Kelet-Magyarország, 1979. április (36. évfolyam, 77-100. szám)
1979-04-11 / 84. szám
2 KELET-MAGYARORSZÁG 1979. április 11. All^VASÁROSNAMBllYBAN __»v\\\VÍ KICSERÉLT NÉVTÁBLÁK R város peremén összetett település Vásá- rosnamény. A mindinkább városi képet mutató központ mellett falusias részek váltják egymást. Különösen vonatkozik ez azokra a városrészekre, amelyek korábban önálló községként működtek. Tíz éve annak, hogy Vitka és Gergelyiugornya névtáblái helyett Vásárosnamény felírás fogadja az ideérkezőket. Kalákában építenek — Csak végig kell nézni Ugornyán. Öcska házat nem nagyon találni — mutat végig a hosszú főutcán Bakó Béla, aki a körzeti népfrontbizottság elnöke, a tanács vb- tagja. Egy épülő ház mellett álltunk meg beszélgetni. Tucatnyi bicikli támasztja a kerítést, a falakon, a malter- keverőnél nagy a sürgés-forgás. — Vagyunk vagy hatvanam így szoktunk építkezni, kalákában. Egy nap alatt felhúzzuk a falakat Vezse Bertalannak. Most már csak az asszonyt kell neki hozni az új házba — folytatja Bakó Béla. A megújulásra való készség, a fejlődés jellemző Ger- gelyiugornyára. A fiatalok most már nem nagyon kívánkoznak el, hiszen a vásá- rosnaményi ipar munkát ad, a környezet pedig marasztal. — Persze akad néhány dolog, ami még kell ahhoz, hogy igazán város legyünk — tolmácsolja Bakó Béla a helyiek kívánságát. — A törpe vízmüvet feszegetik a legtöbben, mert minden új lakásban ott van már a fürdőszoba, csak nem tudják használni. A gergelyi részen a belvízrendezést látjuk sürgősnek. A helyi autóbuszközlekedés pedig mindig téma. ]obb ellátást kérnek — Én már amíg élek, vit- kai leszek, de amúgy Vásárosnamény III. kerületnek nevezik ezt a részt — mondja Borbás Béla, a vitkai népfrontbizottság elnöke. Az itt élők keze munkája is benne van abban, hogy szépül, gazdagodik a vitkai Petőfi tanya „központja” a vegyesbolt. (Gaál .Béla felv.) rész. A vízelvezetést például társadalmi munkában is csinálják. — Csak a külső területeken nehéz, mert a maga portája előtt mindenki kitisztítja az árkot — jegyzi meg Borbás Béla. — A csapadékvíz-elvezető hálózat 4—5 millióért épült. Most készült el az ivóvíz- hálózat Olcsvával közösen. Ennek 22 millió az értéke — sorolja az utóbbi évek eredményét Miklós Elemér, a városi tanács elnökhelyettese. — Nem mostohagyereke Vásárosnaménynak ez a rész — állapítja meg Borbás Béla is. Mindez még nem jelenti azt, hogy ne lenne több jogos kérése az itt élőknek. Elsőként említik az ellátás javítását, hiszen a bolthálózat elavult. Az autóbuszközlekedés javítása szintén fontos. Egyre többen vannak, akik bejárnak a városközpontba, s éppen a csúcsidőszakban, reggel öt és fél nyolc között nincs busz. A Pöltenberg utca feltöltését szintén évek óta szorgalmazzák. Az iskola napközijének bővítése, az étkeztetés javítása szintén gond. Név nélkül Tábla nem mutatja a Nyíregyháza és Vásárosnamény közötti műúton, hogy mikor kell letérni Petőfi tanya felé. A vasúti megállónál a Vásárosnamény külső felírás szerepel. — Pedig fejlődik ez a tanya — bizonygatja a kis bolt vezetője, Kovács Józsefné. — Azt se lehet mondani, hogy elöregszik, mert van olyan család, ahol 3—4 gyerek is van. Buszforduló épült, az iskolásokat, óvodásokat Vitkára hordják. Mások a tsz-ben, a naményi iparban dolgoznak. A hosszú utcán új házak sorakoznak, több, mint háromszázan élnek itt. — A városi tanácsnak egyik feladata a központ fejlesztése mellett a külső részek közelítése a városi szinthez — vélekedik Miklós Elemér. — Azon vagyunk, hogy az anyagi lehetőségekhez képest minél gyorsabban elérjük ezt. Ebben számítunk az ott élők társadalmi munkájára, a gondok megértésére. Lányi Botond Gergelyiugornya Az „ősidők óta lakott település” fogalmának tárgyi emléke, hogy az 1960-as évek derekán egy IX—X. századi település maradványait tárták fel a régészek. írott emlékek között korábban Ugornya neve szerepel: 1389-ben vám- és révjogot adományoz Zsigmond király. (Talán erdő melletti települést jelenthet.) Gergelyi viszont 1425-ben tűnik fel (névadója a Tákosi család valamelyik Gergely nevű tagja lehetett), amikor Csa- rodai Kriston pap az itteni birtokrészét átengedi leánytestvérének. Az állattenyésztéssel, földműveléssel, halászattal foglalkozó ősi települések lakói az egymást váltó földbirtokosok gazdasági szorításában éltek. Ezért találhatók képviselőik Tarpai Márton, II. Rákóczi Ferenc seregeiben, 1919 rövid lélegzetű forradalmi küzdelmeiben. Háborúk és forradalmak, árvizek és járványok alakították a falvak lélekszámút. (1930- ban Gergelyiben 987, Ugornyán 685 lakos élt.) Mai lé- lekszáma: 1748 fő. Palánta a kistermelőknek Ebben az évben a Vásárosnaményi Afész 160 ezer palántát ad el a kistermelőknek, 40 ezerrel többet, mint tavaly. A városiban és környékén ezzel segítik a zöldségtermelési kedvet. A kiskertekben termett primőr áruikat a szövetkezet zöldségboltjai átveszik, így javítják a helyi ellátást. Tavaly 1,3 'millió forint értékű zöldséget vettek át, az idén ettől is többet szeretnének, mivel ma már jóval többen foglalkoznak léssel. fólia alatti termeVITKA A falu neve 1300-ban tűnik fel (Wythka, majd Wytka alakban) peres iratokban. (Személynévi eredetű falunév.) A folyóktól, patakoktól távolabb, viszonylag védettebb helyen, úgynevezett halmaz formájú település jött létre. A földműveléssel és állattenyésztéssel foglalkozó lakói a Vit- kay, később még a Károlyi és Perécsi családok uralta földbirtok szorításában vegetáltak századokon át. Az árvizek, járványok mellett a reformáció, azt követően az egri püspök által személyesen irányított XVIII. századi rekatoli- záció fokozta a gazdasági mellett a szellemi ellentéteket. A XIV. században plébániai iskola, 1686-tól elemi fokú iskola működött itt. (A ref. egyház Debrecenből „oskolamestert hozatott.”) A forradalmi fellendülések tömegmozgósító ereje e községben is hatott. A Rákóczi-szabadságharc, 1848 harcmezőin ott voltak a község lakói közül sokan. Ez a pezsgés a szellemi életre is kiható volt. E falu adta az irodalomnak Doby Antalt, Lauka Gusztávot, napjainkban Balázs Józsefet. 1944 őszén, a felszabadulást követően új élet vette kezdetét: 1200 hold földet osztottak szét a nincstelen parasztok között. Orvosi rendelő, kultúrház, járda épült. A termelőszövetkezet 1949-ben alakult, nagyobb beruházásait az 1960-as években eszközölte (500 hold gyümölcstelepítés, épületek). 1969-ben a községet egyesítették Vásá- rosnaménnyal. A község lélekszáma: 1849 fő. Összekötő kapocs Régen kereskedelmi kapu volt, ma a Nyírség és a Beregi Tiszahát között összekötő kapocs a Tiszán épült híd. Egyedi története e vidék népe sorsának foglalata: A századokon át használt rév járó helyén 1849-ben épült először híd, amelyet 1869-ben az árvíz átszakított. A hidat 1886-ban újjáépítették, azonban 1919. március 21-én a Tanácsköztársaságot leverő román bojár alakulatok felrobbantották. A Tisza-híd kötötte össze a beregi tájat az ország belsejével, ezért sürgős volt felépülése. Erre 1921 és 1926 között került sor, a régi híd helyén. Az új hidat II. Rákóczi Ferencről nevezték el, a fejedelem itteni átkelése emlékére. Az újabb háború sem kímélte a hidat: 1944 októberében a német fasiszták a levegőbe röpítették. Újjáépítése, 1951 óta szolgálja a két nagy földrajzi táj népét. Az egymás mellett élő, együtt élő községek egyesítésére 1939-ben került sor. Ez a település fejlődésén keveset lendített. * A felszabadulás, majd a földosztás után, 1945 nyarán a visszamaradt földesúri vagyontárgyak hasznosítására szövetkezetei alakítanak, 1960-ban szocialista nagyüzem jön létre. Iskola, óvoda, napközi otthon, bölcsőde létesül. A községet 1969-ben egyesítették Vásárosnamény- nyal. (ME) Három fülke Több újság, kevés telefon Nő az újságolvasók száma a városban. A posta adatai szerint tavaly a tervezett közel egymilliós forgalmat tíz százalékkal haladták túl, 1,1 millió forintért vásároltak újságot az előfizetők és az árusoknál lapot kérők. Aktuális gond, hogy kevés a telefon. Nem megoldott Vitka és Gergelyiugornya bekapcsolása a városi hálózatba. A statisztika szerint naponta 1200 helyi beszélgetést folytatnak, a távolsági beszélgetések száma közel négyszáz, ..melynek nagyobbik fele Nyíregyházára irányul. A posta tervei között szerepel három nyilvános telefonfülke felállítása: az ABC előtt, az állomásnál, valamint a Dózsa és Jókai utca sarkán. A vásárosnaményi 1. számú postahivatal dolgozói gyorsabb és udvariasabb munkával kívánják a szolgáltatásokat javítani. A postán két szocialista brigád működik. FILMET FORGATNAK KOPORTOS Főszereplő Nagyecsedről Irodalmi sikert aratott a vitkai születésű Balázs József első kisregénye, a Ko- portos. A regényből filmet készítenek, melynek helyszíni felvételei három részletben Vásárosnamény környékén készülnek. A januári forgatást követően a napokban szállt ki újra a helyszínre a stáb. Gyarmathy Lívia rendező és Pap Ferenc operatőr irányításával. A helyszíni felvételek befejező forgatása májusban lesz. A filmben a hivatásos színészek mellett sok amatőr is szerepel. A cigány főhősre szintén amatőr szereplőt találtak Rostás Mihály nagyecsedi lakos személyében. Képünkön: a főhős és a film rendezője, Gyarmathy Lívia. (Hajdú István felvétele.) A tárgyalóteremből Névnap után börtönbe Sándor, József, Benedek, zsákban hozza a meleget, szokták mondani a tavaszvá- rás idején. Ezúttal ha nem is a meleg tavasz, de a nagy névnapok ideje beköszöntött. KÉZ A VALLON így volt ez a jándi italboltban is, mert március 17-én este a Sándorok gyülekeztek békésen köszönteni, koccintani egymással. Megjelent az italboltban Vadász Sándor, Serbán Sándor, Serbán László és Seribán Béla is. Közülük imég csak Serbán Béla nem volt eddig büntetve, a többiek már nem éppen dicséretes múlttal rendelkeztek. Vadász Sándor sérelmezte, hogy Illés Ernő, a távozóban lévő vendég az üres sörösüveget úgy tette vissza a pult melletti üres ládába, hogy Vadász élettársának vállára tette a kezét. Vadász ezért pofon ütötte Illést, de szétválasztották őket. A béke azonban nem tartott sokáig. Vadász ököllel akkorát ütött Illés szemébe, hogy az a földre esett, a kályhát is fellökte, s addig rúgdösta, míg a bordája is eltört. REPÜLT A SÖRÖSÜVEG Látta ezt Tarr István és Illés segítségére sietett. Megfogta Vadászt, ám ekkor őt Serbán Sándor ütötte le. Ennél már nem kellett több, mert ezután Serbán Sándor és testvérei rárontottak Tarr Istvánra és ütötték, ahol érték. Dobálták a sörösüvegeket, a verekedésben felborultak az asztalok és a székek, összetört 10—12 sörösüveg, 3—4 pohár és három ablaküveg. Serbán László a csizmából Tőrt vett elő, de Koncz Gyula ébersége megakadályozta a kés használatát. A rémülettől a bentlévő, mintegy 30 vendég a hátsó ajtón menekült ki az italboltból. Csatatér lett a jándi italbolt. A verekedőiket végül is a rendőrség gyűjtötte be. HATÁROZOTT felelösségrevonAs Az ügyben gyorsított eljárással a Vásárosnaményi Járásbíróság dr. Dzvonyár József tanácsa hozott ítéletet. A garázda, verekedő magatartásért Vadász Sándort 2 évi, Serbán Sándort 1 évi, Serbán Lászlót 1 év és 6 hónapi végrehajtható, míg Serbán Bélát 6 hónapi, felfüggesztett szabadságvesztésre ítélte. A büntetett előéletű vádlottakkal szemben különböző mértékű, közügyektöl való eltiltás mellékbüntetést is kiszabott a bíróság. Az ítélet jogerős. Dr. Koplányi Mihály városi-járási vezető ügyész
