Kelet-Magyarország, 1979. szeptember (36. évfolyam, 204-229. szám)

1979-09-27 / 226. szám

1979. szeptember 27. KELET-M AGYARORSZÁG 3 Szavak becsülete H item, hogy nem minden helytelen nyelvi fordulat egyszerűen nyelvi restség. Miután kimondott sza­vaink tudatosan, vagy tudat alatti okokból szület­nek, minden esetben egyféle gondolkodás tükrének te­kinthetők. Nem véletlen, hogy az üresfejű ember néhány üres sztereotípiával él csupán, képtelen az egymás mellé fűződő szavaknak megkapó értelmet kölcsönözni. Mindezt azért bocsátom előre, mert jó ideje ingerel néhány olyan fordulat, amely ott vonul a szónoki be­szédben, az újságcikk és hírek sorai között, a rádió és televízió riporterei és riportalanyai szótárában. íme, néhány példa: „Az m.-i határban végzik az aratási mun­kát.” „Útépítési munkák kezdődtek.” „Az f.-i üzemben megkezdődött a termelési tevékenység." „Folyik a föld- gázvezeték megvalósítása.” „Képünkön: F. József mun­kavégzés közben.” Nem sorolom tovább. Ennyiből is látszik: bonyodal­mas és körmönfont fogalmazások ezek. Mert mintha ki­veszett voina a köztudatból az egyszerű és lényeget lát­tató fogalmazás. Dolgozik, arat, épít, termel. Mi lehet az oka? Elképzelhető, hogy valaki tényleg csak tevékenysé­get végez, de nem dolgozik. Elhihető, hogy valaminek a megvalósítása folyik, sőt mi több, folydogál, de az isten­nek se valósul meg. Láttunk olyat is, hogy valahol ép­pen „munkák kezdődtek”, csak az volt a szépséghiba, hogy abba is maradtak. A fogalmazás tehát ered egyféle óvatosságból. Körül­írom, de nem írom le a konkrétumot jelentő igét, nem mondom ki az egyetlen nyelvileg és etikailag helyes szót, mert mi történhet? Még kiderül, nem lett a munkából, a tevékenységből, az építésből semmiv Ezek a fogalmazási csalafintaságok tehát sejtetnek egy valós helyzetet, amely sokakra jellemző. Ha nem is a többségre, de igen sok emberre. És ez nagyon sértő. Mert a többség nem tevé­kenységet végez, hanem dolgozik, nem rilegvalósítást folytat, hanem megvalósít. Gyárat, házat, lakótelepet, gépet, mezőgazdasági terméket. Érdemes lenne tehát nyelvünket egyszer górcső alá venni, s gyorsan kiirtani belőle a kétértelműségeket. Ki­mondani azt, ha valaki mímel, csal, alibi tevékenységet folytat, lóg, álcázza magát. És kimondani a helyes szót akkor, ha valaki arat, épít, gyárt, dolgozik. A rossz fogalmazás másik oka: szeretünk dagályosak, ünnepélyesek lenni. Mintha szégyellnénk csak annyit ír­ni, mondani: a traktoros szánt. A kőműves vakol. Túl egyszerű, már-már pórias, nem érezzük benne a végez, folytat igék tartósságot sugalló hangulatát. Pedig az em­ber a munkáját nem dagályosan végzi. Sőt, nem végzi. Csak dolgozik. N álunk — ismerős dolgot mondok — munkáshatalom van. Nem a munkavégzők hatalma. A munkásoké, akik dolgoznak, a parasztoké, akik szántanak, vet­nek, aratnak, szüretelnek. A munka, a dolgozik szavak becsülete tehát régi, mondhatnák politikai töltésű. Ne manipuláljunk hát a szavakkal. Ne ferdítsünk tartalmat megideológizált dagályosággal. Ha a nyelvi tisztaság a saiátunk lesz, akkor talán jobban látjuk az életet, nem szűrjük át agyunk bonyolító szűrőién. Talán még azt is eredményezi, hogy munkavégzésünk egyszerűen munká­im alakul. Nem lenne rossz következmény! Bürget Lajos Juhok megfigyelés alatt Fésiismerinók Demecserben Egyszerre 800—1000 juhból • álló nagycsoportos és nem állandó nyájakból — úgyne­vezett nyájrendszerekből áll a demecseri Kossuth Terme­lőszövetkezet juhászata. Az ilyenfajta intenzív tartás az országban ritkaságszámba megy. A megvalósítás ott cél­szerű, ahol a talajadottságok sem a legkedvezőbbek. Pél­dául Demecserben és környé­kén a terepben kialakult je­lentős szintkülönbségek, egyenetlenségek, mocsaras talaj nehezíti a mezőgazda- sági munkákat. Itt a juhokat lehet a legjobban hasznosíta­ni. A jelenlegi 6 ezerből álló anyajuhállományt mielőbb szeretnék 2 ezerrel megnö­velni. Ennek elérésére létre­hoztak egy juhtelepet, amely lényegében szakosított, mert van elletőtelep, egymás szom­szédságában 2 anyatelep és rendelkeznek egy hizlaló, vagyis jerkenevelő épülettel is. Az elletők mindegyike 500 fiasbárány fogadására alkal­mas. Itt a takarmányadago­lást még az idén a többi épü­lethez hasonlóan gépesítik. Az évi mintegy 11 ezer juh alkotta átlagállomány gondo­zását 43 szövetkezeti tag lát­ja el. Most egy falkát megfigye­lés alatt tartanak. Ez abból áll, hogy az állatok jellem­zőit gépi adatfeldolgozással Budapesten nyilvántartják, s az Állattenyésztési Felügyelő­ség azok értékelése alapján dönti el: törzsállománnyá nyilvánítja-e vagy sem. Ez azért szükséges, mert a meg­felelő és a kellően dokumen­tált származású bárányokért lényegesen magasabb árat lehet kapni. Demecserben a magyar fé- süsmerinó fajtát tenyésztik, mert róluk a szövőipar leg­becsesebb anyaga, a vékony szálú, rugalmas, tartós me­leg gyapjú származik. Egyről tavasszal 4—6 kilót nyernek, melyet az állatokról géppel nyírnak le. A Kossuth Tsz az idén mintegy 3,2 millió fo­rint értékű gyapjút adott át a Gyapjú- és Textilnyers- anyag-forgalmi Vállalatnak. A demecseri bárányok nagy részét pedig Franciaország­ba, Olaszországba, Líbiába és Libanonba exportálják. Cs. Gy. Őszi utca Ősszel volt mindig legrú­tabb az utcánk. Por, vagy sár és szemét mindenütt. Legtöbb udvarról sovány tő- gyű tehenek, örökös igával nyúzott lovak vontatták ki­be a nyikorgó szekereket. Na­ponta csorda, csürhe, ménes járt, s azok sem kímélték el- haladtukban a terepet. Szá­raz időben akkora port ka­vartak, hogy szinte fulladt Szociálpolitika a mátészalkai tangazdaságban Szerelik a silómarót Mikrobuszon a határba A Szamos menti Állami Tangazdaságban a maga­sabb szintű termeléshez megteremtik a szociális és a munkavédelmi feltéte­leket: is. Elkészítették a mindenre kiterjedő szo­ciális és munkavédelmi fejlesztési tervet. Már az idén is egy sor kedvező intézkedésre került sor. Augusztus közepét öl egy együttműködési szerződés ér­telmében a tangazdaság há­rom üzemi konyháját a me­gyei vendéglátó vállalat üze­melteti. A fehérgyarmati és a csengeri üzemi konyha korszerű, a mátészalkai kony­ha felújítására a nyáron 500 ezer forintot költöttek. A há­rom konyha naponta 750 dol­gozónak biztosít ebédet. A műszaki egyetem almaszedő diákjait is ellátják főtt étel­lel. Az üzemi konyhákról na­ponta 14 munkahelyre szál­lítják ki az ebédet. Lépcsőzetes munkakezdés Idén tovább javult a mun­kásszállítás. Augusztusban 2 új panoráma autóbuszt vásá­roltak, így nyolc nagy autó­busz, kilenc mikrobusz és két felszerelt teherautó szállítja a munkásokat. A kiemelt munkahelyen dolgozókat, fő­leg a nagy értékű gépek ke­zelőit háztól házig szállítja a munkásbusz. Az almaszedés idejére nyolc autóbuszt bérelt a tangazdaság a Volántól. Az koknak, ötmillió forintos költséggel korszerűsítették a fehérgyarmati, a csengeri és a hodászi szállót. Kölcsön lakásépítésre A tangazdaság évente 1 . millió 200 ezer forintot költ munka- és védőruhák beszer­zésére. 1977-től csökkent a ruhák kihordási ideje. A ne­héz fizikai munka megköny- nyítésére, az anyagmozgatás gépesítésére az elmúlt néhány évben több millió forintot költöttek. Idén csaknem egy­millió forintot fizettek ki er­re a célra. Üdülésre ebben az évben 300 ezer forintot fizettek ki. A nagycsaládo­sok támogatására szeptember előtt 128 ezer forintot adott a szakszervezet. Egyéb szociá­lis segély címén 55 ezer fo­rintot fizettek ki. A tangazdaság dolgozói idén Mátészalkán három munkáslakást kapták. 1980- ra nyolc munkáslakás igényt adtak be a városi tanácsra. Szociálpolitikai kedvezmény­nyel járó OTP- és szövetke­zeti lakást évente hárman- négyen kapnak. Évente > öt dolgozó kap kamatmentes kölcsönt kislakásépítésre. A kislakásépítőket személyen­ként 60 ezer forinttal támo­gatják. A részesedési alap terhére évi 50 ezer forintot képeztek vissza nem téríten­dő lakásépítések támogatá­sára. Az ötvenezer forintot a szakszervezet közreműködé­sével a nehéz körülmények között élő lakásépítők között osztják szét. A tangazdaság építőbrigádja a művezetők közreműködésével és C me­netlevéllel is támogatja a kislakásépítőket. Fürdő a telepen A Mátészalkán idén épülő sürítményüzem mellé kor­szerű szociális létesítmény épül. Hamarosan Fehérgyar­maton ezer férőhelyes tehe­nészeti telep építését kezdik el, a telepen is lesz öltöző­fürdő. A két új szociális lé­tesítmény négymillió forint­ba kerül és százötven dolgo­zó ellátását biztosítja. Egy helyiség átalakítását már megkezdték, az építőbrigád a következő év elején itt kap majd korszerű szociális léte­sítményt. N. L. A Mezőgép fehérgyarmati gyáregységében évente 120 darab silómaró gépet készíte­nek. Képünkön: szerelik a vá­zat. (Mikita Viktor felvétele) Tűfejeket gyártanak A Medicor Nagyecseden őszi betakarítás idején vala­mennyi személyszállító jármű menetrendszerűen közlekedik a lépcsőzetes munkakezdés­hez igazodva. A szatmári állami gazda­ságok egyesítése óta elérték, hogy valamennyi központi munkahelyen az előírásnak megfelelő a szociális ellátás. Néhány öltöző-fürdő azonban még most is zsúfolt, néhány pedig nincs kellően kihasz­nálva. A nem telepített mun­kahelyekre saját gyártmá­nyú, vontatható szociális ko­csik járnak. Ezek a kocsik mosdótállal, kisasztallal és kályhával vannak felszerel­ve. Idén négy vontatható ko­csit állítottak össze a tangaz­daság szakemberei, így már tizenkét kocsi járja a nem telepített munkahelyeket. Több szociális épületben idén központi fűtést szereltek be. A fűtés korszerűsítésére 410 ezer forintot költöttek. A ta­valyinál jobb elhelyezést biz­tosítottak az almaszedő diá­Szerződést írt alá a debre­ceni Medicor (orvosi műszer­gyár) és a nagyecsedi Rákó­czi Termelőszövetkezet. A szerződés értelmében egy kis­üzem születik, s kezd dolgoz­ni 1980. január elejétől a termelőszövetkezet egy átala­kított magtárában. A szerző­dés előzményeiről Mészáros Bálint tsz-elnök mondta: — Kedvezőtlen adottságú szövetkezetünkben időről időre gondot okozott a mun­kaerő, foglalkoztatása. A Te- szöv közvetítésével kezdtünk tárgyalni a debreceni gyár­ral. Szövetkezetünk már nem termel dohányt, a régi do­hánysimító helyiségében be- rendezhetőnek látszott egy kisüzem. Sikerült megegyez­nünk, két hete aláírtuk az első szerződést. Ezen még vannak apróbb módosítások, de a végleges szöveg is ké­szen van már. Az előzményekhez tarto­zik, hogy a tsz bérmunkában már dolgozott a Medicornak. Orvosi műszeralkatrészeket, tűfejeket fognak gyártani, s tizenhat dolgozó már most Debrecenben van, ők betaní­tott munkásként jönnek majd haza. E hónap végén 22 auto­mata gépet szállít a gyár, ezeken kezdődik meg Nagy­ecseden a termelés. Január elsejétől további száz ember áll munkába. — Megegyeztünk abban, hogy például almaszüretkor, tehát csúcsidőszakokban ez a százhúsz ember kint a földe­ken dolgozik. Hogy mit fog tudni ez a kisüzem, az sok­mindenen, természetesen az embereken is múlik. Mi úgy számolunk, hogy évi 150 milliós alaptevékenységünk­höz szeretnénk a mellék­üzemágban termelni 40—5Ö ‘millió forintot. Ennek a nye­reség része biztonságosabbá teszi a gazdálkodásunkat, módot ad bizonyos fejlesztés­hez is. A termelőszövetkeze­tünk évekig veszteséges volt. Tavaly úgy, ahogy lábraáll- tunk, 220 ezer forintos nye­reségünk volt. Mondhatnám úgy is, hogy lábadozunk. Idén is nyereségesek leszünk. Megerősödött a szakember- gárdánk, ma már 22 egyete­met és főiskolát végzett, jó­részt fiatal dolgozik itt. A kisüzem dolgozóinak 70 százaléka nő lesz, és ez sokat jelent a községnek is. Már most szó van arról, hogy a Medicor a községben is léte­sítene egy üzemet, ahol kö­rülbelül kétszáz ember dol­gozna. Ez persze még csak el­képzelés. A szövetkezet dolgozói ter­mészetesen örülnek az üzem­nek. Várják a gépeket, készí­tik nekik a helyet, de igazá­ból nem nagyon érnek rá ve­le foglalkozni. Almaszüret van, és ha már kész lenne, akkor is állna most az üzem. (bartha) tőle minden élőlény; ha ázott a föld, utálatos sarat da­gasztott jószág, szekér. Hordták haza a nyári mun­ka eredményét. A pár holda­sok, harmados családok ek­kor gyötrődtek legtöbbet a tengernyi munkában. Hogy ne találjon hasznos prédára a tél. A családok minden munkaképes tagja a határban serénykedett. Gyerekek ku­koricaszárral rakott szekerek hátul kiálló rúdjain csim­paszkodtak. őszi betakarítás­kor ezerféle szemét került az utcába. • De mifelénk járt el a ha­lottas menet, a ki tudja mi­kori temetőbe. Ahol ritkán találtak olyan sírhelyet, mi­kor csontba ne koccanna az ásó. Most nézem a mai őszi ut­cát. Ha van valami változás fél évszázad óta, az itt na­gyon sok. Mindenekelőtt nincs por, szemét, rendetlen­ség. Az ötvenes évek elején épí­tettek járdát. Az előre gyár­tott betonlapokat csak a helyszínre szállíttatta a köz­ség új vezetősége. Az itt la­kók láttak hozzá a lerakás­hoz. Közös egyezséggel, min­den négy háztól kellett gon­doskodni egy liter borról. A több száz méteres járda né­hány nap alatt elkészült. Elő­ször dolgozott ilyen közhasznú munkán az utca népe. Nagy erővel robban a felismerés: abban is egységessé váltak, hogy egymásért, a községért sokat tehetnek. S ekkor már Temető utca helyett Kossuth Lajos utca lett a hivatalos heve. Eltűntek a nádas, paticsos házikók. Mára alig van pár ház az utcában, húsz évnél idősebb. A régi, híresebb ut­cabeliek aligha találnának haza: a bocskorfűző Nagy Jó­zsef, a vászongatya-korcoló Butyu Némedi Gergely, a macskabőrből színes dohány­zacskót készítő anyai nagy­apa, Veres Károly ... Mindkét oldalon sokszínű, tarka virágszegély. Még el­lenálltak az eddigi gyengébb őszi dereknek. Akár a por- csintfolt gyepszőnyegek, me­lyek terjednek, mióta rozoga szekerek, vigyázatlan állati lábak nem gyötrik az utcát. (De ez nem azt jelenti, hogy végképp meg is szűnt az ál­lattartás: szinte minden ház­nál van valamilyen hasznos jószág.) Ezúttal gumikerekű jármű­vek jelentenek forgalmat. Leginkább építőanyagot szál­lítanak, vagy a háztáji föld termését fuvarozzák haza. Még sűrűbbek a személy­gépkocsi-járatok. Az utcában is akad -néhány. Gyakori be­szédtéma: kinek a fia, lánya érkezik haza — esetleg már az unokákkal — szebb és drá­gább kocsiban. Pár kispadot még tartanak az utcában, melyekre ősszel csak jó időben ül ki nézelőd­ni az idősebb nemzedék. Már tudják, meg fogják ásni az utcát, hogy elhelyezhessék a kitűnő vizet adó csőhálózatot. Asztalos Bálint , * S V ü 1' * í « ti jÉy r~ " r' ^ J >­* 4

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom