Kelet-Magyarország, 1979. július (36. évfolyam, 152-177. szám)
1979-07-17 / 165. szám
1979. július 17. KELET-MAGYARORSZÁG 3 Az MSZMP Központi Bizottsága 1970. februári nőpolitikái határozata alapján jelölte meg a megyei tennivalókat kilenc évvel ezelőtt a Szabolcs-Szatmár megyei Pártbizottság. Tegnapi ülésén értékelte a párt megyei bizottsága az 1970. május 12-én hozott határozatának végrehajtását, s szabta meg a további feladatokat. A pártbizottság megállapította: a nőpolitikái határozat végrehajtása Szabolcs-Szatmár megyében eredményesen folyik. Az eltelt kilenc év alatt a megyében élő nők politikai, társadalmi, szociális és kulturális helyzete megyénk dinamikus fejlődésével gyökeresen megváltozott. II nők a politikában, a közéletben A pártbizottsági beszámolóból és a vitából kitűnt: a nőpolitikái határozat végrehajtása a párt-, az állami, a gazdasági és társadalmi, a tömegszervezetek és mozgalmak ügye lett, az előrehaladás együttes munkájuk gyümölcse. Ennek is eredménye, hogy egységesebb lett megyénkben a nőpolitika értelmezése, a nők társadalmi szerepének megítélése, tartalmasabban bontakozott ki a nők egyenjogúsága. Lényeges változás 'következett be a nők gondolkodásában, politikai magatartásában. Gyarapodott általános és politikai műveltségük, szakmai képzettségük. Növekedett a politika iránti érdeklődésük, erősödött elkötelezettségük a szocializmus ügye iránt. A megyében élő nők politikai iskolázottságára jellemző, hogy legtöbben a tömegpolitikai oktatás formáiban vesznek részt. A pártoktatásban 31,7 százalékos, a KlSZ-oktatás- ban 47,7 százalékos és a szakszervezeti oktatásban 42,8 százalékos az arányuk. A középfokú politikai oktatásban számuk növekszik, de arányuk csak lassan változik. Kevesen rendelkeznek felsőfokú politikai végzettséggel, annak ellenére, hogy a marxizmus—leni- nizmus szakosítót végzett nők száma 1974-hez viszonyítva megduplázódott. Kedvező, hogy például az 1978/79-es tanévben a káderképző tanfolyamok hallgatói között több, mint 32 százalékos volt a nők aránya. A nők politikai képzettségéhez hozzájárultak a gyes-en lévők „Olvasónapló” pályázata, a különböző klubok, vitakörök, falugyűlések is. A politikai munka hatására mind több nő vesz részt növekvő aktivitással a közéletben, a pártszervezetek, a társadalmi és tömegszervezetek, mozgalmak munkájában. A párttagok között 22 százalékos a nők ará^ nya az 1970-es 16,5 százalékkal szemben. Ezen belül a munkásnak aránya 31,3, a mezőgazdaságban dolgozóké 8,5 százalék. Az utóbbi 4 év alatt a pártba felvettek 33,1 százaléka a nő. Nagy eredmény, hogy a párt megyei, járási és városi vezető testületéiben az előző választási időszakhoz viszonyítva megduplázódott a nők száma és arányuk is kedvezően alakult. Jelentősen megnövekedett a nők aránya a KISZ, a szakszervezetek és a népfront választott testületéiben is. A tanácsoknál' már nem ilyen kedvező a kép. A legutóbbi választás óta a megyei tanácsban a nők képviselete csökkent, a helyi tanácsoknál pedig alig változott. A szövetkezetek testületéiben — különösen a munkabizottságokban — növekvő számban vesznek részt a nők, s kedvező az arányuk a közéleti tevékenység előiskolájának bizonyuló szocialista brigádmozgalomban is. A korábbiaknál több nő képviseli a szabolcsi választókat az országgyűlésben. Hasznos színterei a közéletnek a nőbizottságok, amelyek javaslatára, véleményére számítanak a vezető testületek. Munkájuk színvonalát azonban tovább kell javítani, mert egy részük még nem képes a nők közötti hatékony, a fő feladatokhoz kapcsolódó politikai nevelő munkára. Az eltelt kilenc év alatt számottevően javultak megyénkben az oktatás és a közművelődés feltételei, s ez a nők tanulását és művelődését is jelentősen segítette. Kedvező — és a megye munkaerő-szükségletéhez jobban igazodó — tény, hogy csökken a gimnáziumokban és növekszik a szakközép- és szakmunkásképző iskolákban tanuló lányok száma. Egyre több nő küzd a magasabb képzettség megszerzéséért is. A megye felsőfokú intézményeiben 1970-ben 1480 nő tanult, jelenleg 2386, ez az összes hallgatók 70 százalékának felel meg. A nők szakmai képzettsége azonban elmarad a követelményektől. Ennek oka, hogy sok olyan új munkahely létesült, amely csupán betanított munkát igényel, s hogy sok dolgozónak korábban nem volt lehetősége a szakmunkás-bizonyítvány megszerzésére. A szak- képzettség megszerzését sok esetben gátolja, hogy a nők egy része nem rendelkezik a 8 általánossal. A felnőttoktatás keretében az általános iskolákban tanulók között a nők száma évek óta egyharmada a. férfiakénak. A mezőgazdaságban dolgozó nők szakképesítését az is gátolja, hogy kevés a tanulásra fordítható idő, de a termelőszövetkezetek vezetői sem fordítottak kellő gondot a nők szakképzésére. Céltudatos, de nem elég eredményes a nők vezető funkcióra nevelésével, beállításával kapcsolatos törekvés. A párt-, az állami és a A nőpolitikái munka és feladataink megfelelően járultak hozzá az elért eredményekhez, e területen azonban még jelentős tartalékok vannak. A Kelet-Magyarország, a rádió és az üzemi lapok eredményesen tevékenykednek a köz- gondolkodás formálásában, a párthatározattal összefüggő feladatok ismertetésében. B további tennivalók gazdasági szervek képzési, továbbképzési és káderutánpótlási terveiben ugyan növekvő számban szerepelnek a nők, politikai és szakmai alkalmasságuk, közéleti aktivitásuk ellenére sem kielégítő azonban vezető funkcióba állításuk. Különösen kevés nő kapott első számú vezetői megbízást a tanácsoknál, a szövetkezetekben. Kedvezőbb a helyzet az ipari és a mező- gazdasági üzemek középvezetői szintjén. Bátrabban neveznek ki nőt csoport-, osztályvagy ágazatvezetőnek, mint a korábbi években. Az is megállapítható, hogy a vezetésre alkalmas nők közül ma még néhányan visszautasítják a magasabb beosztást. Van, aki fél a nagyobb felelősségtől, vagy attól a többlet- tehertől, amit ma még nem vállal a család többi tagja. A nők vezetői munkakörbe állításának lassú üteme a kádermunka gyengeségével is összefügg. R nők gazdasági, szociális helyzete Megyénk népességének és kereső korú lakosságának több, mint a fele nő. Nagytöbbségük lelkiismeretesen és felelősségteljesen helytáll a munkában. 1970-ben a kereső korú nők 56, jelenleg 67 százalékának van munkahelye. A nők nagy számban való munkába állítását a megye iparfejlesztési politikája, elsősorban a könnyűipar erőteljes fejlődése segítette élői Mint a megyei pártbizottság hangsúlyozta: még van tennivalónk a nők teljes foglalkoztatásáért, a gondok azonban már jóval enyhébbek, mint korábban. Az aktív kereső nők több, mint kétharmada fizikai munkát végez. Meghatározó a nők száma a kereskedelemben, a szállításban, az oktatásban, az egészségügyben. Örvendetes, hogy a megyében dolgozó több, mint 13 ezer felsőfokú végzettségű között évről évre emelkedik a nők száma és aránya (56—68 százalék). Növekvő a mezőgazdaságban dolgozó értelmiségi nők száma is. Az általános iskolai nevelők háromnegyede nő. A nők munkadíjazása megyénkben döntően a végzett munka mennyisége és minősége alapján történik. Bérüket azonban hátrányosan befolyásolja, hogy szakképzettségük, iskolai végzettségük alacsonyabb a férfiakénál, hogy szolgálati idejük is kevesebb, és hogy vezető-irányító munkakörben is kevesen dolgoznak közülük. Az itt-ott tapasztalható előítélet következtében elsősorban az ügyintézői, ügyviteli munkakörökben és a középvezetőknél a férfiak és a nők bére között esetenként indokolatlan eltérést is tapasztalni. Az ipari és más foglalkoztatottság növekedése, a háztáji és kisegítő gazdaságok fejlesztése is javította a nők, a családok jövedelmét. Kedvezően hatott a nők helyzetére a társadalombiztosításban, az egészségügyi ellátásban, a nyugdíjaknál bekövetkezett fejlődés. Családi pótlékban több, mint 48 ezer család részesül, 49 százalékkal több, mint 1970- ben. Az egy családra jutó pótlék havi összege a munkás és alkalmazott családoknál megduplázódott, a tsz-családoknál majdnem háromszorosára nőtt. Javul az üzemek lakástámogatása, kiemelt figyelmet kap az üzemorvosi ellátás, a gyermeküket egyedül nevelők és a nagycsaládosok, kisgyermekes, terhes anyák segítése. 1970 óta a gazdálkodó egységek nagy gondot fordítanak a nők munkakörülményeinek javítására, egészségük védelmére. Az intézkedések döntően a fizikai munka könnyítésére, a szociális létesítmények, a közétkeztetés kiterjesztésére irányultak. Elsősorban a mezőgazdaságban és a kereskedelemben a nők ma is nehéz munkát végeznek. sokszor kedvezőtlen körülmények között. A tsz-ekben dolgozók munkaegészségügyi ellátása, üzemi étkeztetése megoldatlan és csak kezdeti lépések történtek a gondok enyhítésére.. A megyében gyermekgondozási segélyen lévők száma ma több, mint kétszerese az 1970. évinek. Ennek a jelentősége a gyermeknevelésen túl abban is megnyilvánul, hogy ez idő alatt egyre több anya tudja szakismereteit pótolni, műveltségét fejleszteni. E területen viszont még sok a kiaknázni való a munkahelyeken, a lakóhelyeken, az iskolákban. A sok nőt foglalkoztató oktatásügynél, a kereskedelemben, az egészségügyben gondot okoz a gyes-en lévők helyettesítése, s ez sürgeti a gyermekintézmények gyorsabb ütemű fejlesztését is. A pártbizottsági ülésen elhangzott: bár a fejlődés itt is számottevő, az eddiginél nagyobb gondoskodást igényelnek a fiatal, a nyugdíjas korú és az értelmiségi nők, s nagy feladat a cigányság élet- és munkakörülményeinek javítása. Sok még a tennivaló a megyében a szolgáltatási és a kereskedelmi hálózat bővítéséért, korszerűsítéséért, különösen a kisebb falvakban és a tanyákon. A megyén belüli munkásszállítás fejlesztése azért is fontos, mert elősegíti a nők szabadidejének kulturált eltöltését. A fenti eredmények elérését segítette, hogy a nőpolitikái határozatból következő feladatok megyénkben a pártmunka szerves részévé váltak. Pártszerveink és szervezeteink mind eredményesebben végzik a nőpolitikái munka irányítását, koordinálását és ellenőrzését. A párttestületek az elmúlt kilenc év alatt rendszeresen vizsgálták a feladatok végrehajtását. A különböző témákkal összefüggő politikai döntések egyben a nőpolitikái határozat érvényesülését is segítették. A párt testületéibe választott nőfelelősök munkájához a járási és városi pártbizottságok tartalmi és módszertani segítséget adnak. Az irányító pártszervek, szervezetek nőpolitikái munkájának hiányossága — állapította meg a megyei pártbizottság —, hogy a beszámoltatásokat nem minden esetben követi az új helyzethez igazodó minőségi követelmények megfogalmazása. A határozat átfogó értékelése nem nyújt lehetőséget az elmaradások okainak mélyebb elemzésére. Olykor az intézkedési és feladattervekben megfogalmazott általános és hosszabb távra szóló — esetenként már nem is időszerű — feladatok megléte is nehezíti az éves értékelés realitását. Üzemi szinteken gyakori a téma párhuzamos napirendre tűzése. Ritka a tömegszervezetekben, mozgalmakban dolgozó kommunisták nőpolitikái munkájának értékelése. A testületi felelősség erősödése mellett a nőfelelősök kezdeményező, javaslattevő tevékenysége sem mindenütt kielégítő. Az állami szervek, intézmények, vállalatok és szövetkezetek nőpolitikái munkájáról szólva hangsúlyozta a pártbizottság, hogy az intézkedési terveikben rögzített feladatok zömmel reálisak, hosszabb távon is megfelelőek. Hiányosságuk, hogy a célkitűzések sokszor általánosak, hiányzik a határidők és a felelősök megjelölése. Évenként értékelik a végrehajtást, de nem minden esetben igazítják a feladatokat a megváltozott körülményekhez. Az üzemi tervek, a kollektív szerződések és az alapszabályok általában tartalmazzák a nők érdekében teendő feladatokat is. A KISZ, a szakszervezet és a Hazafias Népfront szervei, szervezetei sajátosságuknak Több ezer szabolcsi nő kapott munkát megyénk könnyűiparában. A képen: szövőnők Demecserben. A megyei pártbizottságnak a fentiek alapján hozott határozata kimondja: Szabolcs- Szatmár megyében is az intenzív fejlesztés követelményei szerint kell végezni a gazdasági, az ideológiai és politikai munkát, s ennek kell kifejeződnie az elkövetkező időszak nőpolitikái tevékenységében is. A különböző testületeknek, a vezetőknek egyformán és jól kell érteniük a nőpolitika komplex jellegét, azt, hogy a női egyenjogúság kiteljesedése össztársadalmi érdek. Ehhez tovább kell fokozni a nők politikai aktivitását, tudatosabban szükséges felhasználni az állami, a párt- és tömegszervezeti iskolákon, rendezvényeken a nevelés lehetőségeit. Nagy fontosságú politikai feladat a vezető beosztásra alkalmas nők előléptetésének segítése, a káderutánpótlási, -képzési tervekben figyelembe vett nők tudatos felkészítése funkcióikra. Elő kell segíteni, hogy a nők arányuknak és a munkában elfoglalt helyüknek megfelelően kapjanak képviseletet a közéletben, a választott testületekben. Javítani szükséges a képzés és a továbbképzés személyi és tárgyi feltételeit. El kell érni, hogy a megyében élő nők közül mind többen végezzék el a 8 általános iskolát, azt, hogy a lányok nagyobb arányban kerüljenek a szakközépiskolákba és a szakmunkásképzőkbe. Növelni szükséges a munka melletti szakképzésben résztvevő nők számát. A káderképző tanfolyamokon is nagyobb számban kell képezni a nőket. Szabolcs-Szatmárban is meg kell teremteni a nők teljes és folyamatos foglalkoztatásának lehetőségét, általában javítani szükséges gazdasági és szociális helyzetüket. A megyei pártbizottság a pártszervek és szervezetek feladatává tette a nőpolitikái határozat végrehajtásával kapcsolatos irányító, ellenőrző és koordináló munkájuk megjavítását. A városi és a járási pá; íbizottságok- nak hatékonyabban kell segíten uk az irányításuk alá tartozó szervezetek nőpolitikái munkáját, rendszeresen és módszeresen számoltassák be az állami, a gazdasági és a társadalmi szervek vezetőit, a tömegszervezetekben és mozgalmakban dolgozó kommunistákat az intézkedési tervek végrehajtásáról. Megkülönböztetett módon szükséges foglalkozni e szerveknek a nők eszmei, politikai, világnézeti nevelésével, a nők között végzett pártépítő munkával, a munkásnők, a tsz-dolgozó és értelmiségi asszonyok, lányok párttaggá nevelésével. A pártbizottságoknak nagyobb erőfeszítéseket kell tenniük a nők bevonásáért a közéletbe, a nők vezető funkciókba való állításáért. Rendszeresen foglalkozzanak az arra alkalmas női káderek nevelésével, felkészítésével. A járási és városi pártszervek tűzzék napirendre a nőknek a vezetésben és a közéletben betöltött szerepét. A határozat a KISZ megyei szervezeteinek feladatává tette a fiatal nők általános, szakmai és politikai képzésének segítés t. a KISZ-ben dolgozó fiatal nők párttaggá nevelését és a családi életre nevelést. A KIÖZ segítse elő, hogy a fiatal lányok megfelelően felkészüljenek a pályaválasztásra. A népfrontmozgalom fontos felauata a lakóterületi politikai munka, a nők helyzetének folyamatos figyelemmel kísér és a politikai akciókba való bevonásuk. Munkájukban kapjon nagyobb hangsúlyt a gyes-en lévő, az értelmiségi és a nyugdíjas nőkkel, a háztartásban, a tsz-ekben dolgozó es a cigány nőkkel való foglalkozás. A szakszervezet, a HNF és a KISZ is tudatosan készítse elő a nők közéle tevékenységét, bátrabban javasoljon nőt vezető funkciókba. Fontos feladat e területeken és a szövetkezeteknél a nőbizottságok munkájának fejlesztése, javaslattevő, kezdeményező szerepük érvényesítése. A megyei sajtó, a rádió és az üzemi lapok rendszeresen kísérjék figyelemmel a nők politikai, gazdasági és szociális helyzeté . A pártbizottság a megye állami szerveinek és gazdasági egységeinek ajánlja, hogy nőpolitikái intézkedési terveiket a megye jelenlegi helyzetét figyelembe véve módosítsák, azokban törekedjenek a konkrétságra, a vezetők személyes felelősségének erősítésére Tervszerű munkaerő-gazdálkodással javítani szükséges a nők foglalkoztatottságát. Elő kell segíteni a különböző szociálpolitikai problémák megoldását, a kereskedelmi, a szolgáltatási és a gyermekintézményi létesítmények bővítését. A nők általános, politikai és szakmai képzettsége javulásának tárgyi és személyi feltételei megteremtése, a tankötelezettségi törvény végrehajtása fontos tanácsi feladat. Az állami és gazdasági szervek is tervszerű munkával segítsék elő az arra alkalmas nők vezetésbe való bevonását, előléptetését, az első számú vezető funkciókba. Segítsék elő, hogy több aktív és közéleti nő kerüljön a tanácsokba és más vezető testületekbe. A tanácsok, a gazdálkodó szervek és a szövetkezetek kötelessége erősíteni a nők közötti ismeretterjesztő tevékenységet, kiemelt figyelmet fordítani a nők munkájának erkölcsi és anyagi elismerésére. A pártbizottság felkéri a megye állami, gazdasági és tömegszervezeteiben, mozgalmaiban dolgozó kommunistákat, hogy személyes példamutatásukkal is segítsék a határozat érvényesülését.
