Kelet-Magyarország, 1979. január (36. évfolyam, 1-25. szám)
1979-01-04 / 2. szám
2 KELET-MAGYARORSZÁG 1979. január 4. eszközt, minit a szentgotthárdi kapát, ásót. Mi lehet a hiány oka? Ásók tonnában Szentgotthárdon az idén — mint az illetékesek elmondják — 325 tonna kapát és 140 tonna ásót készítenek. (Nem tévedés: tonnában számolnak, nem darabban! És nem is ez okozza a hiányt!) Jövőre kapából 200, ásóból 120 tonna jut majd innen az üzletekbe. Most sincs elegendő, az elkövetkező években pedig még ennyi sem lesz. A csökkenő termelés legfőbb okaként azt említik, hogy kevés a szakmunkás. A századforduló táján alapított gyárban kézi munkával készülnek a kovácsolt jellegű szerszámok. Az elavult technológia, a mostoha munka- körülmények nem csábítják oda a fiatalokat. Gyökeres változtatásokra lenne szükség ahhoz, hogy elegendő munkáskéz, megfelelő munkakörülmények legyenek, s több kapa és ásó készülhessen Szentgotthárdon. Sz. E. VISSZAADTA AZ ARANY KARKÖTŐT Hálás volt a tulajdonos A kislány leszállt az autóbuszról és a földön egy csillogó tárgyat pillantott meg. Felvette, szép karkötő volt. Mutatta a napközis nevelőnek, a felnőttek megállapították, hogy több mint 10 000 forintot érhet a különleges karperec. A jutalom pénz, narancs, dicséret Bartha Irén 5/b. osztályos tanuló bevitte az ékszert a Mátészalkai Városi Tanácsra. A talált tárgyak „osztályán” Szilágyi Sándorné főelőadónál már izgatottan tudakolta a karkötő tulajdonosa, nem vitte-e be valaki a családi ereklyének számító ritkaságot. Nagy volt az öröme, hogy elveszettnek hitt ékszere megkerült. A tulajdonos igyekezett Bartha Irénnek is meghálálni a megtalált ékszert: a Hősök terei általános iskola tanulója kapott tőle egy 500 forintos vásárlási utalványt, egy fényképezőgépet, egy kiló narancsot és csokoládét. Az iskolában igazgatói dicséretben részesítették a kislányt... Teli pénztárca gazda nélkül A Mátészalkai Városi Tanács igazgatási osztályán Szilágyi Sándorné, a népességnyilvántartási csoport vezetője foglalkozik a talált tárgyakkal is. Ez a „másodállás” igazán nem ad sok munkát: az idén 30 esetben vittek be talált tárgyakat a mátészalkaiak. A legtöbbször kerékpárt az árokpartról, a vasút mentéről, de hoztak már be az idén egy 1000 forintot rejtő kis bőr pénztárcát is. Három hónapig őrizték, az összeget befizették a tanács számlájára. A tulajdonos még nem jelentkezett, így a pénztárcát gondosan őrzik addig is. Egyébként minden talált tárgy három hónapig várja jogos tulajdonosát. Ha a gazdája nem jelentkezik érte, írnak a megtalálónak és az átveheti így a megtalált tárgyat. Zárórakor a cimboráét A legtöbb esetben azonban a tulajdonos megy a holmijáért. Sokan „felejtik” a kerékpárt, esetenként a motorkerékpárt az italbolt előtt és zárórakor már a cimborájukét viszik el. Kijózanodva aztán látják, hogy egy idegen jármű került hozzájuk, s igyekeznek megszabadulni tőle, nehogy lopáson érjék őket. így kerül a bicikli az árokpartra, s onnan — jó esetben — a tanácsra ... (t. k.) Hazánkban 1,7 millió háztáji, kisegítő gazdaság és kiskert található. A kisgazdaságok főként munkaigényes termékeket állítanak elő. Zöldségből az ország egész termelésének 17, gyümölcsből 25 százalékát adják, s még nagyobb a részesedésük a sertés-, illetve a baromfitenyésztésből és -hizlalásból. Magyarországon a családok fele tevékenykedik a kertekben, a kisgazdaságokban. Ez a magyarázata annak, hogy igen látogatottak azok a kiállítások és vásárok, ahol a kerti szerszámokat, kisgépeket tekinthetik meg az érdeklődők. Helyes, hogy az új termékek bemutatására, népszerűsítésére lehetőséget teremtenek az_ illetékesek. Hasznos kisgépek Ezt tette az őszi1 BNV is. Sokak tetszését váltották ki például a munkát könnyítő, olasz gyártmányú, MPM típusú 2 és 10 lóerős, talajforgatásra, permetezésre, kaszálásra, szállításra egyaránt alkalmas motoros kisgépek. Az NSZK-beli Garden-cég ötletes kerti szerszámokat, köny- nyen