Kelet-Magyarország, 1979. szeptember (36. évfolyam, 204-229. szám)
1979-09-21 / 221. szám
MA Szomszédság V arsánygyürében mutatták a tsz épülő baromfinevelő kombinátját, amelyben évente egymillió húscsirkét állítanak majd elő. A létesítmény nem azért érdemel figyelmet, mert ilyen nagyüzem, vagy korszerű technológiájú baromfinevelő nem lenne az országban. Van hozzá hasonló legalább egy tucat. A különbség a gázüzemeltetésben van. A Szovjetunióból érkező Barát- * ság gázvezetéket csapolják meg annak érdekében, hogy a más fűtőanyagokhoz viszonyítva olcsó energiával, gazdaságosan termeljenek. A vásárosnaményi járásban sok olyan dolog van, ami a két nép — a szovjet és a magyar nép — barátságát, kapcsolatát és együttműködését példázza. Hosszú lenne a lista, ha tételesen felsorolnánk, hogy a Kárpáton- túli terület berehovói kerületének és a vásárosnaményi járásnak a politikusai, gazdasági szakemberei, intézményei és üzemei mikor és miként dolgoztak együtt. A Barátságkert, a kertgondozás kommunista szombatjai talán nem is a legnagyobb tétel. A határ menti kétoldalú kapcsolat ma már úgy is megnyilvánul, hogy a két terület az eredményes gazdálkodásban versenyez egymással. A versenyvállalásokat szerződésben rögzítik és az élen járó üzemek, brigádok vándorzászlót kapnak. A magyar üzemeket a berehovói, az ukrán üzemeket a vásárosnaményi pártbizottság jutalmazza. A barátság mélyen gyökerező és gyümölcsöző friss hajtása ez. Hiszen voltak előzmények. Az első lépések konkrét gazdasági segítségekben, hasznos tapasztalatcserékben nyilvánultak meg. A magyarok a szovjet búza- és kukoricafajták magjait, a termesztéstechnológiát kapták, az ukrán szovhoz- és kolhoztagok a gyümölcstermesztés fortélyait sajátíthatták el. Voltak gépcserék is. Amikor szükséges volt, szovjet kombájnosok arattak a Tisza mentén, de ha kellett, magyarok is segítettek. Közösek a nagy nemzeti ünnepek is, a politikai, kulturális delegációk cseréje hagyományos. M indezeket a gondolatokat egy új üzem látványa ébresztette, amely frissen példázza, mi az, hogy jószomszédság. Seres Ernő Napirenden : a népesedési helyzet alakulása Kutatási-fejiesztési-termelési egyesülések létrehozása — K fogyasztási szövetkezetek tevékenysége Ülést tartott a Minisztertanács A kormány Tájékoztatási Hivatala közli: a Miniszter- tanács csütörtökön ülést tartott. A Minisztertanács tudomásul vette az egészségügyi miniszter és a Központi Statisztikai Hivatal elnöke jelentését a népesedési helyzet alakulásáról és a népesedés- politikai határozat alapján tett intézkedések hatásáról. Az Országos Műszaki Fejlesztési Bizottság elnöke, valamint az igazságügy- és a pénzügyminiszter előterjesztése alapján a kormány rendeletet alkotott a kutatási- fejiesztési-termelési egyesülések, valamint a kutatás- fejlesztési termelési társaságok létrehozásának és működésének szabályairól. A Minsztertanács elfogadta a Fogyasztási Szövetkezetek Országos Tanácsa elnökének beszámolóját a fogyasztási szövetkezeteknek az V. ötéves tervben eddig végzett tevékenységéről. A kormány elismerően állapította meg, hogy a fogyasztási szövetkezetek és a szövetkezeti vállalatok fontos szerepet töltenek be a lakosság áruellátásában, a lakásépítésben, a kereskedelmi és pénzügyi szolgáltatásokban, eredményesen hozzájárulnak a mezőgazdaság, főként a háztáji és kisegítő gazdaságok termelésének fejlesztéséhez, az exportfeladatok megoldásához. A Minisztertanács ezután egyéb ügyeket tárgyalt. Folytatódik a tudományos ülésszak az Akadémián Magyarországon az ismert kőolajvagyon 7 százalékát, a földgázkincs 5 százalékát és a szénvagyon 1 százalékát vesszük igénybe éves átlagban. Ezek az adatok is közvetlenül utalnak arra, hogy elkerülhetetlen a felhasznált energiahordozók szerkezetének átalakítása — hangoztatta Lévai András akadémikus csütörtökön a magyar— szovjet tudományos-műszaki együttműködés három évtizedes jubileuma alkalmából a Magyar Tudományos Akadémián megrendezett tudományos ülésen. Csütörtökön szekcióülésekkel folytatódott a szerdán megkezdődött tudományos tanácskozás. Az első szekcióban került sor a „Tudományos-műszaki problémák az energetikai fejlesztésben” című témakör vitájára. Lévai András a hazai energetika különleges feladatairól tartott előadásában egyebek között rámutatott: ellentétben a nemzetközi tendenciákkal, amelyek ma már a szénhidrogének százalékos arányának csökkenését jelzik, nálunk ez az arány még növekvőben van és csak 1980 körül fogja a maximális értéket, a körülbelül 62—63 százalékos nagyságrendet elérni. A Szovjetunió segítsége nélkül energetikailag képtelenek lennénk saját lábunkon állni. De ebből, automatikusan adódik az a kötelezettségünk, hogy mind az onnan beszerzett, mind a saját energiaforrásokkal az eddiginél sokkal jobban kell gazdálkodnunk. Lévai András előadása után magyar és szovjet szakemberek szólaltak fel a vitában. Csütörtökön délután „A világgazdaság alapvető törvényszerűségei és új tendenciái” című szekcióüléssel folytatódik a jubileumi tudományos ülésszak az Akadémián. Az első ház (2. oldal) Szórakozni szesz nélkül (3. oldal) Közönségnap az őszi BNV-n A hivatalos szakmai napok befejeztével csütörtökön már egész nap a közönségé a vásár, amelyre az előzőnél több vendéget várnak. A nyitásra váró tömeg jelzi: nem csalatkoznak a vásár rendezői. A HUNGEXPO hivatalos jelentése szerint egyébként az elmúlt hat nap alatt mintegy 420 ezren tekintették meg a kiállítást. Ezzel egyidejűleg folytatódnak a kereskedelem és az ipar képviselőinek találkozói, az üzleti megbeszélések. Kereskedelmi partnereivel találkozott például a Habselyem Kötöttárugyár és a BUDAPRINT, s változatlanul érkeznek jelzések az eddigi tárgyalások eredményeiről. A Szilas menti Mg. Tsz egyebek között jugoszláv kooperációs partnerével írt alá megállapodást; kölcsönösen egymillió dollár értékű gyógynövény, kozmetikai alapanyag, olajos mag jövő évi szállítására. A mindkét fél számára előnyös eddigi kapcsolatok továbbfejlesztésére írt alá új együttműködési szerződést a fővárosi Szivárvány Áruház Vállalat és a Magyar Posztógyár. Megállapodtak abban is, hogy az MP export árumintáit a Szivárvány Áruház rendelkezésére bocsátja, kívánságára rendelését az exporttételekhez csatlakoztatja. Kiterjed a szerződés arra is, hogy a termelő a legújabb divatirányzatnak megfelelő, kis tételben készülő kártolt szüvetet szállít a negyedik negyedévtől folyamatosan szerződő partnerének. Fejlőiket a textilipar Dr. Szabó Imre miniszterhelyettes előadása Nyíregyházán A ruházati ipar helyzetéről és feladatairól tartott előadást dr. Szabó Imre köny- nyűipari miniszterhelyettes csütörtökön délután Nyíregyházán, a Textilipari Műszaki és Tudományos Egyesület megyei szervezetének rendezésében. A megyei tanács nagytermét zsúfolásig megtöltő közönség előtt Hahner Lajos, a szervezet elnöke köszöntötte az előadót és a korreferenseket, a szervezet tagjait A ruházati iparra jellemző volt az utóbbi években a nagyarányú területi átrendeződés. Ennek példája a szabolcsi iparfejlesztés, hiszen az utóbbi években a megye több városában és nagyközségében épült új üzem. A miniszterhelyettes előadásában elmondta, hogy a 270 ezer embert foglalkoztató ruházati ipar 80 milliárdos termelést valósít meg. Ennek a fele a hazai fogyasztókhoz kerül, a másik felét pedig exportálják. Bár a ruházati iparban felhasznált nyersanyagok alig hatoda hazai eredetű, azonban a jó export fedezi az anyagköltségeket. A mai helyzetben a termelés alapvető feladata, hogy jobban alkalmazkodjon a változó körülményekhez. Így jobban ki kell szolgálni a különböző rétegek igényeit, a gyermekek és az idősebbek megfelelő ruházati cikkel való ellátását. A másik feladat a divathoz való még jobb és rugalmasabb alkalmazkodás. A textiliparon belül néhány termékcsoport a magas önköltség vagy a gyengébb minőség miatt nem eléggé versenyképes. Ezért az 1980- as termelői árrendezéssel együtt — ami az áruk egy részénél csökkenést von maga után — a szabályozók is úgy alakulnak, > hogy csak a gazdaságosan termelő vállalatok fejlődhetnek jobban, míg a gyenge vállalatok veszteségessé válhatnak. A magyar ruházati ipar termékei 80 országba jutnak