Kelet-Magyarország, 1979. március (36. évfolyam, 50-76. szám)

1979-03-29 / 74. szám

Készenlét n étlenségre kárhoztat bennünket az időjá­rás — hallottuk nem' egy mezőgazdasági szakembertől az, utóbbi napokban, hetekben. Bi­zonyos mértékben érthető ez a kijelentés, különösen a szatmári és a beregi vi­déken, ahol kötött talajon gazdálkodik a mezőgazda- sági nagyüzemek többsé­ge. Azonban mindent nem lehet az időjárás számlájára írni. Egy biz­tos, a mezőgazdasági mun­kát a szabad ég alatt vég­zik az emberek, s a munkakörülmény nagyban meghatározója a termelés­nek. Ebben az évben korán sújtotta árvíz és belvíz a megye gazdaságait. Nagy területeket öntött el, sok helyen még most is víz alatt áll a vetés, vagy az ősszel felszántott, még vetetlen terrület. Azt azonban nem várhatják sehol sem, hogy majd fel­szárad a talaj és akkor elvetjük a tavasziakat. Le kell vezetni a belvizet a földekről, meg kell tisztí­tani a belvízcsatornákat a szennyeződésektől, a hul­ladékoktól. Anélkül, hogy bárkit is bántanánk, tudomásul kell venni minden szak­embernek, hogy olykor van kedvezőtlen időjárás és lesz is. Azzal, hogy va­laki elsírja magát, még semmi sem változik, csak éppen megkönnyebbül a lelke, mondván, én elő­re megmondtam, engem nem terhelhet felelősség. Pedig dehogy nem. Tudjuk, jócskán van belvízzel borított terület. A helyzet azonban nem olyan kétségbeejtő- Gon­doljunk csak az elmúlt esztendőre, a tavaszra, a vetés Idejére, vagy éppen a nyári betakarításra. So­kan már eltemették az új kenyeret, s végül a me­gyei átlag harmincnégy mázsa búza hektáronként, 2 mázsával több, mint 1977-ben. Az igaz, hogy ilyen idő láttán a kelleté­nél is jobban elkeseredik az ember. Ilyenkor egyik nap esik, a másikon, ha­mar kisüt a nap, fúj ä ta­vaszi szél. Az a jó, ha a gépek ugrásra készen áll­nak a talaj munkák, a ve­tés elvégzésére. M inden szakember tudja, nagyon rövid idő áll a tavaszi munkák elvégzésére, így minden alkalmas percet a határban kell tölteni em­bernek és gépnek. Ügy szükséges szervezni a munkát, hogy a jobb idő beálltával azonnal kezdeni lehessen. Még nem késő. Sípos Béla Ülést tartott az MSZMP Központi Bizottsága A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága 1979. március 28-án Kádár Jánosnak, a Központi Bizottság első titkárának elnökletével ülést tartott. A Központi Bizottság megvitatta és elfogadta Gyenes Andrásnak, a Központi Bizottság titkárának előterjesztésé­ben a nemzetközi helyzetről, az MSZMP nemzetközi tevé­kenységéről szóló jelentést, és Németh Károlynak, a Köz­ponti Bizottság titkárának tájékoztatóját a belpolitikai élet egyes időszerű kérdéseiről. Az ülésről közlemény jelenik meg. (MTI) Moszkvában szerdán foly­tatódott a Kölcsönös Gazda­sági Segítség Tanácsa Végre­hajtó Bizottságának 89. ülése. Az ülésen, amelyen a tagál­lamok állandó képviselői, miniszterelnök-helyettesei vesznek részt, a KGST mun­kájának időszerű kérdéseiről tárgyalnak, megvitatják a tanács elé kerülő jelentést a szervezet három évtizedes tevékenységéről. Huszár István hazaérkezett Kubából Huszár István, a Miniszter- tanács elnöikhelyettese, az Országos Tervhivatal elnöke hazaérkezett Havannából. Tárgyalásokat folytatott Humberto Perez miniszter­elnök-helyettessel, a Kubai Köztársaság Központi Terv­bizottságának elnökével a két drszág gazdasági együtt­működésének időszerű kér­déseiről. A tárgyalások során átte­kintették az 1981—85. évi tervkoordinációban eddig végzett munkát. Kijelölték a gazdasági együttműködés fejlesztésének fontosabb te­rületeit, meghatározták a tervkoordináció befejezésé­hez szükséges feladatokat és jóváhagyták a munkák ütem­tervét. Kubai tartózkodása során Huszár István találkozott és megbeszélést folytatott Var- los Rafael Rodriguezzel, a Kubai Kommunista Párt Po­litikai Bizottságának tagjá­val, az államtanács és a mi­nisztertanács elnökhelyette­sével, továbbá Osvaldo Dor- ticosszal, a Kubai Kommu­nista Párt Politikai Bizott­ságának tagjával, az államta­nács tagjával, a miniszterta­nács elnökhelyettesével és Jósé Ramon Fernandez mi­niszterelnök-'helyettessel, a magyar—kubai gazdasági és műszaki-tudományos együtt­működési bizottság kubai ta­gozatának elnökével. Huszár Istvánt fogadta Fi­del Castro, a Kubai Kommu­nista Párt Központi Bi­zottságának első titkára, a Kubai Köztársaság államta­nácsának elnöke, a minisz­tertanács elnöke. A vajai II. Rákóczi Tsz-ben Sáfrán Is tván permetezi az almafákat. (Gaál Béla felvétele) Nagygyűlés, koszorúzás, kitüntetés, politikai dalverseny Felszabadulásunk ünnepére készül megyénk Ünnepségek, koszorúzá­sok, megemlékezések, kitün­tetések lesznek megyénkben április 4., hazánk felszaba­dulása 34. évfordulója al­kalmából. A megyei ünnepséget ápri­lis 3-án 14 órától tartják Nyíregyházán, a Hajtóművek és Festőberendezések Gyárá­ban. Ünnepi beszédet Hek- man László, a párt megyei végrehajtó bizottságának tagja mond. A megyei ün­nepségre meghívták a város nagyüzemeinek, intézményei­nek képviselőit, szocialista brigádok vezetőit. A díszünnepséget követő­en 16 órától a megye, a vá­ros és Nyíregyháza üzemei­nek vezetői, képviselői meg­koszorúzzák a Felszabadulás útján lévő szovjet hősi em­lékművet és a Marx téri ro­mán hősi emlékművet. Este a megyei művelődési központban „Szabadság a zenében” címmel a felszaba­dulási évforduló alkalmából ünnepi hangversenyt adnak a szocialista brigádok tiszte­letére. A hazánk felszabadulásá­nak 34. évfordulója alkalmá­ból rendezett ünnepi prog­ramokra delegációk érkeznek Szabolcs-Szatmár testvér- megyéiből, a Szovjetunió Kárpátontúli területéről, a lengyelországi Rzeszów vaj­daságiból és a romániai Szat- már megyéből. Az ünnepi események már az évfordulót megelőző na­pokban kezdődnek. A mun­kában élen járóknak kitün­tetéseket nyújtanak át a me-. gyei pártbizottságon és a me­gyei tanácson. Megemlékezé­sek lesznek az évforduló al­kalmából a különböző mun­kahelyeken, iskolákban is. A megye járásaiban, városai­ban mindenütt megkoszorúz­zák a szovjet hősi emlékmű­veket. A Kommunista Ifjúsági Szövetség az évfordulót meg­előző vasárnapon, április el­sején tartja a megyei menet­dalversenyt, amelyen a járá­si-városi első helyezett ifjú Gárda-szakaszok és KISZ- alapszervezetek vesznek részt. Április 4-én Tarpán rende­zi a KISZ a Kórusok Orszá­gos Tanácsa és a szakszerve­zetek megyei tanácsa közre­működésével a politikai dal­verseny megyei döntőjét. Ekkor veszi át a KISZ KB Vörös Vándorzászlóját a tar- pai nagyközségi Lékai János KISZ-szervezet is. Vaján a mátészalkai és a já­rásbeli KISZ-fiatalok részvé­telével egész napos politikai, kulturális és sportrendez­vényt tartanak. Fehérgyar­maton megrendezik a hagyo­mányos fáklyastafétát, Kis­várdán délután kulturális be­mutatót tartanak a fiatalok. Hatezer garnitúra bútor készült az év első három hónapjában a má­tészalkai Szatmár Bútorgyárban. Márciusban két jelentős változást vezettek be: megkezd­ték a városközpontban lévő kárpitosüzem áttelepítését az ipartelepen lévő gyárba, ami­vel lényegesen csökkentették a belső szállí­tást, közvetleniül a vagonokba rakodnak. Márciustól fóliába csomagolják a kárpitozott garnitúrákat, így azok tisztán kerülnek az üzletekbe. Képünkön: Gurzó Mihály és Zaj- ti Zsigmond Szeréna heverőt állít össze. (Gaál Béla felvétele) Megkezdődött a juhnyírás Százhúsz vagon gyapjú Szabolcsból A gyapjútermelésben me­gyénkben 1977-ben ugrássze­rű növekedés volt. Azóta is emelkedett a juhtartási kedv. Szabolcsban mintegy 94 tsz- ben tartanak juhot, s ezektől az idén 120 vagon gyapjú át­adására számítanak. A szövetkezetekben hozzá­láttak a nyíráshoz, sőt közülük 6 helyen már végeztek is ve­le. A Gyapjú- és Textil- nyersanyag-forgalmi Válla­lat eddig 4 termelőtől vette át a vágadékot. A megyében nagyobb juhállománnyal a csengeri, a demecseri Kos­suth és a tiszaszalkai Búza­kalász termelőszövetkezetek rendelkeznek. Egy juhról általában 4,8—5 kilogramm gyapjút nyernek. A hazai ranglistán Szabolcs- Szatmár a juhászaiban máso­dik helyen áll. A gyapjúforgalmi vállalat az idén Szabolcsban 120 millió forintot tervez kifizet­ni a gazdálkodóknak. Ha a vágás befejeztével a szövet­kezetek a gyapjút nedvesség­től védett helyen gyűjtik az elszállításig, akkor a forgal­mi vállalat munkáját nagy­ban megkönnyítenék. Így sokkal hamarabb rakhatók az apagyi, illetve fehérgyar­mati raktárakba. 1979-ben mintegy 150 mii-, lió forint értékben juttatnak vágó- és tenyészjuhokat a belföldi piacokra. Most indul a húsvéti szezon. Két hét alatt 8 ezer tejes-, továbbá pecsenyebárányt küldenek az olasz és svájci fogyasztóknak. A tejesek egyenként 16, az utóbbiak pedig 30 kiló körüli súlyúak. DEMECSER: Óvoda, lakás, vízmű Tovább gyarapszik Deme- cser gyermekintézmény-háló­zata. Befejezéséhez közele­dik és szeptemberben adják át rendeltetésének az új, 50 személyes óvodát. Ebben a fél évben 12 célcsoportos la­kás készül el. Ezek kivitele­zésével egy időben hozzálát­tak újabb hat célcsoportos lakás építkezéseinek az elő­készítéséhez. Tovább épül a községben a vízvezetékrendszer. Ennek építési költségei 24 millió fo­rintra rúgnak. A munkála­tokkal a jövő évben végez­nék, és így a község belterü­lete 1980-ban vezetékes víz­hez jut. Ezen a tavaszon a sok bel­víz miatt súlyos nehézségek zúdultak a községre. Ezek közül is kiemelkedik a szék­hely községben a belvíztől használhatatlanságig meg­rongálódott Lenin utcai óvoda. A tanács a gyerekeket ideig­lenesen az általános iskolá­ba és a gimnáziumba helyez­te el. A megrongálódott épület helyreállításával a tanács a helyi építőipari szö­vetkezetei bízta meg. A költ-, ségek fedezésére a megyei tanács segítsége is szükséges.- Miközben szaporodnak a székhely község beruházásai, nem feledkeznek meg a társ­községek fejlesztéséről sem. Ebben az évben többek kö­zött elkészítik Kék vízmű­kivitelezési tervét. A megva­lósításra a jövő évben kerül sor. (si) 1 Útfelet-|E I Inagyarország Bxxxvi. évfolyam, 74. szám ARA: 1,20 FORINT 1979. március 29., csütörtök | Tanácskozik a KGST Végrehajtó Bizottsága

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom