Kelet-Magyarország, 1979. augusztus (36. évfolyam, 178-203. szám)
1979-08-12 / 188. szám
VASÁRNAPI MELLÉKLET 1979. augusztus 12. e Nem a megélhetés gondja volt a hajtóerő Vakáció a szi kvízüzem ben TESSÉK KÉRDEZNI Áz építőtáborokról Válaszol: Bárdos Erzsébet iskolafelelős A Nyű-kémia Vállalat nyíregyházi szikvízüzemében még mindig emlegetik azt a diákfiút, aki tavaly — míg egyhónapos nyári munkán volt az üzemben — egyszer egy nap hatvan üveg kólát csorgatott le a torkán. Ezen a nyáron nem született hasonló rekordteljesítmény. Az egyik legtorkosabb: Zsoldos András — a Nyíregyházi Közgazda- sági Szakközépiskola immár harmadikos tanulója — „csak” 20—25 üveg üdítőt fogyaszt Viszont ínyencmódra válogat: a citromízűre esküszik. Persze ezek a rekordfogyasztások csak az első néhány napon jöhetnek szóba. Három diákot kérdeztünk a szikvízüzemben: miért vállaltak munkát s miért éppen itt helyezkedtek el a nyári' szünetben? A kóla csábítása... ? Zsoldos András felelete — ő már második hónapja dolgozik — mindannyiuk válaszára jellemző: — Ha az egész nap a rendelkezésemre állna, valószínűleg unatkoznék. így viszont a szabad időm minden percét ki tudom használni. Olvasgatok és segítek anyunak. Egyiküknél sem a megélhetés gondja volt a legnagyobb hajtóerő, bár mindhárman elmondták: a pénz nem jön rosszul. Nem hivatkoztak a kóla csábítására sem. Fekete Ilona például, aki a harmadik tanévet kezdi szeptemberben a Zrínyi gimnáziumban Nyíregyházán, már évek óta készül arra, hogy nyáron munkát vállaljon. Terve csak most valósulhatott meg. Fekete Ilona — Szüleim dolgoznak, s eddig kicsi volt a húgom ahhoz, hogy egyedül hagyjuk. Évike most már ötödikbe megy, jobban tud magára vigyázni. Én reggel 6-ra, édesanya délelőtt 11-re jár dolgozni. így csupán 2—3 órát tölt magában a testvérem. Vélemények — a munka alapján Fekete Ilona az idei vakációról elmondhatja, hogy iga- ú dolgos nyár volt. A szik- kuzüzembe egyenesen az építőtáborból vezetett az útja. — A kétféle munkát nem lehet összehasonlítani. A táborban reggel fél 7-től dolgoztunk déli egy óráig. A mezőgazdasági munka nem könnyű. Egy szőlőskertben hajtásokat bujtattunk. Igaz, most hajnali 5-kör csörög az óra, s a műszak is hosszabb, de legalább nem kell félni a napszúrástól. S nem unalmas, hiszen naponta 5—6 féle műveletet is végzek. Harmadik beszélgetőtársam: Gál József most végezte az első évfolyamot a Debreceni Orvostudományi Egyetemen. A fiatalember érettségiző diáknál nem néz ki idősebbnek. Kevesen tudják róla alkalmi munkahelyén, hogy orvosi egyetemen tanul. — Néhányszor tapasztaltam már, • hogy másképp szóltak hozzám, mikor megtudták, hol tanulok. Itt nagyon jól érzem magam. A munkatársak közéjük tartozónak tekintenek. Nem tudGál József nak rólam semmit, így csak abból ítélhetnek meg, hogy jól dolgozom-e, vagy sem. Gál József még hozzáfűzi: nem biztos, hogy évfolyam- társai közül sokan vállalták volna ezt a munkát. Zsoldos András és Fekete Ilona ennek éppen az ellenkezőjét mondja iskolatársairól. András tavaly már dolgozott itt, méghozzá egy osztálytársa tanácsára vállalt az üzemben munkát. Ilona mellett pedig még egy zrí- nyis diák sürgölődik a kólahegyek körül. Szalag mellől sulipadba — Ládázó vagyok — folytatja az orvostanhallgató. — Ha kell, segítek rakodni vagy beállók a gép mellé. Nehéz munka, de magam választottam: erősödni szeretnék. S hogy még miért hasznos az itt töltött egy-két hónap a diákok számára, erre a kérdésre ugyancsak Gál József foglalja össze a választ: — Többségében középiskolások dolgoznak itt. Sokan vannak köztük, akik tovább akarnak tanulni, ezért hát nem baj, ha közelebbről is látják, milyen a fizikai Zsoldos András munka. Gimnazista koromban én két nyáron át dolgoztam ugyanitt, § mondhatom, csak hasznomra vált — jegyzi meg felnőttes