Kelet-Magyarország, 1979. szeptember (36. évfolyam, 204-229. szám)

1979-09-21 / 221. szám

MA Szomszédság V arsánygyürében mu­tatták a tsz épülő baromfinevelő kom­binátját, amelyben évente egymillió húscsirkét állí­tanak majd elő. A létesít­mény nem azért érdemel figyelmet, mert ilyen nagyüzem, vagy korszerű technológiájú baromfine­velő nem lenne az or­szágban. Van hozzá ha­sonló legalább egy tucat. A különbség a gázüze­meltetésben van. A Szov­jetunióból érkező Barát- * ság gázvezetéket csapol­ják meg annak érdekében, hogy a más fűtőanyagok­hoz viszonyítva olcsó energiával, gazdaságosan termeljenek. A vásárosnaményi já­rásban sok olyan dolog van, ami a két nép — a szovjet és a magyar nép — barátságát, kapcsolatát és együttműködését pél­dázza. Hosszú lenne a lis­ta, ha tételesen felsorol­nánk, hogy a Kárpáton- túli terület berehovói ke­rületének és a vásárosna­ményi járásnak a politi­kusai, gazdasági szakem­berei, intézményei és üze­mei mikor és miként dol­goztak együtt. A Barátság­kert, a kertgondozás kom­munista szombatjai talán nem is a legnagyobb té­tel. A határ menti kétoldalú kapcsolat ma már úgy is megnyilvánul, hogy a két terület az eredmé­nyes gazdálkodásban ver­senyez egymással. A versenyvállalásokat szer­ződésben rögzítik és az élen járó üzemek, bri­gádok vándorzászlót kap­nak. A magyar üzeme­ket a berehovói, az ukrán üzemeket a vásárosnamé­nyi pártbizottság jutal­mazza. A barátság mélyen gyökerező és gyümölcsöző friss hajtása ez. Hiszen voltak előzmények. Az első lépések konkrét gazdasági segítségekben, hasznos tapasztalatcse­rékben nyilvánultak meg. A magyarok a szovjet bú­za- és kukoricafajták mag­jait, a termesztéstechno­lógiát kapták, az ukrán szovhoz- és kolhoztagok a gyümölcstermesztés for­télyait sajátíthatták el. Voltak gépcserék is. Ami­kor szükséges volt, szov­jet kombájnosok arattak a Tisza mentén, de ha kel­lett, magyarok is segítet­tek. Közösek a nagy nem­zeti ünnepek is, a politi­kai, kulturális delegációk cseréje hagyományos. M indezeket a gondola­tokat egy új üzem látványa ébresz­tette, amely frissen pél­dázza, mi az, hogy jó­szomszédság. Seres Ernő Napirenden : a népesedési helyzet alakulása Kutatási-fejiesztési-termelési egyesülések létrehozása — K fogyasztási szövetkezetek tevékenysége Ülést tartott a Minisztertanács A kormány Tájékoztatási Hivatala közli: a Miniszter- tanács csütörtökön ülést tar­tott. A Minisztertanács tudomá­sul vette az egészségügyi miniszter és a Központi Sta­tisztikai Hivatal elnöke je­lentését a népesedési helyzet alakulásáról és a népesedés- politikai határozat alapján tett intézkedések hatásáról. Az Országos Műszaki Fej­lesztési Bizottság elnöke, va­lamint az igazságügy- és a pénzügyminiszter előterjesz­tése alapján a kormány ren­deletet alkotott a kutatási- fejiesztési-termelési egyesü­lések, valamint a kutatás- fejlesztési termelési társasá­gok létrehozásának és műkö­désének szabályairól. A Minsztertanács elfogad­ta a Fogyasztási Szövetkeze­tek Országos Tanácsa elnö­kének beszámolóját a fo­gyasztási szövetkezeteknek az V. ötéves tervben eddig végzett tevékenységéről. A kormány elismerően állapí­totta meg, hogy a fogyasztá­si szövetkezetek és a szövet­kezeti vállalatok fontos sze­repet töltenek be a lakosság áruellátásában, a lakásépí­tésben, a kereskedelmi és pénzügyi szolgáltatásokban, eredményesen hozzájárulnak a mezőgazdaság, főként a háztáji és kisegítő gazdasá­gok termelésének fejlesztésé­hez, az exportfeladatok meg­oldásához. A Minisztertanács ezután egyéb ügyeket tárgyalt. Folytatódik a tudományos ülésszak az Akadémián Magyarországon az ismert kőolajvagyon 7 százalékát, a földgázkincs 5 százalékát és a szénvagyon 1 százalékát vesszük igénybe éves átlag­ban. Ezek az adatok is köz­vetlenül utalnak arra, hogy elkerülhetetlen a felhasznált energiahordozók szerkezeté­nek átalakítása — hangoz­tatta Lévai András akadémi­kus csütörtökön a magyar— szovjet tudományos-műszaki együttműködés három évti­zedes jubileuma alkalmából a Magyar Tudományos Aka­démián megrendezett tudo­mányos ülésen. Csütörtökön szekcióülések­kel folytatódott a szerdán megkezdődött tudományos tanácskozás. Az első szekció­ban került sor a „Tudomá­nyos-műszaki problémák az energetikai fejlesztésben” című témakör vitájára. Lé­vai András a hazai energe­tika különleges feladatairól tartott előadásában egyebek között rámutatott: ellentét­ben a nemzetközi tendenci­ákkal, amelyek ma már a szénhidrogének százalékos arányának csökkenését jel­zik, nálunk ez az arány még növekvőben van és csak 1980 körül fogja a maximális ér­téket, a körülbelül 62—63 százalékos nagyságrendet el­érni. A Szovjetunió segítsége nélkül energetikailag képte­lenek lennénk saját lábun­kon állni. De ebből, automa­tikusan adódik az a kötele­zettségünk, hogy mind az on­nan beszerzett, mind a saját energiaforrásokkal az eddi­ginél sokkal jobban kell gaz­dálkodnunk. Lévai András előadása után magyar és szovjet szak­emberek szólaltak fel a vitá­ban. Csütörtökön délután „A világgazdaság alapvető tör­vényszerűségei és új tenden­ciái” című szekcióüléssel folytatódik a jubileumi tu­dományos ülésszak az Aka­démián. Az első ház (2. oldal) Szórakozni szesz nélkül (3. oldal) Közönségnap az őszi BNV-n A hivatalos szakmai napok befejeztével csütörtökön már egész nap a közönségé a vá­sár, amelyre az előzőnél több vendéget várnak. A nyitás­ra váró tömeg jelzi: nem csalatkoznak a vásár rende­zői. A HUNGEXPO hivata­los jelentése szerint egyéb­ként az elmúlt hat nap alatt mintegy 420 ezren tekintet­ték meg a kiállítást. Ezzel egyidejűleg folyta­tódnak a kereskedelem és az ipar képviselőinek talál­kozói, az üzleti megbeszélé­sek. Kereskedelmi partne­reivel találkozott például a Habselyem Kötöttárugyár és a BUDAPRINT, s változatla­nul érkeznek jelzések az ed­digi tárgyalások eredményei­ről. A Szilas menti Mg. Tsz egyebek között jugoszláv kooperációs partnerével írt alá megállapodást; kölcsönö­sen egymillió dollár értékű gyógynövény, kozmetikai alapanyag, olajos mag jövő évi szállítására. A mindkét fél számára előnyös eddigi kapcsolatok továbbfejlesztésére írt alá új együttműködési szerződést a fővárosi Szivárvány Áru­ház Vállalat és a Magyar Posztógyár. Megállapodtak abban is, hogy az MP export árumintáit a Szivárvány Áruház rendelkezésére bo­csátja, kívánságára rendelé­sét az exporttételekhez csat­lakoztatja. Kiterjed a szerző­dés arra is, hogy a termelő a legújabb divatirányzatnak megfelelő, kis tételben ké­szülő kártolt szüvetet szállít a negyedik negyedévtől fo­lyamatosan szerződő partne­rének. Fejlőiket a textilipar Dr. Szabó Imre miniszterhelyettes előadása Nyíregyházán A ruházati ipar helyzeté­ről és feladatairól tartott elő­adást dr. Szabó Imre köny- nyűipari miniszterhelyettes csütörtökön délután Nyír­egyházán, a Textilipari Mű­szaki és Tudományos Egye­sület megyei szervezetének rendezésében. A megyei ta­nács nagytermét zsúfolásig megtöltő közönség előtt Hahner Lajos, a szervezet el­nöke köszöntötte az előadót és a korreferenseket, a szer­vezet tagjait A ruházati iparra jellemző volt az utóbbi években a nagyarányú területi átrende­ződés. Ennek példája a sza­bolcsi iparfejlesztés, hiszen az utóbbi években a megye több városában és nagyköz­ségében épült új üzem. A miniszterhelyettes előadásá­ban elmondta, hogy a 270 ezer embert foglalkoztató ru­házati ipar 80 milliárdos ter­melést valósít meg. Ennek a fele a hazai fogyasztókhoz kerül, a másik felét pedig exportálják. Bár a ruházati iparban felhasznált nyers­anyagok alig hatoda hazai eredetű, azonban a jó export fedezi az anyagköltségeket. A mai helyzetben a terme­lés alapvető feladata, hogy jobban alkalmazkodjon a változó körülményekhez. Így jobban ki kell szolgálni a különböző rétegek igényeit, a gyermekek és az időseb­bek megfelelő ruházati cik­kel való ellátását. A másik feladat a divathoz való még jobb és rugalmasabb alkal­mazkodás. A textiliparon belül né­hány termékcsoport a magas önköltség vagy a gyengébb minőség miatt nem eléggé versenyképes. Ezért az 1980- as termelői árrendezéssel együtt — ami az áruk egy részénél csökkenést von ma­ga után — a szabályozók is úgy alakulnak, > hogy csak a gazdaságosan termelő válla­latok fejlődhetnek jobban, míg a gyenge vállalatok veszteségessé válhatnak. A magyar ruházati ipar termékei 80 országba jutnak el. A