összeszerelhető öntöző berendezéseket mutatott be. Hasznos kisgépeket láthattunk a közelmúltban tartott „Csináld magad!” jelmondatú kiállításon, melyet a BNV területén rendeztek. Itt is, ugyanúgy, mint az ország különböző vidékein, már hagyományossá vált, tájjellegű kiállításokon — megcsodálhattuk a szerszámokat és a kisgépeket. Egyes cikkeket a helyszínen is árusítottak. Sok hasznos eszköz azonban, mint például a motoros permetező, a motoros kapáló, a kis kerti traktor az üzletekben ritkán kapható, hiánycikk. Néhány éve csak, hogy megjelentek nálunk a motoros kerti kapák, és máris nagyon keresettek. Ismeretes, hogy ezek gyártásának nálunk nincs hagyománya, ezért is szereztük be őket külső piacokról. Évente több millió dollár értékű kis motoros kapa került forgalomba az utóbbi években. Az eddig behozott és forgalomba került japán és olasz eredetű kerti kapálógépek jól használhatók a mi talajviszonyaink között. Gyártják Szegeden A Szegedi Vas- és Fémipari Szövetkezet 1977 óta — hazai tervek alapján — gyártja a motoros kerti kapát, melynek egy mintapéldánya jelenleg is látható a budapesti Skála Szövetkezeti Nagyáruházban. A tízezer forintos kapa, ahogy megérkezik, azonnal gazdára talál — mondják az áruházban. A szegedi szövetkezet ebből a termékéből az idén 2000 darabot készített, illetve készít. Jövőre 3500 darabot állít elő. Ha sikerül a Hermessel megegyezniük, és több négy lóerős olasz motort kapnak, akkor akár a duplájára is növelhetik a termelést a jelenlegi ötéves terv végére. A szegediek kapája már keresett termék volt, amikor a KGM a hazai motoros kapa gyártásának kidolgozásával megbízta a MEZŐGÉP Tröszt Veszprémi Vállalatát. Most folynak a kooperációs tárgyalások, s ha minden sikerül, akkor Veszprémben olyan komplett kisgépet fognak gyártani, mely 4—5, illetve 6—8 műveletet végez majd. Ennek megfelelően az ára is magasabb lesz. Ez elsősorban nem a háztáji termelőknek, a kiskerttulajdonosoknak készül, hanem a szakszövetkezetek munkáját könnyíti meg. Hogy a különlegességekhez nem lehet állandóan hozzájutni, azt megérti az ember. Azt azonban, hogy ősszel miért hiánycikk a hordó, tavasszal a fólia, az ásó és a kapa — már sokkal nehezebben, vagy egyáltalán nem. S azt sem, hogy a vásárlók gyakran hiába keresik az üzletekben az egyszerű munkaMegbecsült járművek □ társadalmi tulajdon védelme nem csak szólam az Országos Villamosvezeték Vállalat 2-es számú nyíregyházi szerelésvezetőségén. Az itt dolgozók a 750 kV-os távvezeték építése után most Tuzsér és Kisvárda, valamint Kisvárda és Vá- sárosnamény között a TITASZ megrendelésére 120 kV-os távvezetéket építenek. Az alapozókat, az oszlopmunkán dolgozókat, a vezeték- és állomásszerelőket, akik nyolc- vanan vannak, a gépkocsi- vezetők egész sora szolgálja ki. Ez azzal is jár, hogy járműveik a nagy igény- bevétel miatt fokozottabb mértékben kopnak, gyakran „nyakig” sárosak. így volt ez az év végi ünnepek előtt is. Ám addig egyetlen gépkocsivezető sem hagyta el a telephelyet, amíg a kisebb javításokat el nem végezte, tisztára nem mosta járművét, pót- és lakókocsiját. A példát Pázmándi József, Nagyfejed Mihály, Szarvas Antal mutatták. A rendszerető pilóták a kocsikat katonás rendbe állították, majd valameny- nyit felbakolták, hogy ezzel is óvják járművüket, hosszabbítsák . élettartamukat. Mindezt külön előírás nélkül, a gépek szocialista megőrzésének szellemében, önkéntesen végezték. A kocsik környékét, a telepudvart az éjjeliőrök, élükön Ragány Pállal felgereblyézték. A telep az itt dolgozókat dicsérve teljes rendben pompázott az év végi ünnepeken, és várta a január másodiki munkakezdést. Másutt is tapasztalni ilyet. Jó volna, ha a kép általánossá válna! (sigér) Bundarablók December 12-én Nyíregyházán a Jókai téren éjfél körül a rendőrjárőrök — a hideg ellenére — egyetlen ingben, gyalogosan közlekedő, bizonytalanul lépegető fiatalemberre figyeltek fel. Igazoltatták és elmondta, hogy ő G. László nyírteleki lakos. Azért van ilyen könnyedén öltözve, mert röviddel azelőtt kirabolták: a Keskeny közben három férfi és egy nő társaságából álló csoport leütötte. Elvették pénzét, levették bundáját, pulóverét. A rendőrök mentőt hívtak, mert a fiatalember vérzett is. Az orvos megállapította, hogy G. Lászlónak valóban ütéstől és rúgástól származó sérülései vannak. Részletesebben azonban kihallgatni nem lehetett, mert ittas állapotban volt. Éjjel két órakor helyszínelő csoport jelent meg a Keskeny utcában. A bántalmazás helyén megtalálták a sértett személyi igazolványát, nadrágszíjának egy bújtató- ját és ingének egyik gombját. A közben már józanodni kezdő G. László kisebb-na- gyobb hibával, de részletesen elmondta a történteket. December 12-én fizetést kapott, s elindult szórakozni. Az Ezerjó étterer ben kezdte, innen a Kolum Diába, aztán az Anna presszóba ment, végül a Korona következett, ahol este 9—10 óráig lehetett. Valami zavar támadt a Koronában, ahonnan aztán elment. De arra határozottan emlékszik, hogy a Keskeny közben kapott egy nagy ütést, elesett és rúgdosni kezdték. A ruhátlanság, a hideg, az ütés félelme ébresztette fel egy időre. Arra is emlékezett, hogy valaki mondta: a pulóvert ne hagyjuk rajta. A farmerről is beszéltek, de csak nem vették le róla. G. László szülei meglepődtek a hajnali órákban, amikor fiukat hazavitte a rendőrség. Még édesanyja sem hitte el, amit fia elmesélt. Reggel G. László édesanyjának Nyíregyházára kellet utaznia. A Jókai téri autóbuszállomáson nem akart hinni a szemének: a fia bundáját ismerte fel az egyik személyen. Bement a forgalmi irodába, kérte az ott szolgálatot teljesítőket, hogy szóljanak be a rendőrségre, mert felismert valakit, aki bűncselekményt követett el. Közben az újdonsült tulajdonos beszállt az egyik autóbuszba, oda is utánament és kérdezte: honnan van ez a kabát. Az volt a válasz, hogy a bizományiban vette. Közben az autóbusz vezetője is az asszony segítségére sietett, és a forgalmi irodába kísérték a már ismertté vált Rácz Istvánt. A zsákmány egyik részese ugyanis ő volt, ő volt a rablás irányítója is. _ Az események ezután már gyorsan változtak. Rácz István és a fiatalkorú K. József rövid időn belül elszámoltatásra és előzetes letartóztatásba kerültek. Ök mondták tovább az eseményeket. A Koronában találkoztak G. Lászlóval, ahonnan a Márkába akartak átmenni. A Kossuth utcában valami miatt összeszólalkoztak. Ez az összeszólalkozás már csak megjátszott „sérelem” volt Rácz részéről. Rácz becsalta a sértettet egy söté- tebb utcába, leütötték, elvették kabátját, levették pulóverét, zsebéből kivettek 120 forintot. A támadást ketten követték el, a zsákmányon pedig megosztoztak.A folytatás ezután következik, mert rablás miatt kell felelniük az igazságszolgáltatás előtt. T. Gy. Nem „szikráznak" ezentúl a habloningek Nagy hideggel újra itt a tél. A városlakóknak a reggelenként! bosszúságot a buszok késése, a „csillaggarázsban** parkoló gépkocsik engedetlensége jelenti. A lakott településektől távol élőknek küzdelmet, didergést fárasztó ház körüli munkát hozott a tél. öreg, mindinkább egyedül maradt emberek birkóznak meg évről évre a dermesztő hideggel, hóval, s az ólban télen is éhes jószág gondozásával. Megszokott környezetükhöz — mint csiga a házához — elszakithatatlanul ragaszkodva mégis vállalják a téli tanyával járó gondokat, nehézségeket — a tavasz, a nyár reményében. (Mtklta Viktor felvételei) KISKERT, HÁZTÁJI Kapa tízezerért Tél a tanya n Nem ' szikráznak és nem „ráznak” az idén forgalomba kerülő „Habion” termékek. A Magyar Viscosagyárnak az őszi BNV-n díjat nyert anti- sztatikus fonalából az idén a tavalyinál 50 százalékkal több fehérneműt készít a Habselyem Kötöttárugyár. Az új fonalat a viscosagyár termékeinek korszerűsítését célzó kísérletek alapján dolgozták ki. Elektrosztatikus feltöltő- dése egytizede a korábbinak, s ennek köszönhető az is, hogy sokkal kevésbé piszkolódik.