el. A következő években nem az export mennyiségi fokozása a cél, hanem a minőség javítása, hogy ne többet, hanem sokkal értékesebbet exportáljanak a vállalatok, ami a jövedelmezőségbe« ú eredményt hoz. A fejlesztés az utóbbi években a nagyarányú rekonstrukcióban, új üzemek építésében nyilvánult meg. A következő időszakban elő- 5 térbe kerülnek a minőségi tényezők. Helyes az elavult, gazdaságtalanul működő telepek megszüntetése. A köt- szövő- és ruhaiparban túlzott az anyagfelhasználás, ezen változtatni szükséges. A szervezési intézkedéseken múlik, hogy takarékosan bánjanak a meglévő létszámmal, s nagyobb feladatokat tudjanak ellátni beruházások nélkül. Ehhez felhasználják a meglévő gyártási tapasztalatokat, s több együttműködési megállapodást kötnek külföldi cégekkel. A termelési kooperáció segíti a termelés biztonságát, az exportképesség növelését. A korreferátumokban dr. Zalatnai Ottó, a Magyar Posztógyár vezérigazgatója azokról a törekvésekről beszélt, melyeket a nagykállói gyár fejlesztésében valósítanak meg. A gyár magasabb termelésre képes, a termék- összetétel olyan, hogy nagyobb mennyiséget is el tudnak adni. Ehhez a gépparkot feljesztik, modernizálják, s igénybe veszik a szervezésben rejlő tartalékokat is. Bosnyák Tamás, az Újpesti Gyapjúszövőgyár igazgatója az újfehértói termelés lehetőségeit ismertette. Nagyobb gyártási tapasztalatokkal a mainál jóval többre képes a gyár. A fonaltermelésben már önálló, azonban a javuló minőség mellett a mennyiségi igényeknek még nem tudnak eleget tenni. A munkások további képzésével, a szervezettség javításával kívánják az újfehértói gyár ma még kevésbé jó eredményeit fokozni. L. B. Kihasználják a kedvező időjárást, tervszerű ütemben végzik a mezőgazdasági munkákat megyénk termelőszövetkezetei, állami gazdaságai. A legnagyobb feladatot jelenleg kétségkívül az alma betakarítása jelenti Szabolcs-Szatmárban. Igen jól állnak ezzel a munkával a mezőgazdasági üzemek: a várható almatermésnek felét már leszedték a kertekben. örvendetes, hogy az almaszüret társadalmi üggyé vált a megyében, soha nem állt még ilyen jól szeptember közepén a szedés, mint ebben az esztendőben. A korábbi évekhez képest sokkal jobban felkészültek a mező- gazdasági üzemek erre a munkára, s az almaszedésben részt vevő iskolások, háziasz- szonyok, nyugdíjasok is lelkiismeretesebb munkát végeznek. , Jelenleg naponta több mint 150 ezer ember szedi megyénk kertjeiben az almát, aminek minősége kedvezőbb mint az ideit megelőző esztendőkben. Kedvezőtlen viszont a hír: Kukorica 100 ezer hektárról Vetik a kalászosokat Félidő az almaszedésben A határszemlék tátják, azt mudett helyre kell szállítani a leszedett almát, hogy meg lehessen óvni a minőségét. Az almaszedéssel párhuzamosan halad a napraforgó betakarítása, s a gazdaságok nagy részében már megkezdődött a kukorica kombájnolása is. Néhány mezőgazdasági üzem azonban még vár ezzel a munkával, ami hiba. Az illetékes szakemberek szerint most már haladéktalanul hozzá kell fogni e fontos növény betakarításához. A legtöbb táblában érett a kukorica és hatalmas területről, csaknem 100 ezer hektárról kell betakarítani. Ehhez jön még a 10 ezer hektáros területet jóval meghaladó siló- kukorica kombájnolása is. kiváló termést ígér a kukorica és a silónak vetett tengeri egy részét is szemes terményként lehet majd betakarítani. Vetik megyénkben a kalászosokat, s jórészt most dől el, milyen termést takaríthatnak be a következő esztendőben a gazdaságok. Csaknem 110 ezer hektáron kell elvetni az idén a kalászosokat. A rozs vetése jó ütemben halad, a búza azonban — néhány kivételtől eltekintve — még csak ezután következik. a forgalmazás még nincs összhangban a szedés ütemével. Igen fontos ezért az üzemi hűtőtárolók feltöltésének gyorsítása, amelyeknek befogadó képessége a megyében megközelíti a 13 ezer vagont. Ahol csak lehet, feA Kemecsei Állami Gazdaság nyírbogdányi üzemegységében boronálással készítik elő a magágyat a rozs vetéséhez. (Gaál Béla felvétele) XXXVI. évfolyam, 221. szám ARA: 1,20 FORINT 1979. szeptember 21., péntek
