Kelet-Magyarország, 1979. január (36. évfolyam, 1-25. szám)

1979-01-09 / 6. szám

2 KELET-MAGYARORSZÁG 1979. január 9. I tt a tél, a hideg, ke­vesebb a szabad­ban élő állatok tápláléka A zord, hideg idő fokozott energiafel­használást jelent nemcsak nekünk embereknek, ha­nem az állatoknak is. Pa­radox dolog, hogy éppen ilyenkor, amikor a legna­gyobb szükség volna rá, fogytán van a „fűtést” biztosító táplálék. Nem ritka látvány a hidegtől elgyötört, csonttá fagyott állattetem. Persze meg­mozdul ilyenkor az em­ber. Vadászok, állatba­rátok járják a határt, megtöltik a vadetetőket és próbálnak segíteni a bajbajutottakon. Ilyenkor télen — éppen a hideg és a táplálékhi- ány miatt — igen sok madárvendég érkezik hozzánk, tőlünk északibb vidékekről. Hosszú utat tesznek meg, sök nélkülö­zés és veszély közepette. S amit találnak, az nem mindig biztosítja fenn­maradásukat. Segítenünk kell hát rajtük, már a sa­ját jól felfogott érdekünk­ben is Mégis mit tehetünk mi? Egyrészt búvó és éjszaká­zó helyet jelentő mester­séges fészekodukat füg­geszthetünk ki, amelyek­nek elkészítésére vonat­kozó útbaigazításokat Vertse Albert: Madárvé­delem című munkájából kaphatunk. De talán még ennél is lényegesebb az etetés. Erre a tökmag, napraforgó, faggyú és sza­lonna a legmegfelelőbb, de a lisztes magvakat fo­gyasztó pintyféléknek a szárítókból kikerülő ku­koricapelyva is megfelel. Ügyeljünk arra. hogy az etetőkben mindig le­gyen eleség, mert az oda­szokott példányok 1-2 na­pos koplalás után ebben a hidegben biztosan el­pusztulnak. Soha ne etes­sünk kenyérmorzsával, avas, vagy füstölt szalon­nával, fűszerezett húsok­kal, mert az árt a mada­raknak. Súlyosabb eset­ben el is hullanak tőle. (legény) Élelmiszer-ellenőrzés A Szabolcs-Szatmár megyei Élelmiszer El­lenőrző és Vizsgáló In­tézet 18 munkatársa fi­gyeli, ellenőrzi az élel­miszeripari termékek minőségét. A különféle szennyező anyagok, vegyszerek káros hatását vizsgálják, a kereskedel­mi és vendéglátó egysé­gekben minőségi, meny- nyiségi ellenőrzéseket vé­geznek. Az árumintáikat jól felszerelt laboratóri­umban elemzik. (Eiek Emil felvételei) 1. képen: Varga Erzsébet osztályvezető és Halász Gé- záné főelőadó az üdítő ital szervesanyag-meghatározá- sát végzi refraktométerrel. 2. képen: Nádasdi Valéria az élelmiszer tisztaságát vizs­gálja mikroszkóppal. Gyermekáruház a Centrum A ma született csecsemő­től a harmincéves fiatalig terjedő korosztályok találnak ezentúl magukra ruhaneműt a nyíregyházi Centrum Áru­házban. Január 1-től ugyan­is gyermek- és ifjúsági áru­házzá alakítják a megyeszék­hely legrégibb kereskedelmi üzletét. A vásárlók már de­cemberben tapasztalhatták a profilváltás előkészítését: a félemeleten ugyanis a méter­áruk mellett már játékokkal is találkozhattak. Az átala­kítás körülbelül másfél hó­napot vesz igénybe. A földszinten a bébiosz­tály választékát bővítik és nagyobb eladóteret alakíta­nak ki. A nyilvános telefon mellett gyermekkocsitároló lesz. A bébiosztályon a kis­baba ápolásához szükséges kozmetikai cikkek is kapha­tók majd. Az illatszerek he­lyén pedig gyermekkocsikat árusítanak A gyermek-kö­töttáruk választékát is bőví­tik, a férfi és a női kötött holmikat folyamatosan ki­vonják a forgalomból, s a nagyobb méretűek közül is a fiatalok ízlésének megfelelőt kínálják. A rövidáruk közt bizonyos termékekből, pél­dául pamutokból kisebb lesz a választék, a műszaki osz­tály jelentősen frissíti kíná­latát. Ezer apró cikkel és mezőgazdasági kisgépekkel, valamint hanglemezekkel, kazettákkal bővítik a kínála­tot. A félemeleten egy vegyes­osztályt szerveznek, ahol pa­Családi háború a Nyírfa téren Emberölés kísérletéért ítél­te el a bíróság id. Pásztor Sándor 47 éves nyíregyházi rokkantnyugdíjast. Az inger­lékeny, ideges természetű Pásztor az egész családdal rossz viszonyban volt köte­kedő magatartása miatt. Fele­sége el is költözött tőle, 21 éves fiával pedig azért volt rossz viszonyban, mert a fiú sokszor édesanyja védelmére kelt, amikor Pásztor késsel zavargatta feleségét. Május 26-án este érkezett haza Pásztor idősebbik fia feleségével és gyermekével. Az apa ittas volt, s köteked­ni kezdett fiával és menyé­vel. A fiatalok nem szóltak vissza, tudták, hogy nem ér­demes, mert csak mérgesítik a helyzetet. Az egyoldalú ve­szekedés abbamaradt, Pásztor elindult a boltba vacsorát venni. Ütközben összetalálko­zott fiatalabbik fiával, aki egy lánnyal karonfogva ha­zafelé tartott. A fiú kérte a kulcsot, de apja azt mondta: nyitva a lakás, otthon vannak a bátyjáék is. A fiú haza­ment, de amikor apja megér­kezett, egy konyhakéssel a kezében állított be a szobá­ba, hogy fia takarodjon ott­honról a „nőjével” együtt A lány elment, de a családi háború még csak ezután kez­dődött. Az apa késsel táma­dott, fia székkel próbált vé­dekezni. A fiú menekülni próbált, de a kés elérte: be­hatolt a hasüregbe, átszúrta a máj jobb lebenyét és a gyo­mor elülső falát is. A fiú bátyja segítségét kérte, aki egy székkel próbálta megütni apját, mert az tovább táma­dott megszűrt fiára. A szék talált, s az apa másik fia után iramodott a késsel. A fiú partvisnyéllel védekezett, sikerült is kiütni apja kezéből a kést, s elmenekülnie a hely­színről. öccsét kórházba szállítot­ták, ahol a gyors operáció megmentette életét. Id. Pász­tor Sándor a tárgyaláson fiá­ra próbálta hárítani a fele­lősséget, azt mondta: neki kellett védekezni a fia táma­dása ellen, s az sem zavarta, hogy korábban a rendőrsé­gen — közvetlenül a bűncse­lekmény elkövetése után — beismerte tettét. Visszavonta az ügyészségen tett vallomá­sát is, s minthogy a széktől, a partvisnyéltől rajta is voltak sérülések, jogos védelemnek próbálta feltüntetni a szurká- lást. Nehezítette a bíróság dol­gát, hogy a megszúrt fiú — mentességi jogával élve — nem kívánt vallomást tenni, ám a korábbi vallomásokból, az idősebb fiú és felesége vallomásából megnyugtató­an sikerült megállapítani, mi is történt május 26-án Pász­toroknál. A megyei bíróság dr. Rajka Sándor tanácsa id. Pásztor Sándort két és fél év t^r- tönre ítélte és két évre eltil­totta a közügyek gyakorlásé-' tói. A bíróság enyhítő körül­ményként vette figyelembe a vádlott betegségét, ami a büntetés elviselését nehezíti, továbbá azt, hogy a veszeke­dés során a tettlegességet fia kezdeményezte. Súlyosbító körülményként értékelték vi­szont, hogy Pásztor ital ha­tása alatt, veszélyes eszköz­zel, hozzátartozója sérelmére követte el cselekményét, aki­nek életét csak a gyors orvo­si beavatkozás mentette meg. A vádlott és védője jogos vé­delem miatt felmentést kért, illetőleg jogos védelem túl­lépése miatt enyhébb bünte­tés kiszabását kérte. pír-írószert árusítanak, az el­ső osztályostól a főiskolásig minden diák vásárolhat itt füzetet, ceruzát. Sportsze­rekkel. tréningruhákkal, pingponggal, játékokkal, óra­ékszerrel, ajándékkal, OFO- TÉRT-cikkekkel, illatszerrel egészül ki a vegyesosztály Az óra-ékszer kivételével itt önkiszolgáló rendszert alakí­tanak ki. A vegye.sosztály a méteráruk helyén lesz. A lak- berendezési cikkek közül csak a kész ágyneműt és a plédeket tartják majd. Az emeleten a cipőosztály területe szűkül, ugyanakkor bébi és gyermekcipőket tar­tanák majd, természetesen az eddiginél nagyobb választék­ban. A felnőttekével meg­egyező méretű lábbelikből is a fiatalok által kedveltebb darabokat árusítják. A kon­fekcióosztályon a bakfis és a kamasz konfekciókabátok, -ruhák mellett, a gyerekekre is itt kaphatók majd a kész nadrágok, ruhák, kabátkák. Az átalakítást a Centrum Áruház Vállalat központjá­ból érkezett szakemberek végzik, a fővárosból hozott berendezéseket, díszleteket használják fel az áruház bel­ső díszítéséhez. Az árusítást nem zavarja az átszervezés, január végén már az új pro­filú Centrum fogadja a vá­sárlókat. X. K. Nem hiszem, hogy nap­jainkban sokan kedvelnék a háborús filmeket, tévéjá­tékokat. Harmincnégy évvel a második világháború be­fejezése után ez nem is cso­da, hiszen épp elég ilyet lát­hatott a mozik, a televízió közönsége, jókat és kevésbé sikerűiteket. Meg aztán az ember ösztönösen védekezik a rossznak még a felidézése ellen is. Abban viszont bizonyos vagyok, hogy Mihail Ros- csin tévéjátéka, a Szerel­vény a hátországba azok közé a háborúról szóló mű­vészi alkotások közül való, amelyek mély nyomot, ma­radandó emléket hagynak a nézőben. Bizonyára éppen azért van ez így, mert nem a megszokottat látjuk itt, nem a harcot, a csatákat, halált és sebesülést, harco­sok, férfiúk szenvedését. Másról beszél elsősorban ez a dráma. A hátországról. Mégpedig nemcsak arról, amely a maga anyagi való­ságában létezik: a messzi a front mögé telepített üze­mekről vagy az eredetileg is ott élőkről, a frontnak fér­fiakként dolgozó asszonyok­ról, öregekről és a velük együtt nélkülöző, remény­kedő gyerekekről. Volt és van egy másik hátország is: a belső, a lélek hátor­szága. Az ember múltja, emlékei, egyénisége, jelle­me, világnézete, gondolko­dása, belső tartása vagy ép­pen gyengesége Ennek a belső hátországnak a minő­sége, milyensége nemcsak az egyes ember cselekede­teit befolyásolja. Erről a belső világról is szól Ros- csin. A szerelvényen utazó asszonyok, akik egy lesze­relt és a hátországba irá­nyított gyár dolgozói, s a gépeket kísérik, emlékeik­ből merítgetnek, mint erőt adó forrásból. Ezekben az emlékekben nem a háború, hanem a békés élet kisebb-nagyobb örömei, gondjai élednek újjá, a vagonban utazók szavaiból. Megtudja a néző. mi mindent dúlt fel a há­ború, milyen emberek vol­tak akkor azok, akik most itt zötyögnek a hátország felé, milyen volt az a kör­nyezet, életkeret, amelyben éltek. Seregi István KLUBVETÉLKEDÖ, HU-ROCK Fórum Nagykállóban Az óvodásbérlet előadásá­val kezdődött az új esztendő a nagykállói művelődési köz­pontban január másodikán, majd 8-án megindult a há­romszáz órás növényvédő­tanfolyam előadássorozata. Január-ll-én ifjúsági klu­bok tagjai találkoznak a mű­velődési központban: a Ki tud többet hazánkról? vetél­kedőn vesznek részt. A 15-i archív film érdeklődésre tarthat számot: a filmklub­ban Godard Weekend című alkotását vetítik. Január 17- én folytatódik a tavaly elkez­dett sorozat, a „Káliói esték” —■ ezúttal Nyírbátorban lép közönség elé a nagykállói Vox Humana Színpad. Január 22-én a művelődési központban jól működő szo­cialista brigádvezetők klubja tant foglalkozást, mégpedig mindenki számára érdekes módon: a nagyközség vezetői­vel találkozhatnak fórum ke­retében a klub tagjai, a kü­lönféle üzemi, szövetkezeti brigádvezetők. 27-én az ötle­tes nevű Hu-Rook együttes húzza a talpai ávalót az esti bálon, két nappal később pedig újabb „turnéra” indul két nagykállói művészeti csoport: a Kállai kettős nép- táncegyüttes és a Vox Huma­na a Virágzó Föld Tsz tagjai előtt mutatkozik be Végül a hónap utolsó napján könnyű­zenei csemege várja a fiata­lokat: a Kati és a Kerek pe­rec, valamint az Edda együt­tes lép színpadra az esti kon­certen. r Madár­védelem k. A ll\m MELLETT kevényeket. Az öreg csősz felismeri azonban azt is, ami egyúttal az író monda­nivalója: hát a korrupt „bi. kások” mulathatnak tovább? Őket nem kellene elvinniök a rendőröknek? „Miért nincs rá parancs? Nagy kár, mert nagyon is ideje len­ne .. Közhasznú tapasztalat­cserének is feLfogható a vidéki rádióstúdiók jelleg­zetesebb műsoraiból össze­állított Válogatott perceink, mert — mint a pénteki kü­lönkiadásban mondta a műhely-szeretettel kommen­táló műsorvezető, Szél Jú­lia — bár igen soikan hall­ják őket, de egymást úgy­sem hallották. Ebben a rend­kívüli adásban a pécsi.-a szolnoki, a győri és a nyír­egyházi stúdió közérdekű társadalom- és gazdaság­politikai, kulturális riport- műsoráilból hallhattunk. Akadtak bizony meglehető­sen szokványosak (nem té­mában, hanem feldolgozás- módiban!) is közöttük, pl. a szolnokiak Mikulás-riport­ja, vagy a pécsiek komlói „boldog ember”-e és má­sok. Egy emlékezetesebb gazdaságpolitikai riport (Egy bőrszerződés margójá­ra — Pécs) mellett nekem a kulturális témájúak tet­szettek legjobban. Közülük is a Szűcs Lászlóé, aki a kö­zelgő Móricz-évforduló kap­csán a Forr a bor forrásvi­dékét járta be mikrofonjá­val a kisújszállási gimná­ziumban, és a nyíregyházi Ágoston Istváné, aki lé­nyegre törő rövidséggel, ér­dekesen mutatta be az or­szág második legnagyobb könyvtárát, a debreceni egyetemét. Merkovszky Pál A jól pörgetett, s ponto­san kiszámított időbeli ada­golással csattanósra hegye­zett hangjáték példadarabja lehet a Délutáni Rádiószín­ház csütörtöki adásában sugárzott Riasztólövés. No­ha a mái — olykor visszás — társadalmi jelenségek közismerten érzékeny, éles szemű megfigyelője, Mo­csár Gábor szatirikus da­rabja nyilván jóval (évti­zeddel !) korábbi nem kí­vánatos relációkat tükröz és rádiós feldolgozása is régebben történt, mégis frissen, lebilincselően ha­tott. Mert maga a hangjá­tékban célba vett jelenség, az elvtelen „kéz-kezet mos” gyakorlat és a korrupció mintha sokkal tartósabb volna . . . Meglehet, mára kifinomultabb formában. A mulatságos történet színhelye egy tsz pincebár­ja, melynék terülj asztalká­jához a ,klassz tsz-elnök” kitüntető kulcsával nyílik az ajtó „az ezüstkulcsos szo­cialista pincelovagoknak”, — már azoknak, akik a tsz-nék, pontosabban ma­gának az elnöknek nagyon is kézzelfogható szívességet tettek, magyarán t törvény­telenül szereztek anyagi előnyt. Az elnök-háztáji bi­káit persze mindig osztá­lyon felüli minősítéssel fel­vásárló Bikexpó-sok azt hi­szik a pinceajtót feltört szökött fegyencekről, hogy hozzájuk hasonlóan korrum­pálhatok ... S a mulatság a kölcsönös sakkbantartássai vígan folyik, mikor Misu bácsi, a zajba betévedő sző­lőhegyi csősz, felismeri a helyzetet, leadja azt a bi­zonyos riasztóLövést az iga­zi rendőröknek, akik le is tartóztatják a dörzsölt sző-

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom