Kelet-Magyarország, 1979. február (36. évfolyam, 26-49. szám)

1979-02-13 / 36. szám

1979. február 13. KELET-MAGYARORSZÁG 3 Kommunista példamutatással BESZÉLGETÉS ONDA ANTALLAL, A VUL­KAN PARTVEZETÖSÉGÉNEK TITKÁRÁVAL A CSELEKVÉSI PROGRAM VÉGREHAJTÁSÁRÓL. Az öntödei Vállalat kis- várdai vasöntödéje- pártve­zetőségének idei cselekvési programját február 6-án fo­gadta el az összevont tag­gyűlés. A gondosan előkészí­tett dokumentum elsősorban a termelőmunkát segíti. El­fogadásával a Vulkán kom­munistái vállalták, hogy pél­damutató munkájukkal, kez­deményezéseikkel hozzájá­rulnak az 1979. évi eredmé­nyesebb gazdálkodáshoz. A cselekvési programról be­szélgettünk Onda Antallal, a gyár pártvezetőségének tit­kárával. — A cselekvési program elkészítésénél milyen főbb célokat vettek figyelembe? Az MSZMP KB december 6-i és a megyei pártbizottság december 19-i határozatai képezték a vázat. Erre épí­tettük fel a helyi sajátossá­gokat, a feladatokat. Ennél a témánál talán szerencsés egybeesés, hogy én vagyok a gyár termelési osztályveze­tője. Természetesen nem az én szavam volt a döntő, a ki­lenc tagú pártvezetőség kol­lektív munkájával készült a program. Feltártuk a gon­dokat, javaslatokat tettünk azok megszüntetésére. Példát is említve: tavaly előfordult olyan hónap, amelyben 15 százalékos volt a radiátor- gyártás selejtje. Az import­anyag-felhasználásunk is magasnak mondható. Arra' is alapoztuk a programot, hogy az eredményesebb gazdálko­dáshoz megvannak a feltéte­leink. — Mik azok a fonto­sabb gazdasági teendők, amelyek megvalósításához a párttagok segítségét kérik? — Tavaly 342 milliós ter­melési érték mellett 17,7 millió forint volt a nyeresé­günk. Idén 365 milliós ter­melési érték mellett 34 mil­lió forint nyereséget szeret­nénk elérni, S nem csupán a mennyiségi növekedéshez kértük a 133 párttag segít­ségét. Jól értékesíthető, gaz­daságosan előállítható termé­keket akarunk gyártani. A régi radiátorok négyzetmé­terenkénti előállításához 36 kg folyékony vasra volt szükség. Elkezdődött az új­fajta radiátorok próbagyár­tása, a technológiai előírások pontos megtartásával a négyzetméterenkénti előállí­táshoz 27—28 kiló folyékony vas elegendő. Satukból is új típusokat fogunk gyártani, a zökkenőmentes átállást itt is segíthetik a párttagok. A selejt csökkentését fontos feladatiunknak tekintjük. Ta­valy 45 millió forint értékű volt a tőkés exportunk, sze­retnénk, ha idén ennél több lenne. A munkaidőalap jobb kihasználása szintén jelentős feladat. — Hogyan vették számí­tásba a fegyelem megszilár­dítását és a munkaver­senyt? — Sajnos, tavaly több mint tíz százalékos volt a munka­idő-kiesésünk. Részben azért, Egy ötlet — A közelmúltban megvizs­gálták 12 mátészalkai üzem­ben, hogyan foglalkoznak az újításokkal. Évek óta 120— 160 közötti újítást adnak be az itt dolgozók. Száz körül van az elfogadott, kilencven körül a bevezetett újítások száma. Nagyon változó az újítók anyagi és erkölcsi meg­becsülése, ösztönzése. Van, ahol eddig 500 forint volt a maximális újítási díj, tehát inkább kisebb jelentőségű újításokra futja az erőből. Az ERDÉRT-nél, ahol évek óta jól foglalkoznak az újítók­mert a buszok egy része mu- szakkezdés után érkezik, il­letve a műszak vége előtt in­dul. Sajátos helyzetünkből adódóan egyes munkakörök­ben heti 36, más munkakö­rökben heti 40, vagy 42 órás a munkahét. Valamennyi műszakunkhoz nem tud al­kalmazkodni a Volán. Na­gyobb öntudattal, szigorúbb ellenőrzéssel csökkenhető a kiesés. Fizetésnapokon elő­fordultak italozások és kima­radások. Meggyőző, nevelő munkával ezen is változtatni akarunk. A munkaverseny­nek hármas célt határoztunk meg: irányuljon a hatékony­ság növelésére, a minőség ja­vítására és az újítómozgalom fellendítésére. Tavaly 39 brigád versengett a szocia­lista címért, két új szocialis­ta brigád szervezése most van folyamatban. — Milyen konkrét párt­megbízatásokat adtak a ter­melés segítéséhez? — A három pártalapszer- vezetünknek külön-külön sa­játos feladatokat határoztunk meg a cselekvési program­ban. Az I-es alapszervezetet az úgynevezett melegüzem kommunistái alkotják. Ter­mészetesen az ottani konkrét feladatok megvalósításához kérjük a segítségüket. Egyebek között azt, hogy se­gítsék elő a selejt csökken­tését a mosógépekhez készülő alkatrészek gyártásánál is. A Xl-es alapszervezet a hideg­üzem kommunistáiból áll. Tőlük azt várjuk, hogy csök­kentsék a karbantartási időt, a gépek üzemiképtelensége miatt ne legyen termeléski- sés és a pótalkatrészek elő­állításával időben végezze­nek. A III-as alapszervezet­ben az alkalmazottak van­nak. Itt elsősorban az a fel­adat, hogy javítsák a vezetés színvonalát és járuljanak hozzá a jobb munkaszerve­zéshez. A programhoz kap­csolódva névre szóló megbí­zatásokat is adtunk. Néhány művezetőnek, brigádvezető­nek például azt, hogy segít­sék a munkafegyelem még- szilárdítását. — A cselekvési program megvalósítását hogyan el­lenőrzik? Goldoltak-e az abban foglaltak értékelésé­re? — Ezt szó szerint idézem: „Az egységes cselekvés érde­kében minden hónapban a taggyűléseken — a fő napi­rend mellett — rövid tájé­koztatót kell adni a gazda­ságpolitikai feladatok telje­sítéséről, az intézkedési terv végrehajtásáról”. Negyed­évenként egy-két téma szá­monkérésére kerül sor. Pél­dául beszámoltatjuk az anyagosztály vezetőjét az anyagfelhasználásról. Fél­évenként átfogó beszámolta­tásra hívjuk össze az érde­kelteket. Tervünk szerint júniusban a főmérnök szá­mol be a pártvezetőségnek, júliusban az igazgató az ösz- szevont taggyűlésnek. Nábrádi La jós 25 000 forint kai, nem sajnáltak kifizetni egyetlen jó ötletért közei 25 ezer forintot, mivel az újító fontos részfeladatot oldott meg. Jól ösztönzik az újítá­sokat a Szatmár Bútorgyár­ban, ahol évente százezer fo­rintot is felvehetnek az újí­tók — a jó javaslatok elis­meréseképpen. Az újítások­nak közel fele gyártásfej­lesztéssel. egyihatoda munka­védelemmel foglalkozik. Jó eredmény, hogy a MOM-ban, a bútorgyárban és az ISG- ben minden elfogadott újí­tást be is vezettek. Helyzetjelentés Penyigéről, Kisarról, Tunyogmatolcsról Víz, víz és víz. Néhol hatalmas tónak tűnik, talán ten­gernek