Kelet-Magyarország, 1979. február (36. évfolyam, 26-49. szám)

1979-02-13 / 36. szám

MA Albérlet és jogviszony (2. oldal) Totó­nyeremények (8. oldal) Ragadós példa A kezdeményező, vala- I Dl min mindig bütykölő embernek — tartja a jégihátán is megélőket degradálok bölcsessége — „nincs idejük élni”. Sorolni lehetne az erejükkel taka­rékoskodók okoskodását, akik rendre igyekeznek el- bagatelizálni mások áldo­zatvállalását, esetenként még attól sem riadva visz- sza, hogy strébernek titu­láljanak megszállottakat, erejüket nem kímélő embe­reket. Akik — szinte idáig hallom — „így akarnak jók lenni másoknál”. A „mindennapi” jelzővel minősíthető példa — mint utólag kiokosítottak —, az egyik üzemben leselkedett rám, méghozzá darupróba képében. Kis daru vizsgá­zott engedelmesen, okos- nap barnította férfiak fag­gatták, de mint a szívünk­ből kitörölhetetlen érettségi elnökök: azért izgultak, hogy klappoljon minden. Munkavédelmi felelős, tech­nológus még valaki a da­rukezelő, no meg példám hőse, az a bizonyos örök­ké nyughatatlan ember, aki nem hagy veszni értéket, s a legszürkóbb valóságból is igyekszik felkutatni a ra­gyogást. Valamikor autódaru volt, s bizony jó néhány éve ott búslakodott kiszuperált sziámi testvére nyakán-há- tán. Útban is voltak így tetszhalottan nem egyszer, sokaknak megfordult a fe­jében: hogyan lehetne meg­szabadulni tőlük? Aztán jött a mi emberünk, s kiöt- lötte, hogy — bár az autó­ból már nem lesz énekes halott — a daruval lehetne valamihez kezdeni... Ez volna hát a minden­napi példa. Ihletője újító­ként remélhetőleg elnyerte időközben méltó jutalmát, s afelől sincs kétségem, hogy volt helye az ily módon megkeresett pénznek. Még­sem mondanám, hogy az egészet csak ezért csinálta volna. Ezért is természetes, de a pénz itt másodrendű kérdés. Másról van szó. Ar­ról, hogy szép számmal él­nek közöttünk olyan honfi­társak, akik álmatlanságá­nak oka nem holmi azono­síthatatlan eredetű neurózis, hanem a mindenkori közös­ségük sorsának jobbító szándéka. Véletlenül sem mondanám rájuk, hogy „így akarnak jobbak len­ni”. Inkább itt-ott elbaga- telizált, elhallgatott példá­iknak biztosítanék min­denütt nagyobb nyilvános­ságot A zért is, mert a jó pél­da ragadós — nem­csak a rossz —, s azért is, hogy hatására hát­ha jobb belátásra jutnak néhány an a ma még min­denre legyintő cinikusok közül. K. P. Hatalomátvétel Iránban Á hadsereg a forradalom oldalára állt Az iráni hadsereg vasárnap délben semlegesnek nyilvání­totta magát a politikai erők küzdelmében — más szóval megvonta támogatását a Balkitiar-kormánytól. A fegy­veres erők vezérkarának köz­leményét ismertetve a tehe- ráni rádió, amely immár a „Forradalom hangja” néven jelentkezik, hétfőn délben be­jelentette, hogy az iráni had­sereg teljes egészében a for­radalom oldalára állt. A ve­zérkar felszólította a tüntető tömegeket, hogy hagyják el a megszállt kaszárnyákat. „A hadsereg minden egységele­tette a fegyvert és hűségé­ről biztosította az iráni nép forradalmát” — hangsúlyoz­ta a közlemény. A parlamentet feloszlatták, Baktiar lemondott, sorsáról ellentmondásos közlemények jelentek meg. (Kommentárunk a lap 4. oldalán) Khomeini ajatollah hívei kórházzá alakították át a teherá- ni Hilton Hotelt. A zömében amerikai vendégeket kiparan­csolták a szállodából. (Kelet-Magyarország telefotó) FRANCOIS-PONCET MOSZKVÁBAN Szovjet—francia külügyminiszteri tárgyalások Hétfőn Moszkvában meg­kezdődtek a szovjet—francia külügyminiszteri megbeszélé­sek. Jean Francois-Poncet francia külügyminiszter a szovjet kormány meghívásá­ra vasárnap érkezett hivata­los látogatásra a Szovjetunió­ba. Andrej Gromiko szovjet és Francois-Poncet francia kül­ügyminiszter hétfői tárgyalá­sukon a nemzetközi politika több időszerű problémájáról, köztük az enyhülési folyamat fejlődéséről, a fegyverkezési hajsza beszüntetéséről és a leszerelést célzó tényleges in­tézkedésekre történő áttérés­ről cserélt véleményt. Átte­kintették a szovjet—francia kapcsolat fő vonalait is és megelégedéssel nyugtázták a különböző területeken meg­valósuló együttműködést. Véleményt cseréltek a soron következő francia—szovjet csúcstalálkozóról. A tárgya­lásokat tárgyszerű, baráti légkör jellemzi. Andrej Gromiko hétfőn ebédet adott francia kollégá­ja tiszteletére. Az ebéden a két külügyminiszter pohár­köszöntőt mondott. Magasabb termésátlag jobb minőségben NYOLC Állami GAZDASÁG TERVE 1,7 MILLIARD Egymilliárd-hétszázmillió forint értékű termelést ter­vez 1979-ben a nyolc Sza- bolcs-Szatmár megyei állami gazdaság. A gazdálkodás eredményességét mutató nye­reségterv pedig ennek az ösz. szegnek a tíz százaléka. A termelési szerkezetben lényeges változást nem ter­veznek. Őszi kalászost 6300 hektáron vetettek. Ebből 4100 hektár búza, a többi rozs és kalászos takarmány. Nagy te­rületen vetnek tavasszal ku­koricát is. Búzából negyven, kukoricából 55—60 mázsás átlagterméssel számolnak. Természetesen az átlagot nagyban befolyásolja majd a tavaszi és a nyári időjárás. A termelési szerkezetben továbbra is meghatározó sze­repet tölt be a téli alma. Ez az ágazat adja a termelési ér­ték nagy részét, a nyereség­nek pedig döntő hányadát. A gyümölcsrekonstrukció so­rán nőtt az almatermő terü­letük, s jelenleg 4900 hektár. A gazdaságok terveikben kétszáz mázsán felüli átlag­termésre számítanak, jobb minőségben. A népgazdaság szempont­jából is fontos burgonya, do­hány, kukorica termelésén túlmenően a rét- és legelőte­rületek hasznosítását az állat- tenyésztés érdekei határoz­zák meg. Burgonyából va­lamennyi állami gazdaság in­tenzív fajta ültetését tervezi 260 mázsás hektáronkénti át­lagterméssel. Emellett három­ezer hektárra elegendő ve­tőgumót is termesztenek eb­ben az évben. A megye más mezőgazda- sági nagyüzemeihez hasonló­an a tehenészeti ágazat fel­futóban van. Az egy tehén­re jutó tejtermelés a tervek­ben 4200 liter, ami a 3400 fe­jőstehéntől 14,3 millió liter tej termelését jelenti. A há­rom évvel ezelőttihez képest négymillió literrel termelnek majd több tejet. Emellett je­lentős a szarvasmarha-hizla­lás is. Három szakosított ser­téshizlaló telepen — Nyír­egyházán, Balkányban és a Szamos menti Állami Tangaz­daságban — 1600 kocától 32 ezer malacot várnak. A juh­állománynál befejezték a mi­nőségi fajtaváltást, összesen tízezer anyajuhval rendelkez­nek a szabolcsi állami gaz­daságok és erre az évre sza­porulatként 13 ezer bárányt terveznek. Az összes húster­melésük eléri az 580 vagont. Ütemesen haladnak a meg­kezdett beruházások. Re­konstrukciót 265 hektáron vé­geznek, amiből kétszáz hek­tár téli alma. A Szamos men­ti Állami Tangazdaságban 960 férőhelyes tehenészeti, vala­mint juhtelepet építenek. Ugyancsak a Szamos menti Állami Tangazdaságban épül évi 3500 vagon ipari alma fel­dolgozására alkalmas léüzem. Befejeződik ebben az évben Kemecsén a 250 hektáros cse­pegtető öntözéses gyümölcs- termelő terület építése. Emel­tet számos erő- és munkagép vásárlását is tervezik. A be­ruházások összege a megyei állami gazdaságokban meg­haladja a 360 millió forintot. A termelés mennyiségi és minőségi színvonalának eme­lésére pedig 92 ezer mázsa hatóanyagban számolt műtrá­gyát szórnak ki a 19 ezer hek­tár szántóterületen, növény­védő szerekre hetvenmillió forintott költenek. S. B. Könyvhónapmegnyitó Nyíregyházán Termékbemutató, könyvkiállítás a mezőgazdasági főiskolán Részlet a könyvkiállításból. A Nyíregyházi Mezőgazda- sági Főiskola előadóterme tegnap délután zsúfolásig megtelt a mezőgazdasági könyvhónap megnyitó ün­nepségére. A rendezvényen részt vett dr. Kárpáti Imre, a megyei pártbizottság osz­tályvezető-helyettese, Havacs József, az SZMT titkára. Je­len volt több élelmiszeripari és mezőgazdasági üzem, kul­turális intézmény vezetője, dolgozója. A huszonkettedik mezőgaz­dasági könyvhónap jelentő­ségét Bacsu József, a megyei tanács osztályvezetője mél­tatta megnyitó beszédében. Többek között, elmondta: feb­ruár hónapban a szokottnál is nagyobb figyelmet fordí­tunk a mezőgazdasági köny­vek propagálására, tanulmá­nyozására. Megyénkben az idei könyvhónap rendezvé­nyeinek középpontjában az élelmiszeripar, a feldolgozás könyveinek ajánlása áll. Sze­retnénk a termelés és feldol­gozás szoros egymásra utalt­ságát még jobban megértetni. A könyvhónapi rendezvény kiegészítőjeként dr. Pethő Ferenc főigazgató két kiállí­tást is megnyitott a főisko­lán: egyik a könyvet ajánl­ja, a másik megyénk élelmi­szeriparának termékeit mu­tatja be. 138 vizsgálat, 165 bejelentés Sajtótájékoztató a megyei NEB-nél A megyei, a járási, vala­mint a járási-városi népi el­lenőrzési bizottságok múlt évi munkájáról tartott sajtó- tájékoztatót hétfőn Katona Lajos, a megyei NEB elnö­ke. Elmondta, hogy a bizott­ságok 80 vizsgálatot tervez­tek 1978-ra, s ebből 69-et el is végeztek. A terven felüli vizsgálatok száma 48, az utó­vizsgálatok száma 21 volt. Vizsgálták többek között a lakosság ellátását, a tejter­melés, -feldolgozás és -fo­gyasztás, a tankötelezettség­re vonatkozó rendelkezések, a közművelődési törvény végrehajtását, a gyermekélel­mezést, a munkásellátást, az ipari üzemek létszám- és bérgazdálkodását, a mező- gazdasági nagyüzemek és fel­vásárló vállalatok együttmű­ködését, a betakarított ter­mények elszámolásának rendjét, az újítómozgalom helyzetét, a termelés során felhasznált anyagok elszá­molásának rendjét, a fonto­sabb beruházások előkészíté­sét és kivitelezését, a lakos­ság bútorellátását Százhatvanöt, az előző évi­nél tizennyolccal több beje­lentés érkezett 1978-ban a népi ellenőrzési bizottságok­hoz. Legtöbben a mezőgaz­daságban és a kereskedelem­ben tapasztalt hibákra, visz- szaélésekre hívták fel a népi ellenőrök figyelmét, de nö­vekedett az egészségügyi, kulturális és szociális ügyek­kel kapcsolatos bejelentések száma is. A bejelentések zö­me változatlanul o gazdál­kodási, a pénzügyi, a bizony­lati fegyelem, a társadalmi tulajdon megsértésével, tevé­kenységi kör túllépésével és a vásárlók megkárosításával foglalkozik. Nőtt a névtelen bejelenté­sek száma is: míg 1977-ben a 147 bejelentésből 55 volt névtelen, addig tavaly 165- ből 68, amelyből a vizsgála­tok során 37 bizonyult ala­posnak. Közérdekű bejelentés alap­ján tárták fel, hogy a bujt Uj Élet Tsz-ben szabályta­lanságok vannak a házi pénztár kezelésében, nem a valóságnak megfelelően vé­gezték el a leltározást, a 13 vezető beosztású dolgozó jog­talan anyagi előnyökre tett szert a háztáji földből. Lel­tározással kapcsolatos sza­bálytalanságokat találtak a kemecse—kótaji Uj Erő Tsz- ben is, ahol a bizonylati fe­gyelem megsértésének meg­szűntetésére is felhívták a vezetők figyelmét Az apagyi tsz-ben a raktárkészletek ke­zelése nem volt az előírások­nak megfelelő, de szabályta­lanságok voltak a házi pénz­tár körül, s nem megfelelően hajtották végre a szanálás után a megyei tanács vb ha­tározatát a munkabérek ki­fizetésére sem. A program szerint és a be­jelentések alapján végzett vizsgálatok után a népi elle­nőrzési bizottságok 15 sza­bálysértési, 19 kártérítési, 75 fegyelmi és 10 büntető eljá­rást kezdeményeztek. Az ál­lamnak hat, a magánosoknak négy esetben térítették meg a kárt az okozók, amelyek összege meghaladta a 60 ezer forintot Katona Lajos elmondta, hogy a népi ellenőrzési bi­zottságoknak ebben az évben törekedniük kell a vizsgála­tok alaposabb előkészítésére, a szakszerűségre, a népi el­lenőrök jobb felkészítésére. A fontosabb feladatok közé sorolta, hogy a felelősségre vonási kezdeményezések megalapozottabbak legye­nek, minden esetben biztosít­ható legyen az. elkövetett cselekménnyel arányban ál­ló felelősségre vonás. Töre­kedniük kell arra, hogy vizsgálataikat mások is haszonsítani tudják. UJ Kelet­XXXVL évfolyam, 36. szám ARA: 1,20 FORINT 1979. február 13., kedd ■ ' ■ > - '

Next

/
Oldalképek
Tartalom