Kelet-Magyarország, 1979. szeptember (36. évfolyam, 204-229. szám)
1979-09-21 / 221. szám
2 KELET-MAGYARORSZÁG 1979. szeptember 21. ÉPlTÖ KATONÁK ARANYOSAPÁTIBAN Az első ház „1977 novemberében történt. A munkahelyre kavicsot szállítottunk. Az egyik gépkocsit vontatókötéllel akartuk indítani, a kötél megszorult és a rögzítéséhez betett vastag betonacél kipattant. Egy kiáltást hallottam: Buda Károly szakaszvezető, vigyázz! Késő volt. Többre nem emlékszem. A műtét után tudtam meg, hogy koponyacsonttörést és agyzúzódást szenvedtem, s a bal szememre pedig megvakultam." Buda Károly Aranyosapátiból vonult be sorkatonai szolgálatra. A baleset alig egy hónappal leszerelése előtt történt. — A súlyos baleset következménye, hogy a fiatalembert rokkantként nyugdíjazták — mondja Márkus László alezredes, a Szabolcs-Szat- már megyei Hadkiegészítési és Területvédelmi Parancsnokság tisztje. — Buda Károly megkeresett bennünket, s kérte, adjunk segítséget a lakásának felépítésében. S megindult a szervezés. Társadalmi összefogás révén kezdődhetett meg augusztus közepén a kétszintes családi ház építése. — Az építést egy miskolci alakulat katonái végzik — folytatja Márkus László, — tudniillik Buda Károly építőalakulatnál szolgált. Lebontották a régi házikót, majd Nyíregyházán egy másik épületet, amely az építőanyag zömét adta. ★ „A balesetért, ahogy a vizsgálat is megállapította, részben felelős vagyok, mert nem a feladatomhoz tartozó munka közben ért a szerencsétlenség. Ennek ellenére a hadsereg és más szervek teljes mértékben támogatnak. Nyugdíjként 2029 forintot kapok, s az építkezésre belvizes kölcsönt adott az OTP.” Huszonhárom katona dolgozik Aranyosapátiban. Univerzális szakemberek ezek a fiatalok, mindig azt csinálják szakmától függetlenül, amire szükség van. — Az iskola tornatermében van a szállásunk — mondja Bácskái János zászlós, munkahelyi parancsnok. — Reggel ötkor ébresztő, s egy óra múlva már dolgozunk este ötig. Az alapozástól kezdve a fiúk építik a házat. Két hét alatt tető alá került, kívül-belül lebetonozták, majd következett egy hét szabadság, hiszen ünnepnap és vasárnap is dolgoztunk. Most már a belső szerelésen a sor. — Amikor megtudtam, hogy ide kell jönni, rögtön jelentkeztem — kezdi a beszélgetést Fodor András honvéd. Szántó Gyula Nagyecsedről vonult be, most ő is Aranyosapátiban dolgozik. Jancsó András Urába való, de van itt katona Vámosatyáról is. Persze nemcsak szabolcsiak vesznek részt az építkezésen. Landerberger László miskolci és gépkocsivezető, de a szakmája villanyszerelő. Amikor nem megy a gépkocsival ő is ugyanúgy dolgozik, mint a többi fiatal. Bu- czilla József Tarcalra való és vízvezeték-szerelő. Buda Károly a katonák között. (A szerző felvétele) „Nagyon jól érzem magam a fiúk között. A munkájuk pedig első osztályú, a legszigorúbb minőségi átvevő sem találhatna hibát benne. Gyorsan, jól dolgoznak. Munkaközben és utána is vidámak. Esténként szalonnát sütnek, gitároznak, énekelnek. Fazekas János alezredes, egységparancsnok is többször megtekintette már az építkezést. — Felelősséggel tartozunk egy volt katona iránt, aki szolgálata teljesítése közben szenvedett balesetet — mondja. — Mi a tőlünk telhetőt maximálisan megadjuk emberileg és anyagilag egyaránt. Az épület a falu első lakóháza, közvetlenül a helységnévtábla mögött. Nagyon szép, impozáns képet nyújt a faluba érkezőnek. A tervet a szabolcsi AGROBER két fiatal tervezője készítette társadalmi munkában. ★ „Szüleimmel lakunk együtt. Amikor lebontották a régi házat, s mi beköltöztünk a nyári konyhába a feleségem és édesanyám azt kérdezte: lesz még nekünk hol laknunk a télen? Megnyugtattam őket, de láttam édesanyám könnyes szemében, nehezen hiszi. Most már ő is látja, november 7-e tiszteletére átadják a lakást a katonák.” Sípos Béla l ' Hidegzuhany Már napok óta idegesítően egyhangúak az