Kelet-Magyarország, 1979. július (36. évfolyam, 152-177. szám)

1979-07-26 / 173. szám

2 KELET-MAGYARORSZÁG 1979. július 26. Szabolcsiak is pályázhatnak Ámatőrfilm­szemle öt megye amatőrfilmesei küldhetik el kisfilmjeiket a következő kelet-magyaror­szági tájegység amatőrfilm­szemlére, melyet idén ősszel a diósgyőri Vasas Művelődé­si Központ rendez. Borsod, Hajdú-Bihar, Heves, Sza- bolcs-Szatmár, illetve Szol­nok megye önállóan dolgozó amatőrfilmesei, vagy szakkö­rei olyan fimekkel nevezhet­nek, melyek országos feszti­válon még nem szerepeltek. Figyelemre méltó a mis­kolciak célja a szemlével: az új termés felmérése és érté­kelése mellett igyekeznek új híveket is szerezni az ama­tőrfilmezésnek, ezért a szem­le nyilvános keretek között zajlik. A pályázati felhívás szerint a bemutatandó filmek díjazására az eddigi szemlé­ken kiosztott díjaknál na- gyotab összeg áll a rendezők rendelkezésére, így mód lesz a díjak megosztására. A szemlét november 30.— december 2. között rendezik, nevezési határidő: október 5., beküldési határidő: no­vember 20. Anyaggyűjtés—hagyományápolás Országos uéptáncos tábor Nyíregyházán Megyénk az ország egyik leggazdagabb „kincsesbányá­ja” a néptánckutatók számá­ra. A nyírségi tanyavilágban, illetve a külvilágtól hosszú időn át elzárt szatmári, láp­környéki falvakban eleve­nen maradtak fenn a nem­zedékeken át öröklődött ha­gyományok. Néptánckultú­ránk legnemesebb elemeit alkotják például a cigány­botolók, vagy a különféle szatmári táncok, mint példá­ul a nagyecsedi verbunk. Ezeknek a táncoknak egy ré­sze már filmszalagra rögzít­ve, a Magyar Tudományos Akadémia tárában áll a ku­tatók, a koreográfusok ren­delkezésére. Megyénkben közel tízezer méternyi anya­got gyűjtöttek. A hagyományápolás a célja annak az országos tábornak is, melyet július 26—augusztus 5. között rendez Nyíregyhá­zán a Népművelési Intézet, a megyei és a városi tanács művelődésügyi osztályainak közreműködésével. Néptánc­oktatók érkeznek a táborba az ország minden részéből, hogy a legnevesebb szakem­berektől tájékozódjanak a néptáncmozgalom hazai helyzetéről. Itt történik meg a hagyományok ápolásának országos színtű újraértékelé­se. Még egyszer felkutatják azokat az adatközlőket, akik­től korábban már gyűjtöttek anyagot, illetve új gyűjtésre is sor kerül Nagyecseden, Nyírvasváriban és Geszteré- den. A táncosok mozdulatait filmen örökítik meg, s ez az anyag is az MTA gyűjtemé­nyébe kerül. A tábor programjában többek között előadások, szakmai viták, gyakorlati be­mutatók szerepelnek. Ismert néprajztudósok tartanak elő­adásokat, neves koreográfu­sok tanítják a táncokat. Szá­zan érkeznek Nyíregyházára a csütörtökön kezdődő ren­dezvényre. A jelentősebb programokon ott lesznek a megyei művelődési központ néptáncos továbbképző tan­folyamának szabolcs-szatmá- ri résztvevői is. Ök huszon­négyen most szereznek nép- táncoktatói működési enge­délyt. Amit a jövedelmek kiegészítéséről tudni kell (1.) A nyugellátások kiegészítéséről Az életszínvonal emelésé­ben elért eredmények meg­szilárdítása érdekében, a Minisztertanács az áremelé­sekkel egyidejűleg döntött a bérek, a nyugdíjak és a nyugdíjszerű egyéb ellátások, a gyermekgondozási segély kiegészítéséről, illetve a csa­ládi pótlék emeléséről is. A következőkben ezekről rész­letesen tájékoztatjuk olva­sóinkat. Ezúttal a nyugellá­tások, baleseti nyugellátások és a nyugdíjszerű egyéb el­látások kiegészítéséről lesz szó. Az 1979. augusztus elseje előtti időponttól megállapí­tott nyugellátásokat, balese­ti nyugellátásokat (mind a saját jogú, mind pedig a hozzátartozói nyugellátáso­kat) és a nyugdíjszerű egyéb ellátásokat — a havi rendszeres szo­ciális ellátásokat stb. — a folyósító szervek havi 180 forint jövedelempótlékkal egészítik ki. A július hónap­ra járó összeget augusztus első napjaiban, soron kívül utalják, augusztustól pedig a megszokott időpontokban az ellátással együtt folyósítják. A szünetelő nyugellátáso­kat akkortól egészítik ki jö­vedelempótlékkal, amikortól az ellátás újból folyósításra kerül. Az 1979. július 31-e utáni időponttól megállapí­tásra kerülő ellátásokhoz a 180 forint kiegészítést, az el­látás megállapításának idő­pontjától adják hozzá. A ko­rábbi szabályok szerinti 110 forint kiegészítés (energia- és húsárpótlék) változatlanul jár. A jövőben tehát 290 fo­rinttal egészülnek ki a nyug­díjak és a nyugdíjszerű ellá­tások. Ezt a folyósító szervek hivatalból hajtják végre, te­hát külön kérelmet senkinek sem kell benyújtania. A saját jogú és az özvegyi nyugellátást ez év június 30-ig együttesen havi 1600 forintig lehetett folyósítani. Ez az összeghatár július else­jétől emelkedik, a két nyug­ellátást együttesen havi 1780 forintig lehet folyósítani. Szintén változott a korláto­zás nélkül folyósítható nyug­díj összeghatára is. Mint is­meretes a munkaviszonyban, szövetkezeti tagsági viszony­ban vagy bedolgozóként fog­lalkoztatott öregségi, rok­kantsági, baleseti rokkantsá­gi nyugdíjas nyugdíját 1979. január elsejétől korlátozás nélkül lehetett folyósítani, ha a nyugdíj havi összege az 1470 forintot nem haladta meg. Ez az összeghatár most 1650 forintra emelkedik. Eddig a házastársi pótlék­ra az eltartott házastársa (élettársa) után az a saját jogú nyugellátásban, baleseti rokkantsági nyugdíjban ré­szesülő volt jogosult, akinek a saját jogú ellátása a havi 2Ö00 forintot nem érte el. Ez az összeghatár 1979. július el­sejétől havi 2180 forint. A házastársi pótlék összege azonban nem változik, to­vábbra is legfeljebb havi 500 forint lehet az az összeg, amely a saját jogú nyugellá­tást havi 2180 forintra kiegé­szíti. Azok a nyugdíjasok, akik házastársi pótlékban ré­szesülnek, a házastársi pót­lékon felül még 180 forint jövedelempótlékot kapnak azután a házastársuk (élet­társuk) után is, aki után há­zastársi pótlékra jogosultak, összesen tehát 360 forintot kapnak. Nem kaphat házas­társi pótlékot az a nyugdí­jas, akinek havi nyugdíja a 2180 forintot eléri. 1979. júli­us elsejétől viszont ezek a nyugdíjasok is — akiknél a házastársi pótlékra feljogo­sító egyéb feltételek meg­vannak ugyan, de az említett összeghatár elérése miatt há­zastársi pótlékot nem kap­hatnak — kapnak eltartott házastársuk után (élettársuk) havi 180 forint jövedelem- pótlékot. Az a dolgozó, aki még nem nyugdíjas, az eltartott házas­társa (élettársa) után abban az esetben kaphat havi 2180 forintot meghaladó nyugdí­jához havi 180 forint jöve­delempótlékot, ha a nyugdí­ját 1980. augusztus elsejét megelőző időponttól állapít­ják meg. A havi 2180 forin­tot meghaladó összegű nyug­díjban részesülőknek az el­tartott házastárs (élettárs) utáni havi 180 forint jövede­lempótlékot külön kell igé­nyelni, mint a házastársi pótlékot. A nyugdíjasok megfelelő tájékoztatása érdekében az augusztus első napjaiban so­ron kívül folyósításra kerülő jövedelempótlék kézbesítése alkalmával a postai kézbesí­tők, az eltartott házastárs után igényelhető jövedelem- pótlékról szóló tájékoztatót adnak át. Ennek hátoldala egyben igénybejelentő lap is. Ezt pontosan kitöltve vissza kell juttatni a nyugdíjfolyó­sító szervhez. Következik: A családi pót­lék összegének emelése. KÖLTSÉGES ROSSZ SZOKÁSAINK Hőenergia a levegőbe SZÁGULDÁS VIRTUSBÓL Az elmúlt fűtési szezon­ban, egy év alatt mintegy 550 millió forint értékű sze­net, tüzelőolajat, gázt és vil­lamos energiát használtunk fel Szabolcs-Szatmár me­gyében fűtésre. Körülbelül hetvenmillióval több ez, mint az előző fűtési szezonban. Hogy ez sok, vagy indokolt, azt így eldönteni nem egy­szerű. Szakemberek vélemé­nye szerint a lakásszám-, a lakótér-növekedés, az időjárá­si viszonyok legfeljebb egy 10 százalékos növekedést in­dokolnak, s nem tizenhár­mat. Rossz szigetelés De talán nem is ez a plusz 15 millió forint „terven fe­lüli” fogyasztásnövekedés a probléma. Inkább az, hogy megfelelő szigeteléstechni­kával épült lakásokkal, la­kásonként szabályozható táv- hőhőberendezésekkel, mért fogyasztással csak ebben a megyében ötven-hatvanmil- lió forinttal kevesebb fűtő­energiát kellene elhasználni. Külföldi kísérletek már iga­zolják: egy olyan épület­tömbben, ahol lakásonként helyeztek el fogyasztásmérő­ket és az elhasznált hőener­gia arányában fizettek a la­kók, ott egyharmadával ke­vesebbe került a fűtés, mint egy azonos típusú, másik házban. Idehaza, és Nyíregy­házán is, sok esetben nem is a lakó a hibás abban, hogy túlfűtött a lakása. Ugyanis egyszerűen nem is szabá­lyozhatja, mert a berendezés egycsöves rendszerű. Ha alul lezárnák, a felsőbb szinteken fáznának a lakók. S ha mégis szabályozható — mert két­csöves a rendszer — akkor CSEREÜDÜLTETÉS. A Nyíregyházi MEZŐGÉP Vállalat szakszervezeti bizottsága és a Kárpátontúli területi Szak- szervezeti Bizottság szervezésében — csereüdülés kereté­ben — 24 kárpátontúli gyermek üdül a vállalat sóstói üdü­lőjében. A 10 napos turnus alatt kirándulnak Debrecenbe és Tokajba, megnézik a sóstói skanzent, és találkoznak ma­gyar úttörőkkel is. sem érdekelt a lakó, hogy le­zárja a fűtést. Egyszerűbb kinyitni az ablakot, mert a fűtést légtér szerint „pausá- léra” számolják. így men­nek el a milliók a levegőbe. S ez sokkal több, mint amennyibe a kétcsöves rend­szerű berendezés került vol­na. Kinek az érdeke? Vannak, akik úgy vélik: a távhőt termelő vállalatnak érdeke, hogy minél több energiát adjon el. Nos, ezek az emberek nem tudják, hogy a lakások fűtéséhez legalább annyi dotációt ad az állam, mint amennyit jelenleg a la­kó fizet. A felesleges energia- fogyasztás megszüntetésével, csak a jelenlegi fogyasztás kétszázalékos csökkentésé­vel évente annyi pénzt lehet­ne megtakarítani Nyíregyhá­zán, hogy abból akár egy újabb forróvíz-termelő ka­zánt is lehetne építeni. Ko­molyabban vett takarékossá­gi törekvésekkel lehetne ha­sonló eredményeket elérni a sütőipari termékeknél, a gépkocsik üzemanyagánál is. Például az útviszonyoknak megfelelő vezetéstechniká­val, karbantartással, rendsze­res fogyasztásbeszabályzással — minden túlzás nélkül — legalább tíz százalék üzem­anyag-megtakarítást lehet el­érni. A Volán 5. számú Vál­lalatánál történetesen — ahol már országosan is elismert, jó fajlagos értékekkel üze­meltetik a gépjárműveket — a tervezett, újabb háromez­relékes megtakarítás évente mintegy 300 ezer forint meg­takarítást eredményez. S ha minden gépkocsivezető egy kicsit jobban odafigyelne, vagyis megtakarítással zárná az évet, ez akár másfél mil­lió forint is lehetne. Ne csak beszéljünk róla! Talán a kelleténél is töb­bet beszélünk a takarékos­ságról, de vajon felmérte-e már mindenki, hogy saját munkaterületén, sőt otthon, a háztartásban is, hogy mit tesz ennek érdekében, konk­rétan? Hiszen rajtunk is mú­lik, hogy a felesleges, értel­metlen kiadások csökkenté­sével továbbra is az igénye­inknek megfelelő színvonalon éljünk. Gondolnak-e erre azok a gépkocsivezetők, akik csak úgy virtusból szágul­doznak az utakon? Tóth Árpád Belgiumi turné előtt Csúcsot elöntött a Szabolcs-Volán Soha annyi fellépése nem volt még a Szabolcs-Volán táncegyüttesnek, mint az idén: az év első felében har­minc műsort adtak. Ezzel a teljesítménnyel meg is dön­tötték eddigi csúcsukat, eny- nyi bemutatkozás ugyanis máskor egy évre szokott el­oszlani. A közelmúltban egy újfajta sorozatot is elvállal­tak: a megyénkre kíváncsi IBUSZ-vendégeknek úgy­nevezett idegenforgalmi mű­sor keretében adnak ízelítőt Szabolcs-Szatmár népművé­szetéből. A kamaraműsort az eddigi tapasztalatok szerint a turisták nagy érdeklődéssel fogadták. Az elmúlt vasárnap a Szentendrei nyár című kulturális rendezvénysoro­zat egyik programján ven­dégszerepeitek az Igrice együttes és a Pusztadobosi népdalkor és citerazenekar társaságában, stílusos környe­zetben: a néprajzi múzeum szatmári házai között. Nyáron sincs pihenő, sőt. megkezdődött a készülődés a következő külföldi útra. Au­gusztus 15-én indulnak Bel­giumba, ahol 17-től 26-ig két fesztiválon vesznek részt a dél-belgiumi Jambes, vala­mint az északi Mechelen vá­rosokban. Hazánk és a belga nemzetközi folklórfesztivá­lokat rendező intézmények között több éves a kapcsolat, a nyíregyházi csoport mint műkedvelő szakszervezeti együttes, a SZOT javaslata alapján és költségein utazik. Ezt megelőzően a HVDSZ Bihari-táncegyüttese, vala­mint a Vidróczki-táncegyüt- tes képviselte hazánk színeit. A Szabolcs-Volántól ötször húszperces összeállítást kér­tek, s ráadásul olyan menet­táncot, mellyel a városok utcáit lehet „járni”. Műso­rukon zömmel szabolcs-szat- mári táncok szerepelnek. Ez lesz az együttes eddigi leghosszabb külföldi turnéja. Augusztus 29-én érkeznek haza, a fesztivál előtt és után azt tervezik, hogy az általunk kevéssé ismert ország életé­vel, látványosságaival megis­merkednek. Egy újfehértói kisiparos rendszeresen dolgozott a helybeli fogyasztási és érté­kesítő szövetkezetnek. Két éve megkereste őt Erdész Gyula 48 éves nyíregyházi lakos, az Űjfehértói ÁFÉSZ karbantartási részlegének vezetője, átadott neki egy rajzot, hogy annak megfele­lően készítsen el egy lemez­tartályt. A kisiparos nekilá­tott a munkának, s amikor kész volt, Erdész elszállíttat­ta embereivel a szövetkezet telephelyére. Itt még kisebb simításokat végeztek a tartá­lyon, aztán kivitték Erdész víkendházához. A kisiparos várta, hogy az ÁFÉSZ fizet, de minthogy nem az övék volt a 3000 forint értékű tar­tály, nem is fizettek érte. Erdész más módon is ki­használta lehetőségeit mun­kahelyén. Nem sokkal a tar- tálycsináltatás után egy mun­katársával szivattyút vásá­rolt az ÁFÉSZ bélyegzőjével a nyíregyházi vasboltban és odaadta egy ismerősének, akitől 3000 forintot korábban már átvett a szivattyúért. A vasbolt leemelte a szivattyú árát a szövetkezet számlájá­ról, így az ÁFÉSZ-nek 2670 forint kára, Erdésznek 3000 forint haszna származott az üzletből. Rövid idővel a szivattyú­vásár után a korábban már említett kisiparostól 45 kiló szögvasat kért kölcsön Er­dész, amit saját céljaira használt fel. Amikor a kis­iparosnak szüksége volt a szögvasra és visszakérte, Er­dész a szövetkezet raktárából utalta ki a karbantartó rész­leg számára a szögvasat, az utalványon pedig átvevő­ként aláhamisította egy mun­katársa nevét. A kisiparos megkapta a szögvasat, az ÁFÉSZ-nek pedig újabb 800 forint kára keletkezett. Erdész rajtavesztett az üz­letelésen: a Nyíregyházi Já­rásbíróság dr. Drégelyvári Imre tanácsa csalásért és két rendbeli magánokirat-hami­sítással elkövetett sikkasz­tásért 5000 forint pénzbünte­tésre ítélte és kötelezte, hogy mind a szövetkezetnek, mind a kisiparosnak okozott kárt fizesse meg. Az ítélet jogerős. A BEAG kisvárdai gyárá­nak képkeretkészítő üzemé­ben a megyei szövetkezetek, VASÉRT-boltok, JAVSZER- vállalatok részére készítenek képkereteket. Szalontai Gé- záné és Szabó Andrásné az elkészült képkeretléceket cso­magolják a szállításhoz. (Csá­szár Csaba felvétele) A tárgyalóteremből Rajtavesztett az üzletelésen

Next

/
Oldalképek
Tartalom