Kelet-Magyarország, 1979. január (36. évfolyam, 1-25. szám)

1979-01-05 / 3. szám

2 KELET-MAGYARORSZÁG 1979. január 5. Forintok pótlása A helyi tanácsok idén korlátolt összegeket fordíthatnak fejlesz­tésre. A hiányzó forintokat elsősorban társadalmi mun­kával szükséges pótolni. A társadalmi munka szervezé­sében, előkészítésében a pártszervezetekre is na­gyobb feladatok várnak. Nagyecseden például a nagyközségi pártbizottság az elmúlt januárban úgy határozott, hogy 8—10 szá­zalékkal kell emelni a tár­sadalmi munka értékét. Idén a januári pártbizott­sági ülésen várhatóan 10— 12 százalékos növekedésről határoznak. A nagyecsedi párttagok a tanáccsal és a népfronttal közösen a múlt évre há- rommillió forint értékű tár­sadalmi munkát terveztek, de közhasznú munkájuk ér­téke meghaladta a három- millió-százezer forintot. A pártbizottsághoz kétszáz párttag tartozik, valameny- nyien élen járnak a szerve­ző, agitáló munkában, ter­mészetesen a kétkezi munká­ból is jócskán kiveszik ré­szüket. A társközségben, Fábiánházán például 60 ezer forint értékű ellenszol­gáltatás nélküli munkát végzett a lakosság az óvo­da építésénél. Tiszalökön a nagyközségi pártbizottság minden feb­ruárban a tanáccsal és az üzemek, intézmények kép­viselőivel úgynevezett koor­dinációs értekezletet tart. A tiszalökiek a megyei ver­senyben már négyszer ke­rültek dobogós helyre, idén a tavalyinál mégis több társadalmi munkát akarnak végezni. Követésre méltó a nagyhalászi pártszervezet módszere is. A pártvezetők évente kétszer napirendre tűzik a társadalmi munkát, az ülésekre meghívják a helyi gazdasági vezetőket és velük is ismertetik: anyagi fedezet hiánya miatt hol és mit nem tud meg­valósítani a tanács. Az el­képzelés megvalósításához természetesen kérik a gaz­dasági vezetők és a szocia­lista brigádok segítségét. Az alapszervezeti titkárok ki­emelt feladatuknak tekin­tik a szocialista brigádok­kal való kapcsolattartást, a brigádvezetőkkel közösen gyakran szervezik és érté­kelik a társadalmi munkát. A megyei pártbizottság december 19-i ülésén egye­bek között elhangzott: '„A megye fejlesztési folyama­tában részt vevő valameny- nyi szervnek és' szervezet­nek olyan együttműködési kell kialakítani, amely ha­tékonyabban segíti céljaink teljesítését”. A hatéko­nyabb, vagyis eredménye­sebb településfejlesztés el­képzelhetetlen növekvő tár­sadalmi munka nélkül. A tanácsok idei tervei feszí­tettek. A tavalyinál több társadalmi munkával lehet teljesíteni ezeket a terve­ket. A társadalmi munkák többsége tavasszal kezdő­dik. A szervezést azonban máris el lehet kezdeni. N. L. Az Egyesült Izzó kisvárdai gyárában 1500 dolgozó készíti a törpelámpákat, autólámpa-spirálokat és halogénlámpa- állványokat. Képünk: a törpelámpák csomagolásáról készült. (E. E. felv.) Újabb hőtávvezetélc épül Nyíregyházán Üjabb nagy teljesítményű gőz- és kondenzvíz-távveze- ték építését kezdi meg a TITÁSZ Nyíregyházán. A több, mint két és fél kilo­méter hosszú vezetékpár a hőerőműből juttatja majd el a hőenergiát a Taurus épü­lő mezőgazdasági gumiab­roncsgyárához. A vezeték megépítése annak az 1980­ban befejeződő 400 millió forintos beruházási program­nak a része, amelynek so­rán már megépült két nagy teljesítményű kazán, az új gáztávvezeték, a vízlágyító is. Ebben az évben kerül sor a távvezeték megépítésére, va­lamint egy tízezer köbméter pakura tárolására alkalmas olajtároló. FEJKENDŐS, IDŐS ASSZONYOK, NAGYKABÄTOS EMBEREK TÖLTÖTTÉK MEG A TERMET. A BESZÁMOLÓT 5 ÓRÁRA HIRDET­TÉK MEG, HÁROMNEGYED ÖTKOR MÁR JAVÁBAN GYÜLEKEZTEK. Vályogházból összkomfortba EGY TANÁCSTAGI BESZÁMOLÓ UTÁN Nyíregyháza déli városré­sze nagy változások előtt áll: hatalmas lakónegyed születik itt hamarosan, régi földszintes, vályogházak tűn­nek el örökre. Az itteni em­berek hamarosan arra kény­szerülnek, hogy elhagyják egykori hajlékukat. Vályog­házból összkomfortba — lát­szólag hatalmas minőségi ug­rás egy család lakásviszo-, nyaiban. Viszont egy életen át gyűjtögetett bútort, hasz­nálati tárgyakat, a megszo­kott, kedves helyet — nem megy minden szívfájdalom nélkül itthagyni. A kisajátí­tások javában tartanak; van, ahol már bontanak, mások­hoz még éppen csak az imént kopogtak be a „felmérők”. Tizenegy éve ígérik... A nagy változás előtti bi­zonytalanság is ösztönözte az embereket, "hogy szép szám­mal eljöjjenek a tanácstagi beszámolóra. Ezernyi kérdés forgott a fejükben, amire vá­laszt akartak kapni tanács­tagjaiktól és a városi tanács SKODA AZ AKNAN KÉVÉS AZ ALKALMATLAN Hosszú a sor, de ezúttal egyetlen vezető sem türel­metlen. Valamennyien a gép­kocsi műszaki vizsgáztatásá­ra várnak a KPM Autófel­ügyelet megyei közlekedésfel­ügyeleti osztályán. Jó állapotban levő bordó Skoda hajt át a bejáraton. A futómű, majd a kipufogógáz szén-monoxid tartalmának vizsgálata után kiszáll a tu­lajdonos. Innentől három se­gédvizsgabiztos adja egymás kezébe a járművet. Nézik a fékhatást, majd aknás vizs­gálat következik. Végezetül ellenőrzik a fényszórók be­állítását. A közlekedésfelügyeleti osztály tavaly költözött Nyír­egyházán a Lujza utcai te­lepre. Itt a legújabb diag­nosztikai műszerek, jól fel­szerelt vizsgálósor segít el­dönteni : meghosszabbítható-e a forgalmi engedély, vagy sem. Nemrég egy zajszintmé­rő készüléket is kaptak, me­lyet egyelőre próbamérések­re használnak. Jövőre ez a műszer is helyet kap a diag­nosztikai soron. — Szabolcs egész területé­ről ide hozzák vizsgára a jár­műveket — szól Ilkovics Jó­zsef osztályvezető. — Hétfőn a tehergépkocsikat, moto­rokat, kedden, szerdán, pén­teken a személyautó­kat ellenőrizzük. Csütör­tökön forgalomba helyezési műszaki vizsgáztatás zajlik. Hadházi Gábor és Recska Ernő a gépkocsik futómű­veit ellenőrzi. (Cs. Cs. felv.) Az elmúlt fél évben 12 500 jármű sorsáról határoztunk. A bordó Skoda időközben befejezte pár perces útját a vizsgálósoron. Üjabb három évre meghosszabbítják for­galmi engedélyét — amint tulajdonosa befizette a félévi kötelező biztosítást. Erről so­kan elfeledkeznek... — Ritkán adunk alkalmat­lan minősítést —t szögezi le Várhegyi János vizsgabiztos. MAGYARÁZAT Fekete kalapos nénike már hosszabb ideje nézegeti, gusz- tálgatja a halom káposztát a zöldség-gyümölcs üzletben. Végre: — Mind ilyen a káposztá­juk, aranyoskám? Miért olyan nagyok? A fiatal, szőke elárusítónő arca megnyúlik egy kicsit, s csak később válaszol: — Biztosan jól munkálták a káposztát, kérem. Külön­ben is ... én kereskedelmi dolgozó vagyok, nem érthetek mindenhez. EMBERI DOLGOK KIFOGÁS Bajuszos bácsinak pipa lóg a szájában a gyógyszertár­ban. A patikusnő csendesen rászól: — Itt nem szabad dohá­nyozni, bácsika. — Tudom én azt, aranyos — így az öreg ember. — Nem is ég ez a csibuk. Csak tartom a számban. Ugyanis, néhányat már elveszítettem a «sebemből. PÉLDÁIÓZÁS A vidéki borbély beszélget­ni szeret a keze alatt ülő ven­déggel. Az élet változására 'példának okáért jó néhány­szor elmondta már, hogy nyolcvanhoz közeli édesapja nem átall segédmotoros ke­rékpárral járni. De arról még egyszer sem tett említést a jó beszédű fi­garó, hogy neki meg kerti traktora van, tartozékaival együtt, s szabad idejének jó részét a piros masinával töl­ti. (asztalos) Ezen a napon ő dönti el, hogy milyen jelzés kerülhet a forgalmi engedélybe. — Er­re akkor kerül sor, ha a gép­kocsi veszélyezteti a forga­lom biztonságát. Például nem ég a féklámpa. Ha csak az izzó ment tönkre, s a tulajdo­nos helyben ki is cseréli, ter­mészetesen nem lesz alkal­matlan az autó. De akkor igen, ha csak szakműhelyben tudják kijavítani a hibát. Ilyenkor egyszeri útvonalen­gedélyt adunk: hazáig vagy a javítóba. — Mikor a nagy szállító- kocsik kerülnek sorra, meg lehet fulladni. Ezért időkö­zönként 5—10 perces egész­ségügyi szüneteket kell tar­tanunk. Szilágyi György, a gumi­gyár dolgozója vizsga előtt műszeres beállításra vitte Wartburgját a VAGÉP-hez: — Szeretem ezt a típust. Megbízható, kényelmes, kez­dettől vigyáztam rá. Azt mondták róla, kifogástalan! Fehér határidőjelző korongot ragasztottak a szélvédőre. Vagyis legközelebb 1981-ben kell idehoznom a Wartbur­got. i (házi) osztályvezetőjétől. Az ötre hirdetett beszámolót csak­nem percnyi pontossággal kezdték. A tanácstagok egyi­ke számot adott a Nyíregy­házi Városi Tanács idei ülé­seinek munkájáról, a hatá­rozatokról. „Több mint 400 tanácsi célcsoportos lakást adtak át az idén.” („Hát a mienket mikor bontják?”) „Korszerű­sítették az utat a Tünde ut­cán, elkészül a Marx téri csomópont.” („Tizenegy éve ígérik a MÁV-bérház és az állomás közötti járdát.”) „Bővítették az ivóvíz-hálóza­tot a Ságvári-telepen.” („A Debreceni és a Zöldfa utca sarkán lévő kutat át kellene helyezni a Zöldfa utcába, nagyon messziről hordjuk a vizet.”) „Bővítik a város ke­reskedelmi és vendéglátó-há­lózatát.” („A Hudák-féle vendéglő, a „Kismozdony” kocsmává züllött, mi lesz a sorsa?”) Mikor kell seperni? Ilyen kérdéseken töpreng­hettek .azok az idős emberek, akik eljöttek a tanácstagi beszámolóra. Türelmesen vé­gighallgatták az egyórás, nagy részében felolvasott be­számolót, majd a többi ta­nácstag is elmondta az ő kör­zetében tapasztalt dolgokat. Fél hétkor még a választók nem jutottak szóhoz ... A ta­nácstagok közül többen is olyan részletkérdésekkel for­dultak a szakigazgatási szerv vezetőjéhez, amit a városi tanácson bármikor — soron kívül — megtárgyalhattak volna. Végül az egyik részt­vevő vetett véget az egyolda­lú „beszámolásnak”: kapja­nak végre szót a választópol­gárok is, végtére is ez a fó­rum az ő céljaikat szolgálja, itt azok a lényeges kérdések, amelyeket ők tesznek fel a jelenlévő tanácstagoknak és a városi tanács illetékesének. A megkapott szólási jog­gal jó néhányan éltek. Ki- meszelhetjük-e még a Mó­ricz Zsigmond utcai házat? — Az Arany János utcai ABC-áruháznál nem jó a vi­lágítás, az autók a járdán állnak le. Miért? — A ké­ményseprők csak hívásra jönnek a házhoz. Van-e ren­delet arra, hogy mikor kell seperni? — Lehet-e éjjel taxit rendelni a városban? — Két sorompó vágja el a Si­mái útiakat a várostól, nyil­vános telefont nem lehetne-e felszerelni? Lehetőséget a kérdezésre I Záporoztak a kérdések. A választók sok olyan apró — ám számukra igen jelentős — gonddal küszködnek, ami az összkomfortos, modern lakó­negyedekben „nem téma”. Választ kértek és vártak gondjaikra, őszintén elmond­ták, nem csodát remélnek. A nehéz gazdasági helyzetet tö­kéletesen megértik, egyetér­tenek azzal is, ha valamire nincs pénz. Csak a fölösleges ígéreteket nem szeretik. A szakigazgatási szerv ve­zetője — talán azért is, mert szemtől szemben állt a vá­lasztókkal — őszinte, mér­téktartó válaszokat adott, s egyben az itt élők türelmét, megértését kérte a hatalmas változások előtt álló város­rész lakosaitól. A tanácstagi beszámoló több tanulsággal szolgált. Egyrészt: a választópolgáro­kat elsősorban a saját kör­zetük gondjai, fejlesztése ér­deklik. A beszámolón nem a tanácstagoknak kell részle­tekbe menő és a többség szá­mára unalmas ügyintézési apróságokkal feltartani az eszmecserét, hanem a vá­lasztóknak kell lehetőséget nyújtani arra, hogy kérdez­zenek, az ott lévő tanácsi, Hazafias Népfront és párt- szervezet képviselőinek pe­dig válaszolniuk kell a kér­désekre. Mindez azért jutott eszembe, mert az esedékes tanácstagi beszámolókat jó lenne fontos közéleti fórum­ként felhasználni az állam­polgárok közérdekű bejelen­téseinek, ügyeinek megviía- tására. Tóth Kornélia Igazoltatás után botrány December 18-án — külön- külön — több helyen szóra­kozott, majd a nyíregyházi Korona étteremben találko­zott Juhász László nyíregy­házi lakos és a fiatalkorú Zs. Gizella. Zs. Gizellán az ital hatása már jobban látszott, amikor az étteremben rendőr igazol­tatta. Nyilvánvaló, hogy az igazoltatást végzfi rendőrök először az önmagáról megfe­ledkezett fiatalkorúra figyel­tek fel. Kiderült, hogy a nyír­egyházi leánynevelő intézet­ben lakik és az intézet rend­jéhez igazodó kimenője már lejárt. Az igazoltatást végző rend­őr először udvariasan figyel­meztette, majd kérte, hogy hagyja el az éttermet, haza­kísérik az intézetbe. Az ittas fiatalkorú — érez­ve a felnőtt korú Juhász László társasága nyújtotta biztonságot — nem akart eleget tenni a rendőri kérés­nek, majd az azt követő fel­szólításnak, ezért a rendőrök erélyesebben léptek fel vele szemben. A kijárati ajtónál azonban makacskodott, megtagadta a további engedelmet. Beleka­paszkodott az ajtófélbe és rugdosta a rendőröket. Közben Juhász László úgy érezte, hogy a „lovagiasság” szabálya alapján neki is be kell avatkoznia. Odament az étterem ajtajában lévő rend­őrökhöz, megfogta az egyik intézkedő rendőr karját és közben nagy elszántsággal hangoztatta, hogy a lányt nem viszik sehova A rendőri, intézkedéssel és az azt végrehajtó rendőrök­kel szemben az erőszak tehát fokozódott és egyre gátlásta­lanabbá vált. Jogosan és kö- telességszerűen léptek fel a rendőrök erélyesebben velük szemben, hiszen Zs. Gizella az ajtófélbe kapaszkodott, s közben többször belerúgott a rendőrbe és egyikőjük fejé­ről a sapkát is leütötte. Már úgy tűnt, hogy vége a botránynak, a fiatalkorút el­viszik az intézetbe, amikor Juhász László megfogta az egyik rendőr gumibotját, amelyet rendőri felszólításra sem engedett el. A rendőrök­nek az ellenszegüléssel és tá­madással, illetve a garázdák­kal szemben könnygázsprét kellett használniuk. Juhászt és társát őrizetbe vették, négy nappal később gyorsított eljárással pedig a bíróság hivatalos személy el­leni erőszak bűntette miatt vonta felelősségre őket. Ju­hász Lászlót 8 hónapi sza­badságvesztésre, a fiatalkorú Zs. Gizellát 4 hónapi (2 évre felfüggesztett) szabadságvesz­tésre ítélte a Nyíregyházi Já­rásbíróság. Az ítélet nem jog­erős. T. Gy. VIZSGÁZÓ JÁRMŰVEK

Next

/
Oldalképek
Tartalom