Kelet-Magyarország, 1979. szeptember (36. évfolyam, 204-229. szám)

1979-09-11 / 212. szám

2 KELET-MAGYARORSZÁG 1979. szeptember 11. Préili és tejpor Kísérleti rántott hús Érdemes-e gyöngyöt doibni a disznók elé? A válasz erre a kérdésre régi: nem. Mégis az az érzése az embernek, hogy valami ilyesféléről hall, amikor megtudja: ami ke­nyér megmarad Nyíregyhá­zán az üzletekben, azt az egyik termelőszövetkezet jó­szágai fogyasztják el igen jóízűen. Ma, amikor árával párhuzamosan talán minden­napi kenyerünknek (az utób­bi évtizedekben csökkenő) ázsiója is emelkedőiéiben van, különösen jogos a kér­dés: nincs más megoldás? A Nyíregyházi Sütőipari Vállalatnál elmondták: vol­na, de... Megpróbálkoztak ugyanis azzal, hogy morzsát, vagy közönséges nevén préz- lit őröljenek a megmaradt kenyérből. A vállalkozás si­kerrel járt, amit az is bizo­nyít: próbaképpen sütöttek néhány rántott hússzeletet, azok közül párat a rendsze­rint használatos zsemlemor­zsával, a többit a kenyérből készülttel. Az eredmény: senki sem tudta megkülön­böztetni a kettőt egymástól... Mégis hiba van a kréta kö­rül, mivel egyelőre igen gyér az érdeklődés az olcsóbb és jó minőségű morzsa után. Pár nyíregyházi kollégium és a vendéglátó vállalat ugyan próbálkozik a felhasználásá­val, de mivel nem kis meny- nyiségről van szó — heti 18—20 mázsáról! — a nagy­Úriás burganyatároló Pátrohán Szabolcs-Szatmár megye egyik legnagyobb burgonya- termelő gazdasága a pátrohai Zöld Mező Tsz, ahol az idén is több mint 400 hektáron ter­meltek étkezési és vetőburgo­nyát. Évek óta megoldatlan volt a burgonya tárolása eb­ben a nagyüzemben. Van ugyan egy 260 vagonos bur­gonyatárolójuk, de az kicsiny­nek bizonyult. Idén állami támogatással és 13 millió forint saját erőből építettek egy korszerű 360 vagonos burgonyatárolót, amelyben a tárolás mellett biztosítják a burgonya fel­dolgozását és a csomagolását is. így ősztől már összesen 600 vagon burgonyát tudnak tárolni korszerű körülmények között. Ezzel az ország egyik legnagyobb ilyen mezőgazda- sági létesítménye épül meg Pátrohán. Különösen jelentős szerepe lesz ennek a korszerű tároló­nak Budapest és a megye- székhely, Nyíregyháza burgo­nyaellátásában a téli idő­szakban. Az óriástárolóban a legkorszerűbb szovjet és holland gépeket szerelték be, s az idei kiváló termést már jórészt ebben a tárolóban he­lyezik el. kereskedelem, a FÜSZÉRT vállalat érdeklődése lenne az igazi. A másik élelmiszerfajta, amely nem sokáig árusítha­tó: a tej. A megyében a tej­ipari vállalat naponta mint­egy százezer liternyi tejet szállít az. üzletekbe. Ebből a tekintélyes mennyiségből na­pi négy-ötezer liter között van a megmaradó tej. Az arány tehát nem rossz, hi­szen négy-öt százaléknyi a maradék. Ez sem vész azon­ban kárba! A vállalat áruszállító gép­kocsijai már délután meg­kezdik a reggeli szállításból megmaradt tej egy részének visszavitelét, s mánap reggel minden „régi” tej autóra ke­rül, hogy friss lépjen a he­lyére a ládákban, hűtőpul­tokban. Ez a tej ismét visz- sZakerül az üzembe, ott ki­bontják a zacskókat, és újra hőkezelik, azaz ismert néven: pasztörizálják a tejet. Így kitűnő alapanyagot nyernek az úgynevezett takarmány- tejporhoz, melyből szép mennyiséget gyártanak. A jószágetetésre használható tejpor révén így a megma­radt tej egy hosszú körforgás után ismét az asztalunkra kerülhet: hús formájában... (tgy) KARBANTARTÁS: ötévenként kerül sor a tiszalöki erőmű duzzasztóművének felújítására. Az 1-es számú duz­zasztómű munkái 3,5 millió forintba kerülnek, többek kö­zött 15 mázsa festéket használnak fel a vasszerkezetek megóvására (Elek Emil felvétele) Magas árak, silány áru, szerény választék Játékról — komolyan Melyik szülő ne bosszan­kodott volna, amikor az any- nyira kért autót, kisbiciklit vagy éppen babakocsit nem tudta megvenni gyerekének? Boltról áruházra járva hason­ló tapasztalatot szerezhet, ha egyikben nincs, akkor nem kap sehol. S az sem mindegy, hogy egy ajándékra mennyi pénzt költ; sokszor megtenné az olcsóbb játék is. Hogyan alakult a megyében a játékok forgalma, milyen a kereslet, s mennyiben tudják ezt az üz­letek lebonyolítani? — erre kerestük a választ. Rossz árukat reklamáltak Az a tapasztalat, hogy a szülők szívesen megveszik a nagy játékokat, a kormányoz­ható autót, a két- és három­kerekű kerékpárt, a panorá­más babakocsit, a villany- vasútat. Arról viszont kár lenne szemérmesen hallgatni, hogy a legutóbbi áremelések után éppen a játék lett az egyik leginkább nélkülözhető cikk. így érezhetően csökkent a boltok forgalma, s nagyon sok alacsony jövedelmű szü­lő vásárolna a gyerekének olcsóbb játékot. Megyénkben az Iparcikk Kiskereskedelmi Vállalat bo­nyolítja le a legnagyobb já­tékforgalmat. Egyetlen játék­szakboltjukat az idén alakít­ják önkiszolgálóvá. Bácskái Béláné boltcsoportvezető szerint az idén nagyon aka­dozott az ellátás az úgyneve­zett nagydarabos árukból: kevés tricikli, babakocsi, autó érkezett a Triáltól és azt is rendszertelenül szállították. Ugyanakkor kevesebbet tud­tak adni a vásárlóknak az ol­csó lendkerekes autókból, ap­ró játékokból is. A hiánycik­kek mellett a sok rossz mi­nőségű áru tovább rontotta a forgalmat, sokan reklamálták a gyorsan elromlott, silány játékokat. Az Iparcikk Kiskereskedel­mi Vállalat 8,5 millió forint értékben szerzett be játékot a Triáltól az első fél évben. Szakboltjuk viszont csak há­romnegyed részben teljesítet­te féléves tervét. Az okot a nagyobb (és így drágább) já­tékok hiányával és a közüle- tek (óvodák, bölcsődék) jóval kisebb vásárlásával magya­rázzák. Csökkent a forgalom Hosszasan sorolta a hiány­cikkeket Pető György, a Tri- ál Sport, Játék és Hangszer Kereskedelmi Vállalat játék­kereskedelmi főosztályának helyettes vezetője. A tárgyaló« teremből A díjbeszedővel erőszakoskodott Szüleihez látogatott haza Fényeslitkére a múlt év vé­gén Valu Imre 34 éves mis­kolci lakos. December 27-én egy ismerősét látogatta meg, s míg ott volt, egy hírlapkéz­besítő asszony ment be a ja­nuári újságok előfizetési dí­jáért. Valu megkérdezte, hogy szüleihez is bemegy-e, s mi­kor meghallotta a választ, el­indult hazafelé. Nemsokára megérkezett az előfizetési díjakért az asszony, de a lakásban csak Valut ta­lálta. Amint belépett, a ré­szeg Valu kulcsra zárta az ajtót, eloltotta a villanyt, az ágyra lökte az asszonyt és erőszakoskodni kezdett ve­le. A kézbesítőasszony min­den erejét összeszedve vé­dekezett, s bár Valu a fejét is a padlóhoz verte, mégsem járt eredménnyel próbálko­zása. A dulakodás közben sike­rült kiszabadítania magát az asszonynak Valu kezei közül, s el tudott menekülni a la­kásból. Két ismerősének nyomban elmondta a táma­dás körülményeit, majd or­voshoz ment, aki megállapí­totta, hogy a támadás nyomai szerencsére csak kisebb sé­rüléseket okoztak. A Kisvárdai Járásbíróság a büntetett előéletű, idült al­koholista Valu Imrét erősza­kos nemi közösülés bűntetté­nek kísérletében és hivatalos személy elleni erőszak bűn­tettében mondta ki bűnösnek, — az asszonyt postai dolgo­zóként érte a jogtalan táma­dás — s ezért 2 év és 4 hóna­pi szabadságvesztésre ítélte. Mellékbüntetésként Valut két évre eltiltották a köz­ügyektől és kötelezték, hogy a börtönbüntetés letöltése alatt kényszerelvonó-kezelés- nek vesse alá magát. Az íté­let nem jogerős. — Egymillió darabbal ke­vesebb a diafilm (kétszer ennyi fogyna), a szovjet im­port kerékpár (35 ezer helyett mindössze 10 ezer), a lendke­rekes autóból az országban 33 ezer darab lesz, s a duplája kellene. Lesz viszont vasút- modellekből, autópálya-játé­kokból, elem is érkezett hoz­zájuk bőségesen. A Triál erre az évre 1 mil­liárd 135 milliós játékforgal­mat tervezett, de az említett okok miatt valószínűleg 1 milliárd 95 millió forintért adnak el árut az országban. Közel fele importból szárma­zik, a hazai gyártást sok ap­ró szövetkezet és néhány na­gyobb vállalat jelenti. Ez utóbbiak csak úgy „melléke­sen” foglalkoznak a játékkal, nem ez a fő profiljuk. Játékbemutató — először Nyíregyházán Az idén 224 új termékkel találkozhatnak a vásárlók, ezek közül 164 import áru. NDK-gyártmányú, lábkapcso- lós varrógép, automata mo­sógép, 3 különböző gőzmoz­dony, szovjet műanyag hajó- modell-építő, osztrák Puzzle kirakós játék, magyar motí­vumok alapján. Az igen nép­szerű bolgár dömperhez ha­sonló magyar termék is ké­szül, húszezer lesz ebből a boltokban az idén. (Tartóssá­ga alapján jobbnak ígérkezik a bolgárnál.) A magyar játékgyártók egyik legjelentősebbje, a Po­lytechnika Ipari Szövetkezet 12 új termékkel jelentkezik 1979-ben. A bűvös kocka és a bűvös dominó mellett négy­féle gyereknyomdát készíte­nék mesefigurákkal, házi- és vadállatokkal, növényekkel. Üj lesz a kosárlabdajáték is. Nyíregyházán először tar­tanak területi játékáru-be- mutatót a kereskedőknek szeptember 10—14-e között, így a Triál készletéből köz­vetlenül válogathatnak a boltvezetők. Debrecenben pedig — ahonnan megyénk az árut kapja, új raktárát építe­nek, s ez is javítja majd az ellátást. Tóth Kornélia KÉPERNYŐ ELŐTT Többé-kevésbé mindnyá­jan találkozhattunk már a kiskirálykodás, a hatalmas­kodás, a hatásköri lehető­séggel való visszaélés vala­milyen megnyilvánulási formájával. Legtöbbször persze nem eget-földet ren­gető ügyek kapcsán és nem is okvetlenül a kisebb-na- gyobb helybéli vagy mun­kahelyi vezetők részéről, mert a kisemberek is tud­nak éppen elég bosszúságot, kellemetlenséget szerezni felebarátaiknak, -ha saját ér­dekükről, kényelmükről van szó. S a saját — bármi­lyen kicsi — hatáskörükben gyakorta meg is teszik ezt az erre hajlamosak, ha mód­juk van rá. Az ilyen apró hatalmaskodások is mindig borzolják igazságérzetün­ket, és erős méltatlankodá­sunkat váltják ki, ám több­nyire napirendre térünk fö­löttük. Amikor azonban a hatalommal való visszaélés a társadalmi veszélyesség méreteiben és súlyával je­lentkezik, az időlegesen kárt vallottak, a méltatlanul meghurcoltak bizton szá­míthatnak különös rokon- szenvünkre, feltétlen együttérzésünkre. A közérdekű (és társadal­mi szintre emelten feldol­gozott) témában tehát a Nincs visszaút! c. tévéfilm alkotói biztos, célt aligha téveszthető hatásra épít­hettek. Háborgásunk né­hány — valódi hatalommal bíró — kiskirály egy fiatal, becsületes tsz-elnöknek való jogtipró visszavágásán, a visszaélő vezetők korrum- páltságán és személyi ösz- szefönódottságuk, „egymás­tartásuk” fölött, valamint az első képsoroktól felbirizgált erős rokonszenvünk Sziki elnök és a tsz-tagság iránt szinte feledtette a tévéfilm gyöngéit, művészi egyenet­lenségeit. Itt nem annyira a műsorlapi előzetesben elis­mert sűrítésre és halmo­zásra gondolok (ami a járá­si titkár és. vadásztársai tör­vénytelen akcióit illeti), hanem a túlzottan fekete­fehér ábrázolásra és Vára- diék nagyon átlátszó, durván nyílt megtorlási kísérleteire. (A valóságban minden bi­zonnyal árnyaltabban és fő­leg burkoltabban jelent­keznek az ilyen fajta retor­ziók). Naivul hatott a tsz- elnök elleni hamis (jósze­rivel egyetlen) casus belli, a tsz papíron visszafizetendő hitelként, ténylegesen és jo­gosan azonban vissza nem térítendő állami támogatás­ként kapott félmilliója jog­talan felhasználásának a vádja. Sziki igazságának ki­derítése, rehabilitációja is mintha- túlságosan felülről, s kissé kinyilatkoztatás sze­rűen történt volna. Ugyan­csak kifogásolni lehet Sziki házassági válságának ho­mályban hagyását, hasonló­an szerelmi kalandjának írói kidolgozatlanságához. A felkavaró hatás azon­ban így sem maradt el. Tóth Benedek (az eredeti regény szerzője) és Hajdufy Miklós (a televízióra alkalmazó rendező) tévéfilmje emléke­zetes. marad. Művészileg leg­kiemelkedőbb . mozzanatai az igen életszerű dialógu­sok voltak (Hegedűs D. Gé­za, Horváth Ferenc és a leg­markánsabb alakítást nyúj­tó Simon György kiváló tol­mácsolásában), valamint számos, hitelesen izzó lég­körű jelenetsor. Merkovszky Pál A RÁDIÓ MELLETT A bolgár kultúra hete adta az alkalmat, hogy a Rádiószínház bemutassa Emil Markov: Polipok című hangjátékát. Kiril Kame- nov, a Bolgár Rádió főren­dezője hozta mikrofon- és emberközelbe Markov da­rabjának alakjait. Az eseménykörnyezet, amibe a szerző belehelyezi a múltban játszódó törté­netről szóló elbeszélést, eléggé unalmas hétkönapi történetsor, kényszerpihenő idején egy javításban lévő hajón. Ezt az eseménytelen- séget oldja fel némileg a görög kikötő parancsnoká­nak a bolgár hajón tett lá­togatása, majd erőteljesen ellenpontozza az előbb em­lített második világháborús történetet, amelyet a görög elmesél a bolgár hajó kapi­tányának. Háborús történet a megaláztatásról és a baj­ban lévő megsegítéséről, embertelenségről és tiszta humánumról, végső soron arról, hogy „a népek négy- szemközt mindig megértik egymást”. Ezt a történetet foglalja keretbe a tengeri életről, a tengerészekről festett kép, amely a bolgár hajó kapitá­nyának és legénységének párbeszédeiből rajzolódik a hallgató elé. Ez a jellemrajz a hétköznapokról való vé­lekedéseikből, korábbi tet­teik felelevenítéséből áll elénk. A rádiójáték bár­mennyire is csak szavakból építkezhet, a vizuális eszkö­zöket nélkülözni kénysze­rülvén, mégis cselekedete­ket, akciót kell, hogy közve­títsen. Az akció tehát nem mozgásban, mozdulatokban ölt testet, hanem szavakban, s ily módon válik a hallgató képzeletének „hajtóanyagá­vá”. Markov, a hangjáték szerzője (a szófiai rádió dramaturgja) érdekfeszítő cselekvéssort épített a régi történetből és a hajó min­dennapi életének mozzana­taiból. Kiváló színészeink — Lukács Sándor (kapi­tány), Kállai Ferenc (Szta- matisz, a görög), Mádi Szabó Gábor (főgépész, „főnök), Inke László (fedélzetmes­ter) és mások — működtek együtt a vendégrendező Ki­ril Kamenovval. Ennek eredménye, hogy sikerült a kényszerpihenő nyugalma, lustasága mögé a hallgató számára is érzékelhetően bevinni a tengerészélet nyugtalanságának erővona­lait. így teremtették meg a különbözőségekből a hang­játék különös légkörét. Nem sokkal ezután hang­zott el a Kossuth-adón a Szökéssel kezdődött című rádiójáték, melyet Fóti An­dor (egykori nyomozó) elbe­széléséből írt Bodnár István. Ez a „szocialista krimi” — bár a rádiójáték szerzője igyekszik a műfaj szabályai szerint építkezni, figurát formázni — éppen precizi­tásával, aprólékosságával sikeredett kipsé túlnyújtott- ra. A részletezés folytán vesztett kezdeti lendületé­ből az egyébként érdekes történet. Ezen a rendező, Dobay Vilmos bizonyára se­gíthetett volna némi átala­kítással. Seregi István

Next

/
Oldalképek
Tartalom