Kelet-Magyarország, 1979. március (36. évfolyam, 50-76. szám)

1979-03-06 / 54. szám

1979. március 6. KELET-MAGYARORSZÁG 3 EREDMÉNYES EPITES Összefogással, íéhéeIm Beszélgetés Szilágyi Lajos miniszterhelyettessel Oktatás, közművelődés Javítják az alapellátást Új tantermek, taneszközök Az új kisvárdai művelődési ház. A megye építőipara előtt ál­ló feladatokat tekintették át a közelmúltban a szakmi­nisztérium és a megye veze­tői. Ebből az alkalomból kér­tük meg Szilágyi Lajos épí­tésügyi és városfejlesztési miniszterhelyettest, hogy válaszoljon néhány, a me­gyét érintő kérdésre. — Hogyan látja a minisztéri­um a megyében folyó lakás­építést? — A megyei értékelésből is kitűnik, hogy Szabolcs-Szat- márban nem csak teljesítik, hanem túlteljesítik a lakás- építési tervet. Számításaink szerint az V. ötéves terv ide­jére tervezett húszezer lakás­tól kétezerrel több épülhet meg. Ezt bizonyítja, hogy az eddig eltelt három esztendő­ben 12 278 helyett 14 ezer la­kás már elkészült. — Nyíregyházi látogatása so­rán találkozott a megyei ta­nács vb építési osztályának dolgozóival is. Milyen tapasz­talatot szerzett? — Elsősorban a hatósági ügyintézési feladatokról be­széltünk, azonban ez szoro­san összefügg a városépítés­sel. Nyíregyháza százezer la­kost meghaladó nagyváros lett. Egyre több kényes épí­tési feladat elé kerül. A la­kásépítés a városközpont felé jön, rangos létesítményekkel gazdagodik a város. Mindez' nemcsak azt jelenti, hogy az építés várhatóan magasabb költségekkel, nehezebb kö­rülmények között folyik, amire fel kell készülni, ha­nem azt is, hogy nő a fele­lősség a városképért. El­mondtam, hogy jó lenne egy építészeti zsűrit létrehozni. Ennek a feladata lenne, hogy a hatósági engedélyek kiadá­sa előtt véleményezné az új. jelentősebb épületeket, meg­vizsgálná, azok hogyan illesz­kednek a városképbe, hogyan kapcsolódnak a kialakult vá­rosszerkezethez. — A megyében dolgozó épf- tőipari szervezetek az utóbbi években nem tudnak minden igényt kielégíteni. Különösen a kisebb beruházásokra nehéz kivitelezőt találni. A tervezők­nél ettől is rosszabb a helyzet, ön szerint miként lehet változ­tatni ezen? — Mi úgy látjuk, hogy Szabolcs-Szatmárban vi­szonylagos egyensúlyban van A fiúnknak születésnapja volt. Mivel nagyon szereti az állatokat, a feleségem azt ja­vasolta, hogy vegyünk neki ajándékba egy kanárimada­rat. Némi pénzt vettem hát magamhoz és elmentem a kö­zelben lévő állatkereskedés­be. Amikor az eladót meg­kértem, hogy mutasson egyet a szóban forgó énekesma­dárkából, bájos mosollyal így válaszolt: — Kanárimadarat csak ele­fánttal együtt tudok eladni önnek, kérem. — Tessééék?! — Meghök­kentem. — Miféle elefánt­tal? — Egy egészen mindenna­pival — felelte. — Afrikai­val. — Bizonyára tréfál. Élő elefántról van szó? Az eladó szikrázó sze­mekkel nézett rám a pult mögül. — Azt gondolja talán, hogy döglött állatokkal ke­reskedünk? — Jó, jó, rendben van — mondtam engedékenyebb hangon —, ön nyilvánvalóan nem értett meg engem. Én ugyanis a fiamat szeretném meglepni valamivel a szüle­tésnapján, de nem elefánttal, hanem... — Nagyon is jól értettem önt — vágott a szavamba a kereskedő —, de gondolja csak el, kérem, hova jut­nánk, ha mindenki csupán kanárit akarna venni, az ele­fántok pedig senkinek sem kellenének. Elvégre mégsem ajándékozhatjuk el őket... — Én azonban kanárit sze­retnék — kezdtem el újra magyarázni —, egy olyan kis éneklő madárkát... az építőipari kapacitás. S hozzá kell tennem, hogy ezt nagyon kevés megye mond­hatja el magáról. Itt végső soron minden tervezett be­ruházás megvalósul, több­nyire határidőre. Egészen más a tervezés kérdése. Az észak-alföldi térségben jóval kevesebb a tervezői kapaci­tás, mint az országos átlag. Ezért közös erőfeszítéseket szükséges tennünk a megyé­vel, hogy a NYÍRTERV-nél több tervezőt tudjanak fog­lalkoztatni, megoldódjon el­helyezési gondjuk. — A megye földrajzi fekvése is indokolja, hogy az országos nagyvállalatok szinte alig vál­lalnak munkát Szabolcs-Szat­márban. Ezért a helyi vállala­toknak, szövetkezteknek a fel­adata az építés, valamennyi szakipari munka elvégzése. Ugyancsak magukra maradnak az anyag- és alkatrészellátás­ban. A minisztériumnak mi­lyen tervei vannak, hogy ez változzék. — Központilag nem lehet mindent megoldani. Ezért szorgalmazzuk, hogy az épí­tőipari gépek alkatrész-ellá­tásában és -javításában, vala­mint az anyagok és szerel­vények ellátásában országos hálózat alakuljon ki. Mindez több évre szóló program. Tá­mogatjuk a vállalatok együtt­működési törekvéseit is. — SZARV, a KEMÉV, az ÉPSZER és a Hajdú-Bihar me­gyei állami és tanácsi építőipa­ri vállalat között már létrejött az együttműködésre a megálla­podás. Milyennek ítéli meg ezt? — Az öt vállalat elhatá­rozta, hogy egy lazább gaz­dasági társulást hoz létre. Ma már rendelkeznek olyan gé­pekkel, amelyeket gazdasá­gosan csak így, együttesen tudnak kihasználni. A szak­mai segítség, munkacsúcsok esetén szakemberek kölcsön­adása szintén számottevő le­het. S tudjuk, hogy már ettől is tovább mentek, keresik Űjfehértó határában azt a helyet, ahol közös telepet tudnak létesíteni, a gépjaví­tást gyorsítani. A minisztéri­um mintaként tekinti ezt az együttműködést, reméljük, hogy valamennyi vállalatnál a társulás előnyei a gyorsabb fejlődést segítik elő — fejez­te be Szilágyi Lajos. — Istenem! — sóhajtott fel az eladó. — Hogy magának milyen lassú a felfogása! Hi­szen már mondtam az imént, hogy csak annak a vevőnek tudunk kanárival szolgálni, aki vásárol hozzá egy ele­fántot is. — Akkor inkább egy piró- kot vennék — határoztam el magam némi habozás után. — Kérem — mosolygott udvariasan a kiszolgáló — ahogy óhajtja. Azonban . . . — Talán csak nem kell a pirók mellé is egy elefántot vennem? — Szó sincs róla — nyug­tatott meg. — A pirókot in­diai kobrával együtt áruljuk. De miért lett hirtelen ilyen sápadt? Csak nem fél talán a szemüveges kígyótól? Az egész raktárunk tele van ve­lük, sőt, néhányat az üzletve­zető irodájában kellett elhe­lyeznünk. Hát ki tehet ar­ról, hogy senki sem vásárol­ja őket? Talán maguk a kobrák ? — Rendben — intettem le —, és milyen más állatokat sózna rám, ha lemondok a pirókról s tengelicet kérnék? — A tengelichez? Usszuri tigriseket. — Nem tudna most az egy­szer kivételt tenni? Igazán adhatna a madárka mellé in­Egy év alatt — 1978-ban 1 milliárd és 140 millió forin­tot költöttek a megyében ok­tatási és művelődési felada­tokra. A nemrég készült összegezés, — amelyről Lip­csei Tibor, a megyei tanács művelődésügyi osztályának csoportvezetője tájékoztatta lapunkat, — kedvező fejlő­désről tanúskodik. Melyek voltak a legfontosabb kul­turális beruházások, mi épült egy év alatt a tanácsi költ­ségvetési összegek felhasz­nálásával? Eredetileg 1 milliárd 98 millió forintot tervezett a megye tanácsi költségvetése közoktatásra és köziművelő­désre. Ez az összeg 19.4 szá­zalékkal magasabb az 1977. évi kulturális költségvetés­nél, mifllóban pedig 97 mil­lióval tölbb, mint korábban. A megye összes tanácsi elő­irányzatának 45,4 százalékát tette ki a kulturális ágazat költségvetése. Évközben ez az összeg tovább növekedett — pénzmaradványokkal és átcsoportosításokkal — újabb 46 millióval költhettek töb­bet a megye oktatási és köz- művelődési intézményei alap­ellátásra, fejlesztésekre, be­ruházásokra. így alakult 1 milliárd 140 millióra a kul­turális ágazat megyei költ­ségvetése. Csökken a szintkülönbség Az eddig soha nem tapasz­talt fejlődésnek köszönhető, hogy tovább javult az okta­tási, közművelődési