Kelet-Magyarország, 1979. szeptember (36. évfolyam, 204-229. szám)
1979-09-27 / 226. szám
2 KELET-MAGYARORSZÁG 1979. szeptember 27. Szebb bútor, jobb házba Ülésezett az építők szakszervezetének megyei bizottsága Szeptember 26-án ülést tartott az Építő-, Fa- és Építőanyag-ipari Dolgozók Szak- szervezetének megyei bizottsága. Jelentés hangzott el a Szatmár Bútorgyár munka- versenyérőil, majd az ÉPSZER lakásépítési tevékenysége került napirendre. A bútorgyárban, új mun- ka verseny-szabályzatot készítettek. Kétszáz példányban stenoileziték és eljuttatták valamennyi brigádtaghoz. A gyár idén 7,3 százalékkal kívánja növelni termelési értékét. A kitűzött célt csak a versenyvállalások teljesítésével tudják elérni. A brigádok vállalták, hogy a gépek állási idejét 20 százalékkal csökkentik, ötszázalékos anyagmegtakarítást és ötszázalékos energiamegta- karítást is el akarnak érni a brigádok. A versenyvállalá- sok között tízezer társadalmi munkaóra és 22 újítás bevezetése is szerepel. Az első fél évben a vállalások nagyobb részét sikerült teljesíteni A nyereségtervet 6 százalékkal túlteljesítették. A szekrénysorok minősége nem érte el a tervezett szintet, de kárpitos termékekből a vártnál is jobbat készítettek. Az ÉPSZER idén 4,5 százalékkal kívánja növelni a termelékenységet. A vállalat 102 brigádja csaknem ezerfős létszámmal minőségi munkavégzésre tett felajánlásokat. Négy festőbrigád garancialevél kiállítását vállalta, amelyben rögzítették, hogy munkájuk után az esetleg szükségessé váló javításokat térítésmentesen elvégzik. A vállalat a jövőben évente 20—30 hagyományos szerkezetű lakás építését Vállalja, át fog térni az öntöttfalas technológia alkalmazására. A VI. ötéves tervben az ÉPSZER-esek várhatóan ezerötszáz lakást építenek, s ebből csak 150—200' lesz hagyományos szerkezetű. TANÁCSKOZÁS KISYÁRDÁN Fogorvosok — egészségünkért Az egészségügy minden ősszel felhívja a közvélemény figyelmét arra: fogaink épsége egészségünk záloga. A fogászati hónap fő célja, hogy ez idő alatt minél többen kapjanak hírt arról: mit kell tenni annak érdekében, hogy rágószerveink szolgáljanak, s ne keserítsék meg életünket. A fogászati felvilágosítás és a fogak ápolása azt is megköveteli, hogy az orvosok és fogtechnikusok kicseréljék tapasztalataikat, ismereteiket. Ez előfeltétele a megelőző és gyógyító munkának. Ez a gondolat sugallta a kisvár- dai kórháznak és a fogtechnikai vállalatnak azt az ötletet, hogy október 6-án együttesen tartsanak tudományos tanácskozást. Az egynapos konferencián az ország és a megye ismert fogászai, fogtechnikusai adnak egymásnak találkozót a kórház tanácstermében, reggel kilenc órakor. A központi stomatológiai intézet kutatóin kívül a fogtechnikai vállalat képviselői adnak számot a gyakorlati és tudományos munkáról. A találkozó, amely elsősorban szakmai célokat szolgál, nagy haszonnal járhat a fogorvosi munkában, a felvilágosításban. Néhány új szakmai film teszi látványossá a találkozót. Hajmeresztő 1979. szeptember hó 4-én a Kelet-Magyarországban vállalatunkat érintő cikk jelent meg „Hajmeresztő” címmel. A cikkben foglaltakkal kapcsolatban a következőket közöljük: A Patientia hajregeneráló szert 1979. május hónaptól forgalmazza áruházunk. A kezdeti időszakban mérsékelt kereslet volt iránta, megfelelő készletek álltak rendelkezésünkre. A központi propaganda hatására nagyarányú felfutás kezdődött, melyre előzőleg nem számítottunk. Szállítási probléma következtében valóban igaz, hogy augusztus 31-én, pénteken a délelőtti órákban nem tudtuk vásárlóinkat kiszolgálni, de a délutáni órákban megérkezett az áru és ismét kapható volt. A jövőben megfelelő készlettel állunk vásárlóink rendelkezésére. Kollár Ferenc Csécsi György áruforgalmi főoszt. v. áruházigazgató N yárády Mihály kilencvenéves. Ma is, amikor az életkorhatárok kitolódnak, ritka születésnapnak számít a 90 év. S pláne akkor, amikor Miska bácsi személyében ez idő szerint a legidősebb magyar néprajzkutatót köszönthetjük, annak a nagy néprajzkutató nemzedéknek az egyetlen ma is élő tagját, amelyet többek között Viski Károly, Bátky Zsigmond és Györffy István neve fémjelez. Nyárády Mihály 1889-ben született a Szabolcs megyei Ramocsaházán. Az egykori középnemesi család sarja 1928-ban szerzett jogi doktorátust Budapesten. Pestnek hátat fordítva visszaköltözött Szabolcsba, Kék községbe, ahol a szüleitől örökölt 300 hold birtokon gazdálkodott. A vidéki földbirtokost, akiben termékenyen élt a táj és a nép szeretete, 1921-ben Györffy Istvánnal történt találkozása ösztönözte néprajzi gyűjtésre és kisebb tanulmányok írására. Nyárády Mihály, az egykori földibirtokos a felszabadulás ' után bekövetkezett politikai-társadalmi változások után is otthon marad Szabolcsban. Idős kora ellenére állást vállal, s tovább folytatja értékes néprajzi gyűjtőmunkáját. 60 éves korában megbízzák az államosított nyíregyházi Jósa András Múzeum vezetéséA NÉPRAJZOS Miska bácsi vei, mely tisztséget 1954-ig látja el. 1966-ban a múzeum tudományos főmunkatársaként megy nyugdíjba. Munkaszeretetére és munkabírására jellemző, hogy ezután is tovább folytatja múzeológus munkáját, s részt vesz a Fel- ső-TisZa-vidéki Vízügyi Igazgatóság nyíregyházi múzeumának megszervezésében. Tolla alól számos értékes néprajzi tanulmány került ki. lízlakásos társasházat épít az ítpszer Nyíregyházán, az Arany János utcán. (Mikita Viktor felvétele) Bővül a szovjet kishatármenti áruforgalom 30 féle terméket kapunk Megszoktuk már, hogy a hazai termékek mellett a Kelet Szövetkezeti Kereskedelmi Vállalat boltjaiban számos külföldi árucikk is pultra kerül. Ezek jó részét a kis- határmeoti áruforgalom ke; rétében vásárolja a kereske- delmi vállalat. Az első megállapodást 1970-ben írta alá a magyar és a szovjet fél. A kéloldalú kereskedelmi szerződést azzal a céllal kötötték, hogy a két ország szomszédos megyéiben tovább gazdagodjék a választék. Az első szállítmányokat a kishatármenti forgalomban 1971-ben indították útnak a Kelet-Szövker. és a Kárpá- tontúli területi Szövetkezeti Szövetség bonyolításában. - A negyedik ötéves terv alatt mindkét oldalról 60—60 millió forint értékű árucikk cserélt gazdát, s mintegy nyolcféle termék vett részt e forgalomban. Az ötödik ötéves terv végéig terv szerint mintegy 115—115 millió forint értékű termék kerül így a két szomszédos területen az üzletekbe. Bővül a választék is: napjainkban már közel 30 fajta árucikkre terjed ki a kishatármenti áruforgalom a Szovjetunióval. A termékeket úgy válogatják, hogy mind a két oldalra az ott keresett cikkeket szállítsák. így a Kárpátontúli területről többek közt kerékpárokat, gyermek-játékautó- kat, rádiókat, hűtőgépeket, Az eddig megjelent mintegy ötven cikke és tanulmánya szinte kivétel nélkül a Nyírség és a Felső- Tisza-vidék néprajzi történetével foglalkozik. Ezek közül is kiemelkedik a Kék község történeti földrajzát feldolgozó munkája. A 20-as és 30-as évek gyűjtőmunkáját foglalja össze legnagyobb terjedelmű néprajzi tanulmánya, Szabolcs megye tárgyi "néprajzának vázlata, amely 1939-ben jelent meg. Korai írásai közül kiemelendők a rozstermeléssel, halászattal, gyűjtögetéssel és a nyírségi nemesi kúriákkal foglalkozó