Kelet-Magyarország, 1979. március (36. évfolyam, 50-76. szám)
1979-03-23 / 69. szám
1979. március 23. KELET-MAGYARORSZÁG 3 IBr Szabolcsban csaknem 14 ezren dolgoznak az építőiparban. Többségük szervezett munkás. Ha sikerül ezt a nagy erőt, sok-sok szellemi energiát, s a meglévő tartalékokat a munkaverseny égisze alatt mozgósítani, remélhető, hogy határidőre és költségszinten belül készülhetnek el a lakások, gyermekintézmények, a fontos ipari és mezőgazdasági létesítmények. Erről adott számot legutóbbi tanácskozásán az építők megyei bizottsága is, amelyen e fontos téma szerepelt. Nincs hajrá, nincs kapkodás — ez tapasztalható a szocialista versenyvállalásoknál is. Lényeg a tervekre alapozott, konkrét vállalás, amely a célokat segíti. Valamennyi építőipari válalatnál elkészültek az öt évre szóló versenycélok. Megtartották a SZÁ- ÉV-nél, KEMÉV-nél, a Szatmár Bútorgyárban, a KÉV-nél s a többi építőipari vállalatnál is a szocialista brigádvezetők tanácskozását. E fórumok elé olyan fontos témák kerültek megvitatásra, mint a munka- és üzem- szervezés, a munkaidőalap kihasználása, az anyag- és energiatakarékosság, a minőség és a gazdaságosság kérdései. Nagyobb építőipari vállalatainknál, a konkrét feladatok ismeretében a munkahelyi brigádvezetői tanácskozások után kerül sor a brigádok vállalásaira. Ezek március végén fejeződnek be. Március derekáig a tervek ismeretében 265 építőipari brigád mintegy 3 ezer munkása tett konkrét vállalást, (fk.) Baleset A Budapesti Fémmunkás Vállalat nyíregyházi gyárában az utóbbi időben emelkedett az üzemi balesetek száma. Az Építő-, Fa- és Építőanyag-ipari Szak- szervezet megyei bizottságának legutóbbi ülésén elemezték a szomorú statisztikát. Tavalyelőtt 39 baleset történt a gyárban, ami 802 kiesett munkanappal járt. Tavaly 41 baleset miatt 1132 kiesett munkanapot könyveltek el. A balesetek csaknem felénél a kéz sérült meg. Három esetben veszélyes szemsérülést jelentettek. Nyolc alkalommal valamilyen tárgy esése, vagy elmozdulása okozott balesetet, ami részben zsúfoltságra, részben figyelmetlenségre utal. A balesetek egynegyedét 30 és 40 év közötti férfiak szenvedték el, az egészen fiatalok és a nyugdíj előtt állók statisztikája jobb. Az újoncok viszonylag kevés balesetet szenvedtek, a balesetek zöme azokkal történt, akik több mint egy éve dolgoznak a gyárban. A zsúfolt munkahely is hozzájárult néhány baleset bekövetkezéséhez. A vállalat vezetői több megelőző intézkedést hoztak. Ilyen például az újabban minden hónapban megtartott biztonságtechnikai szemle. A vezetőket és a középvezetőket kötelezték a biztonságtechnikai előírások szigorúbb ellenőrzésére. A munkavédelmi oktatásokat diafilmek vetítésével teszik szemléletessé. BT. L. _____SZ^DKATLAN^NESZRE^LETT^FI^y YELMES.«. Szolgálatban a határon MA VESZI AT A KISZ KÖZPONTI BIZOTTSÁGÁNAK VÖRÖS VÁNDORZÁSZLÓJÁT, A NYÍRBÁTORI HATÁRÖRKERÜ- LET KISZ-BIZOTTSÁGA. Egy életen át emlékezetes lesz Puskás István fiatal határőr számára 1979. február 27. estéje. Ugyanúgy indult járőr- szolgálatba Hedvig nevű kutyájával, mint azelőtt már sokszor. Ám egyszer csaik szokatlan neszre lett figyelmes: a vasúti töltésen ketten közeledtek, s a határőr ösztöne súgta, nem egyenes úton járnak, akik ebben az időiben a határ felé tartanak. Törökországba tartott... Az álcázás, a hirtelen határozott felszólítás, a járőrkutya bevetése úgy történt, ahogy azt „a nagykönyvben megírták”. Puskás István hodászi fiatalember, a KEMÉV vízve- zeték-szerelőjekiént néhány nappal korábban csak elképzelni tudta, milyen is az államhatár. Most batársértő- ket fogott el, a határozott, bátor intézkedés eredményeként. A két, többszörösen büntetett előéletű fiatalember — mint az később az illetékes szervek előtt (kiderült — előre kidolgozott tervék alapján, Románián át Törökországba akart szökni... Puskás István határőr csak egy a sok fiatal közül, aki a Magyar Népköztársaság államhatárán teljesít fegyveres szolgálatot. Szép László szak'aszvezető a híradó alegység KISZ- alapszervezetének titkára Nyírcsászáriból vonult be, korábban a MEZŐGÉP nyírbátori gyárában volt művezető. — KISZ-tag voltam a gyárban is, de mégis megil- letődtem egy kicsit, hogy a határőrségnél nem sokkal a bevonulás után egy jól működő KISZ-alapszervezet titkárának választották meg — mondja a katonás kiállású, fegyelmezett fiatalember. — Aztán megbeszéltük a fiúkkal, ákik szintén hasonló helyzetben voltak, mint én, hogy ráhajtunik egy kicsit, megpróbáljuk úgy szervezni a szolgálaton kívüli életünket, hogy hasznosan és kellemesen teljen az az idő, amit a határőrségnél töltünk. „Keményen dolgoztunk..." így kapcsolódtak be aztán a szolgálati hely építésébe, hogy rövidebb idő alatt készüljön el az új, kulturált „munkahely”, ötletek tucatjait bányászták elő a rejtett tartalékokból, hogy még jobb műsort állítsanak ösz- sze a helybeli gimnázium Angela Davis KlSZ-szerve- zetének fiataljaival... — Röviden: igyekeztünk hasznossá tenni magunkat — mondja Szép László. — Keményen dolgoztunk, mert természetesen a határőrségnél sincsenek fölösleges státusúk. Tíz év után újra a híradóiké lett a határőrség kiváló alegysége cím, a mi parancsnokunk hozta haza a kerületi- kültúrfesztivál első díját és örülünk, amikor most a Vörös Vándorzászló átvételére sorakozhatunk. A szakaszvezető készséggel sorolja a határőröket, akik részesei voltak a sikereknek: a kisari Koszta Béla, aki azóta már újra a METRIPOND-nál dolgozik és a határőrségnél remek szervező volt, intelligenciájával is hatni tudott a többiekre. A nyíradonyi Kádár Mihályra mindig lehetett számítani. A még most is szolgáló szatmárcsékei Nagy Lajos nemcsak remek szavaló, hánem ügyes dekoratőr is — tele ötletekkel, Kóródy Csaba, mindig, mindenkinek tud legalább egy olyan könyvet ajánlani, amit az illető szívesen olvas ..'. Szolgálat után Pencz Szabolcs tizedes kiképző tisztes. Űjra és újra újoncokkal foglalkozik — immár harmadszor. A héten volt a legutóbbi bevonulás. Mint mondja: nincs két egyforma a bevonulok között. Van aki rámenős, nagyhangú, a másik fiélszeg és visszahúzódó, a harmadik ügyes, de közönyös, a negyedik lelkes, segítőkész ... — Talán itt van a legnagyobb jelentősége a KISZ- nék — fontolgatja a szavakat Puskás István a Hedvig nevű kutyával. Pencz tizedes. — Napközben ugyanis nem kívánsághang- verseny a szolgálat, parancs van és azt teljesíteni kell. Szolgálat után azonban egy alapszervezetben közösen tevékenykedik az újonc és a kiképző tisztes, rengeteg a közös téma, együtt versenyezünk, veszünk részt pályázaton, sokoldalúan megismerjük egymást. Seres József főhadnagy, KISZ-bizottsági titkár: — Közhely talán, de megerősödnék, megemberesed- nek, sokat tanulnák a kétéves szolgálat alatt a fiatalok. Öröm számunkra, ha leszerelés után azt halljuk: KISZ-titkár, vezetőségi tag lett a leszerelt határőr, bekapcsolódott a toultúrcso- portba, netán az ifjúgárdistákat vezeti. Amíg egyenruhában vannak, a legfontosabb, hogy kifogástalanul lássák el a határőri feladatokat, —. tavaly a kerület határszakaszán nem volt büntetlen határsértés. A két esztendő azonban nemcsak a szolgálatban, hanem az emberi magatartás fejlesztésében, a közösségi tettekben is többet adhat. A vörös vándorzászló (azt jelentheti, hogy a nyírbátori kerületnél 1978-ban többet is adtak a fiatalok. Marik Sándor N egyven éve ápolja a betegeket a nyíregyházi kórházban Jolánka nővér. Még kimondani is sok, hát még végigélni, küzdelmes munkával megtölteni a négy évtizedet. Manapság az egészségügyiek már csak hallomásból ismerik az ennyi ideig ittmaradt nővért. — S nemcsak „megragadtam”, hanem éppen ide is készültem — mondja Ritz Istvánná, Jolánka nővér. — Igaz, orvos aka'rtam lenni, de nem a doktori cím vonzott, hanem a gyógyítás, a betegeken segíteni akarás, így aztán, amikor nem vettek fel az egyetemre, nem estem kétségbe, elmentem ápolónőnek. Pedig a nyírgyulaji négygyermekes családban a szülők nagyon remélték a segítséget a földmunkában, Jo- lánkától is. Megöregedtek, jól jött volna, ha otthon marad, besegít mindenbe. A 16 éves fiatal lány azonban elbúcsúzott a szülői háztól. Segíteni akart, de nem a földnek, hanem az életnek, az embereknek. A szülők lelkűk mélyén maguk is megértették és tisztelték lányuk elhatározását. Nővérnek jelentkezni akkor jis lehetett. A baleseti sebészeten — ahová rögtön beosztották — harmincöt évig ápolta a betegeket. Ha gipszelésre került sor, pedig ezt hagyományosan férfiak végzik, Jolánka nővért is segítségül hívták. Az orvosok észrevették benne az odaadó és 0 Értelmiség a közéletben I F gy meg3"e, egy tájegység szellemi nagykorúsá- " sását az értelimilség számának gyarapodása, ™ tényleges részvétele is jelzi a mindennapok feladatainak megoldásában. S bár általában a statisztikai adatok önmagukban nem fejezik ki a mögöttük lévő tartalmat, mégsem mellékes milyen a lakosság iskolázottsága. Szabolcs-Szatmár megye nem kis hátrányokkal indult a többi megyék közötti műveltségi erőpróbákon. Az értelmiség helytállásának legjobb mércéje az, hogyan dolgoznak, kamatoztatják tudásukat munkahelyükön. Azt adják-e, ami tőlük elvárható, dogozzanak üzemben, tsz-ben, iskolában, művelődési intézménynél, orvosi rendelőben, gyógyszertárban, bíróságoknál, ügyészségeknél, ügyvédként, tanácsi és egyéb közigazgatási munkaköriben. Közéleti szerepük, azt mondhatnánk, itt kezdődik. Naponta dolgozók százaival, ezreivel kerülnek munka- kapcsolatba, fellépésük, munkastílusuk, hangvételük, az alkotó munka iránti igényességük közvéleményt, I munkahelyi légkört formáló erő. A Szabolcsban élő értelmiségiek többsége — a mindennapok munkája bizonyítja — becsülettel, hozzáértéssel végzi munkáját. A megyében elért gazdasági és szellemi eredményekben ott van az értelmiség igyekezete, elkötelezettsége is. A szellemi dolgozók részaránya a megyében az összlakossághoz viszonyítva 17 százalékos, országosan I 24 százalékos. Szabolcsban 13—14 ezer a felsőfokú végzettségűek száma, akik többsége körülbelül 9 ezer pedagógus, a^többi műszaki, közgazdasági, agrár, egészségügyi, jogi pályán dolgozik. Különösen szembetűnő az értelmiség számának gyarapodása az új városokban. Mátészalkán az utóbbi három évben több mint egy- h arm add a 1 növekedett az értelmiségiek száma. Kisvárdán 800, Nyírbátorban 400 az értelmiségiek száma. Ahogyan fejlődik a megye és növekszik az értelmiségiek aránya, olyan mértékben növekednek a velük szemben támasztott követelmények is. Egy 13—14 ezer embert számláló, magas végzettségű réteg nagy szellemi bázis. S ha a társadalom elsőrendű igénye az, hogy munkahelyükön tehetségük és igyekezetük javát adják, ebben az a kívánság is benne van, hogy igyekezzenek megosztani tudásukat, ismereteiket környezetükkel. De még ettől is többet, persze nem lehetetlent, vár az értelmiségtől a társadalom; fogékonyságot, cselekvő részvételt a munka- és lakóhelyi társadalmi, politikai élet alakításában, a közérdekű kérdések előbbre- vitelében. Több száz értelmiségi dolgozik — munkaidőn túl — megyénkben is a népfrontbizottságokban, azok társadalmi bizottságaiban, településfejlesztési, környezet- védelmi, közegészségügyi, művelődési és egyéb feladatok megoldásán. Látványosság nélkül. Ugyancsak több száz azok szarna, akik a Tudományos Ismeretterjesztő Társulat és a Műszaki Tudományos Egyesületek bizottságaiban tevékenykednek. Ezért is örvendetes, hogy a népfront megyei bizottsága hasznos tapasztalatokat összegez mai ülésén az értelmiség munkájáról, közéleti tevékenységéről. S ebben nem a formális részvételt, vizsgálják az egyes testületben, hanem a cselekvő részvételt. A népfront rétegpolitikai tevékenységében — a munkások és a parasztok — közéletiségének áttekintése után — jelentőségének megfelelő helyet kapott 'az értelmiség közéleti aktivitása, az életmódváltásban betöltött szerepe, példaadó életvitele, s az erőket jobban megmozgató ten- / nivalók számbavétele is. Páll Géza ( Jólanka a szakértő asszisztenst, sokszor rábízták a transzfúziók beadását is. (Ehhez pedig külön engedélyt kellett kérni a minisztériumtól.) Az évtizedek alatt megismerte a betegek ezreinek gondját, baját, tudta, mikor kell a lázas beteget teáztatni, hívták éjszaka, ha valamelyik balesetet szenvedett ember rosszul volt, s hívták akkor is, amikor valaki nagyon egyedül érezte magát a fehér, orvosságszagú épületben. Jolánka nővér tudott enyhíteni a fájdalmakon, s ahhoz is ért, hogy a lelki megrázkódtatásból felrázza a beteget. Karambolok okozói és áldozatai, működő gépeknél szerencsétlenül járt emberek, úttesten figyelmetlenül átszaladó gyerekek feküdtek már az osztályán. Jolánka sokuknak bebizonyította már, hogy az élet nem ott ér véget a kórházi ágyon, és ha a kezelésnek életre szóló nyoma is marad, nem a sérülésükkel kell foglalkozniuk majd az életben. Visszamennek a családjukhoz, ismét jelentkeznek a munkahelyükön, s a mindennapok meghozzák számukra az igazi gyógyulást: ismét beilleszkednek a megszokott közösségbe. Négy évtized alatt sok elismerésben volt része Ritzné- nek. Már az egészségügyben töltött 25 éves jubileumra a minisztériumba hívták, a kitüntetést átvenni, s az ahhoz járó főnővéri címet. Ezt azóta már kétszer megkapta. A cím viszont továbbra is csak papíron szerepel, Jolánka nővér inkább a betegekhez akar közelebb lenni, ma is beosztott ápolónőként tevékenykedik. — Örülök a kitüntetésnek, természetesen, de higgye el, számomra az a legnagyobb öröm — és ezt nem az újság miatt mondom —, ha a betegeknek segíthetek. Ezért nem hagytam abba egyetlen napra sem a munkát. Február 15-től nyugdíjas vagyok, s 16-tól már folytatom is ott, ahol abbahagytam. Egyetlen nap kiesés nélkül. Néhány éve a reumatológián dolgozom, idegekkel nem bírtam a baleseti sebészetet. A lányából röntgenasz- szisztenst nevelt. Mint mondja, az egészségügyben nem lehet lélektele- nül dolgozni. Vagy otthagyja valaki az elején, vagy egy életre elkötelezi magát a gyógyítás mellett... Tóth Kornélia Az ifjúsági klubban, esti foglalkozáson. (Császár Csaba és Suba István felvételei)
