik, hogy me­lyik cég milyen készüléket — esetleg új helyett ócskát — kap vissza, s miért és mennyit fizet. A Tempónál népgazdasági érdekre hivatkozva a régi port használták fel a készü­lékek töltésére, ám a meg­rendelővel az új por árát fi­zettették ki. Pedig a legpri­mitívebb ellenőrzésnek is fel kellett volna tárni: ha a szö­vetkezet csak egy mázsa port kapott, abból nem lehet tíz mázsát kiszámlázni... Ennél is elgondolkoztatóbb, milyen kárt okozhatna, ha az ilyen „Tempósan” javított tűzoltó-készüléket használni kellett volna! A vizsgálat so­rán kiderült: helytelenül számlázták a fali tűzcsapok és a nyomótömlők felülvizs­gálatát, a vidéki készülékek ellenőrzéséért kétszer annyit kértek, mint a tényleges költség. A városi készüléke­kért is „külszolgálati díjat” kaptak a dolgozók — ezt amolyan fizetéskiegészítés­nek szánta a szövetkezet. Négy és fél millió Az évi „külszolgálati áta­lányt”, leszámlázták a meg­rendelőnek — ez sem egyéb mint árdrágítás. A helyszíni ellenőrzés ára sem volt olcsó, és olyan gyors munkára „ösz­tönzött”, hogy 1978-ban uta­zási idővel együtt is 7 és fél perc jutott egy készülék el­lenőrzésére. Nem tartják meg az „El- zett” által kiadott technoló­giát, de ennél is súlyosabb, hogy nem végzik el a készü­lékek nyomáspróbáját. Csu­pán ezek a mulasztások azt jelentik: a Tempó több, mint 4 és fél millióval csap­ta be megrendelőit. És ez csupán a tűzoltóké­szülék-karbantartó részleg! Nem jobb a helyzet a rovar­irtó részlegnél sem. Egy, a KISZÖV által végzett vizs­gálatból kiderült, hogy a ro­varirtók gyakran nem rakják ki a felszámolt csalétek felét sem, a részlegvezető már ki sem adja az előírt mennyisé­get. A HAFE-nál öt kiló csa­létket raktak 48 kiló helyett, de gázpuskával irtást is számláztak, így 600 százalé­kos volt a tempósok tempó­ja! Sok helyen egy nap alatt egy hétre való munkát „végeztek” el. Ugyanaz a dol­gozó egy napon volt Deme- cserben, Csegöldön, vagy ép­pen Sátoraljaújhelyen. Idén, az első fél évben 1 millió 139 ezer forint értékű anyagot kellett volna felhasz­nálni a felvállalt féregirtás­hoz, de a Tempó takarékos­kodott: 344 ezerből megol­dotta a feladatot, — csak a számlákon mutatták ki a norma szerinti értéket, a fér­gek természetesen megma­radtak ... Felsorolni is hosszú lenne a visszaéléseket, amelyekkel a Tempó részlegei megká­rosították a megrendelőket. Olyan pénzeket vettek fel, amelyek mögött nem volt munka! Néhány jel arra is utal, hogy tudatosan csapták be a jóhiszemű megrendelő­ket. Pedig 1976-ban már drágán fizettek ügyeskedésü­kért: ákkor három és félmil­liós gazdasági bírsággal súj­tották a szövetkezetét nyomdája tevékenysége mi­att. Azóta többször is volt kül­ső ellenőrzés, de házon belül ez rendszeresen elmaradt. Három éve egy emlékeztető­ben írták le a népi ellenőr­zés és a PM Bevételi Főigaz­gatóság ellenőrei, hogy közel kétezer kiló olyan port hasz­náltak fel „papíron", ami nem volt nekik, de az elnök most azt nyilatkozta: a több­letpor felhasználásáról nem volt tudomása. Levonandó tanulságok Nyilván most elvonják a tisztességtelen úton, munka nélkül szerzett pénzt és való­színű gazdasági bírságot is kell a Tempónak fizetni. A bejelentőt is vissza kellett helyezni eredeti munkaköré­be. És ezzel megússzák a dol­got, akik megkárosítottak üzemeket, intézményeket, magánszemélyeket ? A szövetkezet elnöke júni­us 20-án írta a bejelentőnek: azért helyezték más munka­körbe, mert magatartása nem egyeztethető össze szo­cialista rendszerünk elveivel. Vajon a szövetkezet egyes részlegeinek harácsolása ösz- szeegyeztethető ? Balogh József Eddig több, mint 19 ezer ton­na almát szedtek le a Sza­mos menti Állami Tangazda­ság almáskertjeiben. Ebből a mennyiségből szovjet export­ra már 8000 tonnát elszállítot­tak. A többi a gazdaság hű­tőtárolóiban várja a további szovjet és a tőkés országokba való szállítást. Képeinken: jó minőséget ígér a starting al­ma ... Óránként 16 tonna al­mát válogatnak a Roda gép­soron. (Császár Csaba felvé­telei) PRÉMIUM A MINŐSÉGÉRT Burgonyáskenyér, gyógyzsemle Minőségi prémiumszabály­zatot dolgozott ki a Nyíregy­házi Sütőipari Vállalat a ter­melésben foglalkoztatottak­nak. A dolgozók havi elszá­molás szerint részesülnek mi­nőségi premizálásban. Az in­tézkedés nyomán a vállalat pedig arra számít, hogy ked­vező mértékben javul termé­keinek minősége. A vásárlói igények jobb kielégítése érdekében e hó elején 50 mázsa burgonyape- helyt vásároltak, amely félévi szükségletet fedez. Ugyanis a burgonyapehely- hozzáadással készült kenyér több jó tulajdonságánál fog­va (tovább tartja frisseségét, emészthetőbb és ízesebb a ha­gyományosnál) mindjobban közkedvelt. Javítja a kenyér minőségét az új adalékanyag, a Citopan is. Ez mindenekelőtt gyor­sabb sütést tesz lehetővé, s emellett igen kedvező tulaj­donságokat ad a kenyérnek: selymes a bélzet, a több hé­zagosság miatt nagyobb a térfogat. Október elején a nyíregyhá­zi központi kenyérgyárban üzembe helyezték a má­sodik, legkorszerűbb típu­sú intenzív dagasztógépet. A gép két perc alatt 80 kiló kenyér sütéséhez elegendő tésztát dagaszt. Küzdelem az alkoholizmussal A termékválaszték bővíté­sét ugyancsak fontos feladat­nak tartják a vállalatnál. Ok­tóber második felétől Szeszmentes napok, előadások, pályázat megyénkben Október az idén is az alko­holellenes küzdelem hónapja. Az alkoholfogyasztás gyors növekedése miatt is szükséges a 31 napon át tartó akció, hi­szen megyénkben az egy em­berre jutó töményital-fogyasz- tás eléri a tíz litert évenként. Országosan ma már 400 ezer a súlyos, veszélyeztetett iszá­kos. Az alkoholista betegek száma pedig 150 ezerre tehe­tő. Az alkoholellenes hónap ke­retében előadások, filmvetí­tések, bemutatók segítségével ismertetik megyeszerte a szeszes italok ártalmait. Az egyik legfontosabb feladat a gyerekek, fiatalok nevelése. Szabolcs-Szatmár középisko­láiban és az általános iskolák 7. és 8. osztályaiban körzeti orvosok tartanak előadást ok­tóberben — sok helyütt film­vetítéssel egybekötve — az italozás és a dohányzás egész­ségkárosító hatásairól. Nyíregyházán az akció al­kalmából külön felhívás is megjelent a 7. és 8. osztályok részére. A témához kapcsoló­dó bábjelenetek írására és bá­bok készítésére hívják a gye­rekeket. A pajtások benevez­hetnek egészségügyi híradó összeállításával is. A pálya­munkákat október 31-ig kell eljuttatni a városi Vöröske­reszt címére. Nem feledkeztek meg a szervezők a felnőttekről sem. A mátészalkai város és járás üzemeiben s a művelődési há­zakban például alkoholellenes plakátkiállítások, filmvetíté­sek, üdítőital-bemutatóval gazdagított előadások alkot­ják a hónap programját. Uj kezdeményezés Nyíregyhá­zán, hogy az ÁFÉSZ és a vendéglátó vállalat dolgozói is tájékoztatást kapnak októ­berben e témában. A fehérgyarmati járásban már hagyomány, hogy az al­koholellenes hónap keretében szeszmentes napokat tartanak. Ezeket az idén is megszerve­zik. (h) újra készítik a Favorit egy kilogrammos kenye­ret. Süteményválaszték javítá­sára szintén terve van a vál­lalatnak. Általában a minő­ség fokozása érdekében, a sü­teményliszt finomításához új­szerű importanyagot adagol­nak. S az eddig is forgalma­zott, különösen a gyomor- és bélbetegeknek ajánlott, úgy­nevezett Graham gyógyke- nyér mellett még idén bevezeti a vállalat Nyíregyházán, cukorbete­gek számára a gyógy­zsemle sütését. A gyógyzsemle tisztán búza- sikérből készül. (ab)

Next

/
Oldalképek
Tartalom