Kelet-Magyarország, 1979. augusztus (36. évfolyam, 178-203. szám)

1979-08-10 / 186. szám

2 KELET-MAGYARORSZÁG 1979. augusztus 10. Nyár ■ I U lök a telefon mel­lett. Kint 34 fok, Celsiusban. Az ab­laküvegen kerestötül főfá­jásig melegít a nap. Tár­csázok. X vállalat igazga­tójával beszélnék. Kedves női hang (a titkárnő) köz­li: „Az igazgató elvtárs szabadságon van, csak két hét múlva lesz bent”. Nem hagyom magam könnyen leszerelni, tovább érdek­lődöm, a helyettes után. „Ö is szabadságon van”. — hárítja el ismét a tit­kárnő. Kérdezem még a főmérnököt, aztán a fő­könyvelőt, de őt sem kap­csolják. Szabadságon van­nak. Kapitány nélkül úszik a hajó? Bizonyára egyedi eset, a véletlenek rossz találkozása, hogy a vállalat valamennyi fele­lős posztján lévő személy egyszerre „hagyta el a fe­délzetet”. Űjabb számot tárcsázok, ezúttal Y szövetkezetét. Az elnök elvtársat kérem. „Ki keresi?” — érdeklő­dik a titkárnő szárazon. Bemutatkozom a vonal in­nenső végén. „Nincs bent, Pesten van. Holnapután itt találja”. — Helyettese? — próbálkozom tovább. „Szabadságon van.” — ér­kezik a rövid válasz, s már kattan is a telefon. Ismét forgatom a tár­csát, nagyobb szerencse reményében. Az ábra azonban megint hasonló, legfeljebb a titkárnő hang­ja változik, ki kedvesebb, ki morcosabb, típusa vá­logatja. A sorozatos si­kertelenség utóbb elveszi a kedvem a telefonálga­tástól. Ám töprengő típu­sú lévén csak nem akarok belenyugodni. Nincs ez így rendjén. Nyakamba veszem hát a várost, hogy ügyeimnek személyesen nézzek utána. X vállalat igazgatója puhára főve a hőségtől ül az íróasztal mögött. Szobájában talá­lom Y szövetkezet elnökét is. „Váratlanul hazaérke­zett Pestről” — fogad a titkárnő, amikor betoppa­nok. Sajnálom, hogy a tit­kárnő — aki főnökeit le­tagadja — sosincs szabad­ságon ... (kádas) A Szamos menti Állami Tangazdaság mátészalkai húsüzemének hűtőházában a töltelékárut mínusz 1 fokon hűtik. (Mikita V. felv.) Ismerkedni és pihenni Német hallgatók a nyíregyházi nyári egyetemről Az idei nyíregyházi nyári egyetem hallgatóinak többsé­ge az NDK-ból érkezett. Ruth Mohr lipcsei háziasz- szony'ól azt kérdeztük, miért éppen a nyíregyházi nyári egyetemet választotta, mit hallott eddig Móriczról? — Erről szereztünk tudo­mást, bevallom, nagy váloga­tási lehetőségünk nem volt. A nyári egyetem központi té­májáról, Móricz Zsigmond munkásságáról is keveset tudtunk ide utazásunk előtt. Az itteni előadások viszont sok új ismeretet adtak a ma­gyar irodalomról. Az idősebb hölgy lánya, dr. Gitta Mohr kémikus foly­tatja, aki Berlinből jött a nyíregyházi nyári egyetemre: Felfedezés számomra — Nagyon érdekel a ma­gyar irodalom, ezért is jöttem Nyíregyházára. Móriczról nem sokat hallottam, nagy felfedezés volt megismerked­ni a munkásságával, a megyé­vel, ahol született. Mit olvas­tam tőle? Most a 100. évfor­dulón nálunk, az NDK-ban is A tárgyalóteremből Emberölési kísérletért: 8 év ffegyhéz Vincze Károly 43 éves ökö- ritófülpösi lakos 1975-ben vált el feleségétől. Bánatában munkahelyét is otthagyta, s a porcsalmai határban csa­vargót t. Míg talált élelmet a határban, addig azon. tenget­te magát, de ősszel már lopni kényszerült, s elítélte érte a bíróság. A következő év ta­vasza ismét lopásra csábítot­ta, szabadulása után pedig úgy tűnt: megváltozik. Mun­kát vállalt, de néhány hónap múlva ismét a porcsalmai ha­tárban keresett menedéket. Ez a lopással tarkított csavar­gás már többe került Vinczé- nek, 1 év 4 hónap börtönt ka­pott, ahonnan 1978. augusz­tus 25-én szabadult. A bör­tön Szekszárdon munkát és munkásszállást is keresett ne­ki, de Vincze munkába sem állt, újból a határt választot­ta. Szeptember 20-án hűvös es­te volt. A korábban kunyhó­ban, csőszházban éjszakázó Vincze fázni kezdett, ezért egy tanya istállójában tért nyugovóra. Hajnalban arra ébredt, hogy a gazda a lova­kat eteti. Öt ugyan nem vet­te észre, de ijedtében felkap­ta a keze ügyében levő ge- réblyét, kilépett a gazda után az udvarra és akkorát ütött, hogy eltört a gereblye nyele. A gazda nem esett ösz- sze. Vincze ekkor egy villát kapott fel, s addig ütötte az idős embert, míg tehetetlen­né nem vált. A gazda az első ütés után segítségért kiabált Meghal­lotta ezt felesége, de nem mert odamenni, segítségért szaladt a legközelebbi tanyá­ra. Amikor ezt Vincze meg­látta, betört a lakásba, kabá­tot, kucsmát, kést, táskát ka­pott magához, hóna alá vett egy megvágott kenyeret és elpucolt vele. A segítség nemsokára meg­érkezett, az idős embert kór­házba vitték, s a gyors orvo si segítség megmentette éle­tét. A határban csavargó Viin- czét hosszú ideig keresték, míg végül október 24-én be­merészkedett Mátészalkára, s akkor elfogták. A bíróság emberölés kísérletéért, vala mint többszörös visszaesőként jogtalan behatolás útján el­követett lopásért 8 évi fegy- házban letöltendő szabadság- vesztésre ítélte, 8 évre eltil­totta a közügyekfől és 2000 forint vagyonelkobzást ren­delt el. A bíróság kötelezte a sértettnek okozott kár megté rítését is. Az ítélet jogerős. megjelent egy novelláskötete, amelyét az ide utazásom előtt olvastam. Harmadik beszélgető part­nerünk dr. Peter Flamme, a lipcsei pedagógiai főiskola tanára. Ő hogyan kapott ked­vet a Móriczcal foglalkozó nyári egyetemhez? — Először a lexikonokban néztem utána, mit is kell tudni a nagy magyar íróról. — válaszol. — Sajnos, a ma­gyarországi nyári egyetemek­ről elég kevés információt kapunk, így nekem is ez a lehetőségem adódott, amivel éltem is. Nekem is nagy felfedezés volt megismerkedni Móricz Zsigmonddal, egy kicsit rös- tellem is, hogy eddig ilyen keveset tudtam róla. Amikor eldőlt, hogy részt veszek a nyári egyetemen, hozzáláttam az olvasáshoz, elsőként a „Légy jó mindhailálig”-ot, majd a Nagy fejedelmet és a Boldog -embert olvastam el. Valamennyi nagyon tet­szett. Egy külön világot is­mertem meg írásaiban. Ked­vet kaptam ahhoz, hogy a mai magyar irodalommal is közelebbi ismeretségbe kerül­jek ... Szinkron­tolmáccsal És hogyan vélekednek a vendégek a fogadtatásról, a programokról, a rendezésről? Dr. Gitta általában elisme­rően szólt a rendezésről, az elszállásolásról, de valamivel több szabad programot gon­dolt. Dr. Peter Flamme a kis­csoportos beszélgetéseket hiá­nyolja, áhol az elhangzotta­kat közvetlenül megbeszél­hetnék. Azt magunk is láttuk, hogy a szinkrontolmács-berendezé­sek, melyeket a rendező szerv, a TIT az országos köz­pontjától kaptak kölcsön — jó szolgálatot tesz. A ma­gyarral egy időben hallhatják az előadásokat a vendégek anyanyelvükön. Akadt persze néhány rosszalkodó készülék is, amit előadás közben, vagy után ki kellett cserélni... Szerdán délelőtt dr. Sebes­tyén Árpád, debreceni egye­temi tanár Móricz nyelvi ki­fejezőeszközeiről tartott elő­adást, melynek talán szakmai jellege miatt alig húsz—hu­szonöt hallgatója volt. Sokkal többen voltak kí­váncsiak a délelőtti második előadásra, amelyet dr. Erdész Sándor, a Sóstói Falumú­zeum igazgatója tartott a me­gye népi építkezéseiről, dia­filmek kíséretében. A ma is izgalmas A nyári egyetem rendezői bizonyára levonják majd az idén is a tanulságokat, hasz­nosítják a hallgatók észrevé­teleit. Talán menet közben sem ártana véleményt kérni a résztvevőktől, mit kellene, mit lehetne a hallgatóság igé­nyeihez jobban igazítani, hogy a hazai és külföldi ven­dégek elképzelései — tanul­ni, ismerkedni, pihenni — és a nyári egyetem célkitűzései, mindig találkozzanak. Páll Géza Mélylevegőztető a vizeken Nemrégiben jelzés érkezett, hogy mérgező anyag közele­dik az új kétmillió köbméte­res soponyai tározó tó felé, amelyet halastóként is hasz­nálnak. A várható, és szinte kikerülhetetlen halpusztulás ezúttal nem következett be. A Dunántúli Regionális Víz­mű Vállalat kollektívája ki­fejlesztett egy védekező be­rendezést, amely többszörö­sére képes néhány óra alatt dúsítani a víz oxigéntartal­mát. A siófokiak ötletének lé­nyege, hogy a víz alatt elhe­lyezett propeller — többnyi­re egy csónakmotor kis hajó­csavarja — szívja a levegőt a víz alá, különféle méretű csöveken, és ezt az eddig használatos kompresszorok­nál sokkal jobb hatásfokkal és lényegesen olcsóbban teszi. Vagyis egy meglevő motor­csónakhoz mindössze négy zárható, megfelelő ívben haj­lított és elhelyezett acélcsőre van szükség, ezt felszerelve máris kész a berendezés egyik legtöbb területen alkalmaz­ható típusa. A csónakkal az­tán végigpásztázzák a tavat és órák alatt megszüntetheti a halpusztulás veszélyét. (Fe­jér megyei Hírlap.) Aranyszőrű paripák „Aranyszőrű” paripákat te­nyésztenek a mecseki Hegy­háton levő Boródpusztán, az ország egyetlen gidrán méne­sében. A nemes testformájú, csillagos homlökú, aranysár­ga szőrű gidrán a legszebb lovak közé tartozik. A gidrán Arábiából szár­mazik, az alapító mén 1814­FÉL ÉV: 3 MILLIÓS FORGALOM Könyv — előjegyzésre A Boney M. és az Abba együttes lemezei nem is ér­keznek „megmelegedni” a polcon, máris elkapkodják. Arany János Kapcsos könyve szintén csak pár napot „tar­tózkodott” a 'boltban. A nyír­egyházi Zrínyi Ilona utcai sávházban tavaly karácsony előtt nyílt meg az ÁFÉSZ- könyvesbolt. A régi, korsze­rűtlen helyiségre — amely­ben a Tanácsköztársaság té­ren működött ez az üzlet — még mindig szükség van. Most viszont már kellemes gond .miatt: olyan hatalmas forgalmat bonyolít le a bolt, hogy kénytelenek árusítani a másik helyen is. Januártól júniusig 3 millió forintért ad­tak el könyvet és lemezt. — Az egész megyében meg­találhatók bizományosaink — említi Papp Gáborné, boltve- vezető-ihelyettes. — 115 he­lyen, ÁFÉSZ-boltokban, is­kolákban, könyvtárakban, áruházakban adják el az in­nen továbbított köteteket. Mindennap érkezik szál­lítmány a boltba, vagy a Könyvértékesítő Vállalat bu­dapesti szövetkezeti raktára küld könyvet, vagy a hang­lemezgyártó vállalattól jön lemez. Az ajándékozási gon­dokon könnyűének azzal, hogy az ajándékutalványon a vevő által kért összeget tüntetik fel, nemcsak bizo­nyos címletű csekkeket ad­hatnak. S ha valaki csak né­zelődni tér be, de mégis vá­sárolna valamit, utánvéttel elküldik neki a kiválasztott darabokat. Nem ritka az sem, hogy valaki ezer forint ösz- szegben is vásárol köteteket, ilyenkor részletre adják az összeget — ha kéri a vevő. A hazánkban kiadott magyar nyelvű könyvek mindegyiké­ből rendelnek, de ha valami még sincs, előjegyzést vesz­nek fel, s amint megérkezik, értesítik a vásárlót. Már kialakult a törzsvevők köre, egy részük még a régi bolttól pártolt át ide. Az új könyvekből tudnak adni, de nemegyszer keresnek olyan ritkaságokat, mint Margaret Michel: Elfújta a szél című művét. A szűkös raktárakban tá­rolják most a tankönyveket is. A nyíregyházi járás 47 ál­talános és 4 középiskoláját látják el innen tankönyvvel. Augusztus végén küldik ki az iskolákba. ben került hazánkba: — Me­zőhegyesre. „Gidrán”-nak hívták, róla kapta a nevét a törzs, amely hamarosan el­vesztette arab jellegét. A si­vatagi ló utódaiból egy új, értékes magyar típus alakult ki. A könnyű járású és jó ug­ró, kitartó természetű hátas­lovakat régen a hadsereg számára tenyésztették. Az ötvenes évek utóján, a mezőgazdaság gépesítésének felgyorsulásakor megszűnt a gidrán tervszerű tenyésztése. A MÉM 1974-ben hozott ha­tározata nyomán kezdték meg a gidránok felkutatását. Egyenként bukkantak rájuk, a legtöbbet — hármat — Bu- gacon találták, Boródpusz­tán kedvező körülmények kö­zött ma már 67 többé-kevés- bé tiszta vérű gidránt tarta­nak a ménesben. (Dunántúli Napló.) Víztároló vörösfenyőből Vörösfenyőből épül víztá­roló Szigetváron. Ez lesz ha­zánkban az első olyan hatal­mas víztartály, amit ebből az értékes — bútor- és hajó­gyártásra, víz alatti építkezé­sekre használatos — fából készítenek. A tartályt össze­állításra készen Csehszlová­kiából hozzák. A 800 köbmé­teres, 11 dongából álló óriás „hordó” fontos egysége a szi­getvári hévízközmű-rend- szernek, melynek célja a ter­málvíz komplett hasznosítá­sa. A számítások szerint a vö­rösfenyő víztároló 30—40 szá­zalékkal olcsóbb, mintha vasbetonból építették volna meg. (.Dunántúli Napló.) Szőlőmagok a jégkorszakból Egy rég felhagyott, Süttő környéki kőbánya sziklaha­sadékának löszös-vályogos kitöltésében két, félig meg­kövesedett szőlőmagra buk­kantak. Az egyik bortermő, a másik pedig az úgyneve­zett ligeti szőlőfajtát képvi­seli. A bortermő szőlőről szakkörökben mindeddig úgy vélekedtek, hogy ez a köze­lebbi földtörténeti múltban alakult ki más fajták, többek között a ligeti szőlő kereszte­zéseként. A két fajta együttes megjelenése viszont azt bi­zonyítja, hogy már százezer évvel ezelőtt is vegetált a bortermő szőlő a ligetivel párhuzamosan. Külön paleobotanikai szen­záció, hogy a süttői lelet­együttes bortermő szőlőmag­ja világviszonylatban is egye­dülálló botanikai relikvia. Ilyen idős maradvány a föld­kerekség egyetlen lelőhelyé­ről sem került még elő. (Dol­gozók Lapja.) Á Balkányi Állami Gazdaság burg tárolójában a Budapesti ZÖLDÉRT Vállalat részére zsáku ^.tk az osztályo­zott burgonyát. (Császár Csaba felvétele) Megyei lapok írják

Next

/
Oldalképek
Tartalom