Kelet-Magyarország, 1979. január (36. évfolyam, 1-25. szám)
1979-01-05 / 3. szám
KÖZEL-KELETI FE1LEHÉNYEK A PFSZ terve: kormányalakítás Palesztin kezdeményezés a párbeszédre Fokozódó politikai aktivitásról tesz tanúságot az utóbbi időben a Palesztinái Fel- szabadítási Szervezet. Ennek egyik megnyilvánulása volt Faruk Kadduminak, a szervezet nem hivatalos külügyminiszterének a minap Bagdadban elhangzott kijelentése: kész Washingtonba utazni, hogy párbeszédet folytasson a közel-keleti helyzetről. Leszögezvén, hogy ez nem jelent változást a PFSZ jól ismert álláspontjában, Kad- dumi hasznosnak nevezte a lehetőséget, hogy azt ismét tudomására hozzák Izrael fő támogatójának. Figyelemre méltó az is, hogy Kaddumi e nyilatkozatában kilátásba helyezte egy palesztin ideiglenes kormány alakítását. Már közhelyszerű igazság az, hogy a közel-keleti konfliktus magvát a palesztin probléma alkotja. S egyre inkább kezd beigazolódni az is, hogy bármely átfogó politikai rendzés a Közel-Kelet térségében nem képzelhető el a palesztin kérdés kielégítő megoldása nélkül. A palesztin arabok ellenállási mozgalma az utóbbi másfél évtized alatt nagy utat tett meg, amikor is menekültkérdésből megkerülhetetlen politikai tényezővé vált. Ezt tapasztalniuk kellet a Camp David-i hármas alku partnereinek is. Az egyiptomi—izraeli különbéke-tárgyalások jelenlegi holtpontja ugyanis jórészt a palesztin kérdés körüli nézeteltérések miatt alakult ki. A PFSZ — miként az arab országok többsége is — teljes egészében elveti a Camp David-i megállapodásokat, amelyek nem ismerik el a palesztinok önrendelkezési és államalapítási jogát. Ehelyett a létrehozandó Pax Americana valamiféle önkormányzatot ígér a megszállt Ciszjor- dánia és a Gázai övezet területén élő palesztin araboknak. Ez természetesen elfogadhatatlan a PFSZ számára, s ugyanerre az álláspontra helyezkedtek a palesztin tömegek is, amelyek az utóbbi időben több tucatnyi tüntetéssel nyilvánították ki elutasításukat, valamint a PFSZ melletti hűségüket. _ Reálpolitikai érzékről és rugalmasságról tesz most tanúságot a PFSZ, amikor kinyilvánítja szándékát, hogy tárgyaljon az izraeli agresz- szor fő pártfogójával, az Egyesült Államokkal. A hontalanná tett palesztin nép felszabadító szervezetét a világ sok állama már jó ideje de facto kormányként ismeri el. Logikus lépésnek tűnik ezért az a szándék, hogy egy ideiglenes kormány megalakításával jogilag is rendezzék a szervezet státusát: ez minden bizonnyal újabb lendületet ad a palesztin arabok igazságos harcának. MA Skoda az aknán (2. oldal) Gazdasági szabályozók (3. oldal) A MÁV célja: az előszállítás A vasút 1978-ban 134 millió tonna árut szállított és ezzel teljesítette éves feladatát —, állapította meg a múlt évi munkát értékelő gyors- jelentésében a MÁV Vezér- igazgatósága. A vasút idei árufuvarozási terve 135 millió tonna, amit azonban csak akkor tudnak teljesíteni, ha az év első felében a múlt évinél lagst'ál*b 1—1,5 millió tonnával több árut továbbítanak rendeltetési helyére. Ennek megfelelően már az indulásnál nagyobb követelményeket támasztottak. A januári szállítási előirányzat 11 millió tonna, a tavalyinéi 250 ezer tonnával több. Éppen ezért az évkezdet, s az első negyedév legfontosabb feladata az előszállítás növelése. Üzemirányító központot avattak Záhonyban A záhonyi vasúti átrakókörzet komplex irányításának megvalósítása új állomáshoz érkezett. Elkészült és átadták rendeltetésének a központi üzemirányító épületet és számítógép-központot. A mintegy százmilliós beruházás jelentőségét Gulyás János, a MÁV vezérigazgatóhelyettese méltatta. A számítógépes információs rendszer