Kelet-Magyarország, 1979. március (36. évfolyam, 50-76. szám)
1979-03-29 / 74. szám
2 KELET-MAGYARORSZÁG 1979. március 29. ORSZÁGOS MÉRCÉVEL Népességben: 3. Szabolcs A megyében élők tudják a legjobban, hogy Szabolcs- Szatmár állandóan gyarapodik, mind gazdagabb lesz az anyagi és szellemi javakban. Mégsem árt egy kis összehasonlítás, a számok és eredmények összevetése más megyékkel, hogy tudjuk, hol tart ma Szabolcs-Szatmár. Ezt árulja el a közelmúltban megjelent Területi Statisztikai Évkönyv, amely az 1978. január 1-i adatokat tükrözi. Területét tekintve hatodik helyen áll az ország megyéi közül Szabolcs-Szatmár 5973 négyzetkilométerrel. A lakó- népesség számában viszont már harmadik a megye 573 ezer emberrel, s csak Pest és Borsod megye előzi meg. Továbbra is itt születik a legtöbb gyerek, az ezer lakosra jutó élveszületések száma 19,7, míg a legalacsonyabb Budapesten, ahol ugyanez csak 14,4-et tesz ki. Hogy mégiscsak 4 ezrelékkel növekszik a megye lakossága, az annak tudható be, hogy még mindig sokan költöznek más vidékre, összesen 3618- an költöztek el 1977-ben. szeg elmarad az országos 24 ezer forintos átlagtól. A szállodai helyek számát tekintve ugyancsak gyengén áll a megye, még a fele akkora Nóg- rád is több vendéget fogadhat. A javuló egészségügyi ellátást bizonyítja, hogy az országos átlag duplájával nőtt a megyében az orvosok száma, lett több kórházi ágy a betegek ápolására. Az egy- egy körzeti orvosra jutó betegek száma is az országos arányoknak megfelelően alakul. Kedvezőtlen viszont, hogy a tízezer lakosra jutó 13,4 orvossal hátul kullog a megye. Jobb az országostól, s igen szép az ezer lakosra jutó 34,9 óvodai hely, kevesebb tanuló jut az általános iskolákban egy tanulócsoportra, mint a megyék többségében. A középiskolai tanulók tízezren felüli számával szintén a legjobbak között van Szabolcs- Szatmár, s a kilencezer szakmunkástanuló Budapest és Borsod után a harmadik helyet jelenti. Lányi Botond Ez a divatos női ruha a baktalórántházi Vertikal Ipari Szövetkezet textilüzemében készült NSZK-megrendelésre. A nyugatnémet cég az ezerdarabos elömegrendelését amerikai exportra szállítja. (Elek Emil felvétele) RAZZIA A KOCSMÁKBAN A gyarapodást jelzi az egy lakosra jutó beruházások értéke. Sajnos itt utolsó a megye az országban 10 471 forinttal, míg az országos átlag 17 ezer forint. A foglalkoztatottak száma állandóan nő, 236 ezren vannak munkaviszonyban íi megyéből. Az ipar 60 ezer embernek, az építőipar 15 ezernek, a mező- gazdaság és erdőgazdálkodás 71 ezer embernek ad kenyeret. A keresetekkel viszont nem lehetünk elégedettek, mert minden szektorban havi 4—500 forinttal magasabb az országos átlag, mint a megyei, amely havi 2931 Ft-os összegével a megyék között csak az utolsó helyre jogosít. Az ipari fejlődésben viszont az első helyen áll a megye, az 1977. évi termelés az 1975. évihez képest 30,2 százalékkal emelkedett, míg az országos átlag csak 10,3 százalék. A mezőgazdasági termékek értékesítésének aránya szintén meghaladta az országos átlagot az említett két év százalékában 16,9-et tett ki a növekedés. Jellemző adat, hogy a szabolcsi közel 37 ezer hektár gyümölcsös után Pest és Bács-Kiskun megye következik 16 ezer hektárral. Itt található a mezőgazdaság állatállományából a legtöbb szarvasmarha, 149 ezer, van 387 ezer sertés, 13 ezer ló, 278 ezer juh. Jól áll a megye a boltok számát illetően, hiszen közel kétezer üzlet várja a vásárlókat. Két év alatt 6,9 százalékkal nőtt a boltok alapterülete, itt viszont a megye nagyságához képest még akad javítanivaló. Az egy lakosra jutó kiskereskedelmi forgalomban a vegyes iparcikkek vezetnek közel hét és fél ezer forinttal, míg az öszes eladás egy évben 19 ezer 300 forint lakosonként. Ez az öszHáromnegyed nyolc. A kis- várdai Sorompó bisztró nyitott ajtaján hangos veszekedés hangja állítja meg a járókelőt, s aki arra is kíváncsi: bent mi történik, meglepő kép fogadja. Az asztalok nagy rendetlenségben állnak egymás mögött, néhány szék felborulva várjla, hogy valaki helyére állítsa, az asztalok tetején az üres üvegek, fél- decis poharak mellett tucatszám kiborított csikkek. A pult előtt italra várók sorakoznak, néhányan csők azért nem esnek össze, mert a pult tartja meg őket. Körülöttük 5—6, 8—10 éves .gyermekek somfordolnák, két fiú — 12—13 évesek lehetnek — a fal mellett „pótolnak össze” egy-egy féldecire. A pult előtti sort nézzük, s míg ácsorgunk, egy részeg fiú épp a nyomozótiszt nyakába esik. Kikíséri az ajtóig, s köziben elmondja: jobb, ha hazamegy, úgysem kap már semmit. Csak néhány perc telik el, a részeg visszajön. Beáll a sorba, elküldik, de két perc múlva ismét három sört rendel. — iNam érti, hogy nem kap? — kérdi tőle a csaposnő, de a részeg nem tágít. Ismétli a három sört, s a keményebb felszólítás sem jut el tudatáig. Leültetik egy asztalhoz, csomagját — amelyből cigaretta hamuval megszórt kenyér kandikál ki — maga ele teszii. Vár, hátha valaki megkönyörül rajta. Ml nézelődünk, a kereskedelmi felügyelő a raktárban az ellenőrzési naplóba rögzíti a látottakat. Szól, írjuk alá mi is, s mire ottlíágyjuk névjegyünket, a részeg elé három féldeci pálinka kerül. Észreveszi, hogy ismét ott vagyunk, de mire a felszolgálónővel elvitetnénk előle, egyet már 'kiiszik. — Ki kérte neki? — próbáljuk megtudni a józanabb társaságtól, ők az ajtón kívül álló részegre mutatnak. Az ajtóig megyünk, a férfi lesütött szemmel áll félesége előtt. — Nem szégyelled magad, te részeg disznó. Én tartalak el a hat kölyiköddel együtt. Most kaptál egy kis pénzt, azt se hozod haza, a haverjaidnak fizetsz. A férfi egy szót sem szól, elindul az asszony után ... A bent ülő részeg elől közben elviszik a megmáradt pálinkát. Felállítjuk, mondjuk neki, hogy visszük a detoxi- kálóba. Megrémül: nem kell éngem toxikálni — nyögi ki, s a fai mellett óvatos léptekkel elindul talán hazafelé. Bent még mindig van néhány csendesebb részeg, s a felszolgálónőnek is akad ideje néhány mondatra. — Csak két perccel kellett volna előbb jönni, egy nagy verekedés volt, azért van ilyen rendetlenség. Látják, ketten vagyunk* itt a csapos- nővel, mit tehetünk ennyi részeggel. Telefonunk nincs, nem tudjuk kihívni a rendőrséget. A vezető mintha csak hallaná, hogy férfira van szükség, megérkezik. Mondani sem kell, mát láttunk, ő is pillanatok alatt felméri a helyzetet, s panaszkodni kezd. — Négy inget szabdaltak már szét rajtam, s hiába kérjük hetenként a rendőrséget, hogy gyakrabban jöjjenek erre. Ahogy fél hétkor bejön a vonat, már ittasan jönnek ide áz emberek, nem bírunk velük. Most a költségvetési üzemnél fizették a nyereséget, azért van ennyi részeg. Más mód nincs, zárórát kell elrendelni. „Záróra, uraim, záróra.” A néhány józan embert valószínű sérti, de belátják, nincs más megoldás. Szerencsére a leírt eset kirítt abból a közel negyvenből, amelyet a múlt hét végén az italboltok, éttermek, presszók ellenőrzése során tapasztaltunk. Volt persze olyan hely is — például Mándokon, —, ahol míg a kereskedelmi felügyelő visz- szamérte a szemmel láthatóan is kevesebb konyakot, a pultos a szeme előtt öntött egy másik vendégnek is jóval kevesebbet. Szerencsére a legtöbb helyen rend volt., Ennek oka pedig nemcsak a vendégek körében keresendő. Fűre lépni szabad. (Császár Csaba felvétele) Balogh József A DAB KÜLÖNDlJÁT NYERTE í-zés a népnyelvben Nyíregyházi diáksikerek Egerben Március 24-én fejeződött be Egerben a XFV. országos tudományos diákköri konferencia. A négynapos tanácskozásra az ország valamennyi felsőoktatási intézményéből eljöttek a társadalomtudományokkal foglalkozó diákok legjobbjai. * A nyíregyházi tanárképző főiskola 14 tudományos dolgozattal vett részt, öt dolgozat az orosz nyelv, illetve irodalom, három a magyar nyelv, három a történelem, kettő a zene, egy a néprajz szekcióban került bemutatásra. Az eredmény: 2 első, 2 második, és 2 harmadik díj. Egy dolgozat a harmadik díjnál jobb különdíjat kapott. Útban Egerből hazafelé 3 díjnyertes résztvevővel beszélgettünk. Károlyi Margit, a főiskola magyar nyelvi tanszékének tanársegédje az első díjjal egyenértékű Debreceni Akadémiai Bizottság különdíjat kapta. Bemutatott dolgozatában az í-zés eseteit vizsgálta a hajdúhadházi népnyelvben. — Hogyan gyűjtötte az anyagot? — Kérdőíves módszerrel, magnóval, ám ezek nem nyújtanak minden esetben valós képet. Ezért van szükség a passzív megfigyelésre is. Az ember például beáll valahol egy sorba. Hogy minél tovább figyelhessen, mindenkit maga elé enged. Amíg bírja a megjegyzéseket. — Hogyan kerül egy tanár a diákok számára kiírt versenybe? — Tavaly végeztem el a főiskolát, s munkám is az itt töltött évek közben készült. Mivel országos konferencia csak kétévenként van, ezen egy évvel tanulmányai befejezése után még mindenki részt vehet. — Ezért jöhetett el Egerbe Fekete Jolán, magyar-történelem szakos tanár is. — Rendkívüli szabadságot kaptam. Válaszként viszem az „igazolást”, a II. díjat, melyet a magyar nyelv névtani szekciójában nyertem. Szinte az utolsó pillanatban sikerült felkészülnöm. Szeptembertől már tanítok Hollóházán, s emellett nem sok idő jut a nyelvészeti munkára, amit nem szeretnék abbahagyni. S csak egyetlen adat Joli munkájának illusztrálására: a dolgozat 195 db-os névanyagának kiválasztásához húszezer szócikket kellett átnéznie. Antal Attila IV. éves hallgató — a történelem szekcióban — az egri „Ho Si Minh” Tanárképző Főiskola főigazgatójának a második díjjal egyenértékű külömdíját kapta. — Mi volt a dolgozat témája? — Szabolcs megye Állandó Bizottmányának politikája 1848-ban. —- Hogyan születik egy dolgozat? — A témaválasztás után a nyomtatásban már megjelent szakirodalmat tanulmányoztam. Ezután következett a neheze. Megtanulni „kézírásul” olvasni, délutánonként beülni a levéltárba, s nekilátni a közgyűlési jegyzőkönyveknek, alispáni iratoknak. — Mi lesz a dolgozat, mi a díj sorsa? — A dolgozatot — remélem — elfogadják szakdolgozatnak. A díjból? Jó néhány könyv van, amit régóta szeretnék megvenni, s elköltünk barátaimmal egy flaska bort is az örömre. Csendes Csaba Helybe viszik a hivatalt Szerdán este hétig lesz ügyfélfogadás a nyíregyházi városházán Nagy az ügyfélforgalom a Nyíregyházi Városi Tanácson: hetenként több, mint 8 ezer ügyirat, határozat, jegyzőkönyv, feljegyzés készül. Sok ügyfél személyesen keresi fel a tanács különböző osztályait. Szerdánként már eddig is reggel nyolctól délután fél ötig kereshették fel az állampolgárok az ügyintézőket. Április 1-től tovább bővítik az ügyfélfogadást: szerdán reggel nyolctól este hatig áll majd az állampolgárok rendelkezésére a tanácsi apparátus. Intézkedés történt abban is, hogy a hatóságok a hivatalos idézések egy részét is erre az időpontra irányítsák. Mindezek elsősorban azt a célt szolgálják, hogy a különböző munkahelyekről minél kevesebb dolgozónak kelljen kilépni hivatalos ügyinek intézése miatt. Természetesen nem korlátozódik ezentúl sem csupán a szerdai napra, a munkaidő utáni ügyfélfogadásra az ügyintézés. Az egyszerűbb, a gyakrabban előforduló ügyekben azonban az állampolgároknak érdemes lesz élni az új lehetőséggel. így például a különböző adóügyekben az egyszerűbb építésigazgatási, lakás- és gyámügyekben, a szociálpolitikai ipari-kereskedelmi ügyintézés során. vagy a művelődési osztály területét érintő óvodai, iskolai feladatokkal összefüggő kérdésekben célszerű lenne a munkaidő után felkeresni a városházát. Más változások is várhatók a tanácsi ügyintézésben. Az egyiik lényege abban foglalható össze, hogy a különböző nagyvállalatokhoz helybe viszik az államigazgatást. Első ízben március 29-én, csütörtökön délután fél 2- től 4 óráig a papírgyárban tartanak kihelyezett tanácsi fogadóórát, amelyen a tanácsi tisztségviselők és az egyes osztályok vezetői vesznek részt. Ettől a formától nemcsak azt várják, hogy kevesebben kérnek majd tanácsi ügyintézés miatt kilépőt a munka- padok mellől, hanem azt is, hogy a dolgozók saját munkahelyükön közvetlenebbül mondhatják el gondjaikat, problémáikat, mint a tanácsi hivatali helyiségben. Hasonló kihelyezett fogadónapot később más nagyüzemekben is tartanak. Azt is tervezik, hogy nemcsak az ügyintézés minden területét átfogó, sok embert foglalkoztató résztémákról (például lakásépítés, lakásügy, kisajátítás) is tartanak a tanács szakemberei vállalati fogadóórákat. Záróra, uraim, záróra...