is. Felszínét csak néhány fa, vagy bokor töri meg. A szántókon még az sem. Most a belvíz az úr, az ember csak azt teheti, amit ez a hatalmas elem enged. Árokvita A megyében a legnagyobb területen a fehérgyarmati já­rásban van bélvíz. Ez alól a penyigei Zöld Mező Termelő­szövetkezet sem kivétel. Há­romezer hektáron gazdálkod­nak, s ennék az ötödrészét borította még az elmúlt na­pokban is a víz. — Búzaföldünkön, szántá­son egyaránt áll a víz — mondja Tukacs Sándor, a termelőszövetkezet elnöke. — Nem kíméli a gyümölcsösün­ket sem. Igaz, sokat csök­kent már a kezdettől, de van még. Állandó brigádot szer­veztünk, s ezek az emberek, ha kell, éjjel-nappal ásóval, lapáttal vezetik le a vizet a földekről. Most még nem tesz nagy kárt. Ártalmasabb lesz. ha felmelegszik az idő, a ta­laj. A hatszáznyolcvan hektár búzából jelenleg is 150 hek­táron áll a víz. Néhol össze­függően, sok helyen foltok­ban. Emellett van még egy nagy vitájuk. A Penyige és Kömörő közötti út menti árok Penyige felé lejt. A víz­elvezető csatorna, a Csomota azonban Kömörőhöz van kö­zelebb. A két pont között a szintkülönbség mindössze egy méter, de ez éppen elég ah­hoz, hogy a falu végén ösz- szegyüljön a víz és két olda­lon az ötven hektáros Nagy- telek táblát meg a hetven hektáros Gyűjtő dűlőt előnt- se a víz. A megoldás csak annyi lenne, hogy az árkot egy kilométer hosszan kimé­lyítsék. Ezt az útfenntartó vállalat nem engedélyezi. így folyik a két táblára a víz, s folyik az ádáz vita is. — Minden évben nagy belvízzel küszködünk —foly­tatja az elnök. — Aljtalaj- lazítással és meliorációval eredményt érhetnénk el. Ezért készült el a terv a kör­zet rendezésére. Addig is ve­zetjük a vizet a Túr-belvíz és a Gőgőszenke főcsatorná­ba, s lenyeljük az akozott kárt. Tavaly a növényter­mesztésben ötoen százalékos kiesést okozott. Egy-két éven belül szeretnénk megszün­tetni. Víz a Túrból A százhatvan hektáron vetett búzából nyolcvan hek­táron áll a víz. összesen há­romszázötven hektár a bel­vizes terület Kasaiban, az Űj Élet Termelőszövetkezet területe pedig 1640 hektár. — Jól meglepett bennün­ket a víz — válaszol Bárá­nyt Szilárd elnök. — A bel­víz mellett van kétszáznegy­ven hektár úgynevezett vizes területünk is. A víz nagy ré­szét, nyolcvan százalékát a Túrból kaptuk. Hatalmas összefüggő területeket ké­pez, s a hullámzását most csak a rajta képződött jég­réteg akadályozza. Való igaz, félelmetesnek tűnik a nagyvíz. A Fehér­gyarmatra vivő út két olda­lán a töltést nyaldossa, alig egy méterre van az útfel- színtSL — Folyamatosan végezzük területünkön a víz levezeté­sét — mondja Tóth Béla, a termelőszövetkezet növény- termesztési. ágazatvezetője. — A brigád húsz tagú, s min­dig a legveszélyesebb helyen vannak. A csatornákat tisz­títják, elvezető árkot ásnak, utat nyitnak a víznek. Már jócskán lecsökkent a víz mennyisége, ugyanis apadt az árhullám a Tiszán és a Tú­ron is. Így visszavezetjük oda a vizet, ahonnan kaptuk. Nyáron, aratáskor pedig majd elválik, mennyi kárt okozott. Ilyenkor még biza­kodni kell. Évi 3-4 millió forint Tunyogmatölcson sem kü­lönbözik a határ képe a kis- aritól, vagy a penyigeitől. A szántóterület ötödén, 405 hektáron van víz. A gyümöl- csöslben több, mint harminc hektár a vízzel borított terü­let, de behúzódik a község szélső házaihoz is. — A Kraszna szintje hatá­rozza meg a védekezést. Ha bírja fogadni a vizet, üze­meltetjük az átemelő szi­vattyúkat. Persze, tagjaink is dolgoznak a víz levezetésén. Most egy szivattyú a matol- csi—cégényi csatornába ont­ja a vizet, onnan pedig a Holt-SzamoSba kerüi Évente nagy kárt okoz nekünk a belvíz. Nehéz kiszámítani és általánosítani, de 3—4 millió forint kár biztosan van — mondja Fecske László nö­vénytermesztési agronómus. Olvasóink kérdezték Fizetett szabadság a tsz-ben Nagy Mihályné nyíregyhá­zi lakoshoz hasonlóan sokan érdeklődtek levelükben, a termelőszövetkezeti tagokat megillető fizetett szabadság­ról. Erről érdeklődtünk dr. Nyitrai Zoltántól, a Szabolcs- Szatmár megyei TESZÖV főmunkatársától. — Azt a termelőszövetke­zeti tagot, aki egész éven át folyamatosan dolgozik — vagyis évente 2300 munka­órát dolgozik — a munka­viszonyban állókkal azonos terjedelmű fizetett szabadság illeti meg. — Korábbi gyakorlat sze­rint csak az kaphatott fize­tett szabadságot, aki az elő­ző évben 2300 órát teljesített. Ez nem volt reális, hiszen sokszor önhibáján kívül nem tudta a tag ezt teljesíteni. Ezen változtatott az 1977 májusában megjelent jog­szabály. Most már azokat a tagokat is fizetett szabadság­ban részesítik, akik ugyan nem teljesítették az évi 2300 munkaórát, de ha nők leg­alább 1000, ha férfiak leg­alább 1500 munkaórát ledol­goztak az előző évben, akkor jogosultak fizetett szabadság­ra. Természetesen ők csak részszabadságot kaphatnak, a ledolgozott munkaidejük­kel arányosan. A fizetett szabadság meg­állapításánál figyelembe kell venni: a szülési — vagy be­tegségi segély folyósításának időtartamát; a gyermekgon­dozási segélyezés idejét; a fizetett szabadságon, tanul­mányi szabadságon töltött időt; a továbbtanuló dolgo­zók részére jogszabályban biztosított és igénybe vett ta­nulmányi kedvezmény ide­jét; a tíz éven aluli gyermek gondozása, vagy ápolása mi­att igényibe vett fizetés nél­küli szabadság időtartamát; a katonai vagy egyéb fegy­veres szolgálat időtartamát; a tanácstagként végzett te­vékenység idejét; s azt az időszakot, amelyet a tag a tsz által adott engedély alap­ján más munkaviszonyban töltött, (s. á.) A három termelőszövetkezetet találomra választottuk ki. Szinte bárhová mehettünk volna a megyében, kisebb- nagyobb mértékben mindenütt előfordul n belvíz. A folyók lassan apadnak, s ez kicsit megnyugtató, azonban még min­dig sok a belvizes terület. Sipos Béla H ol volt, hol nem volt. volt egyszer egy vá­ros. És az egyik új la­kónegyedében élt-éldegélt egy lány, akit Piroskának csúfoltak, mert imádta a pi­ros kötött sapkát. Ennek a Piroskának, mint a mesében, volt egy nagymamája, aki városban volt ugyan beje­lentve (hogy a fia nagyobb lakást kapjon), de az erdőben lakott. Történt egyszer, hogy Pi­roska az erdőbe indult, hogy meglátogassa a nagymamá­ját. Megy, mendegél az er­dőben, Karel Gott slágerét dúdolja, és általában örül az életnek. Egyszer csak megpillant egy farkast. — Halló, farkas! — moso­lyog Piroska. A farkas megáll, a lányra néz, vállat von és így szól: — Bocsásson meg, ifjú hölgy, úgy rémlik, nem ismerjük egymást, az pedig, hogy az erdőben ismeretlen lányokkal beszélgessek — hogy úgy mondjam, bocsánat, nem szo­kásom. Bizony, nem szoká­som. Tudja, engem másként neveltek... — Hogy felvágsz, farkas! — nevet Piroska. — Micsoda gentleman vagy! Már hogyne ismernénk egymást, amikor láttalak az állatkertben?! — Igen. dolgoztam ott, ez igaz. De már fél éve kilép­tem. Fegyelem, napirend, to­lakodó látogatók — vigye őket a fene! Te hová mész? — Hát a nagymamához, lá­togatóba. — Ég veled! — így a far­kas, és visszaballag az er­dőbe. Piroska ráérősen végigsé­tál az erdei úton. és hamaro­san megérkezik nagyanyja házához. — Itthon vagy, nagymama? — kérdi, amikor belép a kis házba. Az ágyra néz, hol rendszerint nagyanyja szo­kott feküdni, és látja, hogy a paplan alatt nem az öregasz- szony fekszik, hanem a far­kas. — Mi az, meghibbantál? Bemásztál az ágyba!... A farkas felháborodásában krákogni kezd: — Ó, te undok fruska! Ol­vastad a mesét? Vagy folyton a tévét bámulod, és egyetlen könyvet sem nyitsz ki? Hi­szen annak rendje-módja sze­rint azt kellett volna kér­dezned, miért van ilyen nagy fülem és nagy fogam, nekem pedig azután meg kellene en­nem téged! Piroska szinte dől a kaca­gástól : — Neked? Engem? Ni csak, hogy belejöttél, vén csont! Meg akarsz enni! No, az még elválik, ki eszi mee a mási­kat! Sok ilyen alak cselleng errefelé... A farkas elfintorítja a po­fáját és sírva fakad: — Nem elég, hogy gyomor­hurutom és nyombélfekélyem van, ráadásul meg kellett en­nem a nagymamádat, és most gyomorégés kínoz. Te meg kigúnyolsz! Pedig, a mese szerint, semmi jó nem ke­csegtet : favágók mennek majd erre, és ha nem lesznek túlságosan részegek, akkor felhasítják a hasaimat, köve­ket gyömöszölnek belém és a patakba dobnak. Szeretném látni, mit szólnál, ha neked volnának ilyen remek kilá­tásaid! — Jól van. öreg — mond­ja Piroska —, ne izgulj. Meg­etted a nagymamát — isten neki fakereszt! A gyomor­égés ellen iszol egy kis gyo­morkeserűt, vagy pedig be­veszel valamilyen gyógyszert. A favágóktól meg ne félj. A brigádvezetőjük felesége a barátnőm, ő majd beszél a férjével, és minden oké lesz! Ördög vigye a mesét! — De én, én hogyan élek azután? — Mitévő legyek? — zokog fel még keserveseb­ben a farkas. — Mi lesz az életem célja? — Várj, ne siránkozz. A ház most lakatlan, és én né­ha eljöhetek ide. hogy — mint mondani szokás — egy kis bulit rendezzek, a termé­szet lágy ölén. Téged pedig felfogadlak házmesternek! A farkas megörült, hogy munkát kapott, deszkából bó­dét eszkábált, nyakörvet csa­tolt magára, és mind a mai napig buzgón őrzi az erdei házikót. Fordította: Gellért György i»n mmramsfflau u vi wt m »» Jv1 'BMS'äMEie&frtv wtmsameu*4 \ ) M K 1 Ili'•‘'CÍV. Lilin Bűzn Viktor Kubai: Piroska és a farkas

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom