Kelet-Magyarország, 1979. március (36. évfolyam, 50-76. szám)
1979-03-28 / 73. szám
1 2 KELET-MAGYABORSZÁG 1973. március 29. MŰSZAKIAK A VÁROSÉRT Tanulmányterv, továbbképzés, kooperáció ADOMÁNYLEVÉL IV. LÁSZLÓTÓL Impozáns városkép bontakozik ki a 700 éves településen. Nyírbátor 700 éve Ma 700 éve, hogy 1279-ben egy Verőcén keltezett okmányban IV. László a Bá- thoriak nemzetségének adományozta a mai Nyírbátor ősét. Már ekkor sem lehetett fiatal település Bátor, mert az ugyanekkor szereplő Kis- bátor név újabb falura mutat. Az új, s a királynál befolyásos birtokosok kezén indult Bátor igazán fejlődésnek. Vásártartási jogát még László királytól kapta. A többször megújított vásárjog a városfejlődés alapjait rakta le, melyet csak rövid időre vetettek vissza a XIV. század elejének véres háborúságai, amikor a Báthoriak nagy veszteséget szenvedtek. 1330- ban kárpótlásképpen teljes városi . kiváltságot kaptak, adómentességgel és bíráskodási joggal. Vezető szerep, másfél századon át Nyírbátor fejlődését és jelentőségét egyéb tényezőkön kívül kedvező fekvésének köszönhette: itt keresztezte egymást a Szamos vidékét Debrecennel és az Alfölddel, valamint a Hegyalját Erdély- lyel összekötő út. A Báthori-család földesura- sága alá tartozó Bátor már a XIV. század első felében a környék jelentős mezővárosa volt, s ezt a helyzetét az egész középkoron át megtartotta. Az 1400-as évek első felében és az utolsó negyedében Bátorban igen élénk és nagyszabású építkezések indultak meg. Az időpont nem véletlen, hiszen ekkor ível magasba az addig csak alárendelt szerepet játszó Báthori-család pályája. Báthori István országbíró és fia, az erdélyi vajda kezdi meg a sort, s ettől kezdve a Báthoriak másfél századon át az első, vezető családok közé emelkednek: országos méltóságok, erdélyi fejedelemség, sőt lengyel királyság várja őket. Az 1480-as évek folyamán épült két remekszép nyírbátori templom a hazai késő gótika kiemelkedő alkotása, melyek egyszersmind a századforduló magyar építészetének egyik legjellegzetesebb és legértékesebb fejezetét nyitják meg. Ugyanekkorra tehető a bátori vár keletkezése is. Ez utóbbi ugyan csak töredékesen maradt az utókorra, de a maradványokból is következtethetünk a templomokkal egykorú eredetére. A település jelentős politikai esemény színhelyévé vált 1549-ben, amikor Báthori András, Szabolcs vármegye főispánja várkastélyában Fráter György kezdeményezésére nemzetközi egyezményt kötöttek. Ebben az időben járt itt Tinódi Lantos Sebestyén és megírta a „Sokféle részögösről” című versét. A család kihalása után Bátor 1622-ben a Bethlenek birtoka lett. Az erdélyi fejedelem Bethlen Gábor családja építtette 1640-ben a mai református templom mellett álló fa haranglábat, amely hazánk legnagyobb ilyen jellegű műemléke. Bethlen Gábor halála után a jobbágyság elégedetlenségét mutatja az a felkelés, melynek Császár Péter volt a vezére. Seregét 1632. április 10-e körül verték meg Nyírbátorban a jobbágyelnyomó főurak. A Bethlen-család után 1645-től Nyírbátor Rákóczi-birtok volt, majd a szabadságharc leverése után a Károlyi-család kezére került. Az új földes- úr jobbágysorba akarta kényszeríteni a város lakóit. Ennek következménye volt a XIX. század közepéig tartó városper. A múlt század közepéig az ipar megmaradt céhrendszerű keretekben. A közvetlen környék számára termelő kézműipar csak helyi jelentőségű. Az 1855-ben megépült Bőni-gyár — a megye első ipari üzeme — és a dohánybeváltó adott munkalehetőséget, kereseti forrást, megélhetést sokaknak. PQstakocsijárat A XVIII—XIX. század folyamán Nyírbátor átmenőforgalma a kedvező földrajzi helyzete folytán megmaradt. A városon haladt át az Erdélyt Felvidékkel összekötő postakocsijárat már az 1700- as években. Az 1800-as évek elején létesült a bátori postaállomás, amelyet a magyar állam 1867-ben saját kezelésbe vett át. Nyírbátor mezővárosi rangját 1886-ban vesztette el. A Tanácsköztársaság Nyírbátorban 28 napig — 1919. március 23-tól április 19-ig — tartott. Döntő változást a felszabadulást követő időszak hozott. Először a mező- gazdasági termelés dominált. majd fokozatosan tért hódított az ipar. 1973. április 29-én ismét város lett Nyírbátor, amelynek ma közel 13 ezer lakosa van. A területfejlesztés, a két utóbbi ötéves tervek céljai összhangban valósultak meg a