Kelet-Magyarország, 1979. június (36. évfolyam, 126-151. szám)
1979-06-28 / 149. szám
2 KELET-MAGYARORSZÁG 1979. június 28. Gondozás, bűnözés, kétarcúság Véteni gyermekeinket EREDMÉNYESEK VOLTAK a gyermek- és ifjúság- védelmi napok megyénkben. Több száz gyermek- és ifjúságvédelemmel foglalkozó vett részt a különböző rendezvényeken, tett fel kérdést, nyilvánított véleményt. A megnyitó rendezvényen az Oktatásügyi Minisztérium osztályvezetőjétől hallottuk azt, amit mi a mindennapi munkánk során egyre gyakrabban tapasztaltunk: megyénkre különös súllyal nehezednek a gyermek- és ifjúságvédelem feladatai. „A legfiatalabb megyéje” vagyunk az országnak. Amíg országosan ugyanis a 18 éven aluliak az összlakosság 31—32 százalékát adják, addig megyénkben a fiatalok javára ez az arány 35 százalék. Érthető tehát, hogy a jelentős gazdasági és társadalmi fejlődés ellenére Sza- bolcs-Szatmár megye gyermekvédelmi gondjai nehezek. Az országban 98 000 fiatalt tartanak a veszélyeztetett fiatalok nyilvántartása szerint fokozott figyelemre szorulónak. Megyénkben ez a szám közel 8000 fő. Nehézségeinket és gondjainkat tükrözi az állami gondozottak nagy száma. Országosan 37 000 kiskorú van állami gondozásban. Megyénk 3000 állami gondozottjával az országos összlétszámból 8 százalékkal részesedik. A fentiek mellett kimutatható az is, hogy országosan ezer lakosra nyolc, megyénkben pedig tizenhárom veszélyeztetett helyzetű és állami gondozott kiskorú esik. Hasonló módon igazolható ez a gyermek- és fiatalkorú bűnözéssel összefüggően is. A fővárost és az ország 19 megyéjét alapul véve az ötödik helyen áll Szabolcs-Szatmár megye a gyermek- és fiatalkorú bűnelkövetők létszámát illetően. Sok szó esett a gyámhatóságokról, amelyek — legtöbbször nagyarányú leterheltségük miatt — nem tudják az igazi irányító szerepet ellátni. A helyi tanácsi vezetők ugyanis több helyen nem látják, hogy a gyámügyi feladat milyen munkaigényes, milyen körültekintést, sok. helyszíni vizsgálatot, elemzést igénylő területe az államigazgatásnak. EZÉRT NEM LEHET DIFFERENCIÁLT gyermek- és ifjúságvédelmi munkájuk. A védő és óvó intézkedések során megelégszenek a legegyszerűbb intézkedéssel — a figyelmeztetéssel — de a többi húsz féle lehetséges intézkedés közül a legmegfelelőbb kiválasztására, annak érvényesítésére már nincs idejük. A legtöbb szó az óvodai és az iskolai gyermekvédelmi megbízottak tevékenységéről esett. Érthető, hiszen a megye mintegy 100 gyámügyi előadója mellett 500-at is meghaladja a számuk. A fentiek mellett sok lehetőség és feladat jelentkezik a munkahelyek vezetőinek a családgondozásban is. Abban, hogy figyeljenek fel a „kétarcú” szülőkre: azokra, akik a munkahelyen kiváló munkások tudnak lenni, de otthon már nem kiváló szülők, hanem a családot, a gyermeket elhanyagoló, súlyos erkölcsi problémákat hordozó és más erkölcsi elveket valló családfők. AZ IFJÚSÁGI TÖRVÉNY is úgy fogalmaz, hogy a felnőttek felelőssége mellett az ifjúság is felelős önmagáért. Ezért hangzott el többször: az ifjúsági szervezetek is felelősek a saját területükön jelentkező gyermek- és ifjúságvédelmi gondokért. Dr. Toronicza Gyula Hit mond az orvos? II napozás szabályai Évtizedes szokás, hogy nyári szabadságunkat lehetőleg vízparton, napozással, fürdéssel, sporttal töltjük. Ejtsünk pár szót szabályairól. A bőr, az élőszervezetre ártalmas ultraibolya sugarak szervezetet érő hatásai ellen védekezik azzal, hogy napfény hatására a legfelső rétegeiben többlet festékanyagot képez —, vagyis lebarnulunk. Ha a levegő hőmérséklete eléri a 20—22 fokot, bár fürdésre nem, napozásra már alkalmas lehet. Legfontosabb szabály a fokozatosság. Aki csak hét végén tud napozni, ne kezdje az idényt egész napos nap- fürdővel. így észrevétlenül I —II. fokú égési sérüléseket is lehet szenvedni. A napozáshoz használjunk napolajat. Tanácsos a programban másodnaponként kirándulásokat tervezni, ugyanis ezeken a napokon az irritált bőrfelület meggyógyul. A fürdésről szóló tanácsokat mindenképpen a sok helyen fellelhető tilalomfák ismertetésével kell kezdeni. Fürödni mindig csak a kijelölt helyeken szabad. Ne hagyjuk figyelmen kívül a nyaranta rendszeresen ismétlődő vízi baleseteket. Mindamellett természetes vizeink nagy része nemcsak a vízbefulladás lehetősége miatt veszélyes, hanem nagyfokú ipari, vagy egyéb szeny- nyezettsége miatt alkalmatlan fürdésre. Ivásra pedig egyáltalán nem használható. Érthető, hogy nem mindig vonzó a strandfürdők zsúfoltsága, de mindenképpen egészségesebb. Éppen a zsúfoltság miatt kell felhívnunk a figyelmet az egyéni fürdőhigiénia megtartására. Kerüljük a túlzásokat. A víz hűtőhatása igen nagy, így az itt elszenvedett fokozott lehűlés hajlamosít például légúti fertőzések előfordulására is. A középfülgyulladásra, kötőhártya-gyulladásra hajlamos személyek — főleg gyerekek — vigyázzanak, hogy fejük ne kerüljön víz alá, mert könnyen kiújulhat a betegségük. Alapszabály, hogy fel- hevült testtel, sportolás után semmiképpen se ugorjunk fejest a medencébe. Törekedjünk magunk is megtanulni és gyermekeinket megtanítani úszni. Nemcsak jó közérzetet ad, de segítségével néhány testi és lelki tünet is jól gyógyítható. Az egészséges napozás, fürdés javítja az ember közérzetét, hangulatát és fokozza izmaink edzettségét. Dr. Soltész János körzeti orvos Húszezer ember kérdései Fórum a kettesben Nyíregyháza, Bocskai utca 25. Ez a H-es körzet párt- székháza. Itt tartják a taggyűléseket, a sok vitát kavaró várospolitikai fórumokat. A körzeti pártszervezet munkája a Dózsa György, a Vöröshadsereg, a Család utca és a Marx tér által határolt területre terjed ki. Földes utcák — Van ebben a körzetben jól ellátott városcentrum, de akad elhanyagolt, kevésbé ellátott peremterület is. Az ellentmondások és a jövő körzetének is szokták nevezni a miénket — mondja Nagyfő Gábor, a körzeti pártszervezet titkára. — ötvenkét utcánk van. Ennek nyolcvan százaléka földes. Csaknem húszezer ember él itt, a munkásnegyedben. Itt van a Buj- tos, ahol sok a „vizes” családi ház. De itt épül a modern Keleti városnegyed szép lakóházaival. Van szövetkezeti ABC-nk, de sok apró sza- tócsjellegű boltunk és még több kocsma. Van cigányiskolánk a Család utcában és óvodánk a László utcában. Ebben a körzetben van a megyei kórház, a bíróság, a nagy múltú Kossuth gimnázium, s néhány ipari és szolgáltató telephely. Húszezer ember ügyében, érdekében szólnak, dolgoznak a kommunisták. Százharminc a párttagság létszáma. Ebből alig egy tucatnyi az aktív dolgozó. A többi nyugdíjas. Egykori munkás, kisember, hivatali dolgozó. Hilliós nyeremény — De aktívak. A lakossággal, a Népfront Bizottsággal és a tanácstagokkal együtt eredményes társadalmi munkát végeztek az elmúlt években. Több mint 1 millió forintot nyert a helyezésével a körzet — újságolja Juhász Sándor, a pártvezetőség tagja, népfrontbizottsági titkár. — Ebből jutott járdák építésére és a vezetékes vízhálózat bővítésére is. Eddig 300 folyóméter vízvezeték épült meg. Ha most elkészül a 100 folyóméter is, akkor az egész körzet kótaji vezetékes vízhez jut. A pártszervezet kezdeményezte a Géza utcán a járda építését és az utca • salakozását. Több százezer forintba került. Rontja viszont a pártmunka hitelét, hogy az építők trehány munkát végeztek. Kérte a körzet, a nép- frontbizottság: javítsák meg. Eddig nem történt semmi! Á Bujtos — holnap — Egy-egy várospolitikai fórumon 100—150 ember szokott részt venni — mondja a párttitkár. — Előzőleg a pártbizalmiak, a tanácstagok, a népfront aktivistái összegyűjtik a kérdéseket. Parázs viták vannak. Legutóbb márciusban tartottunk ilyet. Szó esett a Bujtos jövőjéről, a leendő városligetről. Elhangzik olyan is: „Ne hitegessenek bennünket.” Ugyanis előfordult, hogy több, egymásnak ellentmondó nyilatkozat hangzott el a szanálásról, bontásról, építésről. Ezekről nem mindig tud előre a párt- szervezet. így nem is tudjuk tájékoztatni a lakosságot. A bujtosiak és a Soltész" Mihály utca lakói kifogásolták a rendszertelen szemét- szállítást. Mások az éjszakai rakodást. Szóvá tették a fórum résztvevői a peremkerület üzleteinek a gyenge ellátását. Vállalatok bontanak járdát, fektetnek kábelt, vezetéket, ' aztán úgy hagyják évekig a területet. Kérték a körzetiek, hogy a Béla utcán a kábel fektetése után állítsák helyre a járdát. A Közép utcán a talajgyalulást sürgették. Itt földút van. Tavasszal, ősszel nagy a sár,‘ a tüzelőt nem tudják csak nagy nehézségek árán befuvaroztatni. Megoldatlan a csapadékvíz elvezetése. — Hasznosak a várospolitikai körzeti fórumok, mert választ kapnak az emberek a kérdéseikre — mondja Oláh László, a város tiszteletben álló veteránja. — Csak néha az a baj, hogy nem kapunk érdemleges választ egy-egy kérdésre. Több figyelmet kell fordítani az egyértelműségre. Aczél Béla a másik köz- tiszteletnek örvendő párttag ezt mondja: — Van olyan dolog, ami nem kerül pénzbe, de nagyon fontos. Ez pedig a tájékoztatás. Ezt az idős párttagok különösen igénylik, hisz többen már olvasni sem látnak, de szívesen politizálnak. Ezt csak úgy tudják helyesen csinálni, ha időben és helyes információkat kapunk. Ha előre tudunk arról is, mikor, mit terveznek a körzetünkben. F. K. Leltárhiány, Tanú: a Két, tanulságos leltárügyet tárgyalt a Nyíregyházi Munkaügyi Bíróság dr. Nagyné dr. Bálint Borbála tanácsa. Az egyik felperesnek félig igazat adott a bíróság, a másik felperes keresetét elutasította. FIATAL LÁNY, EGYEDÜL... A Nyírbéltek és Vidéke ÁFÉSZ egyik presszójában nem kevesebb, mint 24 ezer forint leltárhiány keletkezett. A szövetkezet vezetői a presszó vezetőjét és helyettesét 12—12 ezer forint megfizetésére kötelezték. A munkaügyi döntőbizottság helyben hagyta a vezetők döntését. A szórakozóhely vezetője belenyugodott a döntésbe és hajlandónak mutatkozott a hiány felének kifizetésére. A helyettes vezető — egy fiatal lány — azonban keresetet nyújtott be a bírósághoz, ebben egyebek között előadta, hogy a két műszakban nyitva tartó presszóban csak ketten dolgoznak. A bíróság a keresetnek részben helyt adott. Az indoklásban elhangzott, hogy egy rendelet értelmében a két műszakban üzemelő vendéglátó helyeken két vezetőhelyettest kell alkalmazni. A második, felelős helyettes kinevezéséről az ÁFÉSZ nem gondoskodott. A vezető és a helyettesítő rendszeresen nem számolt el. A leltárhiányért tehát részben az ÁFÉSZ felelős. Ezért a munkaügyi bíróság csak hatezer forint leltárhiány megfizetésére kötelezte a presszó helyettes vezetőjét. A FÉLRETETT SÖR A Fehérgyarmat és Vidéke ÁFÉSZ egyik italboltjában a leltározók 5026 forint értékű leltártöbbletet állapítottak meg. Közismert, hogy a többletet a boltvezető nem vághatja zsebre, pedig ez a többlet a következő leltárnál hiányként jelentkezik. Nos, Válaszolt az ÁFÉSZ Halkabb zene Április 22-én jelent meg lapunkban a Zene című glosz- sza, amelyben kifogásoltuk a Márka presszó zenei szolgáltatását, a hangos játékot. Erre a cikkünkre válaszolt a napokban — a presszót üzemeltető — nyíregyházi ÁFÉSZ kereskedelmi főosztálya. „A Márka presszóban a zene színvonalának javítása érdekében januártól bővítettük a zenekar létszámát, ugyanakkor intézkedtünk a hangszerek minőségének javítására is. Ettől kezdve a zenekar elektromos hangszereken játszik, s ezek működtetése erősítőberendezés nélkül lehetetlen. A zene színvonalának javítását Célzó intézkedésünk következménye, hogy a zenekar a megyei tanács kereskedelmi osztályának korábbi intézkedésétől eltérően 22 óra után is kénytelen volt erősítővel játszani bár a hangerőt lecsökkentették. A Márka presszó feletti épület lakóinak jogos panasza orvoslásaként június l-től megváltoztattuk a zeneszolgáltatás időpontját. Ettől kezdve a zenekar 16 órától 22 óráig játszik, a pénteki és szombati napokon a nyltva- tartás további időtartamára minimális hangerőre állított gépi zenével szórakoztatjuk vendégeinket. Bízunk abban, hogy intézkedésünk javítja a környék lakóinak pihenési feltételeit, s a jövőben hasonló jellegű panaszra nem kerül sor.*» leltártöbblet násznép éppen emiatt az ellentmondás miatt lett bírósági ügy a többletből. Közvetlenül a leltározás előtt egy lakodalmat rendező apa 3100 forint értékű sört rendelt az italboltban. A boltvezető asszonynak ki is fizette az említett összeget, a kifizetett sörből egyelőre nem is árult az italboltvezető. Ezt mondta ugyanis a lakodalmat rendező apának: „Adok számlát -és bélyegzőt és ha a söripari vállalat központjában kap ugyanennyi sört, akkor az itt félretett sört megvehetik a község lakói.” Az illető kapott sört a központban, a félretett sörnek azok örülhettek, akik nem voltak hivatalosak a lakodalomba. Igen ám, de a leltározók felvették készletbe az italboltban félretett sört és bevételnek számították a 3100 forintot is. Még tartott a leltározás, amikor a kocsmárosné észbe kapott és az alapegység-vezetőnek bejelentette: „Ha többletem lesz, vegyék figyelembe a félre tett sört...” Az alapegység-vezető a központba küldte az idős asszonyt, a központban is több helyre küldözgették, de bejelentését kellően nem vizsgálták ki és nem is mérlegelték. Később, a leltár lezárásánál megállapították, - hogy 5026 forint többlet van az italboltban. A vezető nő a munkaügyi döntőbi^pttságon kérte, hogy az említett többletből vonják le a 3100 forintot, annál is inkább, mivel a megrendelő, sőt az egész lakodalmas nép igazolni tudja az összeget. A mun-' kaügyi döntőbizottság igazat is adott az asszonynak. Az ÁFÉSZ vezetősége azonban keresetet nyújtott be a bíróságra. A bíróság a keresetet elutasította. Hiszen az asz- szony még a leltár lezárása előtt bejelentette , a „sörügyet”. Mindkét ügy megelőzhető, vagy helyben lezárható lett volna az ellenőrzési osztályok pontosabb munkájával. N. L. Beküldte: Mogyorósi Ferenc, Nyíregyháza, Ószőlő u. 129.
