Kelet-Magyarország, 1979. március (36. évfolyam, 50-76. szám)
1979-03-28 / 73. szám
Ma ülést tart az MSZMP Központi Bizottsága A Magyar Szocialista Munkáspárt helyzetet áttekintő előterjesztés és a Központi Bizottságának ülését március belpolitikai élet egyes időszerű kérdé- 28-ra összehívták. seit elemző tájékoztató megvitatását A Politikai Bizottság a nemzetközi javasolja a Központi Bizottságnak. Megnyílt Moszkvában a KGST Végrehajtó Bizottság ülése Moszkvában kedden megnyílt a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsa Végrehajtó Bizottságának 89. ülése. Az ülésen a tagállamok állandó képviselői, miniszterelnök- helyettesei vesznek részt, a Magyar Népköztársaságot Marjai József miniszterelnök-helyettes képviseli. A végrehajtó bizottság ülése a többi között a tanács ülése elé kerülő jelentés tervezetével foglalkozik, amely a KGST három évtizedes tevékenységét foglalja össze. Áttekintik a gazdasági együttműködés időszerű kérdéseit, így a hosszú távú együttműködési célprogra- mek végrehajtását. Az ülésen Konsztantyin Katusev, a Szovjetunió állandó képviselője, miniszterei nök-lhelyettes elnököl. A szocialista államok gazdasági együttműködése há- •rom évtizedéről szóló jelentéstervezetet Nyikolaj Fagy- gyejev, a KGST titkára terjesztette elő. A többi között rámutatott: a szocialista országok kommunista pártjai és kormányai kezdeményezésére létrejött tanács ma három földrész tíz országát egyesíti, megteremtette a szocialista államok közötti gazdasági együttműködés minőségileg új formáit, teljesen új típusú gazdasági együttműködést hozott létre. A KGST létezése elősegítette az egyes tagállamok gazdasági terveinek megvalósítását, kapcsolataik szorosabbra fűzését, előmozdította a világszocializmus ügyét. A szocialista munkamegosztás, a szakosítás és a gazdasági kooperáció .eredményeként a KGST ma a világ legdinamikusabban fejlődő gazdasági csoportulása — fejlődésének üteme például kétszerié gyorsabb volt, mint az EGK tagállamaié. A tanácsban részt vevő államok a három évtized során többszörösre növelték nemzeti jövedelmüket. A végrehajtó bizottság ülése csütörtökön ér véget. Növekvő árufargalom a megyében Ülést tartott a szállítási bizottság A szállítás .szempontjából kedvező évet zártunk 1978- ban. Az idén viszont az előrejelzések szerint jóval nagyobb mennyiségek elszállítására kell felkészülni a mezőgazdaságban és az iparban is. Ezért szükséges a nagyobb szervezettség, a fuvaroztatók és a szállító vállalatok közötti jobb együttműködés — állapította meg a megyei szállítási bizottság, amely kedden délelőtt, a megyei tanácson tartotta ülését. A múlt évi szállítási teljesítmények értékeléséről, az idei főbb feladatok meghatározásáról, valamint az előszállítások alakulásáról tárgyaló bizottság ülését László András, a megyei tanács általános elnök- helyettese vezette. Részt vett • az ülésen Dajka S. Bertalan, a megyei pártbizottság munkatársa. A vasúti fuvarozásra az egyenletesség, az igényekhez való alkalmazkodás volt a jellemző. Gond, hogy a kis tengelynyomású mellékvonalakon a szállításhoz viszonylag kevés a vasúti kocsi. Továbbra is kedvezőtlen tendencia, hogy a hét végi rakodásokat nem minden vállalat szorgalmazza. Ennek következtében — különösen Nyíregyházán — a kocsiállásból eredő bírságok emelkedtek. A megyében mintegy tízezer tehergépkocsi vesz részt a fuvarozásban. Mivel az őszszel a mezőgazdasági termékek mennyisége kisebb volt a szokásosnál, így a szállítás lebonyolítása sikeres volt. Az almaszállításnál erősen javult a berakás szervezettsége, tovább érdemes növelni a gépesítést, mivel az idén mintegy 320 ezer tonna alma exportjára készül fel a HUN- GAROFRUCT. A szállítási feladatok emelkedése megköveteli, hogy növeljék a vállalatok a gépesítést, a rakodási és árufogadási készséget, fokozzák a rakodólapos szállítást, az egységrakományok képzését. Az idei vasúti és közúti előAz ÉDOSZ megyei bizottsága március 27-én a Szabolcs megyei . Tejipari Vállalat központjában kibővített ülést tartott. Az eseményen a Nyíregyházi Sütőipari Vállalat szakszervezeti bizottsága beszámolt a bizalmiak jog- és hatáskörének bővítéséről és az üzemi demokrácia fejlesztéséről. Ezt követően tájékoztató hangzott el a tejipari vállalat termelési szerkezetének fejlesztéséről. A sütőipari vállalatnál a gazdasági vezetés és a szak- szervezeti bizottság az ej múlt években fontosabb ügyekben nem hozott döntést a bizalmiak egyetértése nélkül. A jövőben a bizalmiaknak nagyobb beleszólási joguk lesz például az áthelyezésekbe, vagy a kártérítési felelősség megállapításánál. Az üzemi demokráciának számos fóruma van a vállalatnál. Hasznosnak bizonyult szállításokra a szerződéseket időben megkötötték, többnyire ütemesen történt a kő-, kavics- és kohósalak-szállítmányok fuvarozása. A közúti épitő vállalatnak szükséges útépítő anyagokból viszont mintegy 96 ezer tonna lemaradás van, nincs meg a szükséges összhang a szállításban részt vevőknél. a „Kiváló szakemberek fóruma”. Ezeken a fórumokon vezető beosztású szakemberek és a kiváló dolgozó címmel kitüntetett dolgozók vitatják meg a vállalat gazdálkodásával kapcsolatos fontosabb kérdéseket. A „Nők fóruma” és az „Ifjú szakmunkások fóruma” szintén az üzemi demokrácia fejlesztését jelenti. A tejipari vállalatnál az elmúlt év tavaszán hoztak intézkedést a termékszerkezet fejlesztésére és a minőség javítására. Több keresett, új termékkel jelentkeztek a belföldi kereskedelemben, néhány termékük minősége tovább javult. Januárban kezdték el a félliteres csomagolású sovány kakaó gyártását. A vajgyártás 40 százalékkal nőtt. A mátészalkai tejporgyárban bevezették a fagylaltpor nagyüzemi gyártását. Bővülő üzemi demokrácia Kiváló szakemberek fóruma a sütőiparban A Tanácsköztársaság 60. évfordulója tisztalatára Tudományos emlékülést rendeztek Nyíregyházán Erényi Tibor előadását tartja. Kedden Nyíregyházán a Tanácsköztársaság 60. évfordulója alkalmából tudományos emlékülést rendezett az MSZMP Szabolcs-Szatmár megyei Bizottsága Oktatási Igazgatósága, a Debreceni Akadémiai Bizottság politilka- Itudományi szakbizottsága, a tanárképző főiskola marxizmus—‘leninizmus és történelem tanszéke és a mezőgazdasági főiskola marxizmus— leninizmus tanszéke. Marko- vics Miklós igazgató köszöntötte a tudományos emlékülés résztvevőit, megyénk munkásmozgalmának megjelent veteránjait, dr. Tar Imrét, a megyei pártbizottság első titkárát és az Ungvári. Állami Egyetem képviseletében érkezett szovjet vendégeket, M* V. Trojant és A. V. Hlantát, az egyetem tanszék- vezetőit, majd Ekler György, a megyei pártbizottság titkára mondott megnyitó beszédet. A többi között hangsúlyozta: az emlékülés célja, hogy a legfontosabb történelmi tapasztalatok közreadásával segítse a megyében folyó ideológiai, politikai nevelőmunkát. Erre köteleznek bennünket mai feladataink, de erre kötelez Sza- bolcs-Szatmár történelmi múltja, a Tanácsköztársaságért megyénkben harcolt vöröskatonák és internacionalisták emléke is. — Az elmúlt hetek ünnepi emilékezéssorozata, a Tanács- köztársaság kikiáltásának 60. évfordulója alkalmából megjelent gazdag történeti irodalom egyaránt bizonyítják, hogy közvéleményünk érdeklődése nemzeti múltunk és annak sorsfordulói iránt változatlanul nagy — mondta Ekler György, majd így folytatta: — Szocialista építőmunkánk eredményei nyomán a szocialista hazafiság és internacionalizmus talaján kibontakozó történelem- és társadalamszenulélet mindinkább meghonosítják a népben, a nemzetben való gondolkodást. A jelen bonyolultabb feladatai is elsősorban történelmünknek azokat az időszakait idézi, amikor a nemzeti összefogástól, az egységes cselekvéstől és a nemzetközi haladás erőivel való szoros kapcsolattól függ népünk sorsa. A szocialista Magyarország számára jelentős erkölcsi és politikai erő az a tudat, hogy népünk küzdelme a társadalmi felemelkedésért és a nemzeti függetlenségért mindig is elválaszthatatlan volt a nemzetközi haladástól. Ugyanakkor tisztán látjuk azt is, hogy 1945-ben a fel- szabadulással, majd 1948-ban a munkáshatalom megteremtésével nyílt meg az a lehetőség, hogy a társadalmi, a nemzeti felemelkedés többé nem átmeneti hősi periódus, hanem visszafordíthatatlan történelmi folyamat legyen. Ezt követően hangsúlyozta: — A Nagy Októberi Szocialista Forradalom után, annak eszmei-politikai hatására, a nemzetközi forradalmi folyamat részeként, de természetesen a magyar valóságban gyökerezve győzöitt a Magyar Tanácsköztársaság. Az akkor még fiatal, de harcokban edződött kommunista mozgalom vezetésével törekedtek a munkásság, a parasztság és az értelmiség legjobbjai a magyar társadalom kínzó problémáinak megoldására, s a történelmileg lehetséges egyetlen utat, a proletárdiktatúrát választották. Ez is mutatja: a szükségszerűség a magyar történelemben sem a fátum, a sors, hanem a felismerés, a tudás, a harc hozzáértő vállalása révén lesz valósággá. A magyar kommunista és munkásmozgalom, a felszabadult tömegek tudatossága és lelkesedése, erkölcsi és politikai ereje volt a legfontosabb erő, amely a Magyar Tanácsköztársaságot létrehozta és az antant imperializmus gyűrűjében is 133 napon át fenntartotta. Az első magyar szocialista forradalom, az első munkáshatalom tehát nem múló, véletlen epizód volt népünk életében, hanem a magyar társadalom fejlődésének szükségszerű következménye, a mai szocialista Magyarország közvetlen forradalmi előzménye. — A Magyar Tanácsköztársaság eseményein nyomon követhető a marxizmus—leninizmus gazdag eszmevilá(Folytatás a 4. oldalon) A tudományos emlékülés résztvevői. Az első sorban: a munkásmozgalom veteránjai. DÖNTÖTT A VB Az árhatósági munkáról, beépítési tervekről, pénzügyi kérdésekről tárgyalt keddi ülésén a Nyíregyházi Városi Tanács Végrehajtó Bizottsága. Megvitatta azokat az írásbeli előterjesztéseket is, amelyeket a városi tanács áprilisi ülésére készítettek: a társadalmi munka 1978. évi eredményeiről és idei terveiről, a végrehajtó bizottság 1977—78. évi tevékenységéről, a járásbíróság munkájáról és az alkoholizmus elleni küzdelem, az utógondozás városi helyzetéről. A gazdaságos lakásépítés érdekében időről időre újabb kedvező területeket tárnak fel a szakemberek, többségében a már meglevő lakónegyedekhez kapcsolódnak. így kisebb részenként ugyan, de folyamatosan tovább javítják a városképet. Nem közömbös az sem. hogy gyakorlatilag helyben van minden fontos közmű. így kezdték meg az Északi körút mellett nemrégiben a Kórház utcai építkezéseket, most pedig az Őz közi beépítés tervei kerültek a végrehajtó bizottság elé. 120 lakás épülhet a Vasvári Pál utca, Óz utca, Öz köz, Északi körút által határolt területen, 12 lakás bontása árán. A tervezők azt javasolják, hogy az Öz utcára egy ötlépcsőházas, 75 lakásos, az Öz közre pedig egy háromlépcsőházas, 45 lakásos épületet emeljenek. Ezzel egy újabb területet tennének rendbe, a város első alagútzsalus házai, munkáslakásai mellett. A régebbi és a tervezett épületek által közrezárt terület teljes egészében zöldfelület lenne, felnőtt és nyugdíjas pihenőparkkal, gyermekjátszótérrel. Az új lakásokat négyemeletes épületekben, alagútzsalus technológiával tervezik, rövid időn belül. || KeletMagyarország I XXXVI. évfolyam, 73. szám ÄRA: 1,20 FORINT 1979. március 28., szerda I Őz köz: 120 lakás