várospolitikai feladatokkal. A település egyre inkább ipari, gazdasági, kulturális centrummá alakul. A működő tizenöt ipari üzem évi termelési értéke kétmilliárd forint Az iparban foglalkoztatottak száma megközelíti a négyezret. A fejlődést bizonyítja, hogy 1960-ban a lakosság 21 százaléka, jelenleg 58 százaléka dolgozik iparban. Az iparosodással megindult egy egységes átrétegződési folyamat, felerősödött a munkássá válás, mely hatással van a városi életforma alakulására is. Á fellendülés kora A város fejlődésének dinamizmusát az új létesítmények sora jelzi: a kenyérgyár, a Mezőgép üzeme, a gabona- tároló és a malomipari vállalat fémsilója, a Zöldért vállalat hűtőháza, a Növényolajipari és Mosószergyártó Vállalat épületei, a faipari szövetkezet korszerű műhelyei, a Csepel Művek szerszám- gépgyárának üzemcsarnokai, az Üj Barázda Tsz korszerű tárolói, a műszaki és ABC- áruház. A folyamatosan megvalósuló beruházások az idegen- forgalmat is szolgálják. Már készülőben van a Szabadság téren a vendéglátó-kombinát építése. Az urbanizálódást az új lakótelepek, az egyre több lakás, a település csaknem teljesen kiépített közműhálózata, a bővített és korszerűsített út- és villanyhálózat, az új piactér, a városi fürdő is fémjelzik. 1976-ban készült el a szakorvosi rendelőintézet, itt kapott helyet a megye második legnagyobb forgalmú gyógyszertára. A gyermekintézmény-hálózat bővült, korszerűsödött, iskola-, óvoda-, bölcsődekomplexum épült. A település történelmi múltja, földrajzi helyzete ma is megkívánja, hogy Nyírbátort kulturális, idegenforgalmi vonzású várossá kell fejleszteni. Az oldalt összeállította: BALOGH JÓZSEF Díszpolgári cím és Pro Űrbe Ünnepi tanácsülésen emlékeznek meg ma Nyírbátorban a város alapításának 700. évfordulójáról. Az ünnepi megemlékezés után kitüntetéseket adományoz a tanács. Díszpolgári címmel tüntetik ki Farkas Eszter festőművészt, aki a város szülötte és művészeti területen sokat tett Nyírbátorért. Művészetében, 'kiállító tevékenységében igyekezett szülővárosának hírnevet szerezni, alkotásaiból tölbbet a városnak, adományozott. Pro Űrbe Nyírbátor kitüntetést adományoz a tanács Gyúró Imrénélc, a megyei tanács elnökhelyettesének, Diczkó Lászlónak, az MSZMP Szabolcs-Szatmár megyei Bizottsága osztályvezetőjének. Ecsedi Lajosnak, a MEZŐGÉP nyírbátori gyára igazgatójának, dr. Varga Sándornak, a Növényolajipari és Mosószergyártó Vállalat vezérigazgatójának és Strém Kálmánnak, a Zeneművészek Országos Szövetsége titkárának, akik munkájukkal sokat tettek a város gazdasági, kulturális életének fejlesztéséért. Nyírbátor a megye dinamikusan fejlődő települése. A fejlődéshez alapvetően járulnak hozzá alkotó munkájukkal a városban dolgozó műszakiak, mező- gazdasági és közgazdász szakemberek, akiknek munkáját immár hét éve fogja össze és szervezi az MTESZ nyírbátori intéző bizottsága is. A városban és a járásban mintegy kétszáz felsőfokú és közel 750 középfokú végzettségű szakember dolgozik — közel háromnegyede a mezőgazdaságban. A szakemberek többsége részt vesz az intéző bizottság keretében működő öt tagegyesület valamelyikének munkájában. Legnépesebb az Agrártudományi Egyesület, amelynek 160 tagja van, s 1965 óta működűik a városban. Főként a környék mezőgazdaságához kapcsolódó témákkal foglalkoznak az egyesületben, ahol továbbképző előadásokat tartanak, szakfilmeket mutatnak be, a rendszergazdálko- dással foglalkoznak. Az Élelmezésiipari Tudományos Egyesület közel hatvan tagot számlál, s főként a növény- olajigyárban dolgozó szakemberek jeleskednek rendezvényein. Jól működik a Gépip»_ ri Tudományos Egyesület, amely a szerszámgépgyár és a MEZŐGÉP szakembereire alapozza munkáját. A Bőripari Tudományos Egyesület elsősorban a cipőgyárban fejti ki tevékenységét az új módszerek terjesztésével, s tagjai eredményes készségelemző tanfolyamot is szerveztek a szakmai munka hatékonyabbá tétele érdiekében. A Szervezési és Vezetési Tudományos Társaság a korszerű vezetési ismereteket terjeszti, gazdag eredménnyel zárult az általa szervezett művezetők továbbképző tanfolyama. A gazdálkodó egységek között — elsősorban a tagegyesületek munkájának eredményeiként — jó kooperációs kapcsolat alakult fci. Például a MEZŐGÉP-gyár- egység végez hőkezelést a Csepeli Szerszámgépgyár nyírbátori gyáregységének, a növényolajgyár használaton kívüli légtartályait adta kölcsön. Az idén az intéző bizottság az SZVT közreműködésével vizsgálatot végez a nagy termelékenységű és nagy értékű gépek műszaki kihasználásáról. A város ipara előtt nagy feladatok állnak. A termékszerkezet-váltás (radiál fúrógépek, mezőgazdasági pótkocsik gyártása, szerelése stb.) magasan képzett, korszerű ismeretekkel rendelkező vezetőket, szakembereket igényel. Erre a feladatra a tudományos egyesületek is készülnék, továbbképzéssel, élvonalbeli termelési módszerek ismertetésével. A város életéhez Ss kapcsolódik a tudományos egyesületek munkája: az Energiagazdálkodási Tudományos Egyesület most készíti a város hőenergia-ellátásával foglalkozó tanulmányt, az Építőipari Tudományos Egyesület szervezi a városrendezési tervek széles körű társadalmi vitáját, s ajánlásokat dolgoz ki a legcélszerűbb megvalósítás érdekében, a hidrológiai társaságot pedig felkérte a tanács, hogy tárja fel a város ibelvízproblémái- nak megoldási lehetőségeit Az évforduló tiszteletére a Báthori István Múzeumban korabeli dokumentumokból, oklevelekből rendeztek kiállítást. Bemutatják többek között Báthori István országbíró eredeti oklevelét 1590-ből. MÉLTÁNYOSSÁG ÉS KIZÁRÓ OK Ki kaphat lakást ? Éppen három éve, hogy a városi tanács rendeletet alkotott a lakások elosztásáról. Azóta változtak a lakosság jövedelmi viszonyai, új lakásépítési formák hódítottak teret országszerte, s az új körülmények új szabályozást követeltek a lakáselosztásban. A tanács múlt heti ülésén megszületett az új rendelet, amely többek között rögzíti: tanácsi bérlakásra jogosult az, akinek nincs lakása, aki más lakásában családtagként, vagy a bérlővel kötött megállapodás alapján lakik. , Kaphat lakást az is, akinek van ugyan lakása, de az meghaladja, vagy nem elégíti ki igényeit, műszaki, egészség- ügyi, vagy komfortfokozat szempontjából számára nem megfelelő. Tanácsi bérlakást kérhet az a városlakó is, aki jövedelmi, vagyoni és szociális helyzete folytán más formában nem tudja kielégíteni igényeit. A rendelet arról is intézkedik, hogy kik azok, akik nem kaphatnak tanácsi bérlakást. Mindenekelőtt azok nem, akiknek lakása, beépíthető építési telke, üdülőtelke, hétvégi háza, személygépkocsija van. De nem kaphat lakást az sem, aki pénzért visszaadta, vagy lemondott a tanácsi ér- tékesítésű, OTP-értékesítésű, vagy vállalati támogatással épült munkáslakásáról, vagy öt éven belül eladta azt. Kizáró ok a 2000 forintnál magasabb egy családtagra jutó jövedelem, a 30 éven felüli egyedülállók, valamint a 35 évnél idősebb gyermektelen házaspárok esetében 2500 forint a jövedelem felső határa. A tanács rendelete intézkedik a lakáscserékről is. Kimondja, hogy aki több szobás, vagy magasabb komfortfokozatú lakást igényel, csak akkor kaphat, ha az egy családtagra jutó jövedélem nem haladja meg a 2500 forintot, s ha megkapja a cserelakást, a régit kiürítve, tisztán, beköltözhető állapotban kell átadni. Természetesen lakáscserére sem tarthat igényt, akinek bárhol az országban lakása, telke, üdülője van. A tanácsi értékesítésű lakás vevőjéül az jelölhető ki, aki jövedelmi viszonyai miatt más módon nem tudja megoldani lakásgondjait. Nem vehet ilyen lakást sem, akinek lakása, telke, kocsija van, s az egy családtagra jutó jövedelem meghaladja a 2500 forintot. Fiatal házasok esetében 300Ö, 30 évesnél idősebb egyedülállóknál, 35 évesnél idősebb gyermektelen házaspároknál 3500 forint a felső határ. Aki tanácselosztású OTP-, vagy lakásszövetkezeti lakást akar vásárolni, lényegében a tanácsi értékesítésű lakásokéhoz hasonló feltételek mellett juthat hozzá, de az egy családtagra jutó jövedelem felső határa lényegesen magasabb. Az igényjogosultság elbírálásánál a tanács alapvetően veszi figyelembe, hogy az igénylő legalább három éve nyírbátori lakos legyen, előnyben részesülnek azok, akiknek lakásában több személy van kitéve tartós betegség veszélyének. Természetesen előnyt jelent az igények kielégítésében a három, vagy annál több gyermek, a zsúfolt, a rossz műszaki állapotú lakás, az alacsony jövedelem, s hamarabb juthat lakáshoz a gyermekét egyedül nevelő szülő. A lakásokat héttagú társadalmi bizottság osztja el. ......................................... Alüüa myirbAtdrbun ■■■■■■■■■■■a ..........................................................