következő években nem az export mennyiségi fokozása a cél, hanem a mi­nőség javítása, hogy ne töb­bet, hanem sokkal értékeseb­bet exportáljanak a vállala­tok, ami a jövedelmezőség­be« ú eredményt hoz. A fejlesztés az utóbbi években a nagyarányú re­konstrukcióban, új üzemek építésében nyilvánult meg. A következő időszakban elő- 5 térbe kerülnek a minőségi tényezők. Helyes az elavult, gazdaságtalanul működő te­lepek megszüntetése. A köt- szövő- és ruhaiparban túlzott az anyagfelhasználás, ezen változtatni szükséges. A szer­vezési intézkedéseken múlik, hogy takarékosan bánjanak a meglévő létszámmal, s na­gyobb feladatokat tudjanak ellátni beruházások nélkül. Ehhez felhasználják a meg­lévő gyártási tapasztalato­kat, s több együttműködési megállapodást kötnek kül­földi cégekkel. A termelési kooperáció segíti a termelés biztonságát, az exportképes­ség növelését. A korreferátumokban dr. Zalatnai Ottó, a Magyar Posztógyár vezérigazgatója azokról a törekvésekről be­szélt, melyeket a nagykállói gyár fejlesztésében valósíta­nak meg. A gyár magasabb termelésre képes, a termék- összetétel olyan, hogy na­gyobb mennyiséget is el tud­nak adni. Ehhez a géppar­kot feljesztik, modernizálják, s igénybe veszik a szervezés­ben rejlő tartalékokat is. Bosnyák Tamás, az Újpesti Gyapjúszövőgyár igazgatója az újfehértói termelés lehe­tőségeit ismertette. Nagyobb gyártási tapasztalatokkal a mainál jóval többre képes a gyár. A fonaltermelésben már önálló, azonban a javu­ló minőség mellett a mennyi­ségi igényeknek még nem tudnak eleget tenni. A mun­kások további képzésével, a szervezettség javításával kí­vánják az újfehértói gyár ma még kevésbé jó eredményeit fokozni. L. B. Kihasználják a kedvező időjárást, tervszerű ütemben végzik a mezőgazdasági munkákat megyénk terme­lőszövetkezetei, állami gaz­daságai. A legnagyobb feladatot jelenleg kétségkívül az alma betakarítása jelen­ti Szabolcs-Szatmárban. Igen jól állnak ezzel a mun­kával a mezőgazdasági üze­mek: a várható almatermés­nek felét már leszedték a kertekben. örvendetes, hogy az al­maszüret társadalmi üggyé vált a megyében, soha nem állt még ilyen jól szeptem­ber közepén a szedés, mint ebben az esztendőben. A ko­rábbi évekhez képest sokkal jobban felkészültek a mező- gazdasági üzemek erre a munkára, s az almaszedésben részt vevő iskolások, háziasz- szonyok, nyugdíjasok is lel­kiismeretesebb munkát vé­geznek. , Jelenleg naponta több mint 150 ezer ember sze­di megyénk kertjeiben az almát, aminek minősége kedvezőbb mint az ideit megelőző esz­tendőkben. Kedvezőtlen viszont a hír: Kukorica 100 ezer hektárról Vetik a kalászosokat Félidő az almaszedésben A határszemlék tátják, azt mu­dett helyre kell szállítani a leszedett almát, hogy meg le­hessen óvni a minőségét. Az almaszedéssel párhuza­mosan halad a napraforgó be­takarítása, s a gazdasá­gok nagy részében már megkezdődött a kukori­ca kombájnolása is. Néhány mezőgazdasági üzem azonban még vár ezzel a munkával, ami hiba. Az il­letékes szakemberek szerint most már haladéktalanul hozzá kell fogni e fontos nö­vény betakarításához. A leg­több táblában érett a kukori­ca és hatalmas területről, csaknem 100 ezer hektárról kell betakarítani. Ehhez jön még a 10 ezer hektáros terü­letet jóval meghaladó siló- kukorica kombájnolása is. kiváló termést ígér a ku­korica és a silónak vetett tengeri egy részét is szemes ter­ményként lehet majd beta­karítani. Vetik megyénkben a kalá­szosokat, s jórészt most dől el, milyen termést takarít­hatnak be a következő esz­tendőben a gazdaságok. Csaknem 110 ezer hektá­ron kell elvetni az idén a kalászosokat. A rozs vetése jó ütemben ha­lad, a búza azonban — né­hány kivételtől eltekintve — még csak ezután következik. a forgalmazás még nincs összhangban a szedés ütemé­vel. Igen fontos ezért az üzemi hűtőtárolók feltöltésé­nek gyorsítása, amelyeknek befogadó képessége a megyé­ben megközelíti a 13 ezer vagont. Ahol csak lehet, fe­A Kemecsei Állami Gazdaság nyírbogdányi üzemegységében boronálással készítik elő a magágyat a rozs vetéséhez. (Gaál Béla felvétele) XXXVI. évfolyam, 221. szám ARA: 1,20 FORINT 1979. szeptember 21., péntek

Next

/
Oldalképek
Tartalom