Kelet-Magyarország, 1979. február (36. évfolyam, 26-49. szám)
1979-02-27 / 48. szám
2 KELET-MAGYARORSZÁG 1979. február 27. NYÍREGYHÁZA, ANNO... Roham- páholy és a nbolhásn A nyíregyházi filmszínházak történetéből „vizsgáztattam” húsz év körüli kollégámat. No persze, fogalma sem volt, mi az, hogy „bolhás”, meg „csengetős” mozi. Még a „rohampáholy” tartalmát sem tudta meghatározni a panoráma-vász- nas Krúdy mozihoz szokott ifjú. (Rohampáholy= 2 forintos támlás szék a vászon alatti első sorban diákoknak, katonáknak és a szotyolarágók minden más alcsoportjának. A film végére automatikusan beállt nyaki görcsöt ajánlatos volt kikúrálni a sóstói termálban.) Kezdjük hát a nyíregyházi cinema storyt a „csengetős mozival”. A jelzőt a gépésznek ama figyelmessége ragasztotta az Apollóra, miszerint a film végén, pontosabban a „vége” felirat előtt néhány perccel megszólaltatott egy csengőt. Erre illett abbahagyni mindennemű romantikus és diszkrét cselekményt a még sötét nézőtéren. Ez az ötletes botrány-prevenció korántsem volt nyíregyházi találmány, de hogy hogy nem nálunk is meghonosodott ez a székes fővárosi szokás. Az Apolló Színház amint az első években nevezték — 1907. március 14-én nyílt a mai Mártírok terén. Később átkeresztelték Apolló Mozgóra. Egy hír a Nyírvidékből: „Az Apollóban sikerrel játszották az októberi orosz forradalomról készült hiteles filmet.” (1919. január 15.) Pár évvel ezelőtt rozsdás nyíregyházi hirdetőoszlopon sok-sok lekopott plakátréteg alól kikandikált egy sárga papírra nyomott bordó felirat: DÓZSA MOZI. Nos, igen, ez volt a „bolhás”. Ragadványnevét a filmelőadásokat elmaradhatatlanul kísérő élősködőktől kapta. Az igazat megvallva a legcsattanósabb Latabár- poén sem feledtetett olykor egy-egy csípést... Még talán egy eltűnt moziról: a Kossuth téri „Szabadtéri”-ről. Ha manapság belépünk a Centrum Áruházzal szemben levő ABC-be és megállunk a zöldséges pultnál, akkor ott is vagyunk a régi mozi vászna körül. Mesélnek a nyíregyháziak egy anekdotát. Talán igaz ... Történt egyszer az ötvenes években, hogy egy vasárnap délelőtt a szabadtéri mozi színpadán koncertezett a város ismert művésze. Mikrofon hajlott a zongora billentyűire, a muzsikát tehát hangszóró hintette szét a Kossuth téren. A művész aprócska kisfia, aki a nézőtéren üldögélt, mit sem törődve a vasárnapi koncert magasztos hangulatával, felmászott apja mellé a színpadra és a zenedarab két futama között megszólalt: „Apu! Pisilni kell!” (És, amint említettem, a Kossuth téren voltak a hangszórók...) (Folytatjuk) Szilágyi Szabolcs Májusban nyit a mintaterem Soron kívül a belvízkárosultaknak Fürdőkádakat, csempéket, kályhákat, kazánokat kínálnak A TÜZÉP-mintaboltban 15 millió forintos forgalmat bonyo lítottak le egy év alatt. A három megyére — Haj- dú-Bihar, Szabolcs-Szatmár, Szolnok — diszponáló Keletmagyarországi TÜZÉP Vállalat egyre több szolgáltatással segíti a lakosságot. Igen jelentősei léptek előre a lakálkultúrát szolgáló cikkek árusításában. Ez a megye- székhely központjában lévő mintaboltban és a májusban átadásra kerülő, felújított Síp utcai mintatermükben valósul meg. A Tanácsköztársaság téri mintabolt a múlt évben 15 millió forint értékű forgalmat bonyolított le. 1979-ben ezt 25 millióra szeretnék növelni, amihez a választékot bővítik nagymértékben. Mint mondták, a jövőben fürdőszobakádból, csempékből, tartókból, cserépkályhákból, kazánokból nem lesz hiány. Samottot, cementet, gipszet, meszet, kis tételekben is árulnak. A magyar csempegyártás elérte a világszínvonalat. Az Alföldi Porcelángyár termékei vetekszenek az olasz csempékkel. Ezekből nemcsak a mennyiség lesz kielégítő, de a színválaszték is. A nyíregyházi mintabolt, mind a kínált áruk bőségében, mind pedig a kiszolgálás színvonalában felveszi a versenyt a debreceni és a szolnoki hasonló jellegű üzletekkel. A mintboltnak a Síp utcán és a Körte utcán két nagy raktára van. Itt olyan árukat is tartanak, amelyek kiállítására a boltban .nincs lehetőség. Ráadásul éppen ezeket az árukat nem tudják kiszállítani a megye tizenkét telepére. Tapétából is igen gazdag a bolt kínálata. Az ízléses magyar és csehszlovák tapéták mellett hat nyugati ország termékéből választhat a vásárló közönség. Szolgálatai közül a bolton keresztül az előmegrendelést is tökéletesíti a vállalat. Tervezik, hogy március elsejétől egy sor áruféleségekre előleget is vesznek fel. Tovább növelik a szállítási kapacitást. Így a vásárlók minta utáni megrendeléseinél is vállalják az áruk hazaszállítását. A kislakásépítőknek is tud segítséget nyújtani a mintaVálasz cikkünkre bolt. A családi házak építői a boltban kétféle katalógusból választhatják ki az elképzeléseiket, anyagi lehetőségeiket kielégítő komplett tervdokumentációt Egy ilyen tervdokumentáció ára 250 forint De megvásárolható a boltban a teljes tervkatalógus is. A vállalat irodaházi folyosóján impozáns tüzelő- és építőanyagipari kiállítást rendeztek be. A vállalat ez évi áruforgalmi terve meghaladja a 3 milliárd forintot A belvízkárt szenvedett lakások újjáépítéséhez a szükséges anyagokat soron kívül kiszolgálják. Sigér Imre „Túloldalon“ - a túloldalról A Kelet-Magyarország 1979. évi január hó 30-i számában megjelent „Túloldalon” című cikkben felvetett észrevételeket megvizsgáltattam. A vizsgálat során megállapítást nyert, hogy a Nyíregyháza—Mátészalka vasútvonal említett útátjárójában fénysorompó-szerelési munkálatok folytak. Ugyanezen a napon, ugyanezen a vonalon egy másik fénysorompót is üzembe helyeztek. Ezen vettek részt a fénysorompót kivitelező, üzembe helyező és üzemeltető dolgozók, továbbá az érintett dolgozók szolgálati főnökei. Miután az előző fénysorompó üzembe helyezése megtörtént, valamennyien a cikkben jelzett fénysorompóhoz vonultak, hogy elvégezzék a berendezés műszaki felülvizsgálatát. Ennek a helyszíni vizsgálat nak volt szemtanúja a cikk írója, aki észrevételezte, hogy a jelenlevő dolgozók közül mindössze egy fő dolgozott. Tudni kell azt, hogy a fénysorompó szerelési munkálatai nem korlátozódnak kifejezetten a fénysorompó közvetlen közeiére. Szakembereink kb. 1 km-es távolságban a vasúti pályán, illetve a közelebbi vasútállomás forgalmi irodájában is szereléssel kapcsolatos munkát végeztek. Ezeket a dolgozókat a cikk írója természetesen nem láthatta. Nem láthatta továbbá azt a két dolgozót sem, akik a biztosító- berendezési szekrény mögött végezték munkájukat. Az említett dolgozókon kívül jelenlevő szakembereinknek tekintettel a felülvizsgálat jellegére, nem volt feladatuk manuális munka végzése. Feladatuk a munkafolyamat egyeztetése és a helyszínen felmerült kérdések megtárgyalása volt. Figyelemmel arra a tényre, hogy a cikk írója ezeket a körülményeket nem ismerte^ így kerülhetett sor arra, hogy a cikk hangvétele az olvasó részéről arra enged következtetést, hogy dolgozóink munkafegyelme, illetve munkához való hozzáállása nem megfelelő. E negatív megítélés a fentiekre figyelemmel nem helytálló, s ezért kérjük a T. Szerkesztőséget, hogy a jövőben alapvető vasúti ismereteket is igénylő cikk közlése előtt szakvélemény, vagy tájékoztatás céljából vasútigazgató- ságunkat megkeresni szíveskedjenek. Fényes József vasút igazgató-helyettes * A válaszhoz — mivel az helyettünk is beszél — kommentárt nem fűzünk. Mit mond az orvos? Az influenzáról A heveny légúti megbetegedések szórványosan és járványok formájában jelentkező legismertebb alakja az influenza. Általában az enyhébb téli, illetve tavaszi-őszi hónapok betegsége. Kórokozója az influenzavírus, melynek több csoporja ismeretes. Szokás e típusokat az első ki- tenyésztés helye szerint elnevezni: így beszélünk spanyol nátháról, és ázsiai (szingapúri és hong-kongi) influenzáról. A betegség lappangási ideje 1—2 órától egy hétig terjedhet, s akárcsak időtartama — járványonként változik. Ha azonos típusú vírussal a szervezet korábban már fertőződött, akkor bizonyos védettségre tesz szert az ember. A betegség lezajlása komplikációmentes esetekben általában 2—5-től 7—10 napig terjedhet. Valószínű, hogy az ezen túl fennálló betegség szövődményessé válik. Influenzás időszakban legfontosabb szerepe a megelőzésnek van: a kritikus időszakban megfelelő öltözködés, óvakodás a megfázástól és a beteg, tüsszögö emberektől, tömeges összejövetelek szüneteltetése, bőséges gyümölcs, vitamin, főleg C-vitamin tartalmú ételek és italok fogyasztása. Megbetegedés esetén gyógyulásig maradjunk otthon. Enyhe esetekben gyógyszert szedni nem kell, súlyosabb, lázas esetekben — tekintettel arra, hogy az influenzás fertőzés ellen hathatós gyógyszerünk nincs — házi, tüneti gyógyszerek: lázcsillapítók, kalmopyrin, bőséges folyadék és vitamin fogyasztása ajánlhatók. Antibiotikumok és sulfpnami- dok (penicillin, tetran B, septy- lek, sumetrolim, potesept stb.) használata felesleges, csak szövődmények fellépésekor válnak szükségessé, s ekkor is csak úgy, ha a kezelőorvos rendeli. Legyen alapszabály, hogy 5—7 napos betegség után, amennyiben a panaszok nem enyhülnek, s különösen ha súlyosbodnak, feltétlenül forduljunk orvoshoz, otthon hathatósnak vált gyógyszerekkel ne kísérletezzünk. A betegség kilátásai általában jók, szerencsére a szövődmények ritkák. Az influenzavírus szerkezeti sajátosságai miatt abszolút biztos oltóanyagot eddig előállítani nem sikerült. De a több kom- ponensű oltóanyagok által adott védettség valószínűleg nagyobb, bár csak rövid ideig, úgy egy hónapig tart. Az oltóanyag korlátozott mennyisége és más okok miatt jelenleg védőoltást főleg betegekkel foglalkozó intézmények dolgozói, s idős, legyengült betegek, a szociális otthonok veszélyeztetett gondozottjai kapják. dr. Bátor Ferenc tüdőgyógyász szakorvos Barabás Tibor önéletrajzi elemekből átszőtt novellafüzéréből láthattunk a szerdai Nyitott könyv-adásban egy nagyon jellemző kormetszetet, Török daráló címmel. A televíziós adaptáció — időben és cselekményben tovább folytatva a címadó lírai elbeszélést — az örökösen megélhetési gondokkal küzdő pesti kispolgári „mélyvilágban” felnőtt író nehéz gyermekkorának két, egymás utáni epizódját igen hatásosan, minden fölösleges nosztalgiától mentesen idézte fel. És mégis meghitten, jó emberi melegséggel. Az első világháború alatt elhunyt, mesélő 'kedvű utazó-ügynök apa emlékének felvillantása az Isztambulból hozott ipari török daráló kapcsán, inkább csak lehetőséget adott a gyermek családi körülményeinek és a társadalmi közegnek a bemutatására, az anya meg a megrokkant báty arcélének markáns felvázolására. Barabás Tibornak a legnagyobbak közül valók voltak a mesterei, barátai, irodalmi példaképei. Elsősorban József Attila és Nagy Lajos. Valóságáhrá- zolásánafc hűségére és stílusának érzékletességére, tisztaságára a nagy elődök példája is rányomta a bélyegét. Mindez kitetszett a Török daráló -képernyői dialógusaiból. A televíziós megjelenítés legfeljebb An- nuska, az utcalány „esete” kapcsán volt talán roman- tizáltabb a kelleténél. (Kiss Mari játszotta, eléggé közismert panelekből építve fel a szerepet.) Kálmán György (író), Földi Teri (Anya), Zenibe Ferenc (Apa) mellett pontos karaktereket elevenített még meg — többek között — Káló Flórián és Velencei István is. Az igazi meglepetést, a tévés feldolgozás nagy sikerét a Tibit alakító gyermekszereplő, Pálak Sándor jelentette, sugárzó tisztaságával, ártatlanságával és értelmes- ségével. (Még akkor is, ha szerepéhez képest Tibinél fiatalalbbnak, gyermekebbnek tűnt.) A dramatizálást jó beleérzéssel, hangulat- és tónustartással Hintsch György rendezte. Merkovszky Pál Megdöbbentő tényekről értesülhetett a hallgató a minap a rádióban a Vigyázat, munkaszervezés! című műsorból, melyet Bakonyi Péter készített. Az Ami a számok mögött van címet viselő sorozat, mint a jelek mutatják, a tényeken kívül az okokat és a megoldási lehetőségeket igyekszik megmutatni, a lényegeset keresi, a dolgok mögé néz. Ez a mostani műsor is erről tanúskodott. Bakonyi Péternek egyébként is sajátja, hogy különös figyelemmel viseltetik a bonyolult, a szinte . „nyomozói” munkát kívánó nehéz témák iránt. Mi hallgatók úgy ismerjük, hogy kibogozza a szálakat. A legutóbbi műsor és készítőjének dicsérete után, amit hiba lett volna elmulasztani, magát az adást nem akarom elemezni, hanem inkább ahhoz fűzni néhány szót, -ami — gondolom. nemcsak engem — meghökkentett. A szomszédos megye világszerte ismert gyógyszergyárában angol közgazdászok, munka- szervezők egyhónapos munkával úgy szervezték át a termelést, hogy az előre ígért, és a szerződésiben rögzített 25% helyett jóval több, mint 40%-kal növekedett a termelékenység, s ráadásul az adott üzemrészben még tizenhat munkással keveséhbre is lett szükség. Azonban nem csupán ez az eredmény „üti meg” az embert. Sokkal inkább az, amiről a műsor további részében .bőven esett szó. Nevezetesen arról, hogy a külföldi szervezők távozása után néhány hónappal készített műsorban arról panaszkodnak a munkások (munkásnők), hogy az új szervezeti séma megmaradt ugyan, s ennek megfelelően bérezik is őket, de most rosszabbul keresnek és sokkal keservesebb munkával érik el ezt is, mint amikor a szervezők még ott volták, a hátuk mögött figyelve: az új előírásoknak megfelelő mozdulatokkal és az optimális szervezettséggel vég- zik-e a munkájukat. Azért keresnek' most kevesebbet, mert most nem készítik oda nekik — például az arnpul- laátnézőknek — a dobozokat, ládákat, munkadarabokat, s főleg nem készítik elő nekik mindazt, amit az új szervezési előírás szerint meg kellene kapniuk, s meg is kaptak a munkához mindaddig, amíg az angol közgazdász szervezők a gyárban tartózkodtak. A műsor több — máshonnan vett — példát is hozott még az előbbin kívül, amelyek azt bizonyították, hogy a jó szervezésben nagyon nagy tartalékok rejlenek, de azt is, hogy a kényelmesség, a lassúság, a féltékenység, a pozícióféltés a legjobb és nagy hasznot hozó munkaszervezési újításokat is elgáncsolhatja már a legelején. Befejezésül csak annyit, hogy az ilyen elemző műsoroknak akkor van igazán hasznuk, ha kendőzetlenül, fölösleges tapintatoskodás nélkül beszélnek a témáról. A Bakonyi Péteré ilyen volt. Seregi István A tárgyalóteremből Elítélték a tuzséri tolvajt Józsi István 25 éves dögéi lakos 1971. januárjában került az Érdért vállalat tuzseri telepére tmk-lakatosnak. A fiatalember szorgoskodott, egymás után javítgatta a láncfűrészeket, s minthogy a vezetők utasítása ellenére sem adminisztrálták, hogy mikor, mit és miért kell javítani, Józsi egyre-másra kérte a raktárból az alkatrészeket, de azt is tudta, hogy utólag sem ellenőrzik, vajon azokat beépítette-e. Józsi mindössze egy évet használt ki: 1977. tavaszától 1978. tavaszáig sorozatban utalta ki a fűrészláncokat, s mint az később kiderült, a hetvenkilencből mindössze négyet használt fel a telepen, hetvenötöt hazavitt, ismerőseinek adta, vagy másoknak építette be. Vitt ezen kívül kerékpáralkatrészeket, dugaty- tyút, főtengelyt, karburátort, dobkompresszort, kondenzátort, de mindebből csak ,.1130 forint értéket sikerült lakásán lefoglalni, a többit már mind eladta. A Kisvárdai Járásbíróság Józsi Istvánt magánokirat-hamisítással jelentős kárt okozó, folytatólagosan elkövetett csalásért 1 év 4 hónap börtönre ítélte, 1 évre eltiltotta a közügyektől és kötelezte, hogy a vállalatnak okozott 75 755 forint kárt térítse meg. AKÉPERNYŐ — a rrrrri] mellett