komolysággal. A munka nehézségétől függően egy-kettő-három ezer forintot is kereshet a szikvízüzemben egy-egy alkalmi munkásfiatal. A pénz sorsáról még nem döntöttek határozottan mindannyian: — Úgy 1500 forintot fogok kézhez kapni — szól gyors fejszámolás után Fekete Ilona. — Már nem sok időm marad tanévkezdésig: a szalag mellől szinte egyenest a sulipadba megyek. Valószínű, hogy tankönyvek, füzetek vásárlására fogom költeni a pénzemet. A zrínyis diáklánynak ez lesz élete legelső keresete. A kérdésre, hogy hazaadja-e az első fizetést, csodálkozva rántja fel szemöldökét: — Erre nem is gondoltam ... Az.ifjú medikus úgy tervezi, hogy pénzéből utazni fog. Zsoldos András pedig farmert vásárol húgának, öccsének és persze magának. Ami marad, a mama pénztárcájába kerül. Huszonkettedik alkalommal szervezték meg az idén nyáron az építőtáborokat. Akár az előző években, most is nagy sikerük van: megyénkben több, mint 4700 középiskolás jelentkezett a táborozásra. — Hová és milyen munkára hívták az idén a szabolcsi fiatalokat? — A jelentkezők többségét négy nagy állami gazdaság foglalkoztatja. Török- szentmiklóson kukoricát címereznek, a Kiskőrösi Állami Gazdaság tabdi kerületében szőlő zöldmunkával és növényápolással foglalkoznak, az Alagi ÁG szobi részlegében gyümölcsöt szednek a középiskolások. Törökbálinton az augusztus 12. és 25. között zajló ötödik turnusban várják a szabolcsiakat. A feladat itt is gyümölcsszedés lesz. Az ötödik táborhely Bicske, ahol a Budapesti Betonútépítő Vállalat megbízásában az M—1-es utat építik a megyei fiúk. — Szintén fiúknak szervezték meg a szakmunkástanulók szakmai építőtáborát. Például Ajkán, vagy a Pest, a Szolnok megyei, a Budapesti 31-es és 21-es Állami Építőipari Vállalatnál, vagy a Békéscsabai Konzervgyárban fogadják 1—2 turnusban a jelentkezőket. E kéthetes táborozás része a kötelező nyári szakmai gyakorlatnak. Többek közt leendő villanyszerelők, hegesztők, épületasztalosok, szobafestők, ács-állványozók gyakorolják a táborozáson mesterségük fogásait. — Milyen körülméyek között munkálkodnak a táborozok? — Naponta hat órát dolgoznak, s a felnőtt norma 60 százalékát kell teljesíteniük. A visszajelzések alapján elégedettek a szabolcsi tanulókkal. Eddig minden turnusban 100 százalék fölött volt a teljesítményük táborátlagban. Körülményeik igen jók. Ma már egy csoport Sem lakik sátortáborban. — A délelőtti munka után maradó idő a kikapcsolódásé. Hogyan töltik szabad idejüket a fiatalok? — Szinte nincs nap, hogy ne lenne valamilyen szórakoztató rendezvény, program. Itt kell elmondani, hogy az idén nagyon jó előkészítő munkát végeztek a pedagógusok. A gyerekek egyrészt tisztában voltak a rájuk háruló feladatokkal, másrészt — gondolva a szabad délutánokra — például kész műsorokat is hoztak magukkal. Egymás közt bajnokságokat rendeznek, kirándulásokat szerveznek. — Hagyománya van az építőtáborokban iskolák és brigádok között a munkaversenynek. — Az idén a kiváló brigád címért zajlik a legnagyobb küzdelem. Turnusonként minden táborhelyen egy-egy kollektíva nyerheti el ezt a címet. A tét nem kevés. A kiváló brigádok tagjai ugyanis augusztusban egyhetes EX- PRESS-táborozáson vesznek részt. „Bulgáriai autós.túránkhoz k;ét lány társat keresünk. Kedden indulunk. Érdeklődni — (pontos cím)”. Igaz, kicsit későn jelent meg a hirdetés, két nappal az indulás előtt. De mit lehet tudni? Lehet, hogy csak elhatározás kérdése az utazás, s akkor nem is kell sokat készülődni ... Megvallom, több dolog is megfordult a fejemben az apróhirdetés olvastán. Alkalmi ismeretséget sok helyen lehet kötni, ehhez azért nem kellene hirdetni az újságban. Autóstúrára elmenni két „vadidegen” lánnyal, aki éppen a hirdetésre jelentkezik, kicsit furcsa. Vajon mire gondolnak a gyengébb nem tagjai az ilyen apróhirdetés olvasásakor? Vendégül akarja őket látni a hirdető a nyaraláson, vagy netán ők is fedezzék a költségeket? Esetleg magányos, idős férfi így akar hölgyismerőst találni? A csengetésre magas, barna hajú fiatalember nyit ajtót. Igen, ők hirdettek a barátjával. Este indulnak- Hogy van-e még hely az autóban? Mintha restellkedne Eddig még nem jelentkezett senki... Talán mégis kevés volt az idő gondolkodni a hölgyeknek. Vagy ezt az ajánlatot töprengés után sem fogadták volna el? Egy biztos, eddig senki nem vette komolyan az ötletet. — Négyesben készülődtünk mi a barátainkkal — említi a műszaki végzettségű fiatalember. — Ketten lemondták, így maradtunk mi is ketten. Ügy gondoltuk, az autóba drága a benzin mindkét országban, hátha mennének mások is oda és elvinnénk őket. Egyébként én autóstopposként utaztam diákkoromban, s még mindig könnyen megértem, ha valaki arra kényszerül, hogy más vigye el az útra. „Munkanélküli" diákok Statisztika nem készül arról, hogy mennyi diák szeretne két hétig, egy hónapig dolgozni „igazi” munkahelyen a nyári vakáció alatt. De a pedagógusok tapasztalatai és a középiskolások beszámolói azt bizonyítják, hogy egyre több fiatal szeretne megismerkedni a munkahelyek világával, s nyaraláshoz vagy egy-egy értékesebb tárgy megvásárlásához pénzt keresni — saját erőből. Még alig kezdődött meg a tanév, mikor a megyei tanács munkaügyi osztálya felhívással fordult a vállalatokhoz azzal, hogy pontosan mérjék fel, szükségük lesz-e nyáron a diákok munkájára? A munkahelyek február 15-ig küldhették be igénylésüket — jelezve, hogy milyen feltételek mellett mennyi fiatalt tudnának foglalkoztatni. Határidőre a megye egész területéről mindössze kilenc vállalat küldte be igénylését, amely alapján összesen 365 fiatalt vártak nyári munkára. Határidő után újabb kilenc vállalat jelentkezett. így a munkalehetőségek száma 616- ra emelkedett. A megszokott gyakorlat szerint ennél több vállalat alkalmaz tanulókat. Ez kitűnik a tavalyi jelentésekből: mikor is 50 cég mintegy 2000 iskolás foglalkoztatásáról adott számot a vakáció végén. S bár az érdeklődők számáról nincs pontos adat, az tény, hogy ez a lehetőség még mindig nagyon kevés. — Miért nem férfiutasokat kerestek? — Ó, a fiúkkal sok a baj, nehéz velük utazni. — Pedig mindig a hölgyeket szidják, milyen lassan készülnek, nyafognak, szeszé- lyeskednek... — Dehogyis. A lányokat sokkal könnyebben lehet „kezelni”, nem akarnak „csak egy pohár sörre” megállni minden kocsmánál. Egyszóval, kellemesebb útitársak a fiúknál. Már úgy is pakoltunk a kocsiba, hogy a partnerek csomagja is elférjen, csak hát eddig nincs senki. Hogy a hirdetést félre is lehet érteni? Pedig nem mindegy, hogy az autók csak egykét személlyel futnak, vagy gazdaságosabban használják ki azokat.- Helyjegyeket is nehéz szerezni a vonatra. Természetesen nem akartuk magunkat a lányokra erőltetni, ha ők nem velünk ákar- nak üdülni. Több ismerősünk is jön majd Bulgáriából visz- sza, s velük is hazajöhettek volna. — Honnan vették az ötletet, hogy hirdessenek? — Van egy ismerősünk, elég katonás ember, ő csodálkozott: „Mi az, még partnereket sem találtok? Legfeljebb hirdessetek!” De eddig nem vált be ... Ügy látszik, az ifjúsági turizmus új formái kezdenek kibontakozni. Baráti társaságot lelni nemcsak az üdülőhelyen, a vonaton, a munkahelyen, az iskolában lehet, hanem az autóban is. Csakhogy a módszer pillanatnyilag nem tűnik a legcélravezetőbbnek. Talán ezért nem tolongtak a lányok, két kézzel kapva a lehetőség után. Bár, a stoppos nemzedékről sok mindent el lehet mondani, csak azt nem, hogy nem szeretik a váratlan, szokatlan megoldásokat... Tóth Kornélia Irta: Házi Zsuzsa Fotó: Gaál Béla Munka után kezdődhet a vad regényes kajakozás! (MTI fotó) (H.) „KÉT LÁNY TÁRSAT KERESÜNK...” Hirdetés autóstúrára KM |Q|L|D|A|L|A
