Kelet-Magyarország, 1979. január (36. évfolyam, 1-25. szám)

1979-01-04 / 2. szám

Lázár György Pakson Víz alatt a közút egy szakasza Mezőladányban. (Elek Emil felvétele) A Tisza és a Szamos kiadós izgalmat oko­zott az esztendő első napjaiban. A víz Vásá- rosnaménynál 865 centiméterrel tetőzött, ami alig kevesebb, mint az 1970-es árvíz vízszint­je volt. Ekkor 912 centit mértek. A múlt év utolsó napjaiban a Kárpátokban nagymérté­kű esőzés volt. Egy nap alatt 94 milliméter hullott, majd ezt követően 30—35 milliméte­res esők duzzasztották meg a folyókat. A vá­ratlanul lezúduló csapadék szinte órák alatt duzzasztotta fel a vizek magyarországi sza­kaszait. (Riportunk a 3. oldalon.) zei Jánost és Károly Lászlót választotta. A pártértekezleten részt vett és felszólalt Gulácsi Sándor, a megyei pártbizott­ság titkára. Vásárosnaményban párt- értekezleten értékelték az 1978-ban végzett munkát és meghatározták az 1979. évi feladatokat. Vásárosnamény nagyközség várossá szerve­zése következtében városi pártbizottságot választottak. A pártbizottság ülésén meg­választották a vezető szerve­ket, a munkabizottságokat. Az MSZMP Vásárosnaményi városi Bizottsága első titká­rává Fazekas Tibort — a nagyközségi pártbizottság ed­digi titkárát —, titkárrá Sza­bó Tamást választották. A városi pártértekezleten részt vett és felszólalt Ekler György, a megyei pártbizott­ság titkára. A SZOT­elnökség ülése A szakszervezeti jogsegély- szolgálat kiterjesztése mellett foglalt állást szerdai ülésén a SZOT elnöksége. Az eddi­gi kedvező tapasztalatok alapján a már korábban ki­jelölt vállalatokon túl az idén fokozatosan újabb mun­kahelyeken szervezik meg a jogsegélyszolgálatot önálló­an vagy több vállalat szá­mára közösen. A SZOT elnöksége elé ter­jesztett beszámolóból kitű­nik: a dolgozók helyeslik és igénylik a jogsegélyszolgálat munkáját, amely hozzájárult a törvényesség megszilárdí­tásához és egyúttal erősítette a dolgozók jogbiztonságát is. Már 1977-ben több mint 1600 helyen szervezték meg a jog­segélyszolgálatot, több mint két és fél millió állampolgár számára. A jogsegélyszolgálat mun­kája túlnyomórészt polgári ügyekre terjedt ki, de növek­szik a munkajogi, társada­lombiztosítási kérdések ará­nya is. Ezenkívül sokan vet­ték igénybe a jogsegély- szolgálatot államigazgatási ügyekben is. A SZOT elnök­sége azt is megállapította, hogy a jogsegélyszolgálat egyik legnagyobb gondja a szakemberképzés, ezért ezt a jövőben fejleszteni kívánják. Városavató ünnepség volt Pakson. A képen: Lázár György, a Minisztertanács elnöke átadja a városalapító ok­levelet Dallos Tibornak, a Paksi Városi Tanács elnökének. (Kelet-Magyarország telefotó) Szerdán várossá avatták Paksot, a nagy múltú Duna menti települést, amelynek fejlődéséhez az első magyar atomerőmű építése adott ko­rábban elképzelhetetlen len­dületet. Paks zászlódíszben ünnepelte történetének e fon­tos állomását. Az új rangja elnyerése alkalmából rende­zett ünnepi tanácsülésen részt v.ett Lázár György, az MSZMP Politikai Bizottságá­nak tagja, a Minisztertanács elnöke, dr. Ábrahám Kál­mán építésügyi és városfej­lesztési miniszter. Dallos Tibor, Paks taná­csának elnöke köszöntötte a település első városi taná­csának tagjait, s a vendége­ket. Ezt követően dr. Szabó­pá; Antal a megyei tanács elnöke ismertette a település életét, majd Lázár György emelkedett szólásra. Tolmá­csolta az MSZMP Központi Bizottsága, az Elnöki Ta­nács és a kormány üdvözle­tét, jókívánságait. Hangsú­lyozta: hogy Paks nem csu­pán a kilencvenhat magyar város egyike, hanem napja­ink országépítő munkájának kiemelkedően fontos színte­re is. Itt épül hazánk első atomerőműve, az a hatalmas mű, amely új lehetőségeket nyit a megye és a város lakói számára, s amely kivételesen fontos szerepet tölt be egész népgazdaságunkban. Az (Folytatás a 4. oldalon) Rz Elnöki Tanács elnöke fogadta a diplomáciai képviseletek vezetőit A Budapestre akkreditált diplomáciai képviseletek ve­zetői szerdán az új év al­kalmából jókívánságaikat fe­jezték ki Losonczi Pálnak, az Elnöki Tanács elnökének. Az Elnöki Tanács fogadásán részt vett dr. Trautmann Re­zső, az Elnöki Tanács helyet­tes elnöke és Katona Imre, az Elnöki Tanács titkára. A fogadás szívélyes légkörben zajlott le. (MTI) A Magyar Országos Béke­tanács küldöttsége, élén Se­bestyén Nándornéval, a bé­ketanács elnökével, vietna­mi látogatása zárónapján, szerdán találkozott Nguyen Huu Tho-val, a VSZK alel- nökével. Előzőleg Sebestyén Nándorné az Országos Béké­id tanács kitüntető jelvényeit adta át a többi között Phan Anh-nak, a Vietnami Béke­védelmi Bizottság elnökének és más békemozgalmi akti­vistáknak. A magyar békemozgalom küldöttségének kéthetes vi­etnami látogatását szerdán este nagygyűlés zárta le. A Hanoi nemzetközi klubjában megtartott meleg hangulatú nagygyűlésen beszédet mon­dott Sebestyén Nándorné. A magyar küldöttség veze­tője hangsúlyozta, hogy a magyar társadalom Vietnam népe mellett állt az imperia­lizmus elleni harcában épp­úgy, mint napjainkban, szo­cialista hazája és építőmun­kája megvédéséért folytatott küzdelmében. Hazánk úgy tekint az egységes, szocialis­ta Vietnamra — mondotta Sebestyén Nándorné — mint Indokína és Délkelet-Ázsia békéjének, függetlenségének és biztonságának kiemelkedő fontosságú tényezőjére. Január 3-án megyénk há­rom városában — Mátészal­kán, Fehérgyarmaton és Vá­sárosnaményban — tartottak pártértekezletet. A mátészalkai városi-járá­si pártértekezleten értékelték az 1978. évi munkát és meg­határozták az 1979. évi fel­adatokat. Ezt követően a pártfórum a növekvő fel­adatok jobb ellátására egye­sített városi-járási pártbi­zottságot hozott létre. Az új pártbizottság megválasztot­ta a vezető szerveket és a munkabizottságokat. Az MSZMP Mátészalkai városi- járási Bizottsága első titká­rává dr. Forgács Andrást — a mátészalkai városi pártbi­zottság eddigi első titkárát —, titkáraivá Kanyó Lászlót és Timi Gyulát választotta. A pártértekezleten részt részt vett és felszólalt dr. Tar Imre, a megyei pártbi­zottság első titkára. Fehér- gyarmaton ugyancsak párt­értekezleten értékelték az 1978. évi munkát és határoz­ták meg az 1979. ,évi felada­tokat. Fehérgyarmat, nagy­község várossá válása miatt és a megnövekedett felada­tok jobb ellátására itt is egyesített városi-járási párt- bizottságot választottak. A pártbizottság alakuló ülésén megválasztotta a vezető szer­veket és a munkabizottságo­kat. Az MSZMP Fehérgyar­mati városi-járási Bizottsá­ga első titkárává Csepelyi Ta­mást — a fehérgyarmati já­rási pártbizottság eddigi el­ső titkárát —, titkáraivá Me­Négy tízemeletes lakóházat adtak át a múlt év végén N yíregyházán, a Kun Béla úton. Az első három épület kényel­mes otthonait már birtokba vették az új tulajdonosaik. (E. E. felv.) Jeges árhullám vonul a Tiszán Ingázók □ olt időszak, amikor úgy gondoltuk, a szabolcsi ipar és mezőgazdaság fejlődésé­vel mind kevesebb lesz, majd teljesen megszűnik az ingázás. Számuk persze az évek során jócskán vál­tozott, a 10—15 évvel ez­előtti 60—70 ezerről 30— 35 ezerre csökkent azok száma, akik megyén túli, főként pesti, miskolci és más városok iparában dol­goznak. De ez a szám szinte állandónak tűnik, az ingázás több ezer em­bernek életformájává vált. Mit tehetnek a gazda­sági, közlekedési és mű­velődési szervek az ingá­zókért? A megyéből eljá­rók élet- és munkakörül­ményeinek alakítása csak részben múlik a helyi, szabolcsi erőfeszítéseken. A munkahelyek főként az utazási és egyéb adott­ságokat is tekintő műszak- beosztásokkal, otthono­sabb munkásszállásokkal, a kulturált utaztatással tehetik elviselhetővé a családtól, az otthontól tá­vol töltött napokat. Lényegesen többet te­hetnek viszont a gazdasá­gi, tanácsi, művelődési szervek a megyén belüli ingázók ügyében, akiknek száma csaknem ugyan­annyi, mint a megyéből eljáróké. Főként a me­gyeszékhely, Záhony, Kis- várda, Nyírbátor, Máté­szalka, Vásárosnamény és Fehérgyarmat ipari üze­meinek munkásai érkez­nek naponta a szélrózsa minden irányából. Sajnos, nincs recept arra, hogyan lehet elfogadható közér­zetet teremteni az ingázók számára munkahelyükön, de bizonyos, nem akkor kell észrevenni őket, ami­kor már a munkakönyvü­ket kérik, hanem amikor belépnek az üzem kapu­ján. Szükség van számukra emberséges váróhelyiség­re, mindegy hogyan ne­vezik ezt, mint Záhonyban és környékén, bejárók klubja, vagy egyszerűen melegedő. A munkásszál­lókon pedig nemcsak tisz­ta ágynemű szükséges, ha­nem jól működő tévé, kéznél lévő folyóiratok, könyvek. Ez sincs még mindenütt. A záhonj.ak legköze­lebbi tervei között kapott helyet Ajakon, Tisza- szentmártonban és Mán- dokon bejárók klubjának létrehozása helyi segítség­gel. Több tíz ezer forintos költséggel külön munka­helyi rádióműsort is ter­veznek, amelyet hazafelé az autóbuszokon is meg­hallgathatnak az utazó munkások. D udomásul kell ven­ni, ez az életforma is helyet kért magá­nak, s még hosszú ideig vár törődést politikai, gaz­dasági és művelődési szer­veinktől. A fogalom mö­gött, hogy „ingázók”, em­berek tízezrei vannak, sok-sok gonddal, megol­dásra váró egyéni elkép­zeléssel. P. G. Magyar—vietnami Barátsági gyűlés Hanoiban Pártértekezlet Mátészalkán, Fehérgyarmaton és Vásárosnaményban || KjHetSpl Magyarország |XXXVI. évfolyam, 2. szám ÁRA: 80 FILLÉR 1979. január 4., csütörtök

Next

/
Oldalképek
Tartalom