Kelet-Magyarország, 1979. július (36. évfolyam, 152-177. szám)
1979-07-13 / 162. szám
2 KELET-MAGYARORSZÁG 1979. július 13. Hinta bot és „rabmunka" Vásárosnaményban Egy volt béres ékszerei „Molnárlegény is voltam én” — ez lett végül a sláger, mókás, pattogó dal, amitől vígabb lesz a hangulat, gyorsabb a kéz. Hogy volt-e valaki molnárlegény a vásárosnaményi fafaragótábor résztvevői közül, azt nem tudni, mindenesetre elég változatos a kép a jelenlegi foglalkozásokról is: egy asztalnál dolgozik a tanárnő, a juhász, a lelkész. A szabolcsi Balogh Andrásáé, Béres Györgyi már harmadszor jött el a táborba. A földrajz-testnevelés szakos tanárnő kezemunkája a bizonyítéka annak, hogy a fafaragás ma már nem kifejezetten a férfiember művészete. Budapestről érkezett Nagy Ernöné külkereskedelmi levelező. aki szabad idejében a nagy precizitást igénylő bőrmunkákkal foglalkozik. — Először veszek részt a vásárosnaményi tábor munkájában, mint a budapesti Fiatal Népművészek Stúdiójának tagja. Úgy érzem, jól döntöttem, hogy eljöttem. A tábor „meglepetéseként” emlegették a jánkmajtisi juhászt: Tar Bélát, aki rendkívül gyorsan járta be a fejlődés útját az első mintabot megfaragásától az egyéni, másokéval összetéveszthetetlen, de mindenkor a tiszta hagyományokra épülő alkotásokig. — Úgy kezdődött, hogy ol»»• • • bíztatnak, hogy sokra viszem...” (Tar Béla). (Mikita Viktor felv.) teremtésére vállalkozott, melynek eredete nagyon homályos múltba vész. Ismert — Gyermekkoromtól kísér az emlék: béresnek adtak a szüleim, baktattam a ló után és egyszer csak arcul csapott a farkával. Gyakran eszembe jut, ha leülök fonni... Én a lovat, bármilyen furcsa, csak úgy nézem: de szép ékszer volna a farkából. Akkor elkezdődik az alku a gazdával. Van, hogy ajándékba kapom, van, hogy pénzért, vagy egy korsó sörért. A fekete a legszebb, azokból vannak ezek a nyakláncok... A csomózás a lényege az egésznek. Mega türelem. Úgy is mondják: „rabmunka” . Hát én ennek vagyok a rabja. vastam az újságban a fafaragótáborról. Gondoltam, elhozom ezt a botot. Ez tavalyelőtt volt. Azóta sokan mondtak véleményt, a szakemberek bíztatnak, hogy sokra viszem ... Bodrogi ■ Sándor neve a nyíregyházi népművészeti kiállítás révén lett ismerős országszerte. A Nagykátán élő nyugdíjas villanyszerelő rendkívüli hobbinak hódol: lószőrből fon ékszereket. Olyan népművészeti ág újraIgy készül a lószőrékszer. A mester, Bodrogi Sándor és a tanítvány: Balogh Andrásné Béres Györgyi. Az ötödik fafaragótábor vendégei között bőrművesek, lószőrfonók is voltak. Szokás szerint mindenki hagy egy tárgyat a művelődési háznak. Gazdagodik a gyűjtemény, ám bizonyos, hogy a résztvevők is gazdagabban távoznak. Baraksó Erzsébet Július 15 — november 15-ig a betakarításnál Korlátozás nélkül dolgozhatnak a nyugdíjasok Megyénkben is számos nyugdíjas vállal munkát. Munkaerő-gazdálkodásunk szempontjából ez rendkívül figyelemre méltó. Emellett pedig egyéni haszna is jelentős, növeli a nyugdíjasokban a társadalmi hasznosság érzését, másrészt e munka- vállalásukból származó jövedelem jó kiegészítője nyugdíjuknak. A nyugdíjasok foglalkoztatásának azonban van egy kulcskérdése: milyen ösz- szég- vagy időhatárig dolgozhatnak, nyugdíjuk változatlan folyósítása mellett? Erről kértünk tájékoztatást Tassy Jenőtől, a SZOT Társadalom- biztosítási Főigazgatóság nyíregyházi megyei igazgatósága vezetőjétől. Fontos tudnivalók A nyugdíjasok foglalkoztatására vonatkozó rendeleteket lényegesen befolyásolják a munkaerő-gazdálkodási és szociális szempontok. A munkaviszonyban, szövetkezeti tagként, vagy bedolgozóként foglalkoztatott öregségi és rokkantsági nyugdíjas nyugdíja minden naptári év első napjától mindaddig korlátozás nélkül folyósítható, amíg a naptári év folyamán a 840 órát a foglalkoztatási keret nem haladja meg. E keret túllépése esetén is mindaddig korlátozás nélkül kell folyósítani a nyugdíjat, amíg a nyugdíjas évi munkabére a 9000 forintot nem haladja meg. Meghatározott munkakörökben pedig az öregségi-, rokkantsági nyugdíjas 1260 óráig foglalkoztatható. Korlátozás nélkül folyósítható a saját jogú nyugellátás, a foglalkoztatás idejére elért keresetére tekintet nélkül, ha a saját jogú nyugellátás havi összege az 1470 forintot nem haladja meg. Ez az összeg 1978-ban havi 1400 forint volt. A népgazdaság minden területén a portás, az éjjeliőr, a telepőr, az öltözőőr, a parkőr, a csatornaőr, a mezőőr, a hegyőr, a vadőr, a halőr, és a rendész (fizikai) Valamint a fűtő, az egészség- ügyi-, oktatási-, gyermek-, és szociális intézményeknél, a közforgalmú gyógyszertáraknál pedig a takarító foglalkoztatható korlátozás nélkül. Kedvezmény a mező- gazdaságban — A mezőgazdasági szövetkezetekben tagként fizikai munkát végző öregségi nyugdíjas nyugellátását is korlátozás nélkül kell folyósítani, ha az öregségi nyugdíj 1976. január elsejét megelőző időNem fizettek tartásdíjat Bár két év próbaidőre felfüggesztette a bíróság a büntetés végrehajtását, egy fél évet tölthet fogdában Fekete Sándor 32 éves kemecsei lakos, ha ezután sem fizeti meg a tartásdíjat gyermeke után. Fekete tavaly április elseje óta nem fizeti a bíróság által megítélt összeget. Büntető eljárást indítottak ellene, aztán az ügyészség — bízva abban, hogy Fekete fizetni fog — felfüggesztette az eljárást. A bizalom nem hozott eredményt, Fekete azóta sem fizet, s nem fizette meg az elmaradt összeget sem. Sramkó József 44 éves nyíregyházi lakost két éve már elítélték, mert nem fizette a tartásdíjat, de az idült alkoholista azóta sem változott. Alkalmi munkából tartja el magát, amit így keresett, azt is elitta. Sramkó két kiskorú gyermekét a gyámhatóság állami gondozásba vette, de az apát kötelezte, hogy 300—300 forint gondozási díjat fizessen az államnak. Sramkó több, mint 10 ezer forinttal tartozik már, s ezért ismét bíróság elé állították. Most 8 hónap szigorított börtönben letöltendő szabadságvesztésre büntették és kényszerelvonó-kezelésre kötelezték. Kovács István 26 éves nagykállói lakos munkakerülő, iszákos életmód miatt mulasztotta el a tartásdíj fizetését. Az idült alkoholista Kovácsot tavaly kötelezte a bíróság két gyermeke után havi 1000 forint tartásdíj megfizetésére, de Kovács inkább munkát sem vállalt, hogy ne tudják levonni a pénzt tőle. Alkalmi munkát végzett, s amit keresett, azt italra költötte. Saját bevallása szerint napi 2 féldeci pálinkát és 6—7 üveg sört ivott meg. Kovácsot a bíróság hat hónapi börtönre ítélte és kényszerelvonó-kezelésre kötelezte. Mindhárom ítélet jogerős. ponttól került megállapításra. A mezőgazdasági termények kellő időben és jó minőségben való betakarítása fontos népgazdasági érdek. Ezért a mezőgazdasági nagyüzemek, állami gazdaságok, a1 mezőgazdasági termelőszövetkezetek és szakszövetkezetek az eddiginél fokozottabb mértékben vonhatják be ebbe a munkába a nyugdíjasokat. Ennek lehetővé tételében a nyugdíjasok július 15-e és november 15-e közötti időben a mezőgazdasági nagyüzemeknél a zöldség, burgonya, szőlő, gyümölcs, dohány és cukorrépa betakarításokban nyugdíjuk korlátozása nélkül végezhetnek fizikai munkát. Kedvező, hogy e munkavégzés időtartama a folyósítási szabályokba meghatározott foglalkoztatási keretbe — a naptári évi 840 vagy az 1260 órába — nem számít be. Mindenki re vonatkozik — A folyósítási kedvezmény egyaránt vonatkozik minden nyugdíjasra függetlenül attól, hogy az öregségi-, rokkantsági-, vagy baleseti-rokkantsági nyugdíját mikor és milyen jogszabály alapján állapíttották meg. Közömbös természetesen az is, hogy a nyugdíjas ebben az évben korábbi munkavégzésével a reá irányadó foglalkoztatási keretet kimerítette-e vagy sem. . (soltész) Az ország első autósmozija Jó ötlet, társadalmi munka, s némi pénz teremtette meg Kecskeméten az ország első autósmoziját. A kecskeméti 1. számú Gépjárművezető-képző Munkaközösség kollektívája — amely már más újításokkal, mint például a rádióirányítású motorkerékpár-vizsgával hívta fel magára a figyelmet — Sevecsek András vezetésével a közlekedésbiztonság érdekében, a megszerzett ismeretek felfrissítése céljából saját rutinpályájukon, Kecskeméten, a Mező Imre úton létrehozta azt az autósmozit, amely lehetőséget teremt különböző oktatási és továbbképzési formákra. (Petőfi Népe.) Alagút a Mecsekben Újabb vasúti alagút készült el a Mecsekben, a pécs—budapesti vonalon, Bükkösd és Abaliget között. Átadták a 106 méter hosszú létesítményt az aknamélyítők a vasútépítőknek, hogy augusztus 20-tól vonatok is járhassanak benne. Ez a harmadik mecseki vasúti alagút, amit az elmúlt tíz év alatt alakítottak ki. Ezzel létrejött hazánk legnagyobb vasúti alagHa kéményseprőt látunk... útrendszere 1200 méter hosz- szúságban egy tíz kilométeres, teljesen új pályaszakaszon. Legfontosabb előny, hogy lerövidült a helyi pálya a hatalmas kanyarok levágásával és felszámolták a késéseket okozó kaptátokat. (Dunántúli Napló.) A barlang titka Felsőtárkány közelében, festői környezetben, a Gyet- ra-völgy sziklakapujában, az Esztázkő hatalmas mészkőtömbjében csodálatos barlangvilág húzódik. A Felső- tárkányi Erdei Vasútüzem köbányászai voltak a felfedezők. Sok év telt el a felfedezés óta, míg végre a komolyabb feltárási munkák megkezdődhettek. Elsőként vízszintes vágatot, tárót hajtottak a barlang könnyebb megközelítésére, majd hozzáfogtak az ismert termek feltárására. Három barlangtermet tártak fel és tisztítottak ki. A harmadik teremben nemrég — a feltárás során — egy agyaggal töltött szifont találtak. Tűzoltószivattyús öblítéssel és enyhe robbantással sikerült lejebb hatolni a szifonba. Hét és fél köbméter vizet nyomattak az agyaggal elzárt üregbe. A víz pillanatok alatt eltűnt, és hallani lehetett, amint morogva zuhogott le a mélybe. Ez a jelenség azt tanúsítja, hogy az eddig ismert és feltárt három termen kívül létezik egy negyedik terem is. Kazántisztítás vegyszerrel Hazánkban először Mária Teréziától 1748-ban kapott kiváltságlevelet a pozsonyi és budai kéményseprő céh. Az 1884. évi II. Magyar Ipartörvény engedélyezte, képesítéshez és megbízhatósághoz kötötte a kéményseprő mesterséget. Tüzeléstechnikai szolgáltatás Hosszú lenne napjainkig felsorolni a szakma fejlődését és olykor sorvadását befolyásoló rendeleteket, intézkedéseket. Ugorjunk időben a hetvenes évekre, amikor megyénkben is kialakult az önálló kommunális szolgáltató vállalat. A vállalatnak az évszázados profil, a lakóépületi kémények tisztítása mellett ma ipari üzemek, közintézmények tüzelésberendezéseinek, kéményeinek karbantartása és tüzeléstechnikai szolgáltatása is feladata lett. Napjainkban a tüzeléstechnika fejlődése, az energiahordozók összetételének, felhasználásának változása új módon határozza meg a szakma jelenét, jövőjét. A kormos ruhát viselő kéményseprőről sokszor csak a babonás hiedelem jut eszébe a lakosságnak, és nem az a szakember, akinek ma már elsődleges feladata a korom keletkezésének megakadályozása. Egyre inkább a megelőzés, a levegőtisztaság védelme lesz a feladatuk. Az olyan munkák, mint a vegyszeres kazántisztítás, a levegőtisztaság műszeres mérése és még egy sor újszerű tevékenység kíván sokoldalú képzettséget, nagy felelősséget a mai kéményseprőtől. A kéményseprő szakma ma is az egészségtelen, nehéz mesterségek közé tartozik. A fiatalok közül egyre kevesebben öltik magukra a kormos ruhát. Ezért is szükséges változtatni a munkakörülményeken — ahol lehet — gépekkel, műszerekkel és vegyszerekkel könnyítik a munkát. Környezetvédelem, takarékosság A jövő feladatai között fontos helyet foglal el a környezetvédelem és az energiatakarékosság. Megfelelő berendezésekkel, szakszerű kezeléssel elérhető, hogy el nem égett gázok ne távozzanak a kéményből, a berendezések jobb hatásfokkal működjenek — ezek együtt szolgálják a takarékosságot, a környezetvédelmet. Még hosszú évekig egymás mellett létezik a régi és korszerű: a szénhidrogének mellett sokáig megmarad a szilárd tüzelés. Megyénkben 235 ezer háztartási és egyéb kémény biztonságos, kevésbé szennyező és takarékos működését kell szolgálnia a vállalat szakembereinek. Vetélkedő Nyíregyházán Ha kéményseprőt látunk, ne csak gombfogással várjunk tőlük szerencsét. Nekünk szerencsénk, hogy magasabb szinten, korszerűbben szolgálnak mindnyájunkat. E cél érdekében rendezik július 19—22. között Nyíregyházán mintegy 500 szakember részvételével az országos kéményseprő és tüzeléstechnikai vetélkedőt is. (csikós) Kolibrirokonság Szabolcsban ^ ' A tornyospálcai Rákóczi Tsz tehénistállóinak környékén nagy számú füsti- és molnárfecskecsapatok keresik nap, S mint nap élelmüket. Légy, \ és egyéb rovar a gondos fertőtlenítés ellenére is '-.van bőven. y Néhány napja több fe- ' ketésbarna színű, vékony, \ hosszú ■ szárnyú, az ismerős fecskéknél nagyobb és főként szárnya formájában eltérő madarat lehetett megfigyelni: 11 darab sarlósfecskét. ^ __Kifeszített szárnyon hasították a levegőt, majd gyors szitálások következtek. S közben el-elkaptak egy-egy szálló rovart. A \ madár neve nagyon megtévesztő. Ugyanis rend- szertanilag nincs semmi köze a kedves, és szinte mindenki által ismert fecskéinkhez. Szárnya igen hosszú, sarlóalakú — nevét is erről kapta. Röptében valóban fecskének < tűnik. A madártannal foglalkozó kutatók szerint / a legközelebbi rokonság- \ ban a többnyire trópuso- r kon előforduló színpom- \ pás kolibrikkel állanak. A sarlósfecske hazánkban helyenként költ, elhagyott házak, házfalak, tornyok üregeiben. Kóborló példányai már Nyíregyháza felett is több ízben láthatók voltak. Valószínű-^ leg a most látott mada! rak is táplálékszerzés céljából kóboroltak el fészkelőhelyeikről. Hazánkban e faj is védelem alatt . áll. < Agárdy Sándor Hegyei lapok írják