intézmé­nyek alapellátása. Az ellátás­ban meglévő színvonalkü­lönbségek kiegyenlítésére az oktatásban 9,8 millió, a köz- művelődésben 3,9 millió fo­rintot használtak fel. A költ­ségek egy tekintélyes részét a gyermekintézmények fej­lesztésére, tantermek építésé­re, alapvető taneszközök be­szerzésére fordították. kább — mondjuk — egy an- góramacskát. — Nagyon sajnálom, de angóramacskák csak brazíli­ai királypitonokkal együtt vásárolhatók. Melegen ajánl­hatom önnek ezeket a kígyó­kat. Hat—hét méter a hosz- szuk. Kifejezetten díszpéldá­nyok. őshazájukban a fejlett teheneket is megfojtják... Istenem, hogy elsápadt már megint! Rosszul van talán? Rémes, micsoda gyenge ideg- zetűek manapság az embe­rek! — Helyes. Tehát pitonkí- gyót sem akar. Majd csak el­viszik mások, akik angóra- macskát keresnek. Én kü­lönben meg tudom érteni önt. Láthatólag nem híve az árukapcsolásnak. Ellenzi ezt a kereskedelmi fogást. Pedig amikor megházasodik az em­ber, akkor zokszó nélkül be­letörődik abba, hogy ezzel vállalni kell egy anyóst is. Itt meg már egy tigristől is visz- szahőkölnek némelyek.. Mindazonáltal, ha szabadna tanácsolnom, vegyen egy pi­rókot kobrával párosítva, mert először is a pirók ol­csóbb, mint a kanári, más­részt a kobra mégsem ele­fánt, tehát nem foglal el olyan nagy helyet a lakás­ban, harmadsorban pedig ezt az indiai kígyót nem kell .Egy év alatt 1050-nel nö­vekedtek az óvodai helyek. Jelenleg az óvodás korú gyer­mekek 74 százaléka jár óvo­dába. Sajnos, még 1860 gyer­meket nem tudtak felvenni, mert az óvodák kihasznált­sága így is 121 százalékos. Tovább javult a napközi otthoni ellátottság is: átszer­vezéssel újabb 55 napközis csoportot alakítottak a me­gyében. A jelenlegi ellátott­ság azonban így is 35,5 szá­zalékos. Eredményes az álta­lános iskolai tanterem-építé­si program is, a tervezett 49 tanterem helyett 68 tante­rem épült, melynek követ­keztében kedvezőbben ala­kultak a fontosabb mutatóik. Az egy tanteremre jutó ta­nulócsoportok száma 1.38-ról 1,3 tizedre javult. Több a képzett nevelő Növekedett a szakképzett pedagógusok száma is, a szakképzetlenek aránya a korábbi 6,4 százalékról egy év alatt 5,3 százalékra olyan gyakorta etetni, hóna­pokig is megél táplálék nél­kül. — Valószínűleg igaza van — sóhajtottam megsemmi- sülten és megadtam magam. — No, látja — örvendezett a kereskedő. — Igaz ugyan, hogy a kobra mérges kígyó, ellenben nagyon könnyen szelídíthető. Az idomítás ese­tenként olyan eredményes le­het, hogy a kobra táncolni is megtanul. — Majd megpróbálok mé­zelő méheket nevelni belőle — vágtam vissza kesernyé­sen, aztán fizettem és átvet­tem az állatokat. Azóta minden szabad per­cemet a kobrának szentelem, hogy kellőképpen betaníthas­sam. Ebbéli ténykedésemet a családból senki sem zavarja. A feleségem és a fiam ugyanis még aznap, amikor a pirókot és a kobrát haza­vittem, elmenekültek ott­honról. A pirók utánuk akart ugyan repülni, de a kalitka megakadályozta ebben. Sze­gény kis madárka, amióta a kobrával egy szobában van, azóta nem énekel és nem is eszik többé. Az anyósom bezzeg ma­radt. ,Ügy látszik, őt még kobrakígyóval sem lehet ki­űzni a lakásból. „Megálljatok csak — do­hogta. amikor a feleségem és a fiam már elhagyták a la­kást —, majd megtáncoltat­lak én benneteket!” S bár velem még nem ért célt, az igazsághoz hozzátartozik, hogy a kobra mar vígan rop­ja a keze alatt. * Juhani Nagy János fordítása csökkent. Anyagilag is job­ban megbecsülik a képesítés nélküli nevelőkikel foglalko­zókat. Az őket patronáló ne­velők összesen 195 ezer fo­rint különjutalmat kaptak 1978. évi munkájukért. Nem régi keletű a pedagógus szol­gálati emlékérem alapítása, amelyhez 103 ezer forint ju­talmat osztottak ki a töibb éve munkálkodó pedagógu­soknak. Milliárdon felül A kisebb, távoli települé­seken tanító nevelők letele­pedési segélyét is módosí­tották; 157 nevelőnek 1 millió forintot fizettek ki. Eddig 3,8 százalékos volt a megyében a nevelőhiány, amely hozzávetőleg 250—300 üres pedagógusállást jelen­tett. Ez is javult egy év alatt, a jelenlegi nevelői hi­ány 2,6 százalékos. Több éves program segíti az általános iskolák alapve­tő faneszközellátását. Erre 1979-ben a megyében 9 millió forintot költöttek. To­vább csőikként az egyes is­kolák felszereltsége, ellátása közötti különbség. Különö­sen kedveltek és jól hasz­nálhatók a komplett, úgyne­vezett tanári falak. Az elekt­ronikus, audiovizuális esz­közök az iskolák többségében felsorakoztak a korszerű is­kolai oktatás „kelléktárához.” Ebben az évben fegyelme­zettebb gazdálkodással, ész­szerű takarékossággal szán­dékoznak tovább erősíteni az alapellátást és megoldani az indokolt fejlesztéseket az is­kolákban és a közművelődé­si intézményeknél. Erre 1979- ben 1 milliárd 153 millió fo­rint áll rendelkezésére a kul­turális ágazatnak. Az ágazat részesedése az össztanácsi költségvetésből az idén 46,2 százalékos. Emelkedik. Munkásfelvétel, gyermeknevelés Előadássorozat a cigánylakosságnak Mátészalkán már hagyo­mány az alapismereti elő­adássorozat a város haladó gondolkodású cigánylakosai­nak. Ebben az évben március 5-én kezdődött a „Kuruzslás és babona világa” címmel, melyet dr. Farkas József mú­zeumigazgató, és dr. Bakos Ernő főorvos tartottak. Ezt A halottlátó című film vetítése és vita követett Varga Ká­roly tanár vezetésével. Az előadássorozat olyan té­mákat is tartalmaz, melyek a mindennapi életben fonto­sak, kellő ismeretet igényel­nek. Ilyen előadás lesz ápri­lis 22-én a „Munkásfelvétel” című, melyet dr. Mihályfiné Hatala Éva, a városi tanács munkaügyi főelőadója tart. Jelentős helyet foglal el az előadássorozatban a gyer­meknevelés, -gondozás. E té­mákról „Az állami gondozot­takról” címmel Juha Pál gyermekvédelmi felügyelő, „A gyermek semmiről sem tehet” címmel pedig Erdős Jenő iskolaigazgató tart tá­jékoztatót. Valamennyi előadást film­vetítés követ, amelyet ankét formájában beszélnek, vitat­nak meg. .Az alapismereti sorozat jú- lius_22-én a városi amatőr művészeti csoportok műsoros estjével zárul a városi mű­velődési központban. A Ha­zafias Népfront városi bi­zottsága, a TIT városi-járási szervezete és a művelődési központ ebben az évben elő­ször a városkörnyéki közsé­gekben, — Kocsord, Nyír- csaholy, Ópályi — valamint néhány járási községben — Hodász, Kántorjánosi, Nagy- ecsed — is megrendezi az alapismereti előadássoroza­tot. Pontos idő — díjmentesen Új óra javító Nyírbátorban A lakossági szolgáltatási igények jobb ellátása érde­kében vette át az építő- és szakipari szövetkezettől Nyírbátorban az órajavító műhelyt a Nyíregyházi Vas- szerkezeti és Gépipari Válla­lat. A szövetkezet kezelésé­ben működő órajavítóban csak egy ember dolgozott, s a szakemberhiány miatt a szolgáltatás sem volt elég gyors. A VAGÉP Nyíregyhá­záról és Mátészalkáról bizto­sított egy-egy szakembert, így most már három ember látja el ezt n. munkát. Bizto­sította a vállalat a minőségi munkához szükséges feltéte­leket is. Korszerű berendezé­sekkel és kéziszerszámokkal szerelték fel a műhelyt. Pél­dául az órák tisztítását elekt­romos gép végzi. Egy elekt­romos mérőműszer segítségé­vel pedig az órák pontosítá­sát — beszabályozását — azonnal el tudják végezni. Ez a szolgáltatás az új üzemben díjmentes. (P. G.) Fejtrágyázzák a rozsot a záhonyi Lenin Termelőszö­vetkezetben. A Rétoldal táblában Tóth József RCV—3-as műtrágyaszóróval nitrogénta rtalmú tápanyagot juttat a ta­lajra. (Gaál Béla felvétele.) Lányi Botond V. Csmerisz Vettem egy kobrát

Next

/
Oldalképek
Tartalom