Kelet-Magyarország, 1979. október (36. évfolyam, 230-255. szám)

1979-10-02 / 230. szám

Újítók T ény, hogy 1974 óta — ekkor adták ki az azóta igen fon­tos dokumentummá vált újítási határozatot — nőtt az újítások száma, bővült a területe, s egyre többen kapcsolódnak a mozga­lomba. Szabolcs-Szatmár gyá­rai, vállalatai is nagyot léptek előre e téren. Egy­re több helyen veszik ko­molyabban az újításokat, s növekszik ezek haszna is. Nagyobb vállalataink többségében már főfoglal­kozású újítási előadókat alkalmaznak, — mint a Nyíregyházi Konzervgyár­ban, a dohányfermentáló vállalatnál — akiknek egyetlen dolguk van: kéz­ben tartani, irányítani, ösztönözni az újítómoz­galmat. __ Megyénkben tavaly — a szövetkezeteket nem számítva — 3434 dolgozó összesen 2838 újítási ja­vaslatot nyújtott be. (Ez utóbbi szám azért keve­sebb, mert voltak olyan újítások, amelyeket hár- man-négyen dolgoztak ki közösein.) Elfogadtak eb­ből 1497-et 1196-ot pedig bevezettek. Ha a javaslatok számát nézzük, nincs ok panasz­ra, hiszen ez csaknem negyven százalékkal több, mint 1974-ben volt. Vi­szont ha a bevezetett újí­tások arányát tekintjük, már korántsem ennyire biztató a kép. Hová lett például több mint három­száz újítás, amit elfogad­tak, de sehol sem alkal­maznak. Csak a múlt esz­tendőben háromszáz, fel­tehetőleg az utóbbi évek­ben is hasonló volt az arány, tehát 4—5 esztendő alatt jóval több mint ezer hasznos javaslat, újítás maradt papíron, ahelyett hogy javította volna a munkavédelmet, gyorsab­bá, eredményesebbé tett volna egy sereg munkafo­lyamatot. Gondok vannak az újí­tások jelenlegi elbírálási formáival is. Jelenleg ugyanis az a szokás, hogy az újításokat egy személy, általában a munkahely vezetője értékeli, vagy ha ő nem érzi magát erre il­letékesnek, azt egy hozzá­értő szakemberre bízza. Nem is ezeknek az embe­reknek a szakmai hozzá­értésével van a baj, egy­szerűen arról van szó, hogy egyedül képtelenek alapos, körültekintő mun­kát végezni. Különösen a fővárosi, vagy más me­gyékben székelő vállala­tok szabolcsi gyáregysé­geinél vannak problémák, amelyeknél egy-egy újítás elbírálása néha másfél évet is igénybe vesz. Szólni kell még az újí­tók megbecsüléséről is. Rendelet szabályozza, hogy a javaslat kidolgozóját az újítás eszmei értékének két százaléka illeti meg. Szabolcs-Szatmárban en­nél jóval többet fizetnek az üzemek, vállalatok: el­éri a hét százalékot is ez az összeg. Túlzott opti­mizmusra azonban így sincs ok, hiszen általános vélemény, hogy a befek­tetett munka sokszor nincs arányban az elisme­rés mértékével. Sem az anyagi, sem az erkölcsi el­ismeréssel. S zerencsére az újítók nagy részét ezek a hiányosságok, gon­dok nem igen riasztják el a töprengéstől, a gon­dolkodástól, az útkeresés­től. Ez azonban nem je­lenti azt, hogy minden úgy jó, ahogy van. Sok­kal többet kellene törőd­ni az újítómozgalommal, a gondolkodó emberrel. Már csak azért is, mert ezzel a szűkebb kollektí­va, s végeredményben a nagyobb közösség járna jól. Balogh Géza Az HDK megalakulásának 30. évfordulójára Kádárlános és Leonyid Brezsnyev küldöttség élén Berlinbe utazik Kádár Jánosnak, a Magyar Szocialista Munkáspárt Köz­ponti Bizottsága első titkárá­nak vezetésével október ele­jén párt- és kormányküldött­ség utazik Berlinbe, hogy — a Német Szocialista Egység­párt Központi Bizottságának, az NDK államtanácsának és minisztertanácsának meghí­vására — részt vegyen a Né­met Demokratikus Köztársa­ság megalakulásának 30. év­fordulója alkalmából rende­zendő ünnepségeken. Leonyid Brezsnyevnek, a Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottsága főtitkárának, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa elnöksé­ge elnökének vezetésével ok­tóber 4-én szovjet párt- és kormányküldöttség érkezik hivatalos, baráti látogatásra az NDK-ba, a Német De­mokratikus Köztársaság meg­alakulásának 30. évfordulója etikáiméból. A szovjet kül­döttséget a Német Szocialis­ta Egységpárt Központi Bi­zottsága és az NDK állam­tanácsa hívta meg. A szovjet delegáció — azon túlmenően, hogy hiva­talos tárgyalásokat folytat az NDK párt- és állami vezetői­vel — részt vesz az évfordu­ló valamennyi kiemelkedő berlini esesményén: így a Köztársasági Palotában szom­baton megtartandó ünnepi ülésen, vasárnap délelőtt pe­dig a katonai díszszemlén a Karl-Marx-allén. A jubileu­mi ünnepségekre magas ran­gú küldöttségeket várnak a többi szocialista országból is, s nagy számban hívtak meg vendégeket a világ számos más részéből. Szocialista pártfcüldöitség Ausztráliából A Magyar Szocialista Mun­káspárt Központi Bizottságá­nak meghívására hétfőn ha­zánkba érkezett az Ausztrál Szocialista Párt küldöttsége Allan Millernek, a párt fő­titkárhelyettesének vezetésé­vel. Szakszervezeti delegáció utazott a Szovjetunióba A Szovjet Szakszervezetek Kárpátontúli területi Taná­csának meghívására szakszer­vezeti delegáció utazott hét­főn Szabolcs-Szatmár megyé­ből Kárpát-Ukrajnába. A de­legáció vezetője Havacs Jó­zsef, az SZMT megyei titká­ré, a delegáció tagja Szalka Mihály, a tiszavasvári Alka­loida szakszervezeti bizottsá­gának titkára és Kőhalmi Sándor, a Mátészalkai ÁFÉSZ szb-titkára. A szabolcs-szat- mári delegáció négy napig is­merkedik Kárpát-Ukrajna szervezett dolgozóinak életé­vel, a szovjet szákszervezetek tevékenységével. Lázár György fogadta Rudolf Rohliceket Lázár György, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Minisztertanács elnöke hét­főn hivatalában fogadta Ru­dolf Rohlicek, csehszlovák miniszterelnök-helyettest. A szívélyes, baráti hangulatú találkozón jelen volt Marjai József miniszterelnök-he­lyettes és Václav Moravec, Csehszlovákia budapesti nagykövete. Sarlós István hazaérkezett Latin-Amerikából Sarlós István, a Magyar Szocialista Munkáspárt Poli­tikai Bizottságának tagja, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának főtitkára — aki részt vett és felszólalt a Ja­maicai Népi Nemzeti Párt közelmúltban megtartott or­szágos értekezletén, majd a népfront képviseletében láto­gatást tett Mexikóban, Costa Ricában és Panamában —va­sárnap hazaérkezett latin­amerikai körútjáról. EGYÜTT NYÍREGYHÁZÁÉRT Eddig 22 ezren dolgoztak Egy hónap telt el azóta, hogy a nyíregyházi városi pártbizottság, a szakszerve­zetek megyei tanácsa, a Ha­zafias Népfront városi bi­zottsága, a Nyíregyházi Vá­rosi Tanács és a KISZ Nyír­egyházi városi Bizottsága fel­hívással fordult a megye- székhely ipari és rríezőgaz- dasági üzemeinek, szövetke­zeteinek és intézményeinek dolgozóihoz, az iskolák tanu­lóihoz, hogy csatlakozzanak az Együtt Nyíregyházáért mozgalomhoz, s társadalmi munkájukkal járuljanak hoz­zá az iskolák, napközi ottho­nok, óvodák otthonasabbá té­teléhez, az úttörőtáborok, játszóterek, iskolaudvarok felszereltségének javításá­hoz. A felhívásra szinte egy emberként mozdult meg a város lakossága: egy hónap alatt a hét végi szabad szom­batokon és vasárnapokon 22 ezren dolgoztak saját mun­kahelyükön, vagy szedték a zöldséget-gyüimölcsöt a ter­melőszövetkezetekben, álla­mi gazdaságokban, hogy ke­resett forintjaikat felajánlják Nyíregyháza gyermekintéz­ményeinek korszerűsítésére. Az elmúlt hét végén a Volán, a papírgyár, a húsipa­ri vállalat dolgozói, a KE­A nyíregyházi papírgyár dolgozói saját munkahelyü­kön dolgoztak társadalmi munkában egy napot Nyír­egyházáért (G. B. felvétele) MÉV ' 1800 embere, a MÁV, a Nyírség Ruházati Szövet­kezet, az ingatlankezelő és szolgáltató vállalat, a VOR, a Nyírkemia, az építőipari szö­vetkezet dolgozói mondtak le szabad idejük egy részéről és mentek be munkahelyükre dolgozni társadalmi munká­ban, a posta dolgozói a kóta- ji, a városi tanács dolgozói és a művészek a Ságvári Tsz- ben, a 110-es szakmunkás- képző tanulói a Nyírluigosi, a Balkányi és a Nyínmadai Ál­lami gazdaságban, a Cent­rum Árház eladói és a lakás- szövetkezet dolgozói Ilonata- nyán, a moziüzemi vállalat dolgozói és a Vasvári gim­názium tanulói a Kemecsei Állami Gazdaságban szedték az almát. A felajánlásoknak, a társa­dalmi munkának még nincs vége: október hónapra újabb üzemek, intézmények jelent­keztek munkára, s így várha­tó, hogy az akció végére mintegy hárommillió forint­tal járulnak hozzá a gyer­mekévben a gyermekintéz­mények fejlesztéséhez. Kevesebb túlóra — Megtartani az anyagnormát Takarékosabban termelnek üzemeinkben Majdnem másfél millió forintos megtakarítást érhet el 1979-ben a Nyíregyházi Sütőipari Vállalat. Az olaj­égők cseréjének folytatásá­val, a technológiai fegyelem megtartásával, a megfelelő teljesítményű elektromos mo­torok kiválasztásával az elő­irányzott fűtőolaj és elektro­mos energia 2—2 százaléka takarítható meg, aminek ér­téke mintegy 180 ezer forint. Ugyancsak jelentős ered­Uj általános iskolát építenek Nyíregyházán a Kun Béla és a Korányi út között, a Volán mellett. A 16 tantermes iskolát jövő ősszel adják át az építők. (Elek Emil fel­vétele) ményeket hozhat a göngyöle­gek selejtezésének megszigo­rítása, javításuk megoldása, az anyagnormák szigorúbb tartása. Az irodaszerek fel- használását is csökkenteni akarják, az 1 millió forint­ban megszabott éves szint 3 százalékának megspórolásá­val. Ehhez felülvizsgálják az üzemek nyomtatványigény­lését, a kenyércímkékből a felesleges készletek felhalmo­zását meggátolják. Jó ered­mények érhetők el a múlt év­ben korszerűsített technoló­giai eljárások megtartásával, a szórólisztek gazdaságos fel- használásával, a lisztszállítmá­nyok súly szerinti átvételé­nek megszigorításával. Ez ön­magában egymillió forint hasznot hozhat. A KPM Nyíregyházi Köz­úti Igazgatóságán összesen 143 ezer forint értékű üzem- . anyaggal fogyasztanak el ke­vesebbet 1979-ben, mint 1978-ban. Ugyancsak a taka­rékosság céljait szolgálják a munkaszervezési intézkedé­sek, melyek eredményeként idén ötezer túlórával hasz­nálnak fel kevesebbel, mint egy esztendővel korábban. Fontosnak tártják a folyama­tos minőségellenőrzés meg­valósítását a megfelelő vizs­gálati eszközök kiegészítésé­vel és a minőségellenőrző in­tézetek és vállalatok bevoná­sával. Az egyes munkaterületek közül a kisvárdai üzemmér­nökség a gépláncukhoz be­osztott szállító- és munkagé­pek maximális kihasználásá­val, a jobb karbantartással, a jobb üzemanyag-gazdálko­dással szeretné elérni. Fi­gyelmet érdemel a tiszadobi • pontonhídnál dolgozók vál­lalása, ők a téli nagyjavítások során felújított úgynevezett Herbert hídszerkezet hasz­nálható anyagait egy másik hasonló hídszerkezet karban­tartásához használják fel. Mintegy 20 ezer forintot ta­karítanak itt meg azzal, hogy a partra húzott és kijavított pontonokat darusgépkocsi felhasználása nélkül bocsájt- ják ví2re. Munkájuk jobb megszervezésével a tavalyi­nál 800 órával lesz kevesebb a túlóra. A Nyírségi Patyolat Válla­lat a tatabányai és a borsodi szén jobb keverési arányával szeretne több kalóriát nyerni, és így az éves szénfelhasz­nálást 2 százalékkal csökken­teni. Nem kis mennyiségről van szó, hiszen a vállalat na­pi 80, — évente 1900 tonna szenet éget el. Villamos ener­giából pedig 3 százalékkal akarnak kevesebbet fogyasz­tani a tervezettnél. Ennek útja az előnyösebb szerződés- kötésekben, valamint abban található, hogy a munkaidő jobb beosztásával elkerülik a szalonok csúcsidei terhelését. Ésszerűbb kapcsolási rend­szert is kialakítanak, hogy egyszerre csak annyi fény­forrás . égjen, amennyire szükség van. Takarékoskodnak a nyuga­ti importból származó oldó­szerrel is. Ennek érdekében olyan oldószer-visszanyerő készülékeket szereltek fel, melyek még a levegőből is képesek az oldószert, termé­szetesen tisztítás után, a be­rendezésekbe visszavezetni. így mintegy 5000 kilogram­mal kevesebbet használnak fel a drága anyagból. A szál­lítási költségeket pedig 5 százalékkal csökkentik, a szállítási útvonalak ésszerű­sítésével. (s. z.) 8 XXXVI. évfolyam, 230. szám ÁRA: 1,20 FORINT 1979. október 2., kedd

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom