Kelet-Magyarország, 1979. szeptember (36. évfolyam, 204-229. szám)
1979-09-29 / 228. szám
XXXVI. évfolyam, 228. szám ÁRA: 1,20 FORINT 1979. szeptember 29., szombat BUDAPESTEN ÉS NYÍREGYHÁZÁN Ünnepségek a fegyveres erűk napja alkalmából A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága, a Népköztársaság Elnöki Tanácsa és a Minisztertanács ünnepséget rendezett pénteken a fegyveres erők napja alkalmából a Parlament kupolacsarnokában. Az ünnepség elnökségében foglaltak helyet: Lázár György, a Minisztertanács elnöke, Maróthy László, a KISZ Központi Bizottságának első titkára, a Magyar Szocialista Munkáspárt Politikai Bizottságának tagjai; Korom, Mihály, a Központi Bizottság titkára, Borbándi János, a Miniszter- tanács elnökihelyettese, Katona Imre, az Elnöki Tanács titkára, Benkei András belügyminiszter, Czinege Lajos hadseregtábornok, honvédelmi miniszter, Papp Árpád, a munkásőrség országos parancsnoka, Rácz Sándor és Baranyai Tibor, az MSZMP KB osztályvezetői. Déli 12 órakor kürtszó harsant, majd a kinevezésre és kitüntetésre felsora'kozottak nevében Mórocz Lajos vezérőrnagy, seregtestparancsnok jelentést tett Gáspár Sándornak, az MSZMP Politikai Bizottsága tagjának’ az Elnöki Tanács helyettes elnökének. Ezt követően felcsendült a Himnusz, majd Gáspár Sándor mondott ünnepi köszöntőt. Gáspár Sándor beszéde Őszi csúcs □ téli alma szedése túljutott a felén, nagy ütemben halad a napraforgó betakarítása, már minden mezőgazdasági nagyüzemben elkezdték a kukorica kombájnolását, tart még a cukorrépa és a burgonya felszedése. Így lehetne röviden jellemezni a mezőgazdaság jelenlegi helyzetét. Ez egyben azt is jelenti, hogy az őszi csúcsmunka már elérte a tetőfokát, amihez még az ősziek vetése is kapcsolódik. Ésszerű munkaszervezést kíván ezeknek a feladatoknak a gyors, időbeni megoldása. Jó a termés a gazdaságokban. Van olyan termelő- szövetkezet a nyírségi homokon, amely hatvan mázsán felüli kukoricát takarít be, s most kedvező erre az idő. A száraz, napos időjárásban gyorsan haladnak a kombájnok és a szárítás is könnyebb. Igaz, hiányzik a csapadék más területre, de ezt nem lehet megrendelni. Persze a jó termés, az áldásos időjárás még kevés. Sikerre, eredményre csak ott számíthatnak, ahol mindenkor képesek a napirenden levő munkák sórán az ésszerű gazdálkodás követelményeihez alkalmazkodni. Ez pedig az újnak, a jobbnak gyors beépítése a termelési folyamatokba. De nem lehet közömbös jól értelmezett energia- és anyagtakarékosság sem. A gépek igénybevétele az őszi munkák idején a legnagyobb. Sok helyen a régi erőgépeket is csatasorba állítják a gyorsabb betakarítás érdekében. Ahol mód és lehetőség van rá érdemes még vásárolni. A mezőgazdasági gépértékesítő vállalatnál vevőre várnak a különféle masinák, amelyek az őszi munkát még nagymértékben meggyorsíthatják. Ezzel segítik a termelést, hiszen nem lényegtelen gond, hogy a gazdaságok az egyes munkafolyamatokat nem tudják a gazdálkodás számára a legkedvezőbb időben végrehajtani. De a talaj-előkészítési és vetési munkák késedelméből is nagy kár keletkezhet. Nagy munka vár még a mezőgazdaságban dolgozókra. Az ősz folyamán közel két és fél millió tonna árut takarítanak be, szállítanak közúton, vasúton. Emellett száztízezer hektáron vetik a nagyüzemekben az őszi kalászosokat, mű- és szervestrágyáznak, mélyszántanak a tavasziak alá. Gond mindenütt akad, nem is lehetne ilyen hatalmas munkát kisebb zökkenők nélkül elvégezni. Azonban most egy a. Cél: a lehető legrövidebb idő alatt, de a legjobb minőségben elvégezni a tennivalókat. Sipos Béla Kedves elvtársak! A mai napon a fegyveres erőket ünnepeljük. Ebből az alkalomból a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága, az Elnöki Tanács, a kormány és valamennyi magyar dolgozó nevében tisztelettel és megbecsüléssel köszöntjük fegyveres erőinket és testüle- teinket: a Magyar Néphadsereg, a határőrség, a rendőrség és a munkásőrség minden tagját, akik fegyverrel a kézben, esküjükhöz híven, tisztességgel és becsülettel teljesítik kötelességüket, amit népünk bízott rájuk. Most, amikor a fegyveres testületeket és tagjaikat köszöntjük, akkor egyben emlékezünk a múltra is, Rákóczi kurucaira, Kossuth honvédéire, a Tanácsköztársaság vöröskatonáira, akik példát adtak, mert hittel, odaadással, semmilyen áldozattól vissza nem riadva védték a hazát, harcoltak a függetlenségért, a társadalmi haladásért. A fegyveres testületeknek a haza védelme ma különösen szent kötelessége. Azért, mert a történelemben most először van szó többről, mint a haza puszta védelméről. Hiszen egy olyan társadalmi rendszert is védelmeznek, amely még nem is oly régen a dolgozóknak, az elnyomottaknak csak álmában élt és amely a mi időnkben valósult meg. Büszkék lehetnek a fegyveres testületek, és büszkék lehetnek e testület tagjai, amiért ilyen hazát, ilyen társadalmi rendszert kell védelmezniük. A költővel együtt mondhatjuk: S hogy mindazt, amihez közöm van Dédelgessem, védjem, javítsam: Ez már gondom, jogom. Szemem előtt a teljes élet, Saját egem borul fölém: egy Ország a birtokom! Emelt fejjel és nyugodt lelkiismerettel mondhatjuk, van mit védenünk, van mit féltenünk. A magyar dolgozók élete először alakult úgy a történelem során, hogy hazájukban nyugodtan, békében és létbiztonságban élhetnek, dolgozhatnak; hogy anyagiakban és szellemiekben egyaránt gyarapodhatnak, gazdagodhatnak, emberhez méltóan élhetnek. Aki ebben az országban él — legyen az munkás, paraszt vagy értelmiségi, — jól tudja, hogy ez az élet nem könnyen született meg és alakult ilyenné. Eredményeinket sok munkával, verejtékkel és küzdelemmel hoztuk létre. Érthető, hogy népünk ezért is becsüli és vallja magukénak. Mélyen átérzi, hogy amit létrehoztunk, az nem kevés, de azt is tudja hogy ennél még többet akarunk. Társadalmi céljaink és ebből fakadó feladataink ismertek. Ezek megvalósítása nem óhaj, hanem kemény és következetes munkát követel a jövőben még inkább, mint eddig. Csak szorgalommal és gonddal elvégzett munkával, felelősség- és hivatástudattal tudunk továbbhaladni ezen az úton, amelyen járunk. Ma békében élünk és mindent elkövetünk azért, hogy a jövőben is így élhessünk. Ezért tartjuk kötelességünknek a fegyveres erők fejlesztését. A béke megőrzése kívánja ezt. Ezért erősítjük és fejlesztjük néphadseregünket. Ezért erősítjük szövetségi rendsze(Folytatás a 4. oldalon) Szabolcs-Szatmár VI. ötéves terve fejlesztési céljainak kidolgozásához javaslatokat vitatott meg és fogadott el szeptember 28-i ülésén a Szakszervezetek Szabolcs-Szatmár megyei Tanácsa. Rámutatott a tanácsülés arra, hogy az ipar fejlesztését az MSZMP KB határozatának a termelési szerkezet korszerűsítésére kidolgozott Felavatták a Sóstói Múzeumfalut Nyíregyházán tartották a múzeumi és műemléki hónap országos megnyitóját Dr. Ábrahám Kálmán beszél a sóstói ünnepségen. Hazánk negyedik szabadtéri néprajzi múzeumának kapuja tárult ki szeptember 28-án a nagyközönség előtt: megnyílt a Sóstói Múzeumfar lu. Az ünnepi rendezvény egyúttal a XVIII. múzeumi és műemléki hónap országos megnyitója volt, mellyel egész hónapon át tartó rendezvénysorozat kezdődött el országszerte. Az ünnepségen megjelent dr. Ábrahám Kálmán építésügyi és városfejlesztési miniszter, dr. Tar Imre, az MSZMP Szabolcs-Szatmár megyei Bizottságának első titkára, Boros Sándor kulturális miniszterhelyettes, dr. Pénzes János, a megyei tanács elnöke, továbbá dr. Adelhard Zippelius, a Szabadtéri Néprajzi Múzeumok Szövetségének elnöke, valamint a megye és a megye- székhely párt-, állami és tömegszervezeti vezetői, képviselői. Több mint ötszáz főnyi közönség vett részt a rendezvényen. A Himnusz hangjait követően Csikós Sándor színművész adott elő részletet Váci Mihály: A mi ereklyéink című művéből, majd dr. Németh Péter, a megyei múzeumok igazgatója üdvözölte az ünnepség résztvevőit. Köszöntőjében szólt a múzeumi és műemléki hónap jelentőségéről, majd köszönetét mondott azoknak a szakembereknek, párt- és állami vezetőknek, akik támogatásukkal lehetővé tették a múzeumfalu első ütemének építkezését, átadását. Ezt követően dr. Ábrahám Kálmán építésügyi és város- fejlesztési miniszter mondott ünnepi beszédet. — Kulturális életünk két évtizedes hagyománya már, hogy minden év októberében a .múzeumügy és a műemlék- védelem megkülönböztett figyelemben részesül — mondta elöljáróban a miniszter, majd így folytatta: — Hagyomány az is, hogy évről évre egy-egy új kiállítás megnyitásával indul a múzeumi és műemléki hónap rendezvénysorozata. Itt, Nyíregyháza-Sóstón azonban ennél most valamivel többről van szó. Az az intézmény, melynek megnyitásánál most jelen lehetünk, nemcsak a múzeumi gondolat gyümölcse, nemcsak egy a múzeumi kiállítások közül, hanem a műemlékügy és a múzeumügy közös - erőfeszítésének az eredménye, gyakorlati megvalósítása a közösen megfogalmazott céloknak. A szabadtéri néprajzi múzeumok létesítésével kapcsolatban három gondolatkört elemzett részletesen a miniszter. Foglalkozott azzal: mi szükség van ezekre a műemlék épületekre, milyen jelentőséggel bírnak életünkben? Ezután a műemlék épületek áttelepítése körül kialakult vitákra utalt: helyes-e ezeket kiszakítani eredeti környezetükből? Majd arról szólt, hogy kulturális vívmányaink nagy szerepet töltenek be gazdasági életünkben, a gazdasági előrehaladás egyik legfontosabb feltétele ugyanis a kulturált ember. A továbbiakban a múzeumi és műemléki rendezvények jelentőségével, illetve az ágazati beruházásokkal foglalkozott beszédében dr. Ábrahám Kálmán. Diplomakiosztó ünnepséget tartottak pénteken Nyíregyházán az MSZMP Szabolcs- Szatmár megyei Bizottsága Oktatási Igazgatóságán. A marxizmus—leninizmus esti egyeteme szakosító tanfolyamán idén végzett 127 hallgatót Markovics Miklós, az intézet igazgatója köszöntötte. A többi között hangsúlyozta: pártunk politikája érvényesülésének nagyon fontos feltétele a marxizmus—leninizmus elméletére épülő politikai tisztánlátás, a párttagság és minden dolgozó alkotó aktivitásának növelése. Erre a jövőben az eddiginél is nagyobb szükség lesz. A szakosító tanfolyamon idén végzett elvtársak — mint a társadalomtudományok jó ismerői — jelentős mértékben hozzájárulhatnak ehhez, hiszen ismerik mai valóságunk kérdé— 1972' óta közel 500 népi épület fenntartásához ad éves támogatást államunk, s 91 épület teljes felújítása történt meg nagyobb anyagi segítséggel. A Minisztertanács határozata nyomán Í974- től napjainkig 114 értékes népi épület került állami tulajdonba, s helyreállításuk után közösségi, zömmel kulturális célt szolgálnak. Szólt az országban jelenleg is folyamatban levő jelesebb építkezésekről, a múlt és jelen találkozásának színtereiről,'amelyeknek megóvásáról rangsor szerint gondoskodnak, hogy hatékony tényezői legyenek a~ közművelődés-politikai célok megvalósításának. Ezekkel a gondolatokkal adta át a miniszter a közönségnek a Sóstói Múzeumfalut, s egyben megnyitotta a XVIII. országos múzeumi és műemléki hónapot. Ezután Boros Sándor kulturális miniszterhelyettes adott át kitüntetéseket. A (Folytatás a 4. oldalon) seit és képesek megfelelő válaszokat adni rájuk. Markovics Miklós felhívta a végzett hallgatók figyelmét az elméleti ismeretek további gyarapítására, arra, hogy az itt megszerzett tudást a politikai gyakorlat erősítésére használják fel. Világos és lelkesítő céljainkért dolgozni mindnyájunk számára megtisztelő kötelesség. A most végzett elvtársak akkor felelnek meg az elvárásoknak, ha elvi igényességgel alkalmazzák a tanultakat, a munkásosztály politikai tudományának alapjait. Simkovics Gyula igazgató- helyettes adta át ezt követően a hallgatóknak a felsőfokú politikai végzettségről szóló oklevelet. A friss diplomások nevében Marik Sándorné mondott köszönetét a tanári karnak az oktató-nevelő munkájukért. Diplomakiosztó ünnepség az oktatási igazgatóságon Javaslatok a megye VI. ötéves tervéhez hosszú távú programja alapján szükséges megjelölni, figyelmet fordítva az intenzív fejlesztésre, a hatékonyságra, a termelékenység növelésére, a gazdaságos exportra, a takarékos gazdálkodásra. Ezek határozzák meg a megye foglalkoztatási politikáját is. A testület javasolta a mezőgazdasági termékek gazdaságosabb felhasználásával kapcsolatban élelmiszeriparunk indokolt fejlesztését, építőiparunkban a profiltisztítást, az építőipari géppark, a korszerű technika jobb kihasználását. A mezőgazdaságban a tsz-ek és az állami gazdaságok társulásos formáinak fejlesztését szükséges szorgalmazni. A közlekedéssel kapcsolatban az SZMT javasolta, a jövőben nagyobb figyelmet kell fordítani a tanácsi kezelésben lévő utak és járdák építésére, fejlesztésére, a városok, különösen Nyíregyháza tömegközlekedésének javítására, a lépcsőzetes munkakezdés alkalmazására. Az SZMT javaslatokat fogadott el a kereskedelem további korszerűsítésére, a városok peremkerületeinek jobb ellátására, a konténeres szállítás és a gépesítés növelésére. Több fontos ajánlást adott a testület a szolgáltatások fejlesztésére, a gyermekintézmények bővítésére, a lakosság jobb vízellátásának javítására, a még meglévő ásott kutak megszüntetésére a közműhálózat fejlesztésével. A testület felhívta a szakszervezeti _ szervek, szervezetek és tisztség- viselők figyelmét, hogy a megye VI. ötéves tervének elkészítéséhez nyújtsanak hathatós segítséget, adjanak javaslatokat a gazdasági szervezeteknek, vállalatoknak, üzemeknek. ÜLÉST TARTOTT AZ SZMT