kidolgozásával és az irányítás egységessé tételével lehetőség nyílik a még hatékonyabb munkára. Az ötezer négyzetméter alapterületű épület összesen 270 embernek teremt korszerű munkahelyet üzemi étkezővel és pihenővel együtt. A MÁV Tervező Intézet tervei alapján a KEMÉV 1975 novemberében kezdett a munkához és határidőre elkészült az építkezéssel. Az épületet Rigó Zoltán üzemigazgató és Perei József vette át üzemeltetésre. Az ünnepség alkalmából kitüntetések átadására került sor. Kiváló Munkáért kitüntetést kapott Jambrik János művezető, Kerekes Imre, a KEMÉV igazgatója és Urban Mihály ács brigádvezető. Levonulóban az árhullám Javult az árvízvédelmi helyzet Tiszabecsnél több mint 4 méterrel, Vásárosnaménynál pedig 1 méterrel apadt a Tisza az árhullám tetőzése óta, s ennek megfelelően a vízügyi igazgatóságok ezen a szakaszon harmadfokúról másodfokúra mérsékelték a készültséget. Az árhullám tehát a folyó középső szakasza felé tart, ahol egyelőre nincs szükség harmadfokú készültségre, de a fokozatos vízszint- emelkedéssel összhangban Tokaj és Tiszafüred között első fokúról másodfokúra növelték a készültség erőit. A Tisza mellékfolyói közül a Szamosról és a Túrról lényegében levonult az árhullám, s ezért megszüntették a készültséget. A Tisza völgyében most már csupán egy helyen, a Bodrog mentén tartanak harmadfokú készültséget a folyónak az országhatár és Sárospatak közötti szakaszán. Felsőbereckinél szerdán tetőzött a Bodrog árhulláma, s csütörtökön délig mindössze 8 centiméterrel mérséklődött a vízszint. A megáradt Tisza és Bodrog árhulláma valószínűleg a hét végén találkozik, illetve tetőzik Tokajnál. A csütörtökre virradó éjszaka a Tisza árhullámának tetőzése még Záhonynál tartott, s a vízszint 86 centiméternyire megközelítette az eddig mért legnagyobb vízállást. A hozzávetőleges számítások szerint az évszázad- legnagyobb tiszai árhullámai közül a jelenlegi a harmadiknegyedik helyre sorolható. A Tisza és mellékfolyóinak készültségben őrzött 1012 kilométer hosszú védvonalain mintegy 1800 vízügyi dolgozó vigyázza a gátakat, s helyenként rőzseszőnyeggel vagy fóliával védi a töltések oldalát a széltől felkorbácsolt hullámoktól. Ötödik a megyében Várossá avatták Fehérgyarmatot Az ünnepi tanácsülésen dr. Trautmann Rezső adta át az Elnöki Tanács városalapító oklevelét Szabó Endre tanácselnök átveszi az Elnöki Tanács városalapító oklevelét. A városi tanács megalakulását követően került sor Fehérgyarmaton csütörtökön délelőtt arra az ünnepi ülésre, amelyen hivatalosan is szentesítették a korábbi nagyközség új státusát. A városi tanács ünnepi ülésén részt vett dr. Trautmann Rezső, a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának helyettes elnöke, dr. Tar Imre, a megyei pártbizottság első titkára, dr. Raft Miklós, a Minisztertanács Tanácsi Hivatalának általános elnökhelyettese, dr. Pénzes János, a megyei tanács elnöke, Alexa László, az SZMT vezető titkára, Gulyás Emilné dr., a Hazafias Népfront megyei titkára, Csepelyi Tamás, a fehérgyarmati városi-járási pártbizottság első titkára, valamint a megye, a város és a járás politikai, társadalmi és közéletének számos képviselője. A fehérgyarmati művelődési ház zsúfolásig telt nagytermében az úttörők köszöntése után Szabó Endre városi tanácselnök üdvözölte a megjelenteket. Jelentette az egybegyűlteknek, hogy megalakult a város tanácsa, megválasztották a tisztségviselő— A Népköztársaság Elnöki Tanácsa és Minisztertanácsa nevében tisztelettel és GL.óycto'ttcI Iv%zcr;t5n> u mai ünnepi tanácsülés valameny- nyi résztvevőjét, Fehérgyarmat lakosságát és vezetőit, a járás és a megye, valamint az üzemek és társadalmi szervek képviselőit. Tisztelt ünnepi tanácsülés! Kedves barátaim! Fehérgyarmatot, ezt az ősi települést 1979. január elsejével várossá nyilvánította a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa. Régi vágya teljesült ezzel az itt lakó és a környéken- élő embereknek. Amikor az Elnöki Tanács — mérlegelve Fehérgyarmat várossá nyilvánítási kérelmét — úgy döntött, hogy megadja a városi címet, egyszersmind elismerte, hogy ez a település méltó új rangjára, megfelel azoknak a követelményeknek, amelyeket törvényeink a várossal szemben támasztanak, előírnak és elvárnak. A követelményeknek való megfelelést a település azonban, sok más településsel együtt, csak a legutóbbi években felgyorsult fejlődésének eredményeivel érte el. A felszabadulást követő két évtizedben Szabolcs-Szatmár megyének csupán a székhelye volt város. A tízezernél két, s meghatározták a szak- igazgatás szervezetét. Ezt követően felkérte* dr. Traut- mann Rezsőt, hogy tartsa meg ünnepi beszédét. alig több lelket számláló járásszékhelyek inkább csak a városhálózat egy-egy lehetNyíregyháza után áz első városavatásra éppen tíz évvel ezelőtt került sor. Ekkor lett várossá Mátészalka, majd később Kisvárda és Nyírbátor. Hatéves szünet után most a megye ötödik és hatodik városát avatjuk, Fehérgyarmatot és Vásárosnaményt. Egy évtizedben tehát öt új várossal gyarapodott a megye. A városiasodás társadalmi életünk általános irányává lett. Szocialista fejlődésünk eredményeként, a társadalmigazdasági átalakulása nyomán, hazánk lakosságának mind nagyobb része él városokban. A városi lakosság számának ugrásszerű növekedése két úton következett be: egyrészt a népesség szakadatlan áramlása folytán a kisebb településekről a városokba; másrészt az új városok kialakulásával, vagyis azáltal, hogy mind több község és nagyközség ér el városi színvonalat, lesz várossá. Űj városaink eredményei, a városiasodás folyamatának sikerei elválaszthatatlan részét képezik gazdaságunk korszerűsödésének, kultúránk gazdagodásának, szocialista hazánk viharos fejlődésének. Ez a fejlődés, melyet pártunk elvi alapokon nyugvó és előre tekintő politikája serkentett, nyitott utat az ország egységes, a korszak színvonalára emelt települési szerkezetének a kialakulásához, az évszázados lépéshátránnyal küszködő városiasodás gyors ütemű kibontakozásához. Különösen meggyorsult ez a folyamat az elmúlt két évtizedben. Üj üzemek, önállóak és leányvállalatok, jórészt vidéken épültek. A legnagyobb mértékű fejlődés az országnak iparban szegény, de munkaerő szempontjából fogadóképes tájain következett be, mindenekelőtt az Alföldön, ahol az ipar, a mezőgazdaság és az infrstruktu- rális ágazatok átalakulása, előbbre lépése folytán gyökeresen megváltoztak az emberek életkörülményei, emelkedett életszínvonaluk és szembeszökő társadalmi át- rétegződésnek lehetünk tanúi. A fejlődésnek ez a kedvező iránya tudatos cselekvés és előre elhatározott tervek alapján ment végbe. Pártunk és államunk vezetése területfejlesztési koncepciójával összhangban hozza meg intézkedéseit, amelyek világosan kijelölik ezeknek a folyamatoknak a jövőbeni fő irányát és kereteit. A települések fejlesztése terén következetesen azt a gyakorlatot folytatjuk, hogy növekedjék a városi körülmények között élő népesség számaránya, fokozottan a városiasodás útjára lépjenek az erre megérett településközpontok. Mindebből világosan látjuk, hogy a fogalom: város, ná(Folytatás a 4. oldalon) Á város magasabbra állítja a mércét Uü&SsSBMI Hlagyarorszáfl | XXXVI. évfolyam, 3. szám _______ARA: 80 FILLER_________1979. január 5., péntek A városalapító ünnepi tanácsülés résztvevői.
