Kelet-Magyarország, 1979. szeptember (36. évfolyam, 204-229. szám)
1979-09-30 / 229. szám
2 KELET-MAGYARORSZÁG 1979. szeptember 30. Rossz vendéget jelez a gyertya Nászágy a padláson // Csináld m Anyag, szerszám, tanács Két hetet töltöttek néhány éve Nyírlugoson a debreceni Kossuth Lajos Tudomány- egyetem néprajzi tanszékének hallgatói dr. Dám László adjunktus vezetésével. Terepmunka nélkül munkánk éppúgy elképzelhetetlen, mint a kémikusok, fizikusok kutatómunkája laboratórium nélkül — mondták a fiatalok. Az etnográfusok, folkloristák számára a terep egy élő laboratórium ... Nyolcszáz fénykép, háromezer lapnyi kéziratos munka tanúskodik a nyírségi falu néprajzának feldolgozásáról, amelyek főként a népi építészet hagyományait foglalják magukban. Érdemes belelapozni — a megyei kiadásban is megjelent munkába —, milyen volt az egykori parasztház Nyírlugoson. A nagygazdáknál a ház általában négy helyiségből állt. A két szoba. A mennyasszonytáncra általában 10 órakor került sor, ekkor adták át az ifjú házasoknak a nászajándékokat, majd miután eltávoztak a vendégek, a nászágyat az előszobába vitték, ott vetették meg. Régebben viszont a padláson volt a nász, ahová muzsikaszóval kísérték fel a fiatalokat hajnaltájt. A családok többsége egy kenyéren élt, „kenyértörésre” akkor került sor, ha a fiatalok és az öregek nem egyeztek. De sokáig éltek együtt, míg összegyűlt a ház ára. P. G. Fél évvel ezelőtt nyílt meg Nyíregyházán a faipari vállalat Vöröshadsereg utcai telepén a lakossági barkácsmű- hely. A műhely hetente háromszor tart nyitva, s igen sok nyíregyházinak okozott kellemes meglepetést felszereltségével, jó körülményeivel. A műhely ugyanis valójában a vállalatnál tanuló leendő szakmunkások tanműhelye, így hát nem véletlen, hogy sokféle hasznos kisgép, szerszám áll a barkácsolók rendelkezésére. Aki könyvespolcot, asztalkát vagy más, lakásában használatos tárgyat szeretne készíteni, anyagot kap a műhelyben, szerszámot, munka- padot — no, és hasznos tanácsokat, segítséget két szakembertől. Készült már itt szunyoghálókeret, víkendház- ajtó, polcrendszer és kissám- li egyaránt. A „csináld magad” mozgalom elterjesztéséhez hasznosan járul hozzá a barkácsműhely — s mivel a vasipari szövetkezet hasonló vasasműhelye már működik, sokan mutathatják büszkén a nyíregyháziak közül otthonukban a maguk készítette lakberendezési tárgyakat vendégeiknek. Nem kell a főzelék? helyiségből álló házat félvégű háznak nevezték. A szeEbéd napköziben, óvodában ízlik az ebéd... gény családok közül sokan árendás házban laktak. Nyírlugoson a századfordulón a ház — szoba — párhuzamos elrendezésű volt. A bejárattal szemközti, utcai rövidfal előtt volt a karosláda, esetleg a komót vagy kredenc, ettől jobbra és balra a vetett ágyak, végükbe dikót — ácsolt ágyat — vagy másik ládát tettek. A székeket az ágyak előtt helyezték el. A szoba közepén mindig az asztal állt... Téli estéken mécses mellett fontak-szőttek mécses vagy petróleumlámpa, esetleg gyertya mellett. A néphit szerint a gyertya lobogása rossz szándékú vendég érkezését jelentette. A vendégfogadásnak is megvoltak a korabeli illem- szabályai: ha idegen érkezett a házba, úgy illett, hogy megálljon a küszöbnél, s csak hívás után lépjen be. Ha a vendéget nem látták szívesen, azzal adták tudtára, hogy nem hagyták abba a munkát a házigazdák, tovább dolgoztak, nem kezdeményezték a beszélgetést. A szívesen látott vendéget távozáskor a kapuig kísérték, a kevésbé szívesen látottat csak a pitvarajtóig. A férfi a házba lépve levette a kalapját, sapkáját és az ágyra, vagy a szék karjára tette. Minden érkezőnek általában illett letörölni a csizmáját, cipőjét. Lakodalmaknál teljesen átrendezték a szobákat, a tisztaszobában volt a vacsora, utána a tánc; a hátsó szobában a fogadó, illetve az ivóTizenóyolcez^r óvodás és általános iskolás gyerek ebédel délben Nyíregyházán napközi otthonban, illetve óvodában. Közülük 5 és fél ezer gyerek 3—6 éves — huszonöt óvoda apróságai. Az óvodák többségében főzőkonyhák működnek: a nyírszőlősi és orosi intézmények saját konyhában főznek, míg tizenhárom másik óvodában az Alföldi Vendéglátó Vállalat üzemelteti a konyhákat. Itt főzik az ebédet annak a tíz óvoda kis lakói számára is, ahol nincs konyha. Ezekbe nap mint nap gépkocsival szállítják az ételt. Nincs különösebb gond itt sem, melegen kapják az ebédet a kicsinyek. ^ megyeszékhely huszonegy általános iskolájában és két diákotthonában közel tizenháromezer diák tanul. Közülük több, mint hétezren ebédelnek napköziben — ez az arány magasan az országos átlag fölött van! Nyíregyházán tehát kevesebb ok lehet panaszra, mint más, hasonló méretű városokban. A teljes napközis ellátásban kevesebben részesülnek a városban, mivel nincs elegendő hely, költségvetés megfelelő számú napközis csoport indítására. Ennek ellenére csak egyetlen iskola van, ahol az alsó tagozatos kisdiákokat sem tudják kellő számban fölvenni a napközibe: a 7-es számú általános iskola küzd ilyen gondokkal. Másutt a felsősök között van efféle probléma — ám az is igaz, hogy a nagyobb gyerekek jó része már nem szívesen jár napközibe ... Éppen ezért vezették be ebben a tanévben a régen várt „újítást”: aki csak ebédelni kíván, s nem akar napközibe járni, az is kaphat étkezést — önköltséges áron! Jelentős gondot vettek le így a szülők válláról, hiszen a gyerekek ebédeltetése mindennapi viták forrása volt a napköziben. Az étkezési normákat idén természetesen újra rendezték az áremelések után, s a vélemények szerint elegendő is az ebédkészítéshez. Ám rosszabbak a tapasztalatok a gyerekek egy részénél; mondjuk ki nyíltan: válogatnak. A levesek, főzelékek közül bizony sok megmarad nap mint nap... Az almák félig sem rágva kerülnek a szemétbe — és még sorolhatnánk. Mindez elgondolkoztató. T. Gy. Kegyeletsértés vagányságból t Három év börtönre ítélték a nagykáilói huligánokat Telt házat, mintegy 300 nagykáilói lakost vonzott az a helyszíni, nyilvános tárgyalás, amelyen két gátlástalan helybeli fiatalember, Gura Miklós és Tisza Mihály ült a vádlottak padján. Gura és Tisza május 10-én délután apró csínytevéssel kezdték lefelé ívelő pályafutásukat, amikor a nagykáilói községi temetőből loptak virágot a kollégista lányok ballagására. Este ismét visszamentek a temetőbe, de ekkor már nem virágért: Gura Miklós három-négy síremléket döntött le a talapzatáról. Tisza Mihály is hozzákezdett néhány síremlék lebontásához. Az éjszaka hátralévő részében még jót akartak inni, ezért a kiskállói bisztró raktárának palatetőjét lefeszítették, de ott csak üres kólás- üvegeket találtak. Két rekesz üres üveget magukkal vittek és a Mártírok útján földhöz csapkodták. Másnap várták a hatást, ami nem maradt el, mert az emberek botránkoz- va beszéltek a temető akkor még ismeretlen megrongálóinak kegyeletsértő tetteiről. Gura és Tisza június 7-én este a nagykáilói Pálma presz- szóban ivott. A pálinka és a kísérőként öntött sör után ismét a temetőbe mentek és 15 síremléket leborongattak. Ütjük a Vadaskertbe vezetett, ahol az éjszaka leple alatt hét szénaboglyát gyújtottak fel. Még mindig nem voltak elégedettek önmagukkal, visz- szamentek a községbe és a Kossuth utcán, a Kisharang utcán és a Korányi Frigyes utcán kővel verték be 22 lakás ablakát. Vandál magatartásukkal egész Nagykálló lakóit riadalomban tartották mindaddig, amíg a rendőrség le nem tartóztatta őket. A Nyíregyházi városi-járási Ügyészség Gura Miklós és Tisza Mihály vádlottakat garázdaság bűntettével — amelyet a köznyugalmat súlyosan megzavarva követtek el —, rongálás bűntettével és lopás vétségével vádolta. A Nyíregyházi Járásbíróság szeptember 13-án, a nagykáilói művelődési házban tartott helyszíni tárgyaláson Gurát és Tiszát 3—3 évi szabadság- vesztésre ítélte, 3—3 évre eltiltottá őket a közügyek gyakorlásától és meg kell téríteniük az okozott kárt is. Bár a vádlottak a tárgyaláson nyilvánosan bocsánatot - kértek a község lakóitól, a példásan szigorú ítélet találkozott a község lakóinak egyetértésével. Az ügyész az ítéletet tudomásul vette, a vádlottak és védőik enyhítésért fellebbeztek. Máriánné dr. Molnár Mária ügyész DECEMBER VÉGÉIG 180 LAKÁS Lakótelep az állomásnál Folytatják a szanálásokat A szanálások a befejezéshez közelednek a nyíregyházi Szamuely téri lakótelep környékén, s lassan kirajzolódik a VI-os lakókörzet majdani arca. A vasútállomás melletti építkezések új szakaszukba léptek: az eddig sok problémát okozó csapadék- és szennyvízvezetékeket és a távfűtőhálózatot kiépítette a Kelet-magyarországi Közmű- és Mélyépítő Vállalat, s december végére valamennyi addig átadásra kerülő lakást bekapcsolhatnak a közműhálózatba. Közművek készen A debreceni tervezők, a Keletterv adta a leírást a házgyári lakásokhoz, s ennek alapján a Szabolcs megyei Állami Építőipari Vállalat kezdte el a gyakorlati munkákat. Nemrégiben-szereltek össze és adtak át műszakilag egy 90 lakásos épületet, melyet az OTP beruházásaként értékesítenek. Valamennyi lakás két nagy és egy kisebb szobából áll, az átlag-alapte- rületük 56,9 négyzetméter, ellentétben az ötödik ötéves tervben jóváhagyott 53 négyzetméterrel. Hozzákezdtek három, egyenként 30 lakásos ház szereléséhez is, ezeket év végéig fejezik be. Az első ütemben összesen 799 lakást építenek fel, közülük 180-at ebben az évben átadnak. A többire 1980-ban kerül sor. Párhuzamosan már hozzálátnak a 2-es ütem beruházásai programjához is, melynek során 759 lakást épít fel itt a Száév. Ezek szerelését és belső munkálatait 1982 végéig fejezik be, mert utána Nyíregyháza-Űjváros területén folytatják a lakásberuházásokat. Az első ütemben egyetlen gyermekintézményt avatnak, az Árpád utcán egy százszemélyes óvoda nyílik 1980-ban. Az idén csak lakásokat építenek, jövőre parkolóhelyeket, parkokat és más közterületeket alakítanak ki a földmunkák és a tereprendezés elvégzése után. A megye legnagyobb ABC-je Nyíregyháza és egyben a megye legnagyobb ABC-áru- házát hozzák tető alá az állomás szomszédságában. Az 1700 négyzetméteres élelmiszerüzlet lesz a Csemege Kereskedelmi Vállalat harmadik boltja a megyeszékhelyen. Bisztrót, falatozót helyeznek el benne. Csak összehasonlításul egy adat: a Kossuth téri vagy a Búza téri ABC aláp- területe 500 négyzetméter. Az új ABC-t 900 négyzetméteres eladóterülettel építik. A 2-es ütemben már beadták a városi tanácsra a kisajátítási kérelmeket. Ezek szerint a Makarenko utca nyugati oldalát szanálják legkorábban. A Toldi és a Makarenko utcák között hét darab, egyenként 87 lakásos toronyházat helyeznek majd el. Körútgyűrű Nyíregyházán Az idén újabb hosszú szakasszal bővül a nyíregyházi körútrendszer: az állomástól kezdve kialakítják a nagykörút délnyugati szakaszát, amely a Móricz Zsigmond utcán áthaladva egészen a Debreceni úti felüljáróig nyújtózik. A következő évben pedig a Bujtoson átívelő szakasz kiépítésével körútgyűrű övezi majd Nyíregyházát. T. K. SZABOLCSBAN AZ EGYETLEN Á díszmadártenyésztő paradicsoma A veréb is madár, tartja a mondás, de abban már a közhit sem biztos, hova is sorolandó a tigrispinty, a fényseregély, a mozambiki csíz vagy az óriáspapagáj. Efféle ritkaságokból több mint kétszáz fajtát mutatott be nemrégiben Debrecenben rendezett nemzetközi kiállításán a Magyar Díszmadártenyésztők Országos Egyesülete. Az egzotikus madarak pompás seregszemléjén — hatvan hazai és külföldi kiállító között — Szabolcs-Szatmárt a megye egyetlen díszmadártenyésztője, Ólmán Zoltán képviselte. A Kelet-magyarországi Közmű- és Mélyépítő Vállalat 41 éves főgépésze szerénykedve mondja: — Szabolcsban pillanatnyilag én vagyok az egyetlen díszmadártenyésztő. Volt ugyan Nyíregyházán egy eg- zotókat tenyésztő kollégám, de amikor felrobbant az olaj- kálya és elpusztultak a madarai, nem kezdte újra. Egyesületünk 1902-ben alakult, csaknem ezer tagja van szerte az országban. Én a vidéken működő 17 helyi csoport közül a debreceniekhez tartozom. Néhány szót a „leg”-ekről. A legritkább madár nehezen határozható meg, hiszen a pillangópintyet, a pettyes aszt- rildet, vagy a vörös fejű go- uld amandinát éppúgy megilleti ez a jelző, mint a pa- radicsom-vidapintyet, a vörös kordinálist vagy a fekete fejű agopornist. A legnagyobb az arara papagáj — némelyik a farktollával együtt a 70 centit is meghaladja —, a legkisebb az aranymellű pinty. A Íme, egy arara papagáj. legszebb alighanem a pintyfélék családjába tartozó gould amandina: piros a feje, kék a nyaka, lila a melle, zöld a háta és sárga a hasa. A legértékesebb? Némelyik ezreket ér — kerüli meg Ólmán Zoltán a választ —, de az igazi tenyésztőnek minden madár egyformán drága. — Hogyan és miért lesz valaki tenyésztő? — A madárszerető ember akkor érzi jól magát, ha a környezetében tudhatja ezeket a ritka szépségű díszmadarakat. Nevezhető hobbinak, szenvedélynek, hogy az énekükben vagy a tollazatukban gyönyörködöm, de nem mellékes e kedvtelés társadalmi haszna sem, hiszen a tenyésztéssel kihalóban lévő, védett madárállomány ritka fajai pótolhatók. (juhani)