cikkei. Munkái közül korábban újdonságnak számított a salétromfőzés feldolgozása. A hagyományos tárgyi néprajzon túl a folklór is érdekelte. Ezt bizonyítják a szabolcsi néptáncokról, a szatmárcsekei fejfákról, az ajaki népviseletről írt cikkei, tanulmányai. E ritka születésnapon szű- kebb pátriája, Szabolcs is szeretettel köszönti a ma Budapesten élő idős néprajzkutatót. Ács Zoltán motorokat, Zsiguli-autógu- mit, pianínót, mézet, szőlőpréseket, zománcozott edényeket veszünk át. Cserébe kozmetikai cikkeket, konzer- veket, bőrdíszműveket, konfekciótermékeket, divatárukat, írószereket exportálunk. Évenként két alkalommal tartanak tanácskozást a kapcsolatban álló kereskedelmi vállalatok munkatársai. Megvitatják például a szállítás, a választékbővítés kérdéseit. Legközelebb október közepén találkoznak: értékelik az idei szerződések teljesítését, s szó lesz az 1980-as tervekről is. A kishatármenti áruforgalom először Magyarország és a Szovjetunió között jött létre. Az itt szerzett tapasztalatok alapján 1974—75-ben a románokkal, az idén pedig a csehszlovákokkal is megkezdte a Kelet-Szövker. a termékek cseréjét. Sőt, a mágyar—szovjet példa nyomán több szomszédos szocialista ország között is kialakult a kishátármenti áruforgalom: így például Románia és Csehszlovákia, vagy a Szovjetunió és Csehszlovákia között. Napjainkban már kormányszinten is tárgyalnak a kishatármenti árucsere lehetőségeiről. A Kelet Szövetkezeti Kereskedelmi Vállalat az így behozott termékekre nagykereskedelmi jogot kapott. Azaz, ha nagyobb mennyiségű árut sikerül behoznia, azt nemcsak közvetlen körzetében, de az ország egész területén értékesítheti. h. zs. NEZÉP-PROGRAM Tárolt, baromfitelep, kommunális beruházások A megye ötven termelő- szövetkezete által fenntartott Nyíregyházi Mezőgazdaságii Építőipari Vállalat (MEZÉP) idén 125 milliós terv teljesítését tűzte célul. Augusztus végéig már 95 millió forintot érő kivitelezés valósult meg, így várható, hogy év végére 10—15 millióval túlteljesítik a tervet. Különösen jó feltételt biztosít ehhez az idei önerős vállalati fejlesztés, melynek során újabb 4 milliót költöttek gépesítésre, korszerűsítésekre. Jelentős tétel a közös vállalat munkájában a pátrohai Zöld Mező Termelőszövetkezet részére épülő 500 vagonos burgonyatároló kivitelezése, melynek átadására még az idén sor kerül. Nem kevésbé fontos, a papi Kossuth Tsz majorjában épülő 4x18 ezres baromfitelep építése: ennek ugyan a szerződés szerinti átadása 1980. június 30., de amennyiben az anyagellátás és a technológiai berendezések érkezése kedvezően alakul, az építést a vállalat még az idén befejezheti. A teljes kapacitáskitöltés lehetővé teszi, hogy kommunális beruházásokat is megvalósítson a vállalat. így történhet, hogy Tiszabercelen és Nyírcsászáriban 4—4, Ti- szavasváriban pedig 12 tantermes iskola építéséhez is hozzákezdtek a közös vállalat dolgozói. A Balkányi Állami Gazdaságban több mint 10 millió forint értékben teljesít a vállalat különböző kivitelezéseket. Itt szociális létesítményt. permetlétornyot és szarvasmarha-istállót építenek. Erejéhez mérten, mintegy félezer termelő dolgozójával segíti a közös vállalat a lakásprogramot is. Nagyhalászban tanácsi megrendelésre 2x6 lakás építéséhez kezdett; a nyíregyházi lakás- szövetkezetnek 15 lakást építenek. Kényszerrendelés? Hányszor felsóhajt a vásárló a polcok előtt: hej, ha lehetne divatosabbat is kapni! Megyei vezetők nemegyszer elmondják az értekezleteken: mivel a gyárak termelését nehéz egyik napról a másikra átszervezni, jó lenne, ha az ipari szövetkezetek pótolnák az űrt, s gyorsan, divatosabb termékekkel látnák el a kereskedelmet. Jó] járna mindenki: a vásárló szebbet, divatosabbat kapna, a termelőszövetkezet is biztos vevőnek szállíthatna. Úgy tűnik, akkor csak elhatározás kérdése az egész... Hogy mégsem ilyen zökkenőmentes a termelés ilyesfajta szervezése, példa rá a Nyírség Ruházati Szövetkezet esete. Az exportból (tegyük hozzá tőkésből) visszamaradt termékeit szívesen kiszállítaná az üzletekbe. Kis tételekről van szó, legutóbb például 151 darab női szoknyát küldtek a Kelet Szövkernek 495 forintos fogyasztói áron. Mindössze 31 kelt el a boltokban, a többit visszaküldték a szövetkezetbe. A budapesti Luxus Áruház az utolsó darabig megvette az egész készletet... Amikor bemutatják a termékeiket, vagy koordinációs értekezleten a kereskedelmi partnerek elmondhatnák, mit igényelnek a vásárlók, rendszerint igen kis tételben rendelnek, mint nemrégiben az iparcikk- kisker. mindössze 250 ezer forintra adott megbízást nekik. Pedig a szövetkezetnek ez igazán jelentéktelen tétel, értékesítési gondjaik egyébként sincsenek. A külföldi megrendelők mellett a Luxus Áruház például megmondta: minden egyes darabot, akár ha egyetlenről is van szó, készséggel megveszi... Elgondolkodtató mindenesetre, hogy ami Budapesten úgy kell, mint a cukor, azt Nyíregyházán ne igényelnék. Vagy keveset rendel belőle a két legnagyobb lehetséges vásárló partner, a Kelet Szöv- ker. és az iparclkk-kfs- ker., noha ők az egész megyében értékesíthetnék ezeket a holmikat. Esetleg raktározási gondjuk van, vagy pénzük nincs, vagy ami a legvalószínűbb, nem szívesen vállalják a kockázatot. Pedig a vásárlók érdekében erre is szükség lenne. Ha már itt van karnyújtásnyira a nyugati piacon is megbecsült szövetkezet, s legalább egy klasszissal divatosabb termékeket gyárt mint a hazai ipar, miért nem juthatnak el a termékeik a szabolcs-szatmári fogyasztókhoz? Pedig a megrendelésekkel nem a szövetkezetnek tennének jót az illetékesek ... T. K. Részegen motorozott Kétszer vagyon elleni bűncselekmény elkövetése miatt büntették már meg Gergely Pál 26 éves ilfci lakost, s bár most is lopott, ezt a cselekményét motorozási szenvedélye motiválta. Gergely március 5-én vett egy Babetta segédmotort, s bár vezetői engedélye nem volt, két nap múlva bemotorozott vele Vó- sárosnaményba. Ha nincs vezetői engedély, nincs mit elvenni — gondolhatta — mert mielőtt hazaindult volna, alaposan berúgott a vasúti vendéglőben. Még nézni is félelmetes volt, ahogy részeg állapotban elindult, az út teljes szélességére szüksége volt a motorjának. Egy munkásőr megpróbálta feltartóztatni, de elszökött, ám rövid idő múlva rendőrök állították meg. A motort berakták egy lakás udvarára, a részeg motorost pedig bevitték a kapitányságra. Gergely józanod ott egy ideig, aztán elengedték, ám ahelyett, hogy buszra ült volna, az áruház előtt meglátott egy Babettát, felült rá és elment vele a vasútállomásig. A motort leállította, ismét visszament korábbi ivásza- tának színhelyére, de még ekkor is olyan részeg volt, hogy az asztalra borulva elaludt. Néhány perc múlva megérkezett a rendőrség, a részeget ismét előállították, a motor pedig visszakerült gazdájához. Gergelyt a Vásárosnaményi Járásbíróság dr. Dzvonyár József tanácsa visszaesőként elkövetett lopás és közlekedési vétség miatt halmazati büntetésiül másfél év szabadságvesztésre ítélte, 3 évre' eltiltotta a közügyektől és ugyancsak három évre a járművezetéstől. Gergelynek fegyházban. kell letölteni büntetését, s közben kényszerelvonó kezelésnek is alá kell vetnie magát. Az ítélet jogerős. i
