Kelet-Magyarország, 1979. február (36. évfolyam, 26-49. szám)
1979-02-13 / 36. szám
2 KELET-MAGYARORSZÄG 1979. február 13. Van rendelet, de nem tartják be Albérlet és jogviszony Naponta (kínálnak albérletet a hirdetések, mindegyik bérlőre is talál. A fiatal házasok általában albérletben kezdik új életüket. A városba költözők legtöbbjének az albérlet az átmeneti otthona. A kereslet mindig nagyobb, mint a kínálat, s a piac törvénye itt is érvényesül. Emiatt lehet, hogy olykor csöppnyi szobáért csillagászati áraikat kémek, méghozzá olyan helyiségért, _ ami nem is nevezhető lakásnak, inkább csak kamarának, legjobb esetben nyári konyhának. Kiadható-e az egész lakás? Az albérleti jogviszony szabályairól vajmi keveset tudunk. Legtöbben amolyan magánügyletnek tekintik a dolgot, ami csak a bérbeadóra és a bérlőre tartozik. Valóban így volna? A jogszabály így igazít el: „Albérleti jogviszony csak úgy létesíthető, hogy a lakásban lakó személyek mindegyikére legalább hat négyzetméter lakóterület jusson ..Tovább tallózva a rendelet fejezetei között megtudjuk, hogy a tanácsi bérlakások bérlője albérlet céljára a lakásnak csak egy részét adhatja ki, a szobáknak legfeljebb az ötven százalékát. Ennél nagyobb részt, vagy az egész lakást csak a lakásügyi hatóság engedélyével lehet albérletbe kiadni. A személyi tulajdonban lévő, valamint az OTP- és tanácsi értékesítésű szövetkezeti lakásoknál nincs ilyen megkötöttség, viszont az egyéb szabályok ezek tulajdonosaira is érvényesek. Egyformák például az albérleti díjak megállapításának szabályai. A rendelet erről így ír: „Az alapdíj legfeljebb az albérlő által kizárólagosan használt helyiségekre eső lakbérhányad háromszorosa lehet.” Ha valaki tehát egy őtven négyzetméter alapterületű lakájból (melynek 300 forint a lakbére) a 25 négyzetméteres szobáját albérletbe kiadja, legfeljebb 450 forintot kérhet, egyéb szolgáltatások címén (főzés, világítás stb.) még maximum 150 forintot. Szerződés és felmondás Ha a jogszabály ilyen pontosan fogalmaz, miért van mégis ilyen kuszaság az albérletek világában, miért kiszolgáltatottak esetenként az albérlők? — A bérleti jogviszonyhoz hasonlóan itt is szerződés lenne az alapja a két fél megállapodásának — említette beszélgetésünk elején Kovács Mihály, a Nyíregyházi Városi Tanács lakásügyi csoportjának vezetője. — A gyakorlatban azonban ilyen ügyekben meg sem keresnek bennünket. Az esetek 90—95 százalékában csak szóban állapodnak meg. Ennek pedig mindenféle bonyodalom a következménye: váratlanul felmond a bérbeadó, esetleg birtokháborítás miatt romlik meg a jóviszony közöttük. — Milyen jogai vannak az albérlőnek? — Ha szabályos szerződést kötöttek, akkor az albérlőnek ugyanolyan jogai vannak arra a részre, amit bérbe vett, mint a főbérlőnék. Természetesen ha rendszeresen fizeti az albérleti dijat, és nem sérti meg a szocialista együttélés szabályait. Ezek a szerződések — folytatja a lakásügyi csoport vezetője — határozott, vagy határozatlan időre szólnak. Az utóbbi esetben a bérbeadó nem mondhat fel bármikor. Ha ez mégis megtörténik — és nem a bérlő hibájából —, a bérlő igényt tarthat egy másik albérletre. Lakásátjátszás — Van, aki egy évre. vagy többre élőre kifizetteti az albérleti díjat. Mint hallottuk, ezek többsége lakásátjátszást takar. — Valóban. Hat-nyolc hónap után megjelenik az albérlő nálunk — fordítja konkrét esetre a szót Kovács Mihály — és kéri, hogy utaljuk ki neki a lakást. Természetesen erre nem kerül sor. Az előre kifizetett ösz- szeget pedig az ügyészség közreműködésével az állam javára elkobozzák. Az albérlő jár tehát rosszul. Természetesen minden esetben intézkedünk, amikor bejelentést kapunk, hogy valamelyik tanácsi lakás tulajdonosa jogszabályellenes dolgot követett el. Ilyen esetek felderítéséhez a lakosság nagyobb aktivitására számítunk a jövőben. — Az albérletben lakók többsége csak ideiglenesen van lakhelyére bejelentve. Hátrány ez a lakásigénylésnél? — Lakásigénylést állandó nyíregyházi lakhelyű, vagy munkahelyű személy adhat be — hangzik a sokak számára megnyugtató válasz.— Inkább a névjegyzékbe történő felvételnél van jelentősége az állandó lakhelynek. A jelenlegi tanácsi rendelet ugyanis a lakáskérelmek elbírálásánál előnyben részesíti azokat, akik nyíregyházi lakásban, legalább három éven át állandó bejelentettként szerepelnek. Soltész Ágnes E gy arca van és ezer neve. A pálya szélén áll, mindig csak a pálya szélén áll, és ordít, miközben szent meggyőződés fűti; ő az igazi, vérbeli szurkoló. Bátor ember. amikor a korlát mögött, kaméleonként a tömegbe simulva durvaságokat kiabál, az öklét rázza és fenyeget. Azt hiszi, használ ezzel. Pedig csak embert hergel ember ellen, szunnyadó indulatokat szabadít fel, pankrációt csinál a sportból. Ügy véli: a jegy árával a büntetlen beA szurkoló csületsértés jogát is megvásárolta. „Te bányaló!’- — kiáltja az ellenfélre, ez legszelídebb kitéte- teleinek egyike. Arcképének kiegészítéséhez jó lenne látni. mit tesz akkor, ha a „bányaló” az utcán sétál el mellette? Ismeretlen emberünk minden munkahelyen előfordul. ö az, aki a felsőbbségnek szembői mindig igazat ad, csak akkor fenyegeti, ha az háttal áll neki. Indulatait a pályán kívül, legfeljebb otthon engedi csak szabadjára, habár ez sem egészen biztos. Ne állítsunk szobrot neki! (speidl) Javul a gázpalackellátás Az alumíniumáru-gyárban befejeződött a gázpalackgyártás rekonstrukciója, így évente négyszázezer gázpalackot készíthetnek. Űj termékként a huszonkét kilogrammos palack gyártását is megkezdik. A munkába állított termelékeny gépsor kielégíti a hazai igényeket, sőt exportra is szállíthatnak. A képen: Munkában a gázpalackgyártó gép. (MTI fotó — Sarkady János felvétele — KS) Szabolcsban is népszerű az eszperantó Szombaton Nyíregyházán megalakult a Magyar Eszperantó Szövetség Szabolcs- Szatmár megyei Bizottsága. A testület első ülésén elmondták: hasonlóan az országosan tapasztaltakhoz, megyénkben is egyre több az eszperantó nyelvet művelők száma. Az elmúlt esztendőkben például több mint félezren tettek sikeres vizsgát a nemzetközi nyelv alapjaiból. Különösen népszerű az eszperantó a vasutasok és pedagógusok körében. örvendetes tény — állapította meg a megyei bizottság —, hogy mindinkább bekapcsolódnak a szövetség munkájába vidéki települések művelődési otthonai és iskolái is. Az idén például Dombrádon és Záhonyban indítanak nyelvtanfolyamokat. A Nyíregyházán most megalakult bizottság koordinálja a megyei csoportok munkáját és szervezi, gyarapítja az eszperantisták nemzetközi kapcsolatait. Hasznos és gyümölcsöző együttműködés alakult ki a lengyel, jugoszláv és csehszlovák szövetségek kollektíváival. A Magyar Eszperantó Szövetség megyei bizottságának elnökévé Leveleki Miklóst, titkárává pedig Járó Antalt választották meg. Hit mond az orvos? I cukorbetegek diétájáról A különböző betegségek, így például a fekély-, a vesebetegségek, a epekövesség, mind-mind különböző étrendi szabályok megtartását igénylik. Kiemelkedő jelentőségű ilyen szempontból a cukorbetegek életvitele, helyes táplálkozása — mivel a cukorbetegség a beteget élete végéig kíséri. E betegség lényege hogy táplálékunk három fő alkotó része közül — a fehérjék és zsírok mellett — a szénhidrátokat (cukrokat) a szervezet nem tudja megfeleljen hasznosítani, a hasnyálmirigy által termelt inzulin részleges, vagy teljes hiánya miatt. A cukorbetegség megállapítása sokszor igen nagy lelki válságot okoz a'betegnek. Szinte azonnal felmerül benne a kérdés, hogyan éljen, mit ehet ezután? Mint említettük a szénhidrát (cukor) felhasználás zavaráról van szó — ezért a betegeknek mindenekelőtt le kell mondani a hétköznapi értelemben vett cukrok (kristály, mokka, cukrészkészítmé- nyek stb.) fogyasztásáról. Édesítőként a régen ismert szaharint, újabban a Gluco- non, illetve a Polisette készítményt használhatják. Ezek közű] a szaharin és a Polisette a gyógyszertárakban. a Gluconon a csemegeboltokban kapható. A cukros ételektől eltekintve a beteg mindent ehet, de nagyon lényeges a táplálék egyes alkotórészeinek — a szénhidrát, fehérje, zsír — mennyiségi aránya. A napi kalóriaszükséglet megállapításakor figyelembe kell venni a beteg életkorát, foglalkozását, és testsúlyát. Mindenekelőtt a táplálék szénhidráttartalmát szükséges korlátozni, törekedve arra, hogy a Ki ne tudná, hogy vannak még kiskirályok, szinte korlátlanul önkényeskedők, akik a vezetésükre bízott vállalatot, intézményt valamiféle hűbérnek tekintik, s minden rendelkezésükre álló eszközzel saját egyéniségükhöz igyekszenek azt idomítani. Akkor is, törik-szakad módon, ha az élet mást kíván, ha elveik és módszereik — melyek legtöbbször a megcsontosodott, makacs maradiságban gyökereznek — ellenkeznek a józan ésszel. Bizonyára van (miért ne volna?) ilyen vezető az iskolaigazgatóik között is. A vezetői önkény az iskolában persze mereven konzervatív pedagógiai elvek, s ami ezzel legtöbbször együtt jár, embertelenül rossz nevelési módszerek külső megnyilvánulása is egyben. Ugyanakkor kétfelé hatva béklyóz, köt gúzsba tanárt, diákot egyaránt. Czdkó Gábor, a 70-es évek elején feltűnt, szociográfiai érzékenységű, frissen eredeti látásmódú és kifejező erejű fiatal írónk Iskolavár című, 1976-ban megjelent, figyelmet keltő regénye a fentieket példázza egy mezőgazdasági szakmunkásképző iskola diákzendülése kapcsán. Amikor is a növendékek egyik, mindnyájukért kiálló társuk méltánytalan ki- csapatása ellen „szolidaritási sztrájkot” meghirdetve, elérték a felsőbb szervek által agyonpártfogolt, a bátyjától hivatalból támogatott igazgató leváltását. Ez azonban csak úgy sikerülhetett, hogy az új tanár (Sándor) egy másfajta, em- berközpontúbb pedagógiát képviselve melléjük állt, s fölkavarva a mindezideig kikényszerített tantestületi szervilizmus állóvizét, a tanárok legjavát is meggyőzte. Merkovszky Pál napi összmenyiség ne legyen több, mint 200—300 gramm. Ez a kalóriaértékben 8—900 kalóriát jelent, s mivei naponta átlagosan 2—2500 kalóriára van szükségünk, a hiányzó mennyiséget főként fehérjével, kisebb részben zsírokat, olajokat tartalmazó ételekkel egészítjük ki. A cukorbeteg naponta legalább 4—5-ször egyen. Fogyasszon sok tejet, joghurtot, tejeskávét, kakaót, teát, gépsonkát, párizsit, virslit, felvágottakat, különböző sajtféléket, kevés tésztát és lisztes leveseket, sok sovány húst. főzelékeket, salátákat, kevés cukrot tartalmazó gyümölcsöket stb. A kenyérfélékből naponta 20—25 grammnál ne egyen többet. A helyes diétát azonban többnyire egyénenként kell kialakítani. Dr. Stachó József belgyógyász főorvos Az, ami maga az élet — ahogyan mondják: egy az egyben — nem igen nevezhető játéknak. Még akkor sem, ha ez a „hangképezett” életdarab bizonyos átrendezés, tömörítés után kerül a hallgató elé. Tehát dokumentumjátéknak sem nevezném ezeket az összeállításokat, műsorokat, megszerkesztett hangképeket. Valami más műfaji megjelölést, meghatározást kellene keresni, kitalálni jelzésükre. Bizonyára akadékoskodásnak, szőrszálhasogatás- nak minősítik — szakemberek és laikusok egyaránt — egy már polgárjogot nyert, elfogadott és talán többé-kevésbé azonosan értelmezett műfaji elnevezés megváltoztatására tett fenti javaslatomat. Az indoklás általános része fentebb olvasható. A bizonyítási kísérlet, az indoklás konkrét része alább következik. Nem is tudnám hirtelen megmondani, hogy hányadik olyan dokumentumjátéknak nevezett, nagyszerű összeállítást hallottam mostanában a rádióban, amely a „sűrű élet” fogalmába tartozik. S mindez a fantázia szülte — bár odaillő — hozzátoldások nélkül, „csupán” a szerkesztői sűrítés, átrendezés (vágás) szükségszerű munkája után, tehát a színészi közreműködést is mellőzve. Olyan műsorokra gondolok, mint most legutóbb az Anti volt, Borenich Péter dokumentumjátéka. Magának Borenich Péternek is hangzottak el ehhez hasonló szerkezetű, felépítésű dokumentumműsorai, melyekben a riportalanyok, a történet életbeli szereplői mondták el: mi, hogyan és miért esett meg velük. Vagy más esetben: a mikrofon a történéskor, az eseményekkel egyidőben rögzítette az elhangzottakat. Ennek a mostani Bore- nich-műsomak a hangfelvételei is — ahogyan következtetni lehetett rájuk — legnagyobb részt a történéskor készültek. Két és fél éven át figyelte egy feltételesen szabadlábra helyezett fiatalember sorsát (igaz: jókora megszakításokkal) egészen addig, amíg a húszéves fiú mögött — három évre — újra bezárult a börtönzárka ajtaja. A fiú környezetéről is látleletszerű képet ad Borenich Péter. Riporteri kommentár nélkül, csak a hozzátartozók és az ügyben szereplő hatósági emberek szavai által. A szerző fantáziája szülte betoldások, színészi megjelenítések nincsenek a műsorban, a valóság nem keveredik a hozzá kapcsolódó játékkal (mintegy kiegészítőként, a hiányzó részek pótlásaként), tehát tiszta dokumentum. Ezért lenne jó a „játék” utótag helyett valami pontosabbat, egyértelműbbet keresni a „dokumentum” előtaghoz. Persze az is lehet, hogy mindez csak a szavakon való lovaglás Az viszont tény, hogy Bo- renich Péter dokumentumjátéka — az Anti — nagyon jól, félreérthetetlenül beszél arról: milyen döntő hatása van a gyermekre a családi környezet, később a baráti kör is; s mennyire meghatározó az egész életre a szülőhöz való érzelmi kötődés minősége a gyermekkorban. Ezt viszont a szülő szeretetének a tudatalattiig nyúló motiváltsága is befolyásolja. (Mint Anti esetében is.) Sokat mondó, tanulságos volt ez a negyvenperces összeállítás. Seregi István A TÁRGYALÓTEREMBŐL Lopott kerékpárokon osztozkodtak Laska József 29 éves vasmegyeri lakos, mint rutinos tolvaj szerzett magának kétes értékű hírnevet. Utolsó büntetéséből 1977. májusában szabadult és addig összesen 41 hónapot töltött börtönben, fegyházban különböző lopásokért. Az elmúlt év augusztus 20-án, amíg mások ünnepeltek, ő és alkalmi bűntársa ismét „munkához” látott. Ezen a napon Keme- csén találkozott Laska a fiatalkorú D. Istvánnal, aki nevelés, tanulás nélkül nőtt fel és napjait csavargással, alkalmi munkával töltötte ei A gyenge és szellemileg is fogyatékos fiatalkorút köny- nyen rávette, hogy a kiszemelt ház udvarán lévő garázsba beküldje és az ott tárolt kerékpárokat kihozassa vele. D. István bement a garázsba, 2 női és egy gyermekkerékpárt tolt ki megbízójának. A fiú az ügyes „munkáért” egy kerékpárt kapott Laskától, amit rövid idő múlva eladott. Laska a zsákmánnyal hazament Vasmegyerre, de nem sokáig örülhetett a könnyű szerzeménynek, mert 3 nap múlva nyomára bukkant a rendőrség. A kerékpárokat lefoglalták. Laska pedig ismét a rács mögé került. A bíróság Laska Józsefet, mint többszörösen visszaeső tolvajt I év és 4 hónapi fegyházban letöltendő szabadság- vesztésre, fiatalkorú társát 4 hónapi szabadságvesztésre ítélte, amit a fiatalkorúak fogházában kell letöltenie. Az ítélet jogerős. PKÉPERNYÖRTím A rTTTfl MELLETT