Kelet-Magyarország, 1979. október (36. évfolyam, 230-255. szám)
1979-10-21 / 247. szám
XXXVI. évfolyam, 247. szám ÄRA: 1,60 FORINT 1979. október 21., vasárnap Eső után apasztalt, idős ember mondta: az eső akkor jó, ha esik. Ezzel azt akarta kifejezni, hogy az esőre valahol mindig szükség van. Most a csapadékra nagyon nagy szükség volt, hiszen két hónapig tartó szárazság szakadt meg azzal, hogy az ég felhői október 19-én szűkmarkúan, de megáztatták a földeket. A földből ma már 100— 120 milliméter, helyenként még több csapadék hiányzik. Nagyon meg kell erőltetnie továbbra is magát az égicsatorná- nak, hogy ezt bepótolja. Esőt várni, ma már nem tartozik a bevett szokások közzé, nem is lehet munkahalasztó. De hogy esett az eső, az mindenképpen a feladatok gyorsítását kell, hogy jelentse. A némileg felázott talaj is köny- nyebbé teszi a szántást, a magágykészítést, alkalmat ad arra, hogy a vetőmélység, a technológiában előírt legyen. Aki ezt nem veszi figyelembe, az rosszul dolgozik. Gondolni kell arra is, hogy a mag eddig száraz talajba került, és a búza nagy része ezután is olyan közegbe jut, ahol még mindig kevés a nedvesség. Ez csökkenti a csiraképességet, több lesz az elvakult szem. A gazdaságoknak ezért az egy hektárra tervezett vetőmagmeny- nyiséget növelniük kell. Nem általános érvényű igazság ez. csak úgy hasznosítható, ha az üzemek szakemberei, veszik a fáradtságot és határjárással, táblaszemlékkel a talaj adottságoknak megfelelően részenként határozzák meg a szükséges adagokat. E sett az eső, s ezek után egy olyan teendő is vár a gazdaságokra, amely szintén termésfokozó lehet. Nem árt, ha a már bevetett területeken is felülkezelést végeznek hengerléssel. Ezzel egyenletes felület alakítható ki, és a talajba zárható a földre hullott víz. A pluszmunka lehet, hogy költséges, de megtérülhet az egykét mázsás terméstöbblettel és azzal, hogy könnyebbé válik, a tavaszi feladatok végzése, a vegyszerezés és gyorsabb lesz később aratás idején a kombájnolás. S. E. Télen is folyamatosan dolgozik a szabolcsi építőipar Nyíregyházán, a Kert közben az Ibrányi Építőipari Szövetkezet új eljárással készíti a nyíregyházi lakásszövetkezet szervezésében épülő házakat, ahol a belső munkákat télie- sítik (E. E.) Megyénk bárom építőipari vállalatánál a téli hónapokban is folyamatos lesz a munka. Már megkezdték a fontosabb munkahelyek téliesítését. Elegendő technikai eszköz áll készenlétben a tél elleni védekezésre. Ha csak nem lesz rendkívüli zord az időjárás, az építők közül senkit sem küldenek el fagyszabadságra. A Szabolcs megyei Állami Építőipari Vállalat a téliesí- tési tervnek megfelelően szervezi a munkát. A befejező munkálatokat a legtöbb helyen a végleges fűtés mellett végzik majd. Kipróbálták és készenlétbe helyezték a hő- termelő gépeket. Az időjárástól függően több kinti munkát is elvégeznek a következő hónapokban. Nyíregyházán, az állomás környékén kialakuló lakótelepen kétszáz lakáson folytatják, illetve befejezik a munkát. A Kun Béla utca közelében folyamatosan építik a 16 tantermes általános iskolát. Kisvárdán télen is épül az oktatási központ. Záhonyban 116 lakás építésén dolgoznak a vállalat munkásai a téli hónapokban. Tisza- vasváriban 30 lakás építését fejezik be. Csengerben a cipőgyár építkezését téliesítették. Az említett munkahelyeken készenlétbe helyeztek száz mázsa fóliát, százhúsz mázsa kalcior kötésgyorsítót. A munkák folyamatos biztosításához megrendeltek kétszáz mázsa fóliát, ezerkétszáz mázsa kötésgyorsítót, kétszáz tonna kokszot, 11 ezer négyzetméter nádpallót. A Kelet-magyarországi Közmű- és Mélyépítő Vállalatnál a szakszervezeti bizottság az elmúlt napokban szóbeli kiegészítéssel elfogadta a téliesítési tervet. A fontosabb munkákhoz biztosítják a személyi és technikai feltételeket. Senkit nem küldenek fagyszabadságra, de átcsoportosításokra sor kerül. A szakszervezet gondoskodik a téli munkaruhákról és a védőitalról. A KEMÉV télen is jelentős erőkkel dolgozik a debreceni Domus Áruház építkezésén. Záhonyban a vízműtelep építését teszik folyamatossá. Demecserben szintén vízműtelepet épít a vállalat. Nyíregyházán a Ságvári-telepen 28 lakás belső munkáit végzik a téli hónapokban. Az időjárástól függően 12 helyen végeznek kinti munkákat. 35 hőlégfúvó, 20 gázkályha, 4 gőzfejlesztő, 60 mázsa fólia és 4500 négyzet- méter nádpalló teszi lehetővé a folyamatos munkát. A technológiai előírások megtartását mintegy száz mázsa fagyásgátló segíti elő. A Szabolcs-Szatmár megyei Építő- és Szerelő Vállalat a fedett helyeket és a végleges fűtést jól kihasználja a téli munkákhoz. Hamarosan elkezdik a nyíregyházi Vasvári Pál Gimnázium átalakítását. A régi Kossuth gimnázium öreg épületét is felújítják, főleg a tanműhely átalakításával foglalkoznak ősz és tavasz között. Az Árpád utcán, valamint a Sóstói út és a Garibaldi út sarkán óvodát építenek. Mátészalkán szintén az óvoda építkezésére csoportosítják az erőket. Nagyhalászban ugyancsak gyermekintézmény építésén dolgoznak, a következő hónapokban is készül a 8 tantermes általános iskola. Nyíregyházán az öregekre gondolnak, amikor a téli munkálatokkal meggyorsítják a nyugdíjasok házának építését. Kisvárdán 56 lakás építését fejezik be a tavasz előtt. Az ÉPSZER a közelmúltban két új hőlégfúvót vásárolt. Így a téliesített munkahelyeken 24 hőlégfúvó ontja a meleget a tavasz be- köszöntéig. A HUNGAROFRUCT tuzséri hűtőházából megkezdődött az őszi alma exportja. Az idén kétszázhetvenkilencezer tonna almát exportálnak. (MTI Fotó — Bajkor József felvétele) Jól halad a betakarítás Használt az eső a vetésnek, talajművelésnek Gyakorlatilag befejeződött Szabolcs-Szatmárban az őszi feladatok egyik legfontosabbika, az almaszedés. Már csak két gazdaságban szüretelik a gyümölcsöt: a nyírmeggy esi Petőfi és a mária- pócsi Rákóczi Termelőszövetkezetben. Ezen a két helyen most a felettes szervek jóvoltából meggyorsult a szedés, jelentős számú társadalmi munkaerőt irányítottak a két gazdaságba, így most ott több százan szüretelik az ak mát. Az' utóbbi napokban fokozódott a forgalmazás üteme. Korábban naponta hetven- hetvenöt vagont vettek át a forgalmazó szervek, most ez a szám csaknem a duplájára emelkedett. Azonban még ezt is lehetne növelni, hiszen akár kétszáz vagon megpako- lására is lehetőség van A megyéből mintegy 17 ezer vagon almát exportáltak eddig, főleg a Szovjetunióba, ahová csaknem 15 ezer vagonnal szállítottak a gazdaságok. Kilencezer vagonnal tároltak be hűtőházakba, s kétezer vagon alma belföldön talál gazdára. Gond viszont, hogy még mindig 8—9 ezer vagon almát a gyümölcsösökben, a fák alatt tárolnak, aminek minősége napról napra romlik. Félő, ha nem találnak ezek a gazdaságok valami jobb megoldást, nagy mennyiségű gyümölcs megy majd veszendőbe. Két hónap után végre megyénkbe is megérkezett az eső, amit már nagyon kívánt a föld. Könnyebbé vált a cukorrépa és a burgonya betakarítása, valamint a vetés és a talajmunkák. Eddig általános volt a gond, hogy a száraz, kemény föld akadályozta a burgonya és a cukorrépa ásását, gyakori volt a gépekben a törés, s a munka minősége sem volt mindenütt kifogástalan. Szabolcs-Szatmárban az idén 16 ezer hektáron termeltek burgonyát, ennek nagyobbik részét a háztáji gazdaságokban. Itt már végeztek a krumpli szedésével, az állami gazdaságokban, termelőszövetkezetekben viszont háromnegyedénél tart a munka. Aggodalomra azonban nincs ok, hiszen az összterületnek eddig már több mint 90 százalékáról került fedél alá a termés. Gondot inkább az értékesítés és a felvásárlás jelent, ráadásul néhány helyen indokolatlanul magas százalékot vonnak le a termelőktől a gyenge minőség címén. A szabolcsi cukorrépaföldekről — majdnem 5 ezer hektár — a termés felét ásták ki eddig a gazdaságok. Néhány napja meggyorsult a répa szállítása is, a Szerencsi Cukorgyár jelenleg naponta 4—500 vagon átvételére is képes. A kukorica törésénél, a múlt esztendőhöz képest másfél-kéthetes előnnyel rendelkeznek a gazdaságok. A 95 ezer hetkáros területnek eddig csaknem háromnegyedét takarították be, s komoly esélye van a gazdaságoknak arra, hogy a tavalyinál hamarabb végezzenek e fontos munkával. (b. g.) ötletgyűjtés, fórum, küldöttválasztás Befejezte munkáját a megyei úttörőparlament Véget ért szombaton a megyei úttörőparlament Mátészalkán. A Szabolcs-Saztmár különböző részeiből érkezett gyerekek — szám szerint másfél százan — mozgalmi életük örömeiről-gondjairól, ennek színesítésére alkalmas módszereikről, tapasztalatokról beszéltek a tanácskozás három napján. Gazdag program várta a vendégeket a szatmári városban. Az első napon a mátészalkai gyerekek, illetve a jármi úttörőcsapat tagjai látták vendégül a parlament résztvevőit: szót ejtettek a pajtások az úttörőtanácsok tevékenységéről, a mozgalomban részt vevők munkájának értékeléséről vagy az úttörőcsapatok társadalmi kapcsolatairól egyaránt. A találkozókon több olyan felnőtt is részt vett, akik régi kapcsolatban állnak egy-egy csapattal. Természetesen játékos, érdekes keretben zajlottak a megbeszélések. Pénteken Vajára látogattak az úttörőparlament küldöttei, és tartalmas, gazdag délelőttöt töltöttek a műemlék kastély illetve az országos hagyományőrző úttörőmúzeum falai között. A cél az volt, hogy a gyerekek olyan új ötletekkel, módszerekkel a tarsolyukban térjenek innen haza, amiket úttörőközösségükben jól hasznosíthatnak majd. Alaposan áttanulmányozták a hagyományőrző múzeum közel kétszáz érdekesebbnél érdekesebb ötletét, a Vay Múzeumot, megismerkedtek az idén itt tartott országos úttörő-találkozó eseményeivel, résztvevői közül néhánnyal, jól használható tippeket gyűjthettek a csepe- gős időben, de napsugaras jókedvvel végiggyalogolt akadályversenyen is. Utána megbeszélték a látottakat-hallot- takat, s visszatértek Mátészalkára. Itt délután munka- csoportonként az úttörőélet, a mozgalom fontos kérdéseiről esett szó, este pedig módszervásárt tartottak a gyerekek. Utána a mátészalkaiak ajándékműsora következett az úttörő- és ifjúsági ház színpadán. Szombaton, a találkozó befejező napján a munkacsoportokban a gyerekek összegezték végzett munkájukat, majd erről jelentést tettek a parlament előtt. Ezután kedves vendégeket üdvüzöltek a gyerekek: megyénk párt- és állami vezetőit. Többek között László Andrást, a megyei tanács általános elnökhelyettesét, Nagy Lászlót, a megyei pártvégrehajtóbizottság tagját, a KISZ megyei bizottság első titkárát, akik válaszoltak az úttörőknek a fórumon. Ezt követően a 11. megyei úttörőparlament határozatát fogadták el a küldöttek, majd megválasztották a novemberben Debrecenbe, az országos parlamentre utazó küldötteket, akik Szabolcs-Szatmár nyolcvanezer úttörőjét és kisdobosát képviselik. (tgy)
