Kelet-Magyarország, 1979. július (36. évfolyam, 152-177. szám)
1979-07-17 / 165. szám
2 KELET-MAGYARORSZÁG 1979. július 17. 900 milliós kisipari szolgáltatás Hiány van cipész, szabó, fodrász szakmákban Az utóbbi öt esztendőben közel ezerrel nőtt megyénkben a kisipari szolgáltatást végzők száma. így jelenleg 4597-en vannak. Különösen jó hatást váltott ki a növekedésre az 1977. évi kisipari törvény és az ezzel összefüggő jövedelemadó-rendelet. E szükséges központi intézkedések nyomán, igen rövid idő alatt csaknem félezren váltottak kisipari működési engedélyt. Az igényeknek megfelelően, jelentős a kisipari szolgáltatás értéke: az elmúlt évben — becsült adatok szerint — 900 millió forintot ért el. Nem kevésbé érdektelen a kisiparosok által végzett önkéntes társadalmi munkák vállalása sem. A múlt évben ilyen tevékenységet egymillió-kétszázezer forint értékben végeztek kisiparosok. A növekedés ellenére sem kielégítő még megyénkben a kisipari tevékenység. Vonatkozik ennek hiánya főleg a beregi tájra. De több szakmából más helyekén is fen- áll a hiányosság. Ilyenek: cipész, női, férfifodrász, női, férfiszabó, tetőfedő, cserépkályhás és elektromos cikkek javítására hivatott szakmák. Sokat jelent, hogy kisiparosok is tarthatnak szakmát tanuló fiatalokat. Ezek száma 300 a megyében. S az ilyen fiatalok többsége az építőipari ágazatokban tanul szakmát. Az a tapasztalat, hogy a kisiparosoknál végző fiatalok közül, kellő gyakorlatszerzés után többen (mintegy 30 százalékban) váltanak kisipari működési engedélyt. a. b. Felújítják a halastavakat Szovjet, norvég hal érkezik Az Alkotmány Halászati Termelőszövetkezet étkezési hal termelésének mintegy 30 százaléka származik a természetes vizekből. Ez bizony nem elegendő az igények kielégítésére, annál is inkább, mert az emberek körében az ott növekedettek keresettebbek. ' , — A folyókban a szaporulat nem kielégítő — említi Szabó Benedek főagronómus. — Ez egyrészt , abból ered, hogy miután a fplyókat szabályozták, a mocsarakat, lápokat lecsapolták, nagyban csökkent a halak peterakásra alkalmas helye, a sekély vizű, úgynevezett ívóterylet. Másrészt a vizek szennyezettségének fokozódása a halak életterét teszi tönkre. A haltermelés fokozására ebben az évben megindul a nagyhalászi halastó rekonstrukciója. Itt a gátakat, csatornákat újítják fel, s a területet alkalmassá teszik a haltenyésztésre. Befejezéséhez közeledik a császárszállási halastó fejlesztése is. Külső halágyat, teleltető meg ívató tavakat hoztak létre, amely megkönnyíti a halállomány fajta és minőség szerinti lehalászását. A beruházás 4 millió forintba került. A halászok fizikai munkájának megkönnyítésére motoros csónakokat vásároltak. Ezekre olyan speciális berendezések vannák felszerelve, amelyek alkalmazásával a nagy mennyiségű mesterséges táplálékot — kézérintés nélkül adagolhatják a vízbe. Az Alkotmány Halászati Termelőszövetkezet az idén 47 vagon halat ad a népgazdaságnak. Értéke: 10 millió forint. Azt részben a saját üzlethálózata értékesíti (például a nyíregyházi Halász- csárda). A halértékesítő vállalat révén pedig a vállalati, üzemi étkezdékbe, iskolai konyhákba, vendéglátóipari egységekbe jut el. A halértékesítő vállalat helyi fiókjától a következő tájékoztatást kaptuk: „Az ellátással nincs baj, mert a Szovjetunióból és Norvégiából importált, fagyasztott szállítmányok folyamatosan érkeznek. Augusztusban már várhatók a hazai gazdaságok élőhal küldeményei is.” Cselényi György Üdülőkörzet - fagyi nélkül Nagy forgalom, szűkös választék Tiszalökön Valóságos kis paradicsomot varázsoltak, a telektulajdonosok Tiszalökön a Tisza partján létrejött üdülőkörzetből. Az első házak 12—14 évvel ezelőtt épültek. Ma már mintegy 400 beépített telek van a körzetben, ahol egy-egy hétvégén 2000—2500 vendég is megfordul. ,A vílkendháza'k tu. lajdonosai pedig rendszerint a szabadságukat is itt töltik. Az ellátás azonban elmarad az üdülőkörzet igényeitől. A területen a helyi áfész tart fönn egy kifőzdét, amely egy nyári hónap alatt átlagosan 200 ezer forint értéket forgalmaz. A halászcsárdában elég szűkös a választék — elsősorban néhány halételt és kevés frissensültet kínálnak — a környezet korszerűtlen, s naponta legfeljebb 200 adag étel készül. Valamennyit enyhít a gondon, hogy könnyen megközelíthető az erőmű lakótelepén levő étterem. Itt naponta 200—250 adag ételt főznek, melynek nagyobb hányada az üdülök rendelkezésére áll. A halászcsárda mellett egy fűszer- és egy zöldség-gyümölcs bolt található a Tisza partján, ugyancsak az áfész üzemeltetésében, gyenge választékkal. Keveset enyhít az ellátás gondjain a tiszalöki abc-áru- ház. Naponta 56 — jórészt munkásokat szállító autóbusz halad át a községen. Az átutazók és a bejáró dolgozók —az utóbbiak 1000—1200-an vannak, s többségükben nők — rendszerint itt vásárolnak be. Mire vége a műszaknak, s hazaérnek, nemigen találnak árut, sőt nyitott boltot sem a környező községekben. Ezért Tiszalökön szerzik be a szükséges élelmiszereket. Feltéve, ha kapnák. Bár tejből, kenyérből van elegendő, de például zöldség-gyümölcsfélékből nem megfelelő a választék. A háziasszonyok szerint paprika, paradicsom, burgonya sem kapható mindig. Nagy gondot jelent — és egy ideig nem is tudják megoldani — a fagylalt árusítását az üdülőkörzetben. Az áfész halászcsárdájában lett volna lehetőség a keresett csemege forgalmazására, de az egészségtelen körülmények miatt nem engedélyezte a KÖJÁLL. H. Zs. Férficipő exportra Az év első felében 489 ezer pár férfi félcipőt — melynek értéke közel 116 millió forint — indítottak útba hazai és külföldi megrendelőiknek a nyíregyházi Szabolcs Cipőgyárból. A szállítmányokból 205 ezer párat a Belkereskedelmi Minisztérium megrendelésére szállítottak le. A nagyobbik részt 284 ezer pár férfi félcipőt pedig exportáltak. Ennek zömét a Szovjetunió rendelte, de jutott belőle lengyel és román partnereinek is. ÚJRA A BÖRTÖNBEN Megtámadta a rendőrt is Berki Elemér 22 éves kál- lósemjéni lakosnak csak az idén márciusban telt volna le d büntetése, amit rablásért kapott, de a börtönben olyan jól viselkedett, hogy tavaly április 28-án feltételesen szabadult. Berki néhány napi pihenés után munkát talált magának a fővárosban, s ha havonta hiányzott is igazolatlanul egy-egy napot, amikor józan volt, egészen rendesen dolgozott. Egyik hét végén Berki elindult hazafelé Kállósemjén- be. A vonaton sörözött, este hét óra tájban már jó hangulatban szállt át Nyíregyházán a Kállósemjén felé menő vonatra. Nagykállóig helyet is talált magának, aztán elindult a peronra, mert faluja állomása következett. A peronon két férfi állt. Hogy miért, miért nem, Berkinek nem tetszett az egyik, s nekiment. Pechére a másik utas a megtámadott testvére volt, s így természetesen bátyja segítségére sietett. A zajt,, a sörösüveg-csörömpölést meghallotta a kocsi belsejében Miskolcról hazafelé tartó két rendőr, egyikük kiment, rájuk szólt, hogy szolgálatba helyezi magát, s felszólította Berkiéket, hogy hagyják abba a verekedést. A megtámadottak annak rendje-módja szerint igazolták magukat, ám Berki azt mondta: neki nincs igazolványa. Közben a vonat megérkezett Kállósemjénbe. Berki leszállt, s elindult volna hazafelé, ám a rendőr vissza akarta hívni a vonathoz. Berki hallani sem akart a dologról, ezért a rendőr utánament és megpróbálta visszavinni, hogy rögzíthessék adatait a garázdaság miatt. Berki nem engedelmeskedett, sőt nekitámadt a rendőrnek. Szerencsére megérkezett az állomásra a két szolgálatban levő rendőr, s Berkit ezután már ők vitték be a kapitányságra. Berki Elemért hivatalos személy elleni erőszakért vonták felelősségre, s mint különös visszaesőt 1 év 2 hónap börtönre ítélték, 2 évre eltiltották a közügyek gyakorlásától és elrendelték kényszergyógyítását. Az ítélet jogerős. A KÉPERNYŐ Élűn A XX. századi szovjetorosz művészet egyik legszínesebb és legsokoldalúbb eredéti tehetsége, Vaszilij Suksin (1929—1974) jól ismert nálunk is. Elég csak talán írói, filmrendezői és színészi kimagasló együttes teljesítményére, A vörös kányafa c. emlékezetes filmre utalnunk. Könyvkiadásunkon kívül a rádió és a televízió is — szerencsére — sokat igyekszik kiaknázni számunkra a sajnálatosan korán lezárult elbeszélői, drámaírói életműve művészi értékeiből. Suksin három novellájából most Bacsó Péter készített Sértés címmel olyan jó tévéfilmet, amilyet eléggé ritkán láthatunk. Bacsó remek forgatókönyvírói és rendezői beleérzéssel, szcenikai és színészi stílus- teremitéssel híven tükröztet- te filmjében az elbeszélések jellemző művészi kvalitásait. Suksin ízig-vérig mai élethelyzeteket ábrázolt, a kisemberek húsba vágó, számukra nagy ügyeit, finom lélektani megfigyelésekkel, nagy erkölcsi-etikai meggyőző erővel. Az első filmmovella, a címadó Sértés volt a legdrámaibb, s egyben filozofikusan a legmélyebb. Az önérdekű szolgalelkűség ellen lázadó kisember brutális megalázása egy hétköznapi példán: jóllehet Szásának igaza volt a vele panaszkodó bolti kiszolgálóval szemben. de a többiek nem tűrhették, hogy miatta álljon a sor... Az éttermi beszélgetés meleg líraisága rendkívül árnyalt kidolgozottságban jutott érvényre. Szerintem ebben a részben volt leginkább tökéletesen hiteles a környezetrajz és legjobb a hangulatteremtés. Az egész szürke életében csupán álmokat dédelgető, ,jmég egyszer sem vétkező”, magányos öreg „legalább emberként meghalni” kívánkozott Szibériába. Ám ennek a lehetőségnek a felvillantása csak a fiatal, mackósán kedves szibirják legény meggondolatlan tréfájának bizonyult... A Nem várt verdég éppen, hogy jelzett szélesebb társadalmi hátterében a személyi kultusz időszakának lélek- és egyéniségromboló hatása húzódott meg. A hosszú bör- tönévék után alkoholba menekülő, szétesett személyiségű egykori festő újrakezdeni képtelenségéért azonban már csak magát okolhatta. Nincs terem a népes és rangos szereplőgárdából valamennyi erre érdemeset kiemelni. Mégis meg kell említenem Suka Sándor (öreg), Vajda László (Ványaj és Gábor Miklós (az elzüllött festő) nagyszerű alakítását. Ugyancsak ide kell írni Andor Tamás operatőri munkájának dícséretét. Merkovszky Pál A RÁDIÓ MELLETT Ha egy címben alibiről olvasunk, rögtön a krimi jut eszünkbe róla. Páskándi Géza hiangjátéka, a Másnap, vagy az alibi, krimire utaló címet visel, de mégsem valóságos krimi, annak ellenére, hogy gyilkosságról, gyanúsítottakról, nyomozásról bőven esik benne szó. Az első számú delikvens: a főszereplő, Mángor József szobrász és keramikus. Pás- ikándi krimiszerzőhöz illő fantáziával szövi a mesét, bonyolítja a cselekményt a szobrász körül. Egy gyilkossági hír kapcsán — melyhez, mint később kiderül, Mángornak inincs köze — nyomoz a művész saját cselekedetei után. Szükség is van erre a kutatásra, mert Mángor nem tud elszámolni legutóbbi éjszakájának néhány órájával még önmagának sem. Képtelen visszaemlékezni, mert oly részeg volt. Ez a kiinduló helyzet amennyire csinált, annyira el is fogadható. A hallgató a legtermészetesebbnek veheti, mert van Ilyen. Viszont az is nyilvánvaló, hogy ezt a szituációt az író azért teremtette, mert ezzel akarja hősét önvizsgálatra késztetni. A szobrász-keramikusból azonban hiányzik az önmagával való szembenézés olyan bátorsága, amely élete megváltoztatására képessé tenné őt. Egész „önvizsgálata” nem egyéb kibújók keresésénél. Páskándi remek csavarokkal fordít a „cselekményen”, de mindnek koronája az utolsó „csavar”, a poén. Ebben leplező- d'ik le Mángor József önromboló haszontalansága, tehetségtemető életmódja, pontosabban az, hogy képtelen ebből az életformából kitörni. Valójában nem is akar, mert ezt szereti: a valódi művészet, a tartalmas alkotó élet helyett a pótlékot. A művészet és egyben az élet pótlékát. Garas Dezső az írói szövegnek szinte minden szavában benne rejlő jellemfestő vonást, lehetőségként használva, sűrű élettel töltötte meg. Nemcsak minden szó, hanem minden hangsúly, minden dallamív, vagy éppen megtört, alácsukló lendület a „helyén volt”. Berényi Gábor rendező az irodalmi anyag művészi színvonalát hangsúlyozta, erősítette elképzeléseinek a színészek játékában való érvényre juttatásával. Cigány O resztész címmel hangzott el Martinkó Károly riportja (dokumentum műsora?) egy dolgos, szorgalmas, a jóra törekvő, de sajnos a körülmények hatására fékezhetetlenné vált indulatai következményeként anyagyilkossá lett fiatalemberről. Ez a mélyen elgondolkoztató riport arra figyelmeztet, hogy a régi életmód olykor utánanyúl, rontó módon, a belőle kiemelkedettnek. S ilyenkor talán csak az új környezettel kölcsönösen felépített bizálom segíthet, az válhat lélektani bázissá. Seregi István Tudományos tanácskozás a gyógynövényekről A gyógynövény-termesztés új technológiáiról, a fejlesztésekről kezdődött hétfőn egyhetes nemzetközi tanácskozás a Magyar Tudományos Akadémia várbeli dísztermében a Nemzetközi Gyógynövény Kutatási Társaság és a Magyar Agrártudományi Egyesület rendezésében. A konferencián 26 ország mintegy 200 szakembere vesz részt és összesen 50 előadás hangzik el. A tanácskozáson három nagy témakörben vitatják meg a gyógynövény-termesztés aktuális kérdéseit. A megnyitó után elsőként a Magyarországon kifejlesztett zárt mák- és anyarozs-termesztési technológiákról hangzottak el előadások. Épülő megyeszékhelyünk madártávlatból. (Gaál Béla felvétele)
