Kelet-Magyarország, 1979. január (36. évfolyam, 1-25. szám)

1979-01-04 / 2. szám

2 KELET-MAGYARORSZÁG 1979. január 4. eszközt, minit a szentgotthár­di kapát, ásót. Mi lehet a hi­ány oka? Ásók tonnában Szentgotthárdon az idén — mint az illetékesek elmond­ják — 325 tonna kapát és 140 tonna ásót készítenek. (Nem tévedés: tonnában számolnak, nem darabban! És nem is ez okozza a hi­ányt!) Jövőre kapából 200, ásóból 120 tonna jut majd innen az üzletekbe. Most sincs elegendő, az elkövetke­ző években pedig még ennyi sem lesz. A csökkenő termelés leg­főbb okaként azt említik, hogy kevés a szakmunkás. A századforduló táján alapí­tott gyárban kézi munkával készülnek a kovácsolt jellegű szerszámok. Az elavult tech­nológia, a mostoha munka- körülmények nem csábítják oda a fiatalokat. Gyökeres változtatásokra lenne szükség ahhoz, hogy elegendő mun­káskéz, megfelelő munkakö­rülmények legyenek, s több kapa és ásó készülhessen Szentgotthárdon. Sz. E. VISSZAADTA AZ ARANY KARKÖTŐT Hálás volt a tulajdonos A kislány leszállt az autó­buszról és a földön egy csil­logó tárgyat pillantott meg. Felvette, szép karkötő volt. Mutatta a napközis nevelő­nek, a felnőttek megállapí­tották, hogy több mint 10 000 forintot érhet a különleges karperec. A jutalom pénz, narancs, dicséret Bartha Irén 5/b. osztályos tanuló bevitte az ékszert a Mátészalkai Városi Tanácsra. A talált tárgyak „osztályán” Szilágyi Sándorné főelőadó­nál már izgatottan tudakolta a karkötő tulajdonosa, nem vitte-e be valaki a családi ereklyének számító ritkasá­got. Nagy volt az öröme, hogy elveszettnek hitt éksze­re megkerült. A tulajdonos igyekezett Bartha Irénnek is meghálálni a megtalált ék­szert: a Hősök terei általá­nos iskola tanulója kapott tőle egy 500 forintos vásárlá­si utalványt, egy fényképező­gépet, egy kiló narancsot és csokoládét. Az iskolában igazgatói dicséretben részesí­tették a kislányt... Teli pénztárca gazda nélkül A Mátészalkai Városi Ta­nács igazgatási osztályán Szi­lágyi Sándorné, a népesség­nyilvántartási csoport vezető­je foglalkozik a talált tár­gyakkal is. Ez a „másodállás” igazán nem ad sok munkát: az idén 30 esetben vittek be talált tárgyakat a mátészalkaiak. A legtöbbször kerékpárt az árokpartról, a vasút menté­ről, de hoztak már be az idén egy 1000 forintot rejtő kis bőr pénztárcát is. Három hónapig őrizték, az összeget befizették a tanács számlájá­ra. A tulajdonos még nem jelentkezett, így a pénztárcát gondosan őrzik addig is. Egyébként minden talált tárgy három hónapig várja jogos tulajdonosát. Ha a gaz­dája nem jelentkezik érte, írnak a megtalálónak és az átveheti így a megtalált tár­gyat. Zárórakor a cimboráét A legtöbb esetben azonban a tulajdonos megy a holmijá­ért. Sokan „felejtik” a kerék­párt, esetenként a motorke­rékpárt az italbolt előtt és zárórakor már a cimboráju­két viszik el. Kijózanodva aztán látják, hogy egy idegen jármű került hozzájuk, s igyekeznek megszabadulni tőle, nehogy lopáson érjék őket. így kerül a bicikli az árokpartra, s onnan — jó esetben — a tanácsra ... (t. k.) Hazánkban 1,7 millió ház­táji, kisegítő gazdaság és kiskert található. A kisgaz­daságok főként munkaigé­nyes termékeket állítanak elő. Zöldségből az ország egész termelésének 17, gyü­mölcsből 25 százalékát adják, s még nagyobb a részesedé­sük a sertés-, illetve a ba­romfitenyésztésből és -hizla­lásból. Magyarországon a csalá­dok fele tevékenykedik a kertekben, a kisgazdaságok­ban. Ez a magyarázata an­nak, hogy igen látogatottak azok a kiállítások és vásá­rok, ahol a kerti szerszámo­kat, kisgépeket tekinthetik meg az érdeklődők. Helyes, hogy az új termékek bemu­tatására, népszerűsítésére le­hetőséget teremtenek az_ il­letékesek. Hasznos kisgépek Ezt tette az őszi1 BNV is. Sokak tetszését váltották ki például a munkát könnyítő, olasz gyártmányú, MPM tí­pusú 2 és 10 lóerős, talajfor­gatásra, permetezésre, kaszá­lásra, szállításra egyaránt al­kalmas motoros kisgépek. Az NSZK-beli Garden-cég ötle­tes kerti szerszámokat, köny- nyen összeszerelhető öntöző berendezéseket mutatott be. Hasznos kisgépeket láthat­tunk a közelmúltban tartott „Csináld magad!” jelmondatú kiállításon, melyet a BNV te­rületén rendeztek. Itt is, ugyanúgy, mint az ország kü­lönböző vidékein, már ha­gyományossá vált, tájjellegű kiállításokon — megcsodál­hattuk a szerszámokat és a kisgépeket. Egyes cikkeket a helyszínen is árusítottak. Sok hasznos eszköz azonban, mint például a motoros permete­ző, a motoros kapáló, a kis kerti traktor az üzletekben ritkán kapható, hiánycikk. Néhány éve csak, hogy megjelentek nálunk a moto­ros kerti kapák, és máris nagyon keresettek. Ismeretes, hogy ezek gyártásának ná­lunk nincs hagyománya, ezért is szereztük be őket külső piacokról. Évente több millió dollár értékű kis mo­toros kapa került forgalomba az utóbbi években. Az ed­dig behozott és forgalomba került japán és olasz eredetű kerti kapálógépek jól hasz­nálhatók a mi talajviszonya­ink között. Gyártják Szegeden A Szegedi Vas- és Fémipa­ri Szövetkezet 1977 óta — ha­zai tervek alapján — gyártja a motoros kerti kapát, mely­nek egy mintapéldánya je­lenleg is látható a budapesti Skála Szövetkezeti Nagyáru­házban. A tízezer forintos kapa, ahogy megérkezik, azonnal gazdára talál — mondják az áruházban. A szegedi szövetkezet eb­ből a termékéből az idén 2000 darabot készített, illet­ve készít. Jövőre 3500 dara­bot állít elő. Ha sikerül a Hermessel megegyezniük, és több négy lóerős olasz motort kapnak, akkor akár a duplájára is növelhetik a ter­melést a jelenlegi ötéves terv végére. A szegediek kapája már keresett termék volt, amikor a KGM a hazai motoros ka­pa gyártásának kidolgozásá­val megbízta a MEZŐGÉP Tröszt Veszprémi Vállalatát. Most folynak a kooperációs tárgyalások, s ha minden si­kerül, akkor Veszprémben olyan komplett kisgépet fog­nak gyártani, mely 4—5, il­letve 6—8 műveletet végez majd. Ennek megfelelően az ára is magasabb lesz. Ez el­sősorban nem a háztáji ter­melőknek, a kiskerttulajdo­nosoknak készül, hanem a szakszövetkezetek munkáját könnyíti meg. Hogy a különlegességekhez nem lehet állandóan hozzá­jutni, azt megérti az ember. Azt azonban, hogy ősszel mi­ért hiánycikk a hordó, ta­vasszal a fólia, az ásó és a kapa — már sokkal nehezeb­ben, vagy egyáltalán nem. S azt sem, hogy a vásárlók gyakran hiába keresik az üz­letekben az egyszerű munka­Megbecsült járművek □ társadalmi tulajdon védelme nem csak szólam az Országos Villamosvezeték Vállalat 2-es számú nyíregyházi szerelésvezetőségén. Az itt dolgozók a 750 kV-os távvezeték építése után most Tuzsér és Kisvárda, valamint Kisvárda és Vá- sárosnamény között a TITASZ megrendelésére 120 kV-os távvezetéket építenek. Az alapozókat, az oszlopmunkán dolgo­zókat, a vezeték- és állo­másszerelőket, akik nyolc- vanan vannak, a gépkocsi- vezetők egész sora szolgál­ja ki. Ez azzal is jár, hogy járműveik a nagy igény- bevétel miatt fokozottabb mértékben kopnak, gyak­ran „nyakig” sárosak. így volt ez az év végi ünnepek előtt is. Ám addig egyet­len gépkocsivezető sem hagyta el a telephelyet, amíg a kisebb javításokat el nem végezte, tisztára nem mosta járművét, pót- és lakókocsiját. A példát Pázmándi József, Nagy­fejed Mihály, Szarvas An­tal mutatták. A rendszerető pilóták a kocsikat katonás rendbe állították, majd valameny- nyit felbakolták, hogy ez­zel is óvják járművüket, hosszabbítsák . élettarta­mukat. Mindezt külön elő­írás nélkül, a gépek szo­cialista megőrzésének szellemében, önkéntesen végezték. A kocsik környékét, a telepudvart az éjjeliőrök, élükön Ragány Pállal fel­gereblyézték. A telep az itt dolgozókat dicsérve tel­jes rendben pompázott az év végi ünnepeken, és vár­ta a január másodiki munkakezdést. Másutt is tapasztalni ilyet. Jó volna, ha a kép általánossá vál­na! (sigér) Bundarablók December 12-én Nyíregy­házán a Jókai téren éjfél kö­rül a rendőrjárőrök — a hi­deg ellenére — egyetlen ing­ben, gyalogosan közlekedő, bizonytalanul lépegető fia­talemberre figyeltek fel. Iga­zoltatták és elmondta, hogy ő G. László nyírteleki lakos. Azért van ilyen könnyedén öltözve, mert röviddel az­előtt kirabolták: a Keskeny közben három férfi és egy nő társaságából álló csoport le­ütötte. Elvették pénzét, le­vették bundáját, pulóverét. A rendőrök mentőt hívtak, mert a fiatalember vérzett is. Az orvos megállapította, hogy G. Lászlónak valóban ütés­től és rúgástól származó sé­rülései vannak. Részleteseb­ben azonban kihallgatni nem lehetett, mert ittas állapot­ban volt. Éjjel két órakor helyszíne­lő csoport jelent meg a Kes­keny utcában. A bántalma­zás helyén megtalálták a sér­tett személyi igazolványát, nadrágszíjának egy bújtató- ját és ingének egyik gomb­ját. A közben már józanodni kezdő G. László kisebb-na- gyobb hibával, de részletesen elmondta a történteket. December 12-én fizetést kapott, s elindult szórakozni. Az Ezerjó étterer ben kezd­te, innen a Kolum Diába, az­tán az Anna presszóba ment, végül a Korona következett, ahol este 9—10 óráig lehetett. Valami zavar támadt a Ko­ronában, ahonnan aztán el­ment. De arra határozottan emlékszik, hogy a Keskeny közben kapott egy nagy ütést, elesett és rúgdosni kezdték. A ruhátlanság, a hideg, az ütés félelme ébresztette fel egy időre. Arra is emléke­zett, hogy valaki mondta: a pulóvert ne hagyjuk rajta. A farmerről is beszéltek, de csak nem vették le róla. G. László szülei meglepőd­tek a hajnali órákban, ami­kor fiukat hazavitte a rend­őrség. Még édesanyja sem hitte el, amit fia elmesélt. Reggel G. László édesany­jának Nyíregyházára kellet utaznia. A Jókai téri autó­buszállomáson nem akart hinni a szemének: a fia bun­dáját ismerte fel az egyik személyen. Bement a forgal­mi irodába, kérte az ott szol­gálatot teljesítőket, hogy szóljanak be a rendőrségre, mert felismert valakit, aki bűncselekményt követett el. Közben az újdonsült tulajdo­nos beszállt az egyik autó­buszba, oda is utánament és kérdezte: honnan van ez a kabát. Az volt a válasz, hogy a bizományiban vette. Köz­ben az autóbusz vezetője is az asszony segítségére sietett, és a forgalmi irodába kísér­ték a már ismertté vált Rácz Istvánt. A zsákmány egyik részese ugyanis ő volt, ő volt a rablás irányítója is. _ Az események ezután már gyorsan változtak. Rácz Ist­ván és a fiatalkorú K. József rövid időn belül elszámolta­tásra és előzetes letartózta­tásba kerültek. Ök mondták tovább az ese­ményeket. A Koronában ta­lálkoztak G. Lászlóval, ahon­nan a Márkába akartak át­menni. A Kossuth utcában valami miatt összeszólalkoz­tak. Ez az összeszólalkozás már csak megjátszott „sére­lem” volt Rácz részéről. Rácz becsalta a sértettet egy söté- tebb utcába, leütötték, elvet­ték kabátját, levették puló­verét, zsebéből kivettek 120 forintot. A támadást ketten követték el, a zsákmányon pedig megosztoztak.A folyta­tás ezután következik, mert rablás miatt kell felelniük az igazságszolgáltatás előtt. T. Gy. Nem „szikráznak" ezentúl a habloningek Nagy hideggel újra itt a tél. A városlakóknak a reggelen­ként! bosszúságot a buszok késése, a „csillaggarázsban** parkoló gépkocsik engedet­lensége jelenti. A lakott településektől tá­vol élőknek küzdelmet, di­dergést fárasztó ház körüli munkát hozott a tél. öreg, mindinkább egyedül maradt emberek birkóznak meg évről évre a dermesztő hideggel, hóval, s az ólban télen is éhes jószág gondozá­sával. Megszokott környeze­tükhöz — mint csiga a há­zához — elszakithatatlanul ragaszkodva mégis vállalják a téli tanyával járó gondokat, nehézségeket — a tavasz, a nyár reményében. (Mtklta Viktor felvételei) KISKERT, HÁZTÁJI Kapa tízezerért Tél a tanya n Nem ' szikráznak és nem „ráznak” az idén forgalomba kerülő „Habion” termékek. A Magyar Viscosagyárnak az őszi BNV-n díjat nyert anti- sztatikus fonalából az idén a tavalyinál 50 százalékkal több fehérneműt készít a Habse­lyem Kötöttárugyár. Az új fonalat a viscosagyár termé­keinek korszerűsítését célzó kísérletek alapján dolgozták ki. Elektrosztatikus feltöltő- dése egytizede a korábbinak, s ennek köszönhető az is, hogy sokkal kevésbé piszko­lódik.

Next

/
Oldalképek
Tartalom