Kelet-Magyarország, 1979. július (36. évfolyam, 152-177. szám)
1979-07-13 / 162. szám
1979. július 13. KELET-MAGYARORSZÁG 3 A szövés előkészítésének legfontosabb munkafázisa a cérnázás. Képünkön: az Újpesti Gyapjúszövőgyár újfehértói gyárában Kiss Jánosné a lengyel gyártmányú cérnázógépen az elszakadt szálakat kötözi össze. (Gaál Béla felvétele) Csövek a kukoricatábla alatt Vízszint, ahogy a növény kívánja Nyílegyenes, alig arasznyi széles, méternyi mély árkok sorakoznak egymással párhuzamosan az ópályi határban. Odébb, túl a nyárfasoron hatalmas gép araszol, az árkokat ássa. Mint a pók, húzza az egyenes, innen hajszálvékonynak tűnő sorokat, s az árkok aljába karvastagságú műanyag csöveket fektet, amelyeknek a vége a levezető csatornákba lóg. Kiskörzet j fogalommal ismerkednek a mezőgazdasági szövetkezetek : a gazdálkodási kiskörzetiéi. Az országban már van, működik ilyen. Lényege, hogy a termelőszövetkezetek, a szomszédos területeken azonos gazdálkodási feltételekkel, eszközeik, kapacitásaik hatékonyabb hasznosításában együttműködjenek. Évek óta tartó folyamat; a mezőgazdaságban gyarapodnak a korszerű termelési tényezők, megindult az iparosodást folyamat, terjednek az iparszerű termelési eljárások. Mindez együtt járt azzal, hogy egyes üzemék, ma már olyan gépekkel, berendezésekkel, tároló terekkel rendelkeznek, amelyeknek kapacitása jóval meghaladja egy-egy üzem szükségletét. Példa erre, hogy van a megyében néhány olyan gép — értéke több millió forint — amely három-négy szövetkezet lucernáját, rétifüvét köny- nyűszerrel betakarítja. Ha ezt a gépet csak egy termelőszövetkezet alkalmazza kész ráfizetés. A termelőszövetkezetek üzemnagysága az egyesülésekkel megnövekedett, de nem annyira, hogy egy repülőgépét, egy nagyteljesítményű szárítót, avagy néhány speciálisan képzett szakembert, a teljesítőképességük határáig önállóan hasznosítsanak. Ha ez igaz, — már pedig az — akkor néhány technikai eszköz alkalmazása egy-egy üzemben gazdaságtalan. Gazdálkodási kiskörzetekben, több tsz-ben, amikor ösz- szehangolt ütemterv szerint történik a gép, a technológia, a szaktudás fel- használása, már kölcsönös előnyök alapján nyereség képződhet. De a forintnál is nagyobb nyereség; tovább növelhető a termésátlag, csökkenthető a termékveszteség. A gazdálkodási kis'kör- zetek kialákftásáról az együttműködés lehetséges és szükséges formáiról, a tsz-ek területi szövetsége ajánlást készített. A visszhang kedvező. S. E. Alagcsövezik a Szamos menti Állami Tangazdaság ópályi kerületének földjeit. Erdei Mihály, a Tiszántúli Meliorációs Vállalat dolgozója a rendkívül ügyes ár- kológép — három van belőle az egész országban! — kezelője, nem mai fiú a szakmában. A kemény, rideg szatmári földek edzették szívóssá, hiszen majd egy évtizede küzdenek már egymással. Nem folyt le a víz — Csenger környékén kezdtük á birkózást — mondja, miután leállította a gépet, — még 1971-ben. Bebarangoltam szinte az egész Szatmárt, s most egy hónapja jöttünk át ide a Rétre, ahogy az ópályiak nevezik ezt a Krasznán túli határrészt. Még egy jó hét, s megyünk tovább, úgy tudom Szeged környékére. De jövünk vissza nemsokára, hiszen rengeteg errefelé a tennivalónk. Világoskék Skoda bukdácsol az összetöredezett földúton, majd fékez a tábla végén, s két férfi száll ki belőle. Szemügyre veszik a munkát, majd elindulnak felénk. Az állami gazdaság itteni kerületének irányítói, az idősebb az ópályi kerület vezetője, Kiss Antal, míg a fiatalabb, Demeter János, a takarmánytermesztés felelőse. Jól ismerik mindketten az itteni viszonyokat, hiszen hosszú ideje már, hogy Pá- lyiban dolgoznak. — Hét évvel ezelőtt fejeztük be az itteni terület meli- orálásának első szakaszát — mondja Kiss Antal. — Akkor a 450 hektáros terület ötvenhat táblából állott, s lett kilenc. Kivágták a fasorokat, betömték az árkokat, s nemsokára észrevettük: baj van. A víz nem folyt le a földekről, s szinte pillanatok alatt elmocsarasodott vagy száz hektár. Éppen ezért nagyon kellett már az alag- csövezés, hiszen ez rengeteget segít. Biztonságosabb termelés A gazdaságban összesen ötven kilométer hosszan fektetik majd le a csöveket, melyeknek kettős feladata lesz. Csökkenteni, illetve növelni tudja a talajvíz szintjét, attól függően, mit kíván a növény. — Kitisztítjuk a levezető csatornákat is, hiszen a vizet az szállítja a földbe fektetett csövek, illetve az Ócs- ka-Kraszna között — magyarázza Demeter János. — Sokkal biztonságosabb lesz a termelés, a tapasztalatok legalább is erről tanúskodnak. Ráadásul a költség sem lesz túlságosan magas, három— négymillió forinttal megúsz- szuk. — Tulajdonképpen ezután térül majd meg a hetvenes évek elején megkezdett me- liorálás — veszi át a szót a kerületvezető. — Az ötven kilométeres csőrendszerből tizenöt kilométert szűrőbetéttel látunk el, ez megakadályozza a csövek eliszaposodását. Ezzel egyidőben meszet is juttatunk a talajba, ami jócskán megnöveli a vízáteresztő képességét. Ezzel pedig alaposan csökken majd a belvízveszély, ami az itteni talaj egyik legnagyobb ellensége. A mocsár ellen A kerületvezető a melet- tünk húzódó táblára mutat. Valamikor lóherét vetettek bele, de az mára szinte tel- jesesn kipusztult, átvette helyét a nád, a sás. Megkezdődött az, amiről az előbb beszélgettünk, a terület elmo- csarasodása. Ellene pedig szinte semmit nem lehet tenni, csak az alagcsövezés segít. Ahogy ezt az állami gazdaságban is teszik, ahol jövőre akár embermagasságtJ- ra nőhet a kukorica. Balogh Géza Bokorvilág A tőzsgyökeres tanyai ember, Babicz András tagja a városi tanács végrehajtó bizottságának. Tanácstag is és a tanácsüléseken választói, a tanyai emberekért emel szót. Az országgyűlési képviselő segítségével elintézte, hogy bekötőút épüljön Nádasbokorhoz. Mostanában a tejipari vállalatnál kilincsel, hogy tejhűtőt kapjon Vajdabokor. Pártgyűléseken, TIT- előadások után egyszerű szavakkal közli tiszta gondolatait, hogy kedvezően változzon a vonzáskörzetben lakó 2500 ember ízlése, szemlélete. Vajdabokor, a tanyaközpont jó ötperces gépkocsizás- nyira van Nyíregyházától. Fejlesztésre kijelölt település. Az egyik épülő téglaházon éppen most ácsolják a tetőt. Az épülő házhoz közel van a tanácsi kirendeltség, a kultúrház és a nyíregyházi Ságvári Tsz 4. sz. üzemegységének központja. A környéken szétszórt, 2—3, vagy 8—10 házból álló bokrok találhatók három-négy kilométeres sugarú körben. A tanyaközpont vezetői örömmel mutatják a villanyoszlopokat, s mondják, hogy ma már a magányosan álló házakban is villannyá világítanak. Két dűlőúto., földmunkagépek friss nyomát találjuk, a tsz járhatóvá tette ezeket az utakat. Az akácosok közé ékelődött gyönyörű paradicsom. és dinnyetáblát az elmúlt napokban fentről permetezték, helikopter verte fel a tanyabokrok csendjét. A vajdabokori pártalap- szervezet, amelynek titkára Z. Kovács József. Ami a foglalkozását illeti raktáros és tanyagazda. Munkája és pártmunkája során szinte mindenkivel találkozik a tanyák világában. — Az itteni pártmunkát nemcsak a szétszórtság nehezíti. A múltban gyökerező tanyák és nemzetségek közti ellentétet nehéz volt legyőzni. A szemléletváltozás érdekében sokat kellett és még kell dolgozni. 1961-ben ötöd magunkkal úgynevezett sejtet ál'akítottunk, az ütőképesebb pártalapszerveze- tünk 1961 végére alakult meg. Területünkön sok olyan kommunista él, aki Nyíregyházán, a munkahelyén lépett be a pártba, ők is segítik munkánkat, főleg kampányok idején. Nagy segítséget kaptunk tőlük a tanácsi választások előkészítésénél, meg a közeli múltban, amikor szakszövetkezetünk csatlakozott a Ságvári Tsz-hez. Sajátos eszközeinkkel szintén közösen segítjük a kommunális és a kereskedelmi ellátás javítását. Babicz András növénytermesztési brigádvezető párttag, pártmegbizatását a tanácsban teljesíti. Egyike azoknak, akik közéleti munkájúkkal legtöbbet tettek és tesznek szűkebb hazájukért. — Tanyagyűlésen felvetették az emberek, hogy akadozik a takarmánytáp-ellátás. Intézkedtünk, hogy javuljon, hogy a háztáji állattartási kedv megmaradjon, hogy egy tyúkkal se legyen kevesebb. Az egyik taggyűlésen szóba került, hogy nyáron reggeleste hozni kell a tejet a távoli bokrokból is. Ha lenne egy tejhűtő, naponta csak egyszer kellene ide cipelni a kannákat. A tejipari vállalat megígérte a segítséget. Az állattartás meghatározó az itteniek életében. Pokoraczki Erzsébet az üzemegység pénztárosa. Az a pártmegbizatása, hogy lakóhelyén, a közeli Vargabokorban szervezze a látogatókat a különböző tanfolyamokra, előadásokra, a rászoruló idős emberek papírmunkáját is elvégzi. — Pártfórumokra néha pártonkívüliéket is meghívunk. Az ismeretterjesztő előadásokra, a tanyagyűlésekre, meg a társadalmi munkára is toborzom a népet. Üjabban nem nehéz a dolgom, mert az emberekben nőtt a közös iránti érdeklődés. Tócsik István üzemegység- vezetővel és Babicz Andrással körútra indulunk. Mutatják, hogy a központban átalakítják az egyik épületet és július végétől meleg ebédet kaphat itt 30—40 tsz-tag. Sulyánbokorba érve panaszolják, hogy a megszűnt iskolából a telefont a posta egyelőre nem hajlandó áthelyezni magánlakásba. Petiig sosem tudni, mikor lesz szükség mentőre, tűzoltóra. Szépek, rendezettek a tanyai kertek, udvarok. A viruló paradicsomitábla mellett kiszuperált autóbuszt találunk: szociális létesítménynek használják a mezőn dolgozó asszonyok. A 36-os úton most halad az újnak mondható csuklós busz. Nyíregyházára viszi a tanyabokrok lakóit. Nábrádi Lajos Mérnököknek, közgazdásxoknak Műszaki-gazdasági továbbképzés Nyíregyházán Becslések szerint Nyíregyházán több mint 400 mérnök, mintegy 300 közgazdász és gazdasági főiskolai végzettségű szakember található. A megyében még magasabb a műszaki értelmiség száma. Ugyanakkor — mivel a megyében ilyen jellegű egyetem nincs — nehéz megteremteni a továbbképzést. Pedig a tudományos és technikai ismeretek gyors növekedése megköveteli a megszerzett tudás felfrissítését. Ezért döntöttek úgy, hogy 1980 februárjától műszaki-gazdasági továbbképző tanfolyamot szerveznek Nyíregyházán. A négy félévre kiterjedő tanfolyam irányítója a Budapesti Műszaki Egyetem Mérnöktovábbképző Intézete. A hallgatók heti egy alkalommal 8—10 órán át előadásokon vesznek részt. Az oktatók Budapestről, illetve a Bessenyei György Tanárképző Főiskoláról kerülnek ki. Félévenként vizsgát tesznek a tanfolyam résztvevői, majd a tanulmányokat államvizsga letételével zárják. A tanfolyam indításának gondolata a Nyírgyházán közelmúltban megrendezett matematikus-találkozón vetődött fel. Mivel a megyében is egyre jobban tért hódít a számítástechnika alkalmazása, ezért a tematikában a rendszerelemzés numerikus és gépi módszerei, a szervezési és vezetési rendszerek ismerete szerepel. Jó a családosoknak, a bejáróknak Rugalmas munkaidő a húsiparnál Megfontolásra és követésre méltó ésszerű változtatást hoztak a húsipari vállalatnál. Április 1-én, akkor kísérleti jelleggel vezették be a rugalmas munkaidőt. A kedvező tapasztalatok alapján júliustól pedig véglegesített formában hasznosítják a rendszer kétségtelen előnyeit. A nem fizikai állományú dolgozók mintegy felét és az objektív minősítőket érintő rendelkezés lehetőséget ad arra, hogy naponta 4 és 12 óra között változó munkaidőben dolgozzanak, hivatalos dolgaikat és magán ügyeiket egyeztessék. Az új munkarend különösen a kisgyermekes anyák körében szerzett örömöt, de sokat segít a vidékről bejáróknak is, akik így jobban tudnak igazodni a menetrendhez, és jobban gazdálkodhatnak a szabad idejükkel. A húsipari vállalatnál is igazolódott a már másutt megszerzett tapasztalat: a merev munkaidő-beosztás szülte feszültség csökkenése a munkakedv és a vállalati légkör javulásához vezet. Jubileumi sértés Szokatlan, de nem egyedülálló hivatalnoki szemléletről szereztünk tudomást a Pedagógusok Szak- szervezete megyei bizottságán. A nyíregyházi járás néhány iskolájából érkezett a hír, hogy egyes igazgatók kérelem írására kötelezik a 25 éves szolgálatot elérő, jubileumi jutalomra jogosult nevelőket. „Előbb írjon kérelmet, aztán fizetünk...” Aktagyártó szemlélet ez, amely éppen a célt, az embert téveszti szem elől. Megalázó ugyanis, ha a vezető nem veszi észre, hogy a munkatársa 25 éve dolgozik a pályán, amelyért köszönet, figyelmesség és a rendeletekben előírt pénzjutalom jár. Amit nem kell kérni, hanem adni kell, s amelynél legalább olyan fontos az emberi sző, megbecsülés, mint a pénz... (P) Permetezik az almáskertet Idén már kilencedik alkalommal permeteznek kombinált vegyszerrel az érpataki Rózsa Ferenc Mg. Tsz almáskertjében. (Gaál Béla felvétele)