estéink. Vacsora, egy kis tévézés, aztán irány a fürdőszoba, ahol természetesen nyolc óra után már nincs meleg víz. Legutóbb szeptember 19-én este kilenc előtt' vártunk hiába egy kis langyos vízre is — nem jött a csapból. Ekkor menetrendszerűen feltárcsáztuk a jósavárosi hőközpontot. Az ügyeletes semmit sem tud arról, hogy a mi tömbünkben nincs meleg víz, „bizonyára csúcsidő van”, meg különben is, ez TITÁSZ-té- ma, nem adnak elég gőzt. Nofene! A TITÁSZ pedig minden reklamációnál kimutatja, hogy ők bizony nyomják a gőzt, csak az ingatlan- kezelő nem kezeli figyelmesen a szelepeket. Ki érti itt ki magát? (Közben a megértésünket nem kéri senki.) Egy bizonyos: meleg víz nincs, hó végén viszont számla van, méghozzá felemelt áron. A hőtermelők emellett még mindig kapják az állami támogatást, a bérlők viszont nem a meleg vizet. Ami közben eltűnik, talán azt nevezik tisztességtelen haszonnak. as. Megindult a padka irányába Két halott figyelmetlenség miatt Sajnos, megszokhattuk már, hogy ha súlyos, vagy halálos kimenetelű baleset történik közútjainkon, akkor az esetek nagy többségében kiderül: a járművezető ittas volt, néha pedig műszaki hiba a baleset okozója. A napokban olyan ügyet tárgyalt a Nyíregyházi Járásbíróság dr. Demeter Ferenc tanácsa, amelyikben sem az alkohol, sem a műszaki hiba nem játszott közre, a baleset oka a figyelmetlenség volt. Július 9-én délben Sonkád felől Botpalád felé hajtott teherkocsival Cserepes József 42 éves kispaláéi lakos. Mellette két munkatársa, a platón egy harmadik ült, aztán az egyenes úton a teherautó megindult a padka felé, majd egy fának ütközött és megállt. A teljesen összetört kocsiból a mentők kórházba szállították az utasokat, de Török Béla botpaláéi lakos a kórházba szállítás közben, Ka- lucza Gyula pedig a kórházban belehalt sérüléseibe. Fodor Elek 8 napon túl gyógyuló súlyos sérülést szenvedett. Cserepes Józsefet a bíróság halálos közúti baleset gondatlan okozása miatt másfél év szabadságvesztésre ítélte és egy évre eltiltotta a járművezetéstől. A szabadság- vesztést fogházban kell letölteni. 30 EZERREL TÖBB FÜRDÓZŐ Fújják a sátrat Két nappal ezelőtt kezdték meg a téliesítés nem kis munkáját a sóstói melegstrandon. Előkerült a jól ismert hatalmas sátor, ennek összeállítása után megindulhatnak a ventillátorok. A fürdő dolgozói úgy tervezik: a hét végén már a fedett úszómedencében fogadhatják a látogatókat, az úszni kívánó vendégeket. A sátorban egyébként kétszázad atmoszférás túlnyomás uralkodik, a nagy telje- stíményű ventillátorok állandóan fújják a levegőt: óránként mintegy hatvanezer köbméternyi levegő cserélődik. — A kellemes hőmérsékletű víz bizonyára sok úszáskedvelőt csábít majd a Sóstóra. Most sem üres azonban a fürdő: naponta több százan megfordulnak a vízben, a múlt héten például a verőfényes szeptemberi napokon négyszáz jegyet is eladtak. Persze, ez nevetségesen kevés egy-egy forró nyári nap forgalmához képest, de hát őszül, lejárt a szabadság, iskolapadban ülnek a diákok (illetve almát szednek...). A melegvizes medencét és az úgynevezett „olasz medencét” használhatják most a fürdésre vágyók. Ez utóbbiban sem hideg a víz: körülbelül harmincfokosra melegítik föl mindennap nyitás előtt. A nyári mérleg kedvező: mintegy harmincezerrel több vendéget -fogadtak a strandon, mint 1978 nyarán. Bár az időjárás nem kényeztetett el bennünket júniustól augusztusig, sokat jelentett a májusi kánikula. Tavaly májusban hatezer fürdőző vett jegyet a strandra — idén húszezer... Sütemény ajándékba F őúri ajándékot kaptam. Főúrit, mert a fizetőpincér hozta a nyírbátori vasútállomás mellett lévő étteremben. A történet: szeretem a makarónit, de makaróni csak menüben volt. Kértem egy menüt, mondván, hogy a levest ne hozzák, mert azt nem kérek. Gondolom, hogy kevés olyan étterem van, ahol ez a pincérek között riadalmat okozott volna. Itt igen. A menüből való makarónimat leves nélkül hozták, de jött a fizető és kivallatott, hogy mit kérnék leves helyett, mert ő a menüt csak egészben számolhatja el, az viszont nem járja, hogy ők az én levesem eladják másnak. Szégyen nem szégyen, de nem értettem, hol hibáztam. Annyiszor kértem már köret nélkül húst, és annyiszor magyarázták már, hogy csak körettel számolhatják a kalkuláció miatt, hogy azt hittem, fizetnem kell a nem kért levesért. Nos, a leves helyett kaptam egy finom süteményt. Jólesett. Talán nem is a sütemény, hanem az, ahogyan, amiért, amilyen természetességgel adták. (bartha) (tgy) A PULT HÁSIK OLDALÁN Baleset ecettől? Képzés, üdülés, munkavédelem a KPVDSZ-nél A Kereskedelmi, Pénzügyi és Vendéglátóipari Dolgozók Szakszervezete, megyei bizottsága éberen vigyáz rá: hogyan látják el feladatukat a kereskedők, a vendéglátó- ipari alkalmazottak, -a pénzintézetek munkatársai, hiszen tevékenységükkel nap mint nap találkoznak a vásárlók, minősítik is azt, s így ők a politikai közhangulat irányítóivá válnak. Erről beszélgettünk a KPVDSZ megyei bizottságának titkárával, Buzsáki Lászlóval. — Köztudomásúan a legnehezebb munkák közé tartozik ez a szakma. Mit tesznek a munkakörülmények javításáért a szakszervezetek megyei bizottságán? — A régi, korszerűtlen boltokat legfeljebb önkiszolgálóvá alakíthatják, a raktárterületet, sajnos, nem lehet növelni. Egy korszerű üzletben a raktár nagysága kétszerese az eladótérnek. Azonban az ugrásszerű forgalomnövekedésnél árura van szükség, így az öltözőkből és más közös helyiségekből ..csípnek le” egy darabka raktárt. így eléggé zsúfoltak a boltok. Még az újak tervezésénél sem mindig veszik figyelembe a gépesítést: kanyargós úton lehet megközelíteni a raktárból az eladóteret, keskeny ajtóikon nem tud bemenni a konténerkocsi, küszöbök és szintkülönbségek nehezítik a közlekedést. — Veszélyes üzemnek számít a kereskedelem. Mit tesznek a dolgozók biztonságáért? — Az elmúlt két évben nem történt halálos, tavaly pedig csonkulásos, vagy súlyos baleset. Ez, azt hiszem, mutatja a javulást. 24-ről 21- re csökkent az egy betegségre jutó táppénzes napok száma. A múlt évi munkavédelmi ellenőrzések során leállíttattuk a Nyírbátori ÁFÉSZ-nál a kombinált gyalugép, a szalagfűrész és a festő kompresszor használatát; az élelmiszer- és vegyi- nagykernél az akkumulátor- töltőt és a köszörűgépet. De ide tartozik az is, hogy nemrég a nyírbátori ZÖLDÉRT- nél megbuktattunk két villanyszerelőt a munkavédelmi vizsgán. Súlyos balesetet okozott korábban az ecet, mert hordókból mérték ki és a szembe kerülve vakságot, vagy látáscsökkenést okozott. Ma már flakonokban árusítják. A leggyakoribb baleset az esés, a csúszás, a — Hány embert üdültet a KPVDSZ megyei bizottsága? — Ha a 20 ezer kereskedő mindegyike kapna szakszervezeti beutalót, 19 (!) év telne el a következő üdüléséig ... S a főszezonra nagyon kevesen pályázhatnak. Az idén 949 bel- és külföldi jegyet osztottunk szét, így a dolgozók 5,2 százaléka részesül SZOT-üdülésben. Keresettek a melegvizes üdülők. Esetenként tudomásunkra jut, hogy valaki gyakran kap jegyet, a többség viszont soha nem jut hozzá az olcsóbb nyaraláshoz. Ez tarthatatlan. El kell érnünk, hogy valóban a munka jutalma legyen az üdülőjegy. Tóth Kornélia Együtt Nyíregyházáért AZ EGYÜTT NYÍREGYHÁZÁÉRT mozgalom javára szerveznek kommunista szombatot szeptember 22-ére a Szabolcs-Szatmár megyei Víz- és Csatornamű Vállalatnál. A társadalmi munkában részt vevő 510 dolgozó két csoportra oszlik. Százhetvenen a mezőgazdasági főiskolai tangazdaság ilonatanyai üzemegysegébe mennek és mezőgazdasági munkán dolgoznak. A többiek a vállalatnál végeznek víz- és szennyvízvezeték-bekötéseket és egyéb vízmű-építészeti munkákat. A HÓDIKÖT tiszalöki műszakonként átlagban 5*0 be. (E. E. felv.) gyárában Kovács Katalin női garbó alsó részét szegi